Vas Gereben (Radákovits József),
ügyvéd és hirlapíró, Radankovics (Radákovits) József, herczeg Batthyányi Fülöp enyingi uradalmában ispán és Fitos Julia fia, szül. 1823. ápr. 7. Fürged pusztán (Tolnam.); atyja a gazdaság körül lévén elfoglalva, az eleven véralkatú fiú mindenféle pajkosságra rákapott. Iskoláit a VI. osztályig 1838. Veszprémben fejezte be; onnét Pécsre ment, hogy anyja kívánságára pap legyen; de erre nem került a sor, mert dévaj társaságba keveredvén, 1840. febr. 26. a bölcseleti osztályból kizárták. Atyja ekkor a gazdasági pályára adta és gyakornokoskodott is pár évig; de mivel dölyfös tiszttartóját versben és prózában csúfolta, 1842. ápr. 1. meg kellett válnia az uradalmi szolgálattól, sőt atyját is nyugdíjazták, a kinek költekezéseivel is nagy kárt okozott. Jogásznak akart menni Győrbe, de arra az évre már elkésett. Ekkor Pápára tért, a hol írnokoskodott és csekély díjért zsidó fiúkat tanított; bejárt a főiskolába is mint benevolus auditor. Egy évi nyomorgás után megismerkedve egy Radákovits Bódog nevű gazdasági gyakornokkal, annak a bizonyítványait megszerezvén, beiratkozott Győrben jogásznak és a püspöki konviktusban kapott ebédet. Itt csakugyan el is végezte a jogot. Részt vett az ifjúság társadalmi szereplésében s bár a legszegényebb, de egyszersmind legnépszerűbb jogász is volt, víg kedélye és szellemisége miatt. Atádi (Golub Vilmos) barátjával az ifjúság kebelében önképző társaságot alapított és Két garasos Tár cz. írott lapot adott ki, mely csípős tréfáiért nagy elterjedésnek örvendett. Erős élczeiért és tréfáért itt kapta a Vas Gereben nevet, melyet aztán kizárólag használt. Dr. Kovács Pál buzdítása különösen nagy befolyással volt V. későbbi írói pályájára; feltűnést keltett az Életképekben Darázsfészek cz. humorisztikus vázlata (1844) és a Honderűben megjelent ünnepély leírása; egyszerre olvasott, népszerű író lett. A jogi tanfolyam végeztével hazautazott Egerszegre, hol atyja időközben kasznári állást kapott. Ezután joggyakornok lett Esterházy herczeg főügyészénél Sopronban. 1846. jurátus Pesten. Már ekkor a pesti lapokba is írt és Pozsonyba az országgyűlésre ment fel. Ez év végén Vahot Imre meghívta a Pesti Divatlaphoz; e lapba és az Életképekbe novellákat és satirikus rajzokat írt, a Jelenkorba újdonságokat; népies irálya s eredeti ötletei népszerűvé tették; de kissé el is kapatták. 1847. ügyvédi vizsgálatot tett és oklevelében Radákovits névvel szerepel. Ez év végén Győrbe ment és ott ügyvédkedett; 1848-ban a Népbarát cz. népies lap szerkesztésével bízta meg a kormány. V-t a kormány sokszor titkos politikai megbízásokban is használta. Világos után túl a Dunán bujdosott tíz hónapig. Végre a sok hányattatásba belefáradva, jelentkezett Pesten, a hol elfogták. V. kiszabadult ugyan, de az ügyvédi pályáról eltiltották. Ekkor választotta végleges életpályául az irodalmat. Sok rajzot, népies életképet, anekdótát írt az akkori lapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe. Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők közé tartozott. Hogy zilált anyagi helyzetén javítson, 1854-ban egy népies folyóiratot indított meg Falusi Esték cz., ez a válálalata azonban a 6. füzettel megszünt. Általában korrajzaival ért el legtöbb kiadást. Számos képes naptárt is szerkesztett. E műveiből V.-nek szép jövedelme volt, mindazonáltal folyton anyagi zavarokkal küzdött. A 60-as években hanyatlott. A régi siker emlékével még egyszer megindított egy Népbarát cz. folyóiratot 1861-ben, mely 1867-ig tengődött. V. több bécsi lapnak is levelezője volt. Egy-két szerencsétlen vállalata eloszlatta a családja által élvezett jólétet. Életviszonyainak kuszáltsága örvényt képezett, mely elnyelte neve jóhírét. Rendetlen életet élt. Néha hetekig vándorolt plébániáról plébániára az ország valamely zugában. Majd lázas tevékenységgel fogott a munkához, melyre családja nélkülözése kényszerítette; ez volt munkái krónikaszerűségének és szaggatottságának eredménye. 1868 elején Bécsbe utazott, hogy a delegácziók tárgyalásairól tudósításokat küldjön a pesti lapoknak. Ott egy gyógyszertárba betérve, hogy rendes szokása szerint pezsgőport igyék, hirtelen összerogyott és meghalt (1868. jan. 26.). A bécsi Concordia írói egyesület, melynek tagja volt, temettette el a währingi temetőben, Bécs mellett.
Munkái:
1. Irodalmi deres. Írta Harapófogó Dániel. Ebben az esztendőben. (1847. márcz. nyom. Kecskeméten. Gúnyirat Zerfi ellen, ki a Honderű munkatársa és a Didaskalia írója volt).
2. Életképek és darázsfészek. Pest, 1847.
3. Öreg ABC vén emberek számára. Győr, 1848. márcz. és ápr. (Négy száma jelent meg; Győr megye 5000 példányt rendelt meg belőle).
4. Parlagi képek. Pest, 1851. Két kötet.
5. Tormagyökerek. U. ott, 1855.
6. A régi jó idők. Regény. U. ott, 1855. Három kötet.
7. Nevessünk. Eredeti adomák gyűjteménye a magyar életből. U. ott, 1855. (Két kiadás).
8. No még egyet nevessünk. Eredeti adomák a magyar népéletből. U. ott, 1856.
9. Nagy idők, nagy emberek. Magyar korrajz. U. ott, 1856. Három kötet.
10. Ne búsulj. Beszélygyűjtemény. U. ott, 1856. Két kötet.
11. Régi képek. Jellemvonások nevezetesebb férfiaink életéből. U. ott, 1856. Két kötet.
12. A nemzet napszámosai. Magyar korrajz. U. ott, 1857. Három kötet.
13. Egy alispán Magyar korrajz. U. ott, 1858. Három kötet.
14. A multak emlékei. U. ott, 1859. Két kötet.
15. A pörös atyafiak. Regény. U. ott, 1860. Két kötet.
16. Életunt ember. Regény. U. ott, 1863. Két kötet.
17. A tekintetes urak. Regény. U. ott, 1864. Két kötet.
18. Községi tanácsadó, községi jegyzők, előljárók és ügyködők számára. U. ott, 1864.
19. Vas Gereben munkái. Népszerű kiadás. U. ott, 1864-65. Tizenkilencz kötet: 1-5. Nagy idők, nagy emberek, 2. kiadás; 6-10. A nemzet napszámosai. 2. kiadás. 11-15. A régi jó idők, 2. kiadás. 16-19. Egy alispán, 2. kiadás.
20. Dixi. Korrajz. U. ott, 1865. Két kötet.
21. Garasos aristokratia. Regény. U. ott, 1865. Két kötet.
22. Jurátus élet. Korrajz. U. ott, 1866. Három kötet.
23. II. József császár kora Magyarországban. Korrajz. U. ott, 1867. Három kötet.
24. Vas Gereben összes munkái. Sajtó alá rendezte Váli Béla és Sziklay János, Gyulai László és Neogrády Antal rajzaival; kiadta Mehner Vilmos. Bpest, 1886-1900. Tizenkét kötet. (1. A régi jó idők. 1886. 2. Nagy idők, nagy emberek, 1886. 6. kiadás. U. ott, 1911. 3. A pörös atyafiak. 1886. 4. A nemzet napszámosai. 1887. 5. Egy alispán. 1887. 6. Garasos aristokratia. 1887. 7. Tekintetes urak. Kisebb elbeszélések. 3. kiadás. 1909. 8. Jurátus élet. 3. kiadás. Két szomszéd. Elbeszélés. Az öreg Schnellerné. A régi jó időkből. 1887. 9. Az életunt ember. Urambátyám és én. Adomák. 1888. 10. Dixi. 3. kiadás. Adomák. 11. II. József császár kora Magyarországon, 2. kiadás. 12. Parlagi képek. Tormagyökerek. 9. kiadás. Goró Lajos rajzaival. 1900. U. ott.)
Szerkesztette (és a naptárakon kívül kiadta) a Nép barátja cz. hetilapot (szerkesztőtárs Arany János) 1848. jún. 4-től decz. 24-ig 30 szám és 1849. jan. 16-tól jún. 30-ig 20 szám Budapesten; A Falu Könyvét 1851., Vas Gereben Nagy Naptárát 1854-re; Vas Gereben Kis Képes Naptárát 1854-56. évekre, 3 évf.; Falusi Estéket, 1853-54. Négy füzet; a Tárcza Naptárt 1856-ra; a Peleskei Nótárius cz. mulattató hetilapot 1858. jan. 1-től szept. 25-ig; Két garasos Ujságot (mint a Peleskei Nótárius folytatását) 1858. jan. 1-től szept. 25-ig és ennek folytatását, a Képes Ujságot 1859. július 24-től 1861. márcz. 30-ig; a Népbarát cz. politikai és szépirodalmi hetilapot 1861. jan. 14-től 1867. végeig; a Vén harangozó Naptárát 1865. és 1866-ra Pesten; kiadta: Szigeti József, Egy színész naplóját. Pest, 1856.
Kéziratban: A csárdás, eredeti népszínmű dalokkal 4 felv. (Először adták a pesti Nemzeti színházban 1855. febr. 24.)
Arczképe: Kőnyomat, rajzolta Barabás 1856-ban. (Külön és Arczkép-Albumban).
Emléktáblája a miklósvári vadaskertben; 1909. márcz. leplezték le; a százados tölgyek között azt a helyet jelöli meg, melyet V. a Nagy idők, nagy emberek cz. munkájában megörökített.
1904. jún. 19. emléktáblát avattak föl Fürgeden azon a házon, a melyben V. született.
Pesti Divatlap 1847. 875. sz. (Ujdonságok).
Jelenkor. Encyclopaedia 308. l.
Arczkép-Album, Pest, 1856. II. kőny. arczk.
Danielik, Magyar írók II. 361. l.
Sürgöny 1866. 244. sz. (Második neje: Szabó Lóra halála szept. 24.).
Pesti Hirlap 1868. 121. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1868. 6. sz.
Budapesti Közlöny 1868. 25. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VII. 1871-72. 255. l.
Szinnyei Repertóriuma III. Természettudományok.
Figyelő XV., XVI., XVIII.
Váli Béla, Vas Gereben, Radákovits József élete és munkái. Bpest, 1883.
Koszorú 1885. (Vadnai K.).
P. Hirlap 1885. 18. sz.
Budapesti Hirlap 1885. 26. sz., 1904. 169. sz., 1906. 130. sz., 1909. 90. sz.
Egyetértés 1885. 18. sz., 1909. 83. sz.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. (Négyesi L.).
M. Pestalozzi 1899. 40., 41. sz.
M. Könyvészet 1900., 1903., 1908.
1904: Ország-Világ 26. sz. (Rákosi Jenő beszéde), Vasárnapi Ujság 26. sz. arczk., Az Ujság 169. sz., Politikai Hetiszemle 25. sz., Fejérmegyei Napló 73. sz., Uj Idők 26. sz., M. Paizs 24. sz.
Barabás Ábel, Vas Gereben életrajza. Bpest, 1905. és 1906.
Corvina 1911. 4. sz.