10171.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: (2. A vegyesházi királyok alatt a mohácsi vészig). 1301-ben III. Endre elhalálozásával kihalt az Árpádok férfiága. Ez a Magyarország történelmében korszakot alkotó esemény a magyar zsidók sorsát egyelőre nem befolyásolta. Vagy hat évtizedig még háborítatlanul éltek, mialatt a külföldi zsidóság a legborzalmasabb időket élte át. 1335. XII. Bence pápa szentszéki parancsot adott, hogy a pozsonyi ciszterciták szomszédságában lévő zsinagógát rombolják le, (l. Templomrombolás) a parancs végrehajtásáról azonban nem maradt fenn történelmi bizonyíték. Az akkori magyar viszonyokat tekintve, ilyen parancs aligha volt keresztülvihető. Nagy Lajos uralkodása borít sötét emléket a zsidók történelmére, mert a nagy király, akinek igazságszeretetét és lovagiasságát annyian magasztalták, csak a középkor szelleme szerint juttatta kifejezésre ezeket az erényeket. A zsidóknak csak megpróbáltatások sorozata jutott osztályrészül. Mert hitüket megtagadni nem akarták, Nagy Lajos az országból való kiűzetésüket rendelte el (l. Kiűzetés). 1360-1364-ig tartott a száműzetés és ez is csak azért ilyen rövid ideig, mert az ország a zsidókat, akik a pénz forgalom közvetítői voltak, nehezen nélkülözhette. A kiűzetés nagy anyagi veszteségeket okozott a zsidóságnak, már csak azért is, mert ingatlanaikat, amelyeket elköltözésükig nem értékesíthettek, a kincstár lefoglalta. És ugyancsak semmisnek nyilváníttattak az egyévi határidő alatt be nem mutatott adóslevelek. A zsidók visszatérése után látjuk egészen határozott nyomait a városok zsidóellenes hangulatának. Minden város külön-külön alázta és szorította a zsidókat és ebben elől jártak a német lakosú városok, amelyek elsőnek honosították meg az akkori Németország türelmetlen korszellemét. A céhek is arra törekedtek, hogy a gazdasági életből is minél jobban kiszorítsák a számottevő zsidó konkurenciát és befolyásukat odairányították a városoknál, hogy azok külföldi mintára megszorító helyi zsidó törvényeket bocsátottak ki. A megszégyenítő és megalázó törvények korszaka volt ez és a zsidó jelek és zsidóöltözetek (l. Zsidójel; Zsidóöltözet) köteles viselete is erre az időszakra esik. Csak 1620 táján szüntették meg a megbélyegző öltözet viseletének kényszerét. Külön vámot szedtek a zsidóktól és Sopronban 1377. egy közút «zsidó vám» nevet viselt. Külön zsidó adót (l. o.) róttak ki rájuk, a vallási szertartásokhoz szükséges bor után adót vetettek ki, ennek fizetését azonban 1371 körül Pozsonyban megtagadták. Legjellemzőbb volt az 1376 körül Pozsonyban kiadott zsidótörvény (l. Zsidótörvények), amely az eddigi joggyakorlattól eltérően újabb megszorításokat állapított meg a zsidók rovására. Rosszemlékű az ú. n. Zsidókönyv (l. o.), amelybe a keresztény és zsidó közt kötött pénzüzleteket vezették be. A városok zsidóellenes hangulata azonban az 1421. befejezett német Budai Törvénykönyvben (l. o.) mutatkozik meg leginkább. Ez a törvénykönyv is előírta a zsidó öltözetet és a hírhedt sárga foltot, (l. o.) aminek viseletére a zsidókkal együtt a kéjnőket is kötelezték. A városok zsidógyűlölete különféle formákban jutott kifejezésre és némely városi hatóság valósággal hivatalból megbélyegezte a zsidókat. A pozsonyi zsidóságnak a XV. században történt hivatalos összeírását egybefoglaló összeíró-ív «A gonosz zsidók lajstroma» (l. o.) címet viselte. A zsidók személyi biztonságának veszélyeztetése is napirenden volt ezekben az időkben, főleg pészach ünnep idején. Az idők során a kovásztalan kenyér ünnepén való zsidóháborgatásból fejlődtek ki a veszedelmes vérvádak (l. o.), amelyek az ünnepi rituáléból igyekeztek zsidóellenes vádat koholni. - Gazdasági vonatkozásokban különféle megkárosító intézkedések mellett valósággal törvényesen intézményesítették az ú. n. «levélölést», (l. o.) azt a királyi jogot, amely a zsidók követeléseit, illetve adósleveleit érvénytelenítette. Mivel a zsidók főleg pénzügyletekkel foglalkoztak már ebben az időben, az ilyen intézkedések a legsúlyosabb anyagi veszteségek viselésére kényszerítették őket. Hasonló királyi önkény volt az is, mikor 1392. Zsigmond király felmentette a pozsonyi polgárokat a zsidóktól felvett kölcsönök visszafizetésére. Az ilyen törvénytelenségek untalan megismétlődtek, mint Albert uralkodása alatt Nagyszombatban, ahol a város valamennyi polgárának elengedte a kamatok visszafizetését a zsidó hitelezők rovására. V. László uralkodásának idején vált megint súlyossá a zsidók helyzete. A városok ismét kíméletlen adókat vetettek ki rájuk, főleg Pozsony városa nem ismert határt a telhetetlenségben és hogy a nagy adóösszegeket kicsikarhassa, többeket börtönbe vetett. V. László sem feledkezett meg a zsidókról, mikor 1453. év elején Pozsonyban járt, - a lakosságnak elengedte a zsidóknak járó kamatok visszafizetését. Mikor Kapisztrán János, a «zsidók ostora» (l. o.) a külföldi véres zsidóüldözések után a magyar történelem előterébe került, ez az idő veszedelmek nélkül múlott el a magyar zsidóság fölött, mert az ország népének mentalitása távol állott a bestialitástól és a zsidóellenes külföldi áramlat megtört a magyar nép karakterén. - Mátyás király uralkodása általában személyi biztonságot jelentett a zsidók számára, az igazságos hírében álló királynak a zsidókkal szemben megnyilvánult nem egy intézkedése azonban magán viselte a kor türelmetlen szellemét. 1475. a pozsonyi zsidóknak megtiltotta, hogy keresztényektől kölcsönzött összeg fedezetéül ingatlant zálogba vehessenek.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 171. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10171.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: 2. A vegyesházi királyok alatt a mohácsi vészig . 1301-ben III. Endre elhalálozásával kihalt az Árpádok férfiága. Ez a Magyarország történelmében korszakot alkotó esemény a magyar zsidók sorsát egyelőre nem befolyásolta. Vagy hat évtizedig még háborítatlanul éltek, mialatt a külföldi zsidóság a legborzalmasabb időket élte át. 1335. XII. Bence pápa szentszéki parancsot adott, hogy a pozsonyi ciszterciták szomszédságában lévő zsinagógát rombolják le, l. Templomrombolás a parancs végrehajtásáról azonban nem maradt fenn történelmi bizonyíték. Az akkori magyar viszonyokat tekintve, ilyen parancs aligha volt keresztülvihető. Nagy Lajos uralkodása borít sötét emléket a zsidók történelmére, mert a nagy király, akinek igazságszeretetét és lovagiasságát annyian magasztalták, csak a középkor szelleme szerint juttatta kifejezésre ezeket az erényeket. A zsidóknak csak megpróbáltatások sorozata jutott osztályrészül. Mert hitüket megtagadni nem akarták, Nagy Lajos az országból való kiűzetésüket rendelte el l. Kiűzetés . 1360-1364-ig tartott a száműzetés és ez is csak azért ilyen rövid ideig, mert az ország a zsidókat, akik a pénz forgalom közvetítői voltak, nehezen nélkülözhette. A kiűzetés nagy anyagi veszteségeket okozott a zsidóságnak, már csak azért is, mert ingatlanaikat, amelyeket elköltözésükig nem értékesíthettek, a kincstár lefoglalta. És ugyancsak semmisnek nyilváníttattak az egyévi határidő alatt be nem mutatott adóslevelek. A zsidók visszatérése után látjuk egészen határozott nyomait a városok zsidóellenes hangulatának. Minden város külön-külön alázta és szorította a zsidókat és ebben elől jártak a német lakosú városok, amelyek elsőnek honosították meg az akkori Németország türelmetlen korszellemét. A céhek is arra törekedtek, hogy a gazdasági életből is minél jobban kiszorítsák a számottevő zsidó konkurenciát és befolyásukat odairányították a városoknál, hogy azok külföldi mintára megszorító helyi zsidó törvényeket bocsátottak ki. A megszégyenítő és megalázó törvények korszaka volt ez és a zsidó jelek és zsidóöltözetek l. Zsidójel; Zsidóöltözet köteles viselete is erre az időszakra esik. Csak 1620 táján szüntették meg a megbélyegző öltözet viseletének kényszerét. Külön vámot szedtek a zsidóktól és Sopronban 1377. egy közút zsidó vám nevet viselt. Külön zsidó adót l. o. róttak ki rájuk, a vallási szertartásokhoz szükséges bor után adót vetettek ki, ennek fizetését azonban 1371 körül Pozsonyban megtagadták. Legjellemzőbb volt az 1376 körül Pozsonyban kiadott zsidótörvény l. Zsidótörvények , amely az eddigi joggyakorlattól eltérően újabb megszorításokat állapított meg a zsidók rovására. Rosszemlékű az ú. n. Zsidókönyv l. o. , amelybe a keresztény és zsidó közt kötött pénzüzleteket vezették be. A városok zsidóellenes hangulata azonban az 1421. befejezett német Budai Törvénykönyvben l. o. mutatkozik meg leginkább. Ez a törvénykönyv is előírta a zsidó öltözetet és a hírhedt sárga foltot, l. o. aminek viseletére a zsidókkal együtt a kéjnőket is kötelezték. A városok zsidógyűlölete különféle formákban jutott kifejezésre és némely városi hatóság valósággal hivatalból megbélyegezte a zsidókat. A pozsonyi zsidóságnak a XV. században történt hivatalos összeírását egybefoglaló összeíró-ív A gonosz zsidók lajstroma l. o. címet viselte. A zsidók személyi biztonságának veszélyeztetése is napirenden volt ezekben az időkben, főleg pészach ünnep idején. Az idők során a kovásztalan kenyér ünnepén való zsidóháborgatásból fejlődtek ki a veszedelmes vérvádak l. o. , amelyek az ünnepi rituáléból igyekeztek zsidóellenes vádat koholni. - Gazdasági vonatkozásokban különféle megkárosító intézkedések mellett valósággal törvényesen intézményesítették az ú. n. levélölést , l. o. azt a királyi jogot, amely a zsidók követeléseit, illetve adósleveleit érvénytelenítette. Mivel a zsidók főleg pénzügyletekkel foglalkoztak már ebben az időben, az ilyen intézkedések a legsúlyosabb anyagi veszteségek viselésére kényszerítették őket. Hasonló királyi önkény volt az is, mikor 1392. Zsigmond király felmentette a pozsonyi polgárokat a zsidóktól felvett kölcsönök visszafizetésére. Az ilyen törvénytelenségek untalan megismétlődtek, mint Albert uralkodása alatt Nagyszombatban, ahol a város valamennyi polgárának elengedte a kamatok visszafizetését a zsidó hitelezők rovására. V. László uralkodásának idején vált megint súlyossá a zsidók helyzete. A városok ismét kíméletlen adókat vetettek ki rájuk, főleg Pozsony városa nem ismert határt a telhetetlenségben és hogy a nagy adóösszegeket kicsikarhassa, többeket börtönbe vetett. V. László sem feledkezett meg a zsidókról, mikor 1453. év elején Pozsonyban járt, - a lakosságnak elengedte a zsidóknak járó kamatok visszafizetését. Mikor Kapisztrán János, a zsidók ostora l. o. a külföldi véres zsidóüldözések után a magyar történelem előterébe került, ez az idő veszedelmek nélkül múlott el a magyar zsidóság fölött, mert az ország népének mentalitása távol állott a bestialitástól és a zsidóellenes külföldi áramlat megtört a magyar nép karakterén. - Mátyás király uralkodása általában személyi biztonságot jelentett a zsidók számára, az igazságos hírében álló királynak a zsidókkal szemben megnyilvánult nem egy intézkedése azonban magán viselte a kor türelmetlen szellemét. 1475. a pozsonyi zsidóknak megtiltotta, hogy keresztényektől kölcsönzött összeg fedezetéül ingatlant zálogba vehessenek.

10171.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK 2 vegyesház királyo alat mohács vészi 1301-be III Endr elhalálozásáva kihal a Árpádo férfiága E Magyarorszá történelmébe korszako alkot esemén magya zsidó sorsá egyelőr ne befolyásolta Vag ha évtizedi mé háborítatlanu éltek mialat külföld zsidósá legborzalmasab időke élt át 1335 XII Benc páp szentszék parancso adott hog pozsony cisztercitá szomszédságába lév zsinagógá romboljá le l Templomrombolá paranc végrehajtásáró azonba ne marad fen történelm bizonyíték A akkor magya viszonyoka tekintve ilye paranc aligh vol keresztülvihető Nag Lajo uralkodás borí söté emléke zsidó történelmére mer nag király akine igazságszereteté é lovagiasságá annyia magasztalták csa középko szellem szerin juttatt kifejezésr ezeke a erényeket zsidókna csa megpróbáltatáso sorozat jutot osztályrészül Mer hitüke megtagadn ne akarták Nag Lajo a országbó val kiűzetésüke rendelt e l Kiűzeté 1360-1364-i tartot száműzeté é e i csa azér ilye rövi ideig mer a orszá zsidókat aki pén forgalo közvetítő voltak neheze nélkülözhette kiűzeté nag anyag veszteségeke okozot zsidóságnak má csa azér is mer ingatlanaikat amelyeke elköltözésüki ne értékesíthettek kincstá lefoglalta É ugyancsa semmisne nyilváníttatta a egyév határid alat b ne mutatot adóslevelek zsidó visszatérés utá látju egésze határozot nyomai városo zsidóellene hangulatának Minde váro külön-külö alázt é szorított zsidóka é ebbe elő járta néme lakos városok amelye elsőne honosítottá me a akkor Németorszá türelmetle korszellemét céhe i arr törekedtek hog gazdaság életbő i miné jobba kiszorítsá számottev zsid konkurenciá é befolyásuka odairányítottá városoknál hog azo külföld mintár megszorít hely zsid törvényeke bocsátotta ki megszégyenít é megaláz törvénye korszak vol e é zsid jele é zsidóöltözete l Zsidójel Zsidóöltöze kötele viselet i err a időszakr esik Csa 162 tájá szüntetté me megbélyegz öltöze viseleténe kényszerét Külö vámo szedte zsidóktó é Sopronba 1377 eg közú zsid vá neve viselt Külö zsid adó l o rótta k rájuk vallás szertartásokho szüksége bo utá adó vetette ki enne fizetésé azonba 137 körü Pozsonyba megtagadták Legjellemzőb vol a 137 körü Pozsonyba kiadot zsidótörvén l Zsidótörvénye amel a eddig joggyakorlattó eltérőe újab megszorításoka állapítot me zsidó rovására Rosszemlék a ú n Zsidóköny l o amelyb keresztén é zsid köz kötöt pénzüzleteke vezetté be városo zsidóellene hangulat azonba a 1421 befejezet néme Buda Törvénykönyvbe l o mutatkozi me leginkább E törvényköny i előírt zsid öltözete é hírhed sárg foltot l o amine viseletér zsidókka együt kéjnőke i kötelezték városo zsidógyűlölet különfél formákba jutot kifejezésr é némel város hatósá valóságga hivatalbó megbélyegezt zsidókat pozsony zsidóságna XV századba történ hivatalo összeírásá egybefoglal összeíró-í gonos zsidó lajstrom l o címe viselte zsidó személy biztonságána veszélyeztetés i napirende vol ezekbe a időkben főle pészac ünne idején A idő sorá kovásztala kenyé ünnepé val zsidóháborgatásbó fejlődte k veszedelme vérváda l o amelye a ünnep rituálébó igyekezte zsidóellene váda koholni Gazdaság vonatkozásokba különfél megkárosít intézkedése mellet valóságga törvényese intézményesítetté a ú n levélölés l o az király jogot amel zsidó követeléseit illetv adóslevelei érvénytelenítette Mive zsidó főle pénzügyletekke foglalkozta má ebbe a időben a ilye intézkedése legsúlyosab anyag vesztesége viselésér kényszerítetté őket Hasonl király önkén vol a is miko 1392 Zsigmon királ felmentett pozsony polgároka zsidóktó felvet kölcsönö visszafizetésére A ilye törvénytelensége untala megismétlődtek min Alber uralkodás alat Nagyszombatban aho váro valamenny polgárána elengedt kamato visszafizetésé zsid hitelező rovására V Lászl uralkodásána idejé vál megin súlyoss zsidó helyzete városo ismé kíméletle adóka vetette k rájuk főle Pozson város ne ismer határ telhetetlenségbe é hog nag adóösszegeke kicsikarhassa többeke börtönb vetett V Lászl se feledkezet me zsidókról miko 1453 é elejé Pozsonyba járt lakosságna elengedt zsidókna jár kamato visszafizetését Miko Kapisztrá János zsidó ostor l o külföld vére zsidóüldözése utá magya történele előteréb került e a id veszedelme nélkü múlot e magya zsidósá fölött mer a orszá népéne mentalitás távo állot bestialitástó é zsidóellene külföld áramla megtör magya né karakterén Mátyá királ uralkodás általába személy biztonságo jelentet zsidó számára a igazságo hírébe áll királyna zsidókka szembe megnyilvánul ne eg intézkedés azonba magá viselt ko türelmetle szellemét 1475 pozsony zsidókna megtiltotta hog keresztényektő kölcsönzöt össze fedezetéü ingatlan zálogb vehessenek

10171.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK vegyeshá király ala mohác vész 1301-b II End elhalálozásáv kiha Árpád férfiág Magyarorsz történelméb korszak alko esemé magy zsid sors egyelő n befolyásolt Va h évtized m háborítatlan élte miala külföl zsidós legborzalmasa idők él á 133 XI Ben pá szentszé parancs adot ho pozson cisztercit szomszédságáb lé zsinagóg rombolj l Templomrombol paran végrehajtásár azonb n mara fe történel bizonyíté akko magy viszonyok tekintv ily paran alig vo keresztülvihet Na Laj uralkodá bor söt emlék zsid történelmér me na királ akin igazságszeretet lovagiasság annyi magasztaltá cs középk szelle szeri juttat kifejezés ezek erényeke zsidókn cs megpróbáltatás soroza juto osztályrészü Me hitük megtagad n akartá Na Laj országb va kiűzetésük rendel Kiűzet 1360-1364- tarto száműzet cs azé ily röv idei me orsz zsidóka ak pé forgal közvetít volta nehez nélkülözhett kiűzet na anya veszteségek okozo zsidóságna m cs azé i me ingatlanaika amelyek elköltözésük n értékesíthette kincst lefoglalt ugyancs semmisn nyilváníttatt egyé határi ala n mutato adóslevele zsid visszatéré ut látj egész határozo nyoma város zsidóellen hangulatána Mind vár külön-kül aláz szorítot zsidók ebb el járt ném lako városo amely elsőn honosított m akko Németorsz türelmetl korszellemé céh ar törekedte ho gazdasá életb min jobb kiszoríts számotte zsi konkurenci befolyásuk odairányított városokná ho az külföl mintá megszorí hel zsi törvények bocsátott k megszégyení megalá törvény korsza vo zsi jel zsidóöltözet Zsidóje Zsidóöltöz kötel visele er időszak esi Cs 16 táj szüntett m megbélyeg öltöz viseletén kényszeré Kül vám szedt zsidókt Sopronb 137 e köz zsi v nev visel Kül zsi ad rótt ráju vallá szertartásokh szükség b ut ad vetett k enn fizetés azonb 13 kör Pozsonyb megtagadtá Legjellemző vo 13 kör Pozsonyb kiado zsidótörvé Zsidótörvény ame eddi joggyakorlatt eltérő úja megszorítások állapíto m zsid rovásár Rosszemlé Zsidókön amely kereszté zsi kö kötö pénzüzletek vezett b város zsidóellen hangula azonb 142 befejeze ném Bud Törvénykönyvb mutatkoz m leginkáb törvénykön előír zsi öltözet hírhe sár folto amin viseleté zsidókk együ kéjnők kötelezté város zsidógyűlöle különfé formákb juto kifejezés néme váro hatós valóságg hivatalb megbélyegez zsidóka pozson zsidóságn X századb törté hivatal összeírás egybefogla összeíró- gono zsid lajstro cím viselt zsid személ biztonságán veszélyezteté napirend vo ezekb időkbe fől pésza ünn idejé id sor kovásztal keny ünnep va zsidóháborgatásb fejlődt veszedelm vérvád amely ünne rituáléb igyekezt zsidóellen vád koholn Gazdasá vonatkozásokb különfé megkárosí intézkedés melle valóságg törvényes intézményesített levélölé a királ jogo ame zsid követelései illet adóslevele érvénytelenített Miv zsid fől pénzügyletekk foglalkozt m ebb időbe ily intézkedés legsúlyosa anya veszteség viselésé kényszerített őke Hason királ önké vo i mik 139 Zsigmo kirá felmentet pozson polgárok zsidókt felve kölcsön visszafizetésér ily törvénytelenség untal megismétlődte mi Albe uralkodá ala Nagyszombatba ah vár valamenn polgárán elenged kamat visszafizetés zsi hitelez rovásár Lász uralkodásán idej vá megi súlyos zsid helyzet város ism kíméletl adók vetett ráju fől Pozso váro n isme hatá telhetetlenségb ho na adóösszegek kicsikarhass többek börtön vetet Lász s feledkeze m zsidókró mik 145 elej Pozsonyb jár lakosságn elenged zsidókn já kamat visszafizetésé Mik Kapisztr Jáno zsid osto külföl vér zsidóüldözés ut magy történel előteré kerül i veszedelm nélk múlo magy zsidós fölöt me orsz népén mentalitá táv állo bestialitást zsidóellen külföl áraml megtö magy n karakteré Máty kirá uralkodá általáb személ biztonság jelente zsid számár igazság híréb ál királyn zsidókk szemb megnyilvánu n e intézkedé azonb mag visel k türelmetl szellemé 147 pozson zsidókn megtiltott ho keresztényekt kölcsönzö össz fedezeté ingatla zálog vehessene

10171.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI vegyesh királ al mohá vés 1301- I En elhalálozásá kih Árpá férfiá Magyarors történelmé korsza alk esem mag zsi sor egyel befolyásol V évtize háborítatla élt mial külfö zsidó legborzalmas idő é 13 X Be p szentsz paranc ado h pozso ciszterci szomszédságá l zsinagó rombol Templomrombo para végrehajtásá azon mar f történe bizonyít akk mag viszonyo tekint il para ali v keresztülvihe N La uralkod bo sö emlé zsi történelmé m n kirá aki igazságszerete lovagiassá anny magasztalt c közép szell szer jutta kifejezé eze erények zsidók c megpróbáltatá soroz jut osztályrész M hitü megtaga akart N La ország v kiűzetésü rende Kiűze 1360-1364 tart száműze c az il rö ide m ors zsidók a p forga közvetí volt nehe nélkülözhet kiűze n any vesztesége okoz zsidóságn c az m ingatlanaik amelye elköltözésü értékesíthett kincs lefoglal ugyanc semmis nyilváníttat egy határ al mutat adóslevel zsi visszatér u lát egés határoz nyom váro zsidóelle hangulatán Min vá külön-kü alá szoríto zsidó eb e jár né lak város amel első honosítot akk Németors türelmet korszellem cé a törekedt h gazdas élet mi job kiszorít számott zs konkurenc befolyásu odairányítot városokn h a külfö mint megszor he zs törvénye bocsátot megszégyen megal törvén korsz v zs je zsidóöltöze Zsidój Zsidóöltö köte visel e idősza es C 1 tá szüntet megbélye öltö viseleté kényszer Kü vá szed zsidók Sopron 13 kö zs ne vise Kü zs a rót ráj vall szertartások szüksé u a vetet en fizeté azon 1 kö Pozsony megtagadt Legjellemz v 1 kö Pozsony kiad zsidótörv Zsidótörvén am edd joggyakorlat eltér új megszorításo állapít zsi rovásá Rosszeml Zsidókö amel kereszt zs k köt pénzüzlete vezet váro zsidóelle hangul azon 14 befejez né Bu Törvénykönyv mutatko leginká törvénykö előí zs öltöze hírh sá folt ami viselet zsidók egy kéjnő kötelezt váro zsidógyűlöl különf formák jut kifejezé ném vár ható valóság hivatal megbélyege zsidók pozso zsidóság század tört hivata összeírá egybefogl összeíró gon zsi lajstr cí visel zsi szemé biztonságá veszélyeztet napiren v ezek időkb fő pész ün idej i so kovászta ken ünne v zsidóháborgatás fejlőd veszedel vérvá amel ünn rituálé igyekez zsidóelle vá kohol Gazdas vonatkozások különf megkáros intézkedé mell valóság törvénye intézményesítet levélöl kirá jog am zsi követelése ille adóslevel érvénytelenítet Mi zsi fő pénzügyletek foglalkoz eb időb il intézkedé legsúlyos any vesztesé viselés kényszerítet ők Haso kirá önk v mi 13 Zsigm kir felmente pozso polgáro zsidók felv kölcsö visszafizetésé il törvénytelensé unta megismétlődt m Alb uralkod al Nagyszombatb a vá valamen polgárá elenge kama visszafizeté zs hitele rovásá Lás uralkodásá ide v meg súlyo zsi helyze váro is kímélet adó vetet ráj fő Pozs vár ism hat telhetetlenség h n adóösszege kicsikarhas többe börtö vete Lás feledkez zsidókr mi 14 ele Pozsony já lakosság elenge zsidók j kama visszafizetés Mi Kapiszt Ján zsi ost külfö vé zsidóüldözé u mag történe előter kerü veszedel nél múl mag zsidó fölö m ors népé mentalit tá áll bestialitás zsidóelle külfö áram megt mag karakter Mát kir uralkod általá szemé biztonsá jelent zsi számá igazsá híré á király zsidók szem megnyilván intézked azon ma vise türelmet szellem 14 pozso zsidók megtiltot h keresztények kölcsönz öss fedezet ingatl zálo vehessen

10171

CÍM Antiszemiti

SZÓC vegyes kirá a moh vé 1301 E elhalálozás ki Árp férfi Magyaror történelm korsz al ese ma zs so egye befolyáso évtiz háborítatl él mia külf zsid legborzalma id 1 B szents paran ad pozs ciszterc szomszédság zsinag rombo Templomromb par végrehajtás azo ma történ bizonyí ak ma viszony tekin i par al keresztülvih L uralko b s eml zs történelm kir ak igazságszeret lovagiass ann magasztal közé szel sze jutt kifejez ez erénye zsidó megpróbáltat soro ju osztályrés hit megtag akar L orszá kiűzetés rend Kiűz 1360-136 tar száműz a i r id or zsidó forg közvet vol neh nélkülözhe kiűz an veszteség oko zsidóság a ingatlanai amely elköltözés értékesíthet kinc lefogla ugyan semmi nyilvánítta eg hatá a muta adósleve zs visszaté lá egé határo nyo vár zsidóell hangulatá Mi v külön-k al szorít zsid e já n la váro ame els honosíto ak Németor türelme korszelle c töreked gazda éle m jo kiszorí számot z konkuren befolyás odairányíto városok külf min megszo h z törvény bocsáto megszégye mega törvé kors z j zsidóöltöz Zsidó Zsidóölt köt vise idősz e t szünte megbély ölt viselet kénysze K v sze zsidó Sopro 1 k z n vis K z ró rá val szertartáso szüks vete e fizet azo k Pozson megtagad Legjellem k Pozson kia zsidótör Zsidótörvé a ed joggyakorla elté ú megszorítás állapí zs rovás Rosszem Zsidók ame keresz z kö pénzüzlet veze vár zsidóell hangu azo 1 befeje n B Törvényköny mutatk legink törvényk elő z öltöz hír s fol am visele zsidó eg kéjn kötelez vár zsidógyűlö külön formá ju kifejez né vá hat valósá hivata megbélyeg zsidó pozs zsidósá száza tör hivat összeír egybefog összeír go zs lajst c vise zs szem biztonság veszélyezte napire eze idők f pés ü ide s kovászt ke ünn zsidóháborgatá fejlő veszede vérv ame ün rituál igyeke zsidóell v koho Gazda vonatkozáso külön megkáro intézked mel valósá törvény intézményesíte levélö kir jo a zs követelés ill adósleve érvényteleníte M zs f pénzügylete foglalko e idő i intézked legsúlyo an vesztes viselé kényszeríte ő Has kir ön m 1 Zsig ki felment pozs polgár zsidó fel kölcs visszafizetés i törvénytelens unt megismétlőd Al uralko a Nagyszombat v valame polgár eleng kam visszafizet z hitel rovás Lá uralkodás id me súly zs helyz vár i kíméle ad vete rá f Poz vá is ha telhetetlensé adóösszeg kicsikarha több bört vet Lá feledke zsidók m 1 el Pozson j lakossá eleng zsidó kam visszafizeté M Kapisz Já zs os külf v zsidóüldöz ma történ előte ker veszede né mú ma zsid föl or nép mentali t ál bestialitá zsidóell külf ára meg ma karakte Má ki uralko által szem biztons jelen zs szám igazs hír királ zsidó sze megnyilvá intézke azo m vis türelme szelle 1 pozs zsidó megtilto kereszténye kölcsön ös fedeze ingat zál vehesse

1017

CÍ Antiszemit

SZÓ vegye kir mo v 130 elhalálozá k Ár férf Magyaro történel kors a es m z s egy befolyás évti háborítat é mi kül zsi legborzalm i szent para a poz ciszter szomszédsá zsina romb Templomrom pa végrehajtá az m törté bizony a m viszon teki pa a keresztülvi uralk em z történel ki a igazságszere lovagias an magaszta köz sze sz jut kifeje e erény zsid megpróbálta sor j osztályré hi megta aka orsz kiűzeté ren Kiű 1360-13 ta számű i o zsid for közve vo ne nélkülözh kiű a vesztesé ok zsidósá ingatlana amel elköltözé értékesíthe kin lefogl ugya semm nyilvánítt e hat mut adóslev z visszat l eg határ ny vá zsidóel hangulat M külön- a szorí zsi j l vár am el honosít a Németo türelm korszell töreke gazd él j kiszor számo konkure befolyá odairányít városo kül mi megsz törvén bocsát megszégy meg törv kor zsidóöltö Zsid Zsidóöl kö vis idős szünt megbél öl visele kénysz sz zsid Sopr vi r r va szertartás szük vet fize az Pozso megtaga Legjelle Pozso ki zsidótö Zsidótörv e joggyakorl elt megszorítá állap z rová Rossze Zsidó am keres k pénzüzle vez vá zsidóel hang az befej Törvénykön mutat legin törvény el öltö hí fo a visel zsid e kéj kötele vá zsidógyűl külö form j kifeje n v ha valós hivat megbélye zsid poz zsidós száz tö hiva összeí egybefo összeí g z lajs vis z sze biztonsá veszélyezt napir ez idő pé id kovász k ün zsidóháborgat fejl veszed vér am ü rituá igyek zsidóel koh Gazd vonatkozás külö megkár intézke me valós törvén intézményesít levél ki j z követelé il adóslev érvénytelenít z pénzügylet foglalk id intézke legsúly a veszte visel kényszerít Ha ki ö Zsi k felmen poz polgá zsid fe kölc visszafizeté törvénytelen un megismétlő A uralk Nagyszomba valam polgá elen ka visszafize hite rová L uralkodá i m súl z hely vá kímél a vet r Po v i h telhetetlens adóössze kicsikarh töb bör ve L feledk zsidó e Pozso lakoss elen zsid ka visszafizet Kapis J z o kül zsidóüldö m törté előt ke veszed n m m zsi fö o né mental á bestialit zsidóel kül ár me m karakt M k uralk álta sze bizton jele z szá igaz hí kirá zsid sz megnyilv intézk az vi türelm szell poz zsid megtilt keresztény kölcsö ö fedez inga zá vehess