Kezdőlap

Zrinyi Miklós (zerinvári gróf),

hadvezér és költő, Z. György és Széchy Magdolna fia, a szigetvári hős dédunokája, szül. 1620. máj. 1. az ozalyi várban. Életének első éveit Csáktornyán töltötte öcscsével, Péterrel. Hat éves korában árván maradt s II. Ferdinand Pázmány Péterre bízta nevelését. 1630-34. a gráczi jezsuita kollégiumban tanult, azután 1636-ig Nagyszombatban. Tanulmányainak végeztével nagyobb utazást tett Olaszországban. Hazatérve csakhamar elkezdte a törökökkel való hadakozást s résztvett a svédek és I. Rákóczy György elleni hadjáratokban. III. Ferdinand 1646. tábormesterré, 1647 végén pedig horvát bánná nevezte ki. Ekkor meg is nősült, feleségül véve Draskovics Euzébiát, a kit azonban 1651-ben már elvesztett. Magas tisztsége tömérdek országos és hadi dolgot rótt rá; mindezek ellenére mégis ráért olvasmányaival s a költészettel is foglalkozni, sőt költeményeit 1651. ki is adni. 1652. másodszor nősült (második neje Lőbl Zsófia volt). Hatalma, politikai befolyása és népszerűsége mint győzhetetlen hadvezérnek és kiváló államférfiúnak egyre növekedett, a mi a bécsi udvarnak csakhamar szemet szúrt s megkezdődtek ellene a titkos fondorkodások, melyeknek meglepő eredménye a nádorválasztáson való mellőzése volt. Ezek a körülmények az eddig feltétlenül hű alattvalót mindinkább elkedvetlenítették, közelebbi viszonyba hozták Erdélylyel és a protestánsokkal, s nyilt összeütközésbe Montecuccoli császári hadvezérrel. Ezalatt folytonosan harczban állott a törökkel s egymásután vívta győzelmes csatáit. Leghíresebb hadi tette az 1664 januárjában véghezvitt téli hadjárata volt, mely európaszerte nagy feltünést keltett s a külföldi fejedelmeknek (a pápával élükön) kitüntető elismerését vívta ki számára. Az 1664-i megalázó vasvári béke nemcsak őt keserítette el, hanem az egész nemzetet, mely Zrinyiben látta megszabadítóját a török és a gyűlölt osztrák iga alól. Külföldi fejedelmek titkos bíztatására maga is nagyratörő tervekkel foglalkozott, midőn 1664. nov. 18. a kursaneci erdőben vadászván, egy vadkan halálra sebesítette.

Munkái:

1. Adriai tengernek Syrenaia,Groff Zrini Miklos. Bécs, 1651.

2. Symbolum Illustrisssimi Domini Comitis Nicolai Zrinyi (Z.-nek Ne bántsd a magyart, vagy Török áfium ellen való orvosság néven ismert munkája) H. n. 1705. (2. kiadása. Ne bántsd a magyart. czimen Marosvásárhelyt, 1790.).

3. Zrinyinek minden munkái (Kazinczy kiadása 2 kötetben). Pest, 1817.

4. Zrinyi Miklósnak minden munkáji (Székács Pál kiadása 2 kötetben, második pesti kiadásnak nevezve) Pest, 1847.

5. Zerinvári gróf Zrinyi Miklós Összes munkái (Újabb Nemzeti Könyvtár IV. Toldy kiadása). Pest, 1853. (és újra 1854).

6. Zrinyi Miklós Szigeti veszedelme. (A mai nyelvhez alkalmazta.... Greguss Á. Magyar Remekírók. Gyémántkiadás. IX-X.) Pest, 1863.

7. Zrinyiász (a tanuló ifjúság részére földolgozta Schlatter M. Alfréd). Kassa, 1878. (2. kiad. 1892).

8. Gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme és kisebb költeményei (kiadta Abafi Lajos, Nemzeti Könyvtár IX.). Budapest, 1879.

9. Szigeti Veszedelem. Írta gróf Zrinyi Miklós (Magyar Remekírók. Gyémántkiadás IX. X., ötödik kiadásnak nevezve, a szöveg az 1651. kiadás alapján revideálva). Budapest, 1880.

10. Gróf Zrinyi Miklós a költő és hadvezér hadtudományi munkái (kiadta Rónai Horváth Jenő). Budapest, 1891.

11. Zrinyiász és régi epikai költészetünk. (Kobzy János kiad.) Győr, 1892. (2. k. 1903. 3. k. az Iskolai Ismerettárban, Pozsony, 1912.)

12. Szigeti Veszedelem. (Olcsó Könyvtár 349. mint 6. kiadás). Győr, 1895. (Új folyam 937-40. 1898. és 1900. czímlapkiadások, mindegyik 6. kiadásnak nevezve, 1901. 7. k.)

13. Zrinyi Miklós, Szigeti Veszedelem (M. Könyvtár 8.) Győr, 1897.

14. A Török áfium ellen való orvosság (Magyar Könytár, 216. Ferenczi Zoltán kiadása). Győr, év n. (1901.)

15. Gróf Zrinyi Miklós, Szigeti Veszedelem (Jeles írók iskolai tára LXXI. Középiskolai Olvasmányok Tára 27. k. gyűjtő czímen is, Endrei Ákos kiadása). Győr, 1901. (2. k. 1909.)

16. Zrinyi Miklós gróf Szigeti Veszedelem (Segédkönyvek a magyar irodalmi oktatáshoz 3. kiadta Singer Kornél). Szeged, 1903.

17. Zrinyi Miklós gróf prózai munkái (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 3. Nógrádi László kiadása.). Pozsony, 1903.

18. Gróf Zrínyi Miklos válogatott munkái (Remekírók Képes Könyvtára, Négyesy László kiadása). Budapest, 1904.

19. Báró Balassa Bálint és Gróf Zrinyi Miklós (Magyar Remekirók I, Széchy Károly kiadása). Budapest, 1905.

20. Zrinyi Miklós gróf, Szigeti Veszedelem (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához, Toncs Gusztáv kiadása) Budapest, 1906.

21. Gróf Zrinyi Miklós költői művei (Széchy és Badica kiadása). Budapest, 1906.

22. Gróf Zrinyi Miklós művei I. (A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára, XIV. 1.) Budapesti, 1914.

Szabó Károly (Régi Magyar Könyvtár III. l.: 1498) említi egy Oratio cz. munkáját (Bécs, 1634), ez egy beszéd, melyet Z. rétor-tanuló korában tartott a bécsi Szent István templomban a Szent László király emlékére jún. 27. rendezett ünnepély alkalmával. Ezeken az évről évre megismétlődő ünnepélyeken többnyire magyar ifjak tartották a beszédet. Z.-ét aligha maga keszítette (14 éves korában), inkább csak megtanulta és elmondotta. Ilyen beszédet tartott Zichy Pál is 1662. (L. ott). A Szabó-Hellebrant-féle R. M. Könyvtár még a következő kisebb nyomtatványairól, hadi jelentéseiről, győzelmeiről szóló hiradásairól stb. tesz említést (III. l.: 2193., 2236., 2237., 2273., 2274., 2275.); melyek természetesen nem szükségképen az ő saját fogalmazásai: Ein gantz Wahrhafftes Copey-schreiben an Ihre Kays: May: desz theuren Helden Graf Niclas von Serin. Augsburg 1663. Schreiben Graf N. von Serini...von seiner herrlichen Victoria...H. n. 1663. Extract-Schreiben von...Grafen Serini an den Ungarischen Ertzbiaschoff in Ungarn.... H. n. 1663. Propositio Comitis Nicolai Zerini Sacrae Caesareae Majestati... H. n. 1664. Copia-Schreiben...an die Gräntzischen geheimen Regenten...H. n. 1664. Treue Vermahnung An die Christenheit... (csak egy kéziratos jegyzet tulajdonítja Z.-nek). H. n. 1664.

A Szigeti Veszedelem fordításai:

1. Adrianszkoga Mora Syrena (horváth nyelvre ford. Zrinyi Péter). Velencze, 1660.

2. Zrinyi und die Zriniade (ebben 6 ének német fordítása Stier H. C. G.-től). Budapest, 1876.

3. L'assedio di Sziget (Sirola Ferencz olasz fordítása). Fiume, 1907.

Bod Péter: M. Athenas 1766. 332.

Horányi: Memoria Hungarorum III. 1777. 634.

Kónyi János: Magyar hadi román, avagy gróf Zrinyi Miklósnak Szigetvárban tett vitéz dolgai. Pest, 1779 (a Zrinyiász verses átdolgozása).

Ráday Gedeon hexameteres és prózai átdolgozása: M. Múz. I. 1788-1789.

Wallaszky: Conspectus 1808, 207. 209-l0. 267.

Pápay: A magyar literatura esmérete 1808.

Kazinczy: A m. literatura történetei: Erdélyi Múzeum 1814. I.

Kölcsey: Berzsenyi Dániel versei: Tud. Gyűjt. 1817. V

Kölcsey: Körner Zrinyiéröl: Élet éa Literatura 1826.

Tudományos Gyűjtemény 1820. VI. 87. 1821. XI. 111. 1822. X. 12. 1826. IX. 14.

Toldy: Handbuch der ungar. Poesie 1928 (mutatványokkal).

Jósika regénye: Zrínyi a költő 1843.

Ferenczy Jakab: Magyar irodalom története 1854.

Toldy: Magyar költészet története 1854 (2. k· 1867)

Ferenczy: Magyar Irók 1856.

M. Írók Arczképei és életrajzai 1858.

Délibáb 1854. 7. (Nagy Ivántól).

Pauler Gyula:

Z. a költő, Vas. Ujs. 1858.

Arany: Z. és Tasso, Budapesti Szemle 1859-1860 (később Prózai Dolgozataiban 1879, s töredékei Hátrahagyott Prózai Dolg.-ban).

Pauler Gyula: Az utolsó Zrinyiek, Családi Kör 1861.

Salamon Ferencz: Z. a költő, Koszorú 1863.

Salamon Ferencz: Az első Zrinyiek, Pol. Hetilap 1865. 19.

Salamon Ferencz: Az első Zrinyiek. Budapest, 1865.

Toldy: A m. nemzeti irodalom története 1864-5 (2. k. 1878).

Szász Károly: Z. a költő (tört. költői beszély) 1865.

Pauler Gyula: Z. M. és Montecuccoli, Budapesti Sz. 1867.

Pauler Gyula: Gróf Z. M. a költő, Magyarország Képekben 1867.

Pauler Gyula: Magyarország: 1661-ben, Századok, 1868.

Salamon Ferencz: A magyar katonai irodalomról, Budapesti Közlöny, 1867. 130.

L. a Z. kiadások bevezetéseit és jegyzeteit is.

Pauler Gy.: Z. M. levele, Hon, 1868. 212.

Salamon Ferencz kisebb történelmi dolgozatai, 1875 (Z. M. a költő hat levele, Z. M. ifjusága).

Pauler Gy·: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1876. I. 192.

Toldy Ferencz összegyűjtött munkái III. VII.

Fabó András: Vitnyédy István levelei, 1871.

Vutkovich: Magyar Írók Albuma 1872.

Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése I. 1877 s újabb kiadásai (a többi iskolakönyveket s összefoglaló kisebb irodalomtörténeteket nem említjük).

Szabó K.: Régi Magyar Könyvtár I. 1879 s későbbi kötetei.

Petrik Bibliographiája, Petrik és Kiszlingstein Könyvészetei.

Abafi Figyelőjének repertoriumai és indexei, az Egyetemes Phil. Közlöny tartalomjegyzékei 1886-ig, mikor Hellebrant bibliographiája kezdődik.

Toldy László: Szluha László emlékezete és a Z. könyvtár, 1880.

Dervarics Kálmán: Gr. Z. M. a költő halála. Szombathely, 1881.

Vermes Imre: Zerinvári Z. M. (Magyar Helikon), Pozsony, 1883.

Z. M. levele, Kecskemét cz. lap 1884. 31.

Radó Antal: A Zr. modernizálása, Orsz. Világ. 1885. 762. l.

Kanyaró F.: Z. szerelme, Figyelő, 1885.

Szinnyei Repertoriumai 1874. 1885.

Salamon Ferencz: Halotti beszéd gr. Z. M. fölött, Bp. Szemle, 1886.

Kanyaró F.: Z. a hadíró, Figyelő, 1886.

Z. két levele, Századok, 1886.

Veér Ferencz: Zrinyiásznak költői méltatása, Győri Közlöny 1887. 8.

Kanyaró F.: Montecuccoli és Z. vitája, Tört. Tár, 1887.

Binder J.: Egy félreértett hely a Zr.-ban, E. Phil. K. 1888.

Tomor Ferencz: Tityrus és Viola, Közoktatás, 1888. 25.

Cserép József: Zrinyiászunk Tasso és Vergil világításában, Figyelő, 1889.

Horváth Jenö: Gr. Z. M. hadtudományi elvei. Montecuccoli és Z. vitája, Hadtört. Közl. 1889.

Z. M. egy kiadatlan költeménye. Hadtört. Közl. 1889.

Greksa Kázmér: A Zrinyiász és viszonya Tasso-, Vergilius-, Homeros- és Istvánffyhoz, a Székesf. főg. Ért. 1889-90. és kny.

Kanyaró Ferencz: Z. ismeretlen munkája, Tört. Tár, 1890 és kny.

Okiratok a Zrinyiek korából, Muraköz, 1890. 30. s k. sz.

Z. M. siralmas panasza. Z. M. két ismeretlen levele, Tört. Tár, 1890.

Bodnár Zsigmond: A Zrinyiász, M. Salon, 1890.

Kiss Ferencz: A Zrinyiász mint keresztyén müeposz, Debreczeni Prot. Lap, 1890. 14-24.

Váczy: Kazinczy Levelezése I. 1890. s a többi kötetekben is.

Junius: A katona Z., Budap. Hirl. 1891. 23.

Kanyaró F.: Z. és Széchenyi, Ker. Magvető 1891.

Lehr Vilmos: Adalék Z. Szigeti Veszedelmének forrásaihoz, E. Ph. Közl. 1891.

S. J.: Ismeretlen adatok Z.-ről. Vas. Ujs. 1891. 11. 12.

Vékony Antal: Egy episod Sziget ostromából, Mármarosszigeti ev. lyceum ért. 1890--1.

Berta Ilona. Kerékgyártó Elek. Szántó Károly: A Zrinyiász olvastatása mellett, Nemz. Nőnevelés, 1891.

Majláth Béla: Z. a költő könyvtára, Akad. Ért., 1891.

Z. egy ismeretlen költeménye, Egyetértés, 1891. 95.

Loósz István: Arianna sírása, E. Ph. Közl. 1892.

Novák Sándor: A Szigeti Veszedelem és a Zalán futása, VIII. ker. főreálisk. ért. 1891-92.

Szántó Károly: A Zr. védelme után, N. Nőnevelés, 1892.

Zsolna dr.: Két nagy költőnk szerelme (Balassa és Z.), Kath. Egyh. Közlöny, 1892.

Vékony Antal: Z. M. Sziget ostroma (népies nyelvű átdolgozás) Máramarossziget, 1892.

Kanyaró F.: Z. legújabb epigonjai, E. Ph. Közl. 1893.

Kanyaró F.: A Zr. kelte és költője, Idt. Közl. 1893.

Kanyaró F.: Bibliotheca Zrinyiana, E. Ph. Közl. (fia halálára írt elégiáját közli).

Bibliotheca Zrinyiana. Die B. des Dichters N. Zrinyi. Bécs, 1893 (föntebbi elégiáját közli).

Erdélyi Pál, Bibliotheca Zrinyiana, M. Könyvszemle, 1893.

Margalits Ede: Z. a költő, Kath. szemle, 1893 és kny.

Weszely Ődön: Z. M. gr. idilljei, Magyar Szemle, 1893. 12-15.

Thiry József: A Zrinyiász, Idt. Közl. 1894.

A Zrinyi-könyvtár, Idt. Közl. 1894.

Thallóczy Lajos: Z. M. haláláról, Idt. Közl. 1895.

Krajcsovics Soma: A Zr. valláserkölcsi eszméi, E. Ph. Közl. 1895.

Széchy Károly: Gróf Zrinyi Miklós a költő, M. Tört. Életrajzok, öt kötet 1898-1902.

Pápay József: Sziget ostromának epikai fontossága, E. Ph. Közl. 1896.

Vida Sándor: A Zr. szórendjéhez, M. Nyelvőr, 1896.

A magyar Irodalom Története (Képes Irodalomtörténet). I. kiadás, 1896.

Szücs István: Z. és Faludi idilljeinek viszonya Vergiliuséihoz, Máramarosszigeti főg. ért. 1896-97.

Imre Sándor: Az olasz költészet hatása a magyarra, Irodalmi tanulmányai I., II. 1897.

Pallas Nagy Lex. XVI. 1897.

Gaal Mózes: Z. M. a költő élete és költészete, Nemzetünk nagy költői 6. Pozsony-Budapest, 1898.

Gaal Mózes: A kard és lant hőse, regényes történet, Budapest, 1898.

Gyulai Ágost: Zrinyinek és Mikesnek egy közös eszméjéről, E. Ph. Közl. 1898.

Margalits Ede: Z. a költő eddig ismeretlen levelei, Századok, 1898.

Havas István: A Zrinyiászról, Budap. Hirl. 1899. 188.

Csomortáni P. Gaudencz.: Z. M. a költő és hadvezér, Kézdivásárhely-kantai gymn, ért. és Csíki Lapok, 1900.

Bleyer Jakab: Német siralmas ének gr. Z. M. halálára, Idt. Közl. 1900.

Bleyer Jakab: Magyar vonatkozású német ujságlapok, M. Könyvszemle, 1900.

Z. M. levele, Budapesti Napló, 1900. 192.

Margalits Ede: Horvát történelmi repertorium I. k. 1900.

Brauner Lajos: Gr. Z. M. a költő emlékezete, Balatonvidék, 1901. l. 2.

Kőrösi Henrik: Z. és Macchiavelli, Budapesti Hirlap, 1901. 333.

Surányi Gyula: Z. M, a költő, Tatai gymn. ért. 1900-1.

Piszarevics Sándor: A magyar és horvát Zrinyiász, 1901.

Csahihen Károly: Első epikusunk lirája, Szépirodalmi Kert 1902. 10.

Kőrösi Sándor: Z. és Macchiavelli, ldt. Közl. 1902.

Waldapfel János: A Zr. 12. és a Toldi 4. éneke. Idt. Közl., 1902.

Szűcs István: Vergilius hatása idillköltészetünkre, Nyitrai fög. ért. 1901-2.

Két költemény Z. M.-ról, Tört. Tár. 1903.

Berta Ilona: A Szigeti Veszedelemről, N. Növelés, 1903.

Simai Ödön: A Szigeti Veszedelem első költői feldolgozása, E. Ph. Közl. 1903.

Tolnai Vilmos: Z. M. és Petronius Arbiter. E. Ph. Közl., 1903.

Esztegár: L. Bacsányi jegyzetei a Zr.-hoz, Könyvszemle, 1903.

Margalits E.: Karnarutič éneke és a magyar Zr., Századok, 1903.

Domonkos József: Z. és Gyöngyösi, Debreczeni Főisk. Lapok, 1904. 5-7.

Harmos Sándor: Z. Viola-idylljei, E Ph. Közl. 1904.

B. Nagy Lajos: Mozzanatok a Zrinyiek életéből, M. Állam 1904. 198.

Vén Kurucz: Gr. Z. M., M. Állam, 1904. 132.

Wlassics Gyula: Z. M. emlékezete. Akad. Ért. 1904.

Vértesy Jenő: Nádasdy Ferencz mint iró, Századok, 1904.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Budapest, 1904.

Hajnal Márton Karnarutič és a Zr. E. Ph. Közl. 1905.

Karenovics János: Z. M., a szigetvári hős költészetünkben, Budapest, 1905.

Badics Ferencz: Gr. Z. M· költői művei (kny. az Akadémia kiadásából), 1906.

Badics Ferencz: Z. költői műveinek akadémiai kiadása. Akad Ért. 1906.

Görög Imre: Gr. Z. M. a költő mint államférfiú (MűveIődéstörténeti Értekezések 20.), 1906.

Hörk József: Muzsaji Vitnyédi István, Századok, 1907.

Z. levelei, Tört. Tár, 1907.

Benedek Elek: A Szigeti veszedelem költője, Népt. L., 1908. 8.

Kristóf György: Z. M., Uránia, 1908.

Tolnai Vilmos: Adalék a Zr. forrásaihoz, E Ph. Közl. 1908.

Andrássy Gyula: gr. Z. M. a költő (Olcsó Kvt.), 1909.

Pintér Jenö: A magyar irodalom története II. 1909. 254-78. l.

cs.: Z. M. Pisában, E. Ph. Közl. 1910.

Pethő S.: Z. és Machiavelli, Bp. Szemle, 1910.

Z. hatásáról, Alexander emlékkönyv, 1910. 158-73.

Z. hatásáról, E. Ph. Közl. 1911.

Leftler Béla: Magyar vonatkozású német népénekek 1556-1697. Századok, 1911.

Weber Artur, Sáfrán István, Bertha Sándor: A Zrinyi-legenda, Budap. Hirlap, 1911. nov. 15. 24. decz. 7. sz.

Löcsey Mária: Z. M. halála, Irodalomtört. 1912.

Pethő Sándor: Z. és Montecuccoli, Élet, 1912. 47.

Prónai Antal: A Zr. főgondolata, Irodalomtört. 1912.

Tolnai V.: Z. M. Szigeti Veszedelmének egy kifejezése, Irodalomtört., 1912.

Rexa Dezső: Z. egy ismeretlen átdolgozója, Idt. Közl. 1912.

Szász Béla: Egy ismeretlen Zrinyiászról, E. Ph. Közl. 1912.

Weber Artur: A Zrinyi-legenda, Ethnographia, 1912.

Friedrich Endre: Egy piarista krónikás. Z. M. haláláról, Irodalomtört. 1913.

Beöthy Zsolt: A Zrinyiász magyarázatához, Irodalomtört. 1913.

Weber A.: Sagreda Z. M. haláláról, Századok, 1913.

Pais D.: Z. M. a költő és hadvezér Zalavármegyében, Hadt. Közl. 1913.

Hegedüs István: Janus Panonnius vallásos költeményei, Akad. Ért. 1913.

Tolnai Vilmos: a Zrinyiász neve, Irodalomtört. 1914.

A Kisf. T. Nemzeti Könyvtárában Négyessy L. kiadásának (1914) bibliographiája.