jogi doktor, köz- és váltóügyvéd, udvari tanácsos, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, Vécsey György birtokos és Szedliczky Józsa fia, szül. 1839. február 24. Szikszón (Abaujm.); iskoláit kezdte Szikszón, folytatta Miskolczon (lelkesülvén a Lévay József költőnk magyar irodalomtörténeti előadásain), végezte a gymnasiumot az eperjesi kollegiumban. a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Eötvös József báró 1861. akkor gymnasiumi tanuló fiának Lórándnak nevelését V.-re bízta. A római jogból 1863. tett magántanári habilitatió alapján special-kollegiumot tartott az egyetemen. 1864. júl. 17. meghívták az eperjesi kollegium jogi tanszékére; 1869. kollegiumi rektor is lett. Kiválóbb hallgatói Kölcsey-kört alapítottak 1870. országgyűlési képviselővé választották a késmárki kerületben, sőt midőn 1874. febr. egyetemi tanárrá neveztetett ki s a parlamenti illemnek hódolva, mandátumát letette, újra képviselőnek választották. A következő két országgyűlésre a nagyszentmiklósi kerület küldte fel. V. sokat dolgozott a jogügyi bizottságban. Mindig a Tisza pártjához tartozott; de már 1881 után nem volt hajlandó mandátumot vállalni, azért, hogy kizárólag tanszékének élhessen. A római jogot nemcsak főkollegiumokban adja elő, hanem római jogi seminariumot is vezet. A m. tudom. Akadémia 1881. máj. 19. levelező taggá választotta (1889. máj. 3. lett rendes tag). Pauler igazságügyminiszter meghívta a magyar polgári törvénykönyv kidolgozására szervezett szakbizottsága. A jogi kar két ízben választotta dékánná és 1901-1902. az egyetem rektora volt. 1901. decz. megkapta az udvari tanácsosi czímet. Tagja az országos statisztikai tanácsnak, az országos közoktatási tanácsnak; a magyar jogászegylet alelnöke, ev. ref. egházmegyei gondnok, egyházkerületi főjegyző s irodalmi bizottsági elnök, konventi és zsinati képviselő sat.
Írt számos jogi és közigazgatási czikket a szakfolyóiratokba, így a Törvényszéki Csarnok, M. Themis, M. Jogász, Jogtudományi Közlöny cz. folyóiratokba, az Akadémiai Értesítőbe sat. Munkatársa volt a Közgazdasági Lexikonnak, a M. Jogi Lexikonnak és a Pallas Nagy Lexikonába a római jog czikkét írta.
Munkái:
1. Római jogtan. Pest, 1868.
2. Emlékbeszéd néhai főtiszt. Máday Károly superintendens felett az eperjesi ev. collegium által 1870. decz. 8. rendezett gyászünnepélyen. Eperjes, 1870.
3. A fogyasztási egyletek. U. ott, 1870. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből II. 1.).
4. Római családi jog. Bpest, 1875.
5. A református egyházakat, lelkészeket és tanítókat érintő ujabbkori 1867-1883. törvények és rendeletek. U. ott, 1883.
6. A római jog külső története és institutiói. U. ott, 1886. (2. jav. k. 1888., 3. jav. k. 1893., 4. jav. k. 1896., 5. jav. k. 1896. 6. jav. k. 1902.).
7. Lucius Ulpius Marcellus. U. ott, 1882. (Ism. P. Napló 76. sz.).
8. Aemilius Papinianus pályája és művei. U. ott, 1884.
9. Emlékbeszéd Vandrák András, a M. Tudom. Akadémia levelező tagja fölött. U. ott 1886.
10. Sextus Caecilius Africanus. U. ott, 1888. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből X. 6.).
11. A jogi szakoktatás reformja. U. ott, 1889. (M. Jogászegyleti Értekezések 46.).
12. Justinianus «Omnem reipublicae» kezdetű rendelete a jogi oktatás tárgyában. U. ott, 1890. (Értekezések a társad. tud. kör. XI. 1.).
13. Moricz Pál, A magyar országgyűlési pártok küzdelmei. U. ott, 1892.
14. Emlékbeszéd Wenzel Gusztáv r. tagról. U. ott, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 5.).
15. Széchenyi és a magyar magánjog. U. ott, 1895.
16. A XII. táblás törvény töredékei. U. ott, 1900. (Római Jogi Seminarium 1.).
17. A budapesti kir. magyar tudományegyetem jog- és államtudományi karának ismertetése 1667-1896. U. ott, 1896. (Különny. az orsz. kiállítási Jelentésből).
18. Az 1848. XIX. törvényczikk és a karok. Beszéd, mellyel a budapesti egyetem rektori székét elfoglalta 1901. szept. 15. U. ott, 1901.
19. Jogesetek. U. ott, 1901. (Római Jogi Seminarium II.).
20. Tanév megnyitó beszéd. U. ott, 1902. (Acta reg. scient. Universitatis Hung. 1902-1903. Fasc. 1.).
21. Adalék a magyar Corpus Juris történetéhez. Ünnepi előadás a m. tud. egyetem ujjáalakításának CXXII. évfordulóján 1902. máj. 13. U. ott, 1902.
22. Egyházi bajaink és azok orvoslása. U. ott, 1903. (Különny. a dunamelléki ref. egyházkerület Emlékkönyvéből).
23. A Hármaskönyv, majd a M. Törvénytárhoz csatolva volt régi jogszabályok. Dig. 50. 17. De diversis regulis juris antiqui. U. ott, 1903. (Római Jogi Seminarium III.).
24. Hajnik Imre emlékezete. 1903. febr. 19. U. ott, 1903. (Különny. a Századokból).
25. Tóth Lőrincz emlékezete. U. ott, 1904. (Emlékbeszédek XI. 12.).
26. Emlékbeszéd borosjenői Tisza Kálmán tiszteleti és igazgatósági tagról. U. ott, 1905. (Különny. az Akadémiai Értesítőből).
27. Exegeticum. Válogatott helyek a Digestákból magyarázatokkal. U. ott, 1905. (Római Jogi Seminarium IV.).
28. Emlékbeszéd Hoffmann Pál rendes tag fölött. U. ott, 1908. (Emlékbeszédek XIII. 7.).
Igazmondó 1871. 8. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1900-1904., 1908.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona. XVI. 732. és II. Pótlékkötet 1904. 800. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 38. sz. arczk.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Nemes Családok. Bpest, 1905. I. 626. l.
Ország-Világ 1909. 19. sz. arczk.
Akadémiai Almanach 1911.