val b. titkos tanácsos, volt országgyűlési képviselő és belügyminiszter, a m. tudom. Akadémia igazgatótanácsának tagja, a történelmi társulat elnöke, T. Ede gróf és Haller Matild grófnő fia, szül. 1843. szept. 28. Deésen, a kath. ágból; középiskolai tanulmányait Nagybányán, Nagyváradon és Marosvásárhelyt végezve, gazdaságot tanulni a hohenheimi akadémiára ment. Majd a jogi tanulmányok befejezése után Kővár vidékén volt tiszteleti jegyző. Kővár vidéke külön törvényhatóságának feloszlatása után, Szatmár vármegye közügyeiben vett részt, mint a közigazgatási bizottság tagja. 1875-ben választották meg első ízben országgyűlési képviselőnek a kis-nyírjesi kerületből; attól fogva hetedízben képviselte a jelenlegi somkuti kerületet. A szabadelvű párt híve volt Kovách László halála után a képviselőház háznagyává választották meg, de csakhamar, midőn Tisza Kálmán a miniszterelnöki széket elfoglalta s a belügyi tárczától megvált, ő lett a Tisza-kabinet belügyminisztere és Tibád Antal államtitkárjával ő dolgozta ki a közigazgatási reformjavaslatokat. Tisza Kálmánnal együtt ő is kilépett a miniszterségből s ekkor valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki; a m. tudom. Akadémia 1899. máj. 4. választotta meg az igazgatótanács tagjává. Hivatalától megválván, társadalmi munkásságra szenteli idejét és több tudományos és jótékony egyesület és részvénytársaság élén áll, nevezetesen a történelmi társulat elnöke, a Petőfi-Társaság tiszteletbeli tagja, Klotild nevét viselő árvagyermekeket nevelő budai szeretetház és a szegény szermekek nyári szünidői menházairól s üdüléséről gondoskodó egyesület, a fehérkereszt egyesület lelenczházának sat. előljárója.
Elbeszéléseket írt a Fővárosi Lapokba (1864-71); egy ismert népdalokból összeállított népdalművet is szerkesztett és a történelmi társulat közgyűlésein mondott beszédeit a Századok közölte.
Munkái:
1. Egy rút hölgy története. Regény, írta Dincklage Campe bárónő, ford... és Szépfaludy Ő. Ferencz. Pest, 1872.
2. Az elhagyatott kisdedeket (lelenczeket) falusi telepen, családban kell nevelni. Tervezte a lelenczügy rendezésére. Bpest, 1893.
3. A lelenczügy rendezése. Irta és a millenniumi közegészségügyi és orvosügyi kongresszusnak 1896. szept. 15. tartott ülésén felolvasta. U. ott, 1896.
4. Teleki Mihály anyja. U. ott, 1904. (Különny. a Századokból).
Petrik, Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Vasárnapi Ujság 1889. 25. sz. arcz.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk. és névaláírása.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 41. I. és II. Pótlékkötet 1904. 680. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. I. Főrangú Családok Bpest, 1888. 243. l.