Kezdőlap

Vámbéry Ármin,

tiszt. bölcseleti doktor, m. kir. udvari tanácsos, nyug. egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia tiszt. és igazgató-tanácsának tagja, a Petőfi-Társaság tiszteleti tagja, szül. 1832. márcz. 19. Duna-Szerdahelyen (Csallóköz, Pozsonym.); atyja már születése után néhány hónappal meghalt, mostohaatyja, midőn felnőtt, testvéreivel együtt elküldte a szülei háztól, hogy maguk keressék kenyerüket. Csak három évig járt iskolába; már ekkor bámulatba ejté tanítóit az idegen nyelvek könnyű elsajátításával; mindamellett tizenkét éves korában egy női szabóhoz adták inasnak. De nemsokára ott hagyta a szabóműhelyt, mert a nyéki zsidó korcsmáros felfogadta nevelőnek, hol házi teendőket is teljesített. Mikor már néhány forintot összekapargatott, Szent-Györgyre (Pozsonym.) ment, hogy az ottani gymnasiumban folytassa tanulását. szükségleteiről hitsorsai gondoskodtak. 1846. Pozsonyba ment a gymnasium felsőbb osztályaira. Itt még nagyobb föntartási gondokkal kellett küzdenie és leginkább nyelvi magánoktatással kereste kenyerét. Már középiskolai évei alatt a legtöbb európai nyelvet és 20 éves korában már a törököt elsajátította. Szünidejét rendesen arra használta fel, hogy útiköltség nélkül Bécsbe, Prágába vagy más híresebb városba elgyalogolt. 1857-ben valósíthatta meg végre azt a tervét, hogy tudományos kutatások czéljából beutazhassa a Keletet. Eötvös József báró anyagi támogatásával tehát eljutott Konstantinápolyig, a hol hosszabb ideig tartózkodott, hogy a törökök szokásaival, nyelvével, vallási és társadalmi sajátságaival megismerkedhessék. Püspöky emigráns látta el szállással és egy ifjú török fogadta fel franczia nyelvmesterének; így gondtalan élet mellett, bejutva az előkelő körökbe, könnyen megismerkedhetett a török viszonyokkal, kivált midőn Kmetty tábornok ajánlatára Husszein-Daim pasa házába vette, hogy fiát, Hasszán bejt nevelje. A pasa a Kuleli-összeesküvés részese lévén, V. is belekeveredett ezen államellenes összeesküvésbe. Itt ismerkedett meg az összeesküvés fejével, Ahmed efendivel, a bagdadi mollával, a ki megengedte, hogy gyakran látogassaa meg őt Nur Oszmanije kollegiumában, a hol V., ki ezen idő alatt több keleti nyelvet sajátított el, igen sokat tanult, úgy hogy egészen keleti emberré alakult át. Hat évi konstantinápolyi tartózkodása alatt több tudományos munkát is írt és adott ki. Időközben Vamberger családi nevét Vámbéryre változtatta. 1860. okt. 9. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta (1876. jún. 8. lett rendes tag, 1893. máj. 12. tiszteleti és 1894. máj. 4. igazgatótag). 1860-ban a m. tudom. Akadémiának ajánlkozott, hogy beutazza a Keletnek eddig utazóktól kevéssé érintett vidékeit, hogy a magyar nép fajrokonait kikutassa. Az akadémia 1000 frttal támogatta ezen törekvését. Álruhába dervisnek öltözött és mint Resid efendi 1863. márcz. 23. egy mekkai karavánhoz csatlakozott; majd a Kaspi-tengert elérvén, egy turkmén hajóra szállt és így jutott el Asurába, a turkmén táborokba. A khivai khán karavánjához csatlakozhatva 20 napig tette meg az útat a khivai sivatagon és 22 napig tartózkodott Bokharában. 1863. nov. 10. visszatért Heratból Teheránba. A persa sahnak már elárulhatta kilétét, ki őt dús ajándékokkal és a naprenddel tüntette ki, hogy útját zavartalanul folytathatta Európa felé. Londonban, hova 1864. jún. 9. érkezett, ünnepelték a Royal Geographical Societyben, hol szabad előadást tartott angolul bokharai útjáról. A franczia udvarnál is barátságos fogadtatásra talált. 1865. júl. 21. kinevezték a pesti egyetem tanítójának és csak 1870. rendes tanárának a keleti nyelvek tanszékére. 1905-ben nyugalomba lépett. Magyar földrajzi és néprajzi társaság és más bel- és külföldi tudom. társaságok tiszteleti tagja; a Lipót-rend lovagkeresztjének és több külföldi rendjel tulajdonosa. (L. Akadémiai Almanach 1911. 75. 1.)

Czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Uj M. Múzeum (1860. I. A mohácsi ütközet Pecsevi török író után, Szuliman harmadik magyar hadjárata, Szuliman negyedik magyar hadjárata, II. A belgrádi és magyarországi győzedelmekről Pecsey után); Vasárnapi Ujság (1860. Török történetírók előadása a magyar eseményekről: I. Székesfehérvár bevétele Pecsevi török történetíró kéziratából. II. Esztegom bevétele. III. Tata és Villány várak elpusztítása. IV. Arszlán basáról, a budai helytartóról szóló adoma; 1895. A török államférfiak, 1900. Perzsia és a magyarok, 1901. Visszaemlékezés az angol udvarra, 1903. Feridun bey); Hölgyfutár (1861. 95. 141. sz. A hárem és annak lakói); M. Akadémiai Értesítő Uj F. phil., törv. és tört. osztály I. (1860. A Tharáki Engerusz, az az Magyarország története cz. török kézirat ismertetése. Nyelvtud. oszt. II. 1861-61. A török történelmi irodalomról, székfoglaló, Búcsúszó az Akadémiához); az Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvei (1. 1859-61. Feridun bey «Szultáni okmányok gyűjteménye» cz. könyv ismertetése); M. Nyelvészet (VI. Gajretname vagyis a Szózat törökül; Eredeti török szólásmódok mutatványa); Történelmi Tár (XI. 1862. Hunyadi János hat legnagyobb csatája); Nyelvtudományi Közlemények (I. 1862. Muhâkemet-ül-Ingetejn. Csagatajtörökből közölve, Török példabeszédek, VI-IX. A délsziberiai török fajok népirodalmáról. Az új-gurok nyelvemlékei, Magyar és török-tatár szójegyzések, Az állítólagos kún-miatyánk); A Hon (1866. 291., 292. sz. Meddig terjed a magyar nyelv ismerete Keleten? 1868. 75-81. A stambuli fényes kapu és oszlopai, 196-202. Ételek és italok a keleti mohamedán népeknél, 1869. 26-40. A keleti mohamedán népek öltözéke és piperetárgyai, 93. Mántsuria, 233-237. Iskolák, tanítás és műveltség a mohamedán népeknél, 1870. 64. sz. Egy német geolog viszontagságai Birmában, 276-292. Oroszország hatalmi állása Ázsiában, 1871. 104. Czigányok Törökországban, 1875. 46., 47., 50. Khíva földje és népe, 1876. 317. Midhát pasa); Budapesti Szemle (1868. XII. Az iszlám keleti népek iparának viszonyai. 1873. Timur és udvara, V. 1874. Az orosz hadjárat Khina ellen, 1897. 90. k. Néprajzi mozzanatok a keleti kérdésben, 1899. Oroszország a szibériai vasutak befejezése után); Képes Világ (1871. Mohammed egy sajátkezű levele); Földrajzi Közlemények (I. 1873. A bokharai Khánság éjszaki határán létező sivatagok, A Tekesz-völgy és Muzrát szoros-út. 1875. Jelentés a földrajz körében 1874-ben tett munkálatokról, Az Oxus hajózhatósága, A Jaxartes alsó folyása, Az orosz Amu-Darja kerület, 1876. Az oroszok Khokandban, A Sárkánypuszta és Sárkánytó, 1877. Az Iraniak Turkesztanban, Az angol éjszak-sarki expeditióról, Afghanisztán és az afghanok, Egy török utazó a turkomanok közt, 1882. A jakutokról, 1887. A Kaspi-tengeren túli vasút és ennek művelődési, közlekedési és politikai fontossága, és 1873 óta elnöki beszédek és jelentések a társaság működéséről); Pesti Napló (1876. 314., 1877. 9. sz. A török hirlapirodalom, 1909. 1. sz. Hogyan lettem én a «Pesti Napló» munkatársa); Figyelő (1876. Magyarország irodalma 1876. az Athenaeum angol lapban); Havi Szemle (1878. Afgan és angol viszály történeti fejlődése); Budapesti Hirlap (1885. 102. A keleti sajtó); Ország-Világ (1885. Szilágyi Dániel, 1900. Abdul Hamid szultán); Nemzet (1886. Őstörténet és nemzeti hiuság: Válasza Hunfalvynak); M. Hirlap (1896. 95. sz. A magyar fajról); A Hét (1900. Wortschatz des Osmanischen, 1901. Der orientalische Urspung der Shylt, 1890. A sajtó keleten); Keleti Szemle (1902. Vom Reisewerke Ewlia Tschelebi's); Jövendő (1903. A magyar ember, Herman Otto könyve alkalmából) sat. Sok czikket írt a külföldi, különösen az angol és német hirlapokba és folyóiratokba. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt, többek közt a Magyarok eredetéről írt czikkével.

Munkái:

1. Deutsch türkisches Taschenwörterbuch. Constantinopel, 1858. (Ez volt az első német könyv, melyet Konstantinápolyban nyomtattak).

2. Abuska. Csagatajtörök szógyűjtemény. Török kéziratból fordítva. Előbeszéddel és jegyzetekkel kisérte Budenz József. Pest, 1862.

3. Középázsiai utazás, melyet a m. tudom. Akadémia megbízásából 1863-ban Teheranból a Turkman sivatagon át, a Kaspi-tenger keleti partján Khivába, Bokharába és Samarkandba tett és leírt. Pest, 1865. Rajzokkal. (Ism. Hon 1864. 270-272. sz. a londoni Athenaeum után. 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1873. Németül: Leipzig, 1863., angolul: London, 1864. és New-York, 1865., francziául legújabb kiadása: Paris, 1878. és más nyelveken is megjelent).

4. Vándorlásaim és élményeim Persiában. Pest, 1867. (Németül. U. ott, 1867.)

5. Vázlatai Közép-Ázsiából. Újabb adalékok az Oxus-melléki országok népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz. U. ott, 1868. (Németül: Leipzig, 1868., angolul: London, 1868).

6. Csagataische Sprachstudien. Leipzig, 1868.

7. A keleti török nyelvről. Pest, 1868. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 6.).

8. A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések. U. ott, 1869.

9. Indiai tündérmesék. Érdekes olvasókönyv az érettebb ifjúság számára. Angolból ford. Jónás János. U. ott, 1870. (2. jav. kiadás, Bpest, 1881.).

10. Uigurische Sprachmonumente und das Kudaktu-Bilik. Uigur-text m. Transscription u. Übersetzung nebst uigur-deutschen Wörterbuche. Leipzig, 1870.

11. Oroszország hatalmi állása Ázsiában. Pest, 1871. (Németül: Leipzig, 1871.).

12. Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig ismert és ismeretlen kézirati kútfők után. Bpest, 1872.).

13. Central-Asia and the Anglo-Russian frontier question. Translated by F. E. Brunnett London, 1874. (Németül: Leipzig, 1873., francziául is megjelent).

14. Der Islam im neunzehnten Jahrhundert. Eine culturgeschichtliche Studie Leipzig, 1875.

15. Keleti életképek. Bpest, 1876. (Németül: Leipzig, 1876.)

16. A török-tatár nyelvek etymologiai szótára. Bpest, 1877. (Németül: Leipzig, 1878.)

17. La Turqiue est elle susceptible de reformes. Bpest, paris, 1878.

18. La Turquie d'aujourdhui et avante quarante ans. U. ott, 1878.

19. A török-tatár nép primitív culturájában az égi testek. Bpest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. VII. 9. Németül: Leipzig, 1879.).

20. A legújabb népvándorlási mozgalmak keleten. Bpest, 1881. (Népszerű természettud. előadások 30.).

21. A hunnok és avarok nemzetisége. U. ott, 1881. (Értekezések a nyelv- és szépttud. köréből IX. 4.).

22. Magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. U. ott, 1882. Két kiadás. (Ismertették: Hunfalvy Pál, Budenz, Barna Ferdinánd Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XI. 10. és ifj. Szinnyei József, Egyet. Philol. Közlöny 1883. Különny. is. Ezekre V. Válasza: Értek. a nyelv- és széptud. kör. XII. 5. 1884. Németül: Leipzig, 1882.).

23. A csuvasokról. Bpest, 1883. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. XI. 5.).

24. Arminius Vámbéry his life and adventures. With portrait and fourtin illustration. London, 1884. Két kiadás. (Magyarul: Küzdelmeim cz. Bpest, 1905. Ism. Alkotmány 1906. 285. sz.).

25. A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Bpest, 1885. (Ism. Budap. Szemle és Egyet. Philol. Közlöny, Németül: Leipzig, 1885).

26. The coming struggle for India (1885. (Német, franczia, svéd és holland fordításban).

27. Die Scheibaniade. Ein özbegisches Heldengedicht in 76 Gesangen von Prinz Mohammed Salich aus Charezm. Wien, 1885.

28. Hungary in ancient, medieval, and modern times. With the collaboration of Louis Heilprin. London, 1887. (Spanyolul: Madrid, 1891.).

29. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Bpest, 1895. (Ism. Kath. Szemle, Budapesti Szemle 85. 86. k.)

30. La Turquie d'aujourdhuie et d'avant quarante ans. Traduit de l'allemand pa George Tirard. Paris, 1898.

31. The travels and adventures of the turkish admiral Sidi Ali Reis in India, Afganistan, Central Asia, and Persia, during the years 1553-1556. Translated from the Turkish, with notes. London, 1899.

32. Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei. Helsingfors, 1899.

33. Alt-osmanische Sprachstudien. Mit einem Azerbaizanischen Texte als Appendix. London, 1901.

34. Evlia Cselebi's Sziahetnamo. Konstantinápoly, 1901.

35. Le peril jaune. Etude sociale. Bpest, 1904. (Németül: U. ott, 1904.).

36. Nyugat kulturája Keleten. Bpest, 1906. (Németül. Berlin, 1906., angolul. London, 1906.).

37. Utazása Ázsiában. Az ifjúság számára átdolgozta Radó Vilmos. V. Á.-nak a szerzőhöz intézett nyílt levelével. Bpest, 1894., 1905. és 1909. Rajzokkal.

38. Tolnai Világtörténelme. Bpest, 1908-1910. (Többekkel).

Pesti Napló 1864. 152. sz.

Emich Nagy Képes Naptára 1864. 125. l. arczk.

Ország Tükre 1864. 19. sz. arczk.

Hazánk és a Külföld 1866. 49. sz.

Vasárnapi Ujság 1864. 49. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1883. 46. sz., 1896. 43. sz. arczk., 1904. 51. sz. arczk., 1905. 3. sz., 24. sz. arczk.

Athenaeum 1874. 19. sz.

Pesti Hirlap 1884. 127. sz.

Récsei Viktor, Vámbéry Ármin. Sopron, 1887. a Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Kassa, 1889.

Ország-Világ 1886. l. sz.

Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.

Sopron, 1887. 17. sz.

Budapesti Hirlap 1888. 269. l.

Nemzet 1888. 269. sz.

Akadémiai Értesítő 1890. 16., 24. l.

Kiszlingstein Könyvészete.

Kleine Schriften von Alfred von Gutschmid. Leipzig, 1892. III. Bd. 226., 250. l.

Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 137. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 627., XVIII. 761. l.

Magyarország Vármegyéi. Nyitra vármegye. Bpest, 1899. 467. l.

M. Könyvészet 1905., 1906.