Magyar Zsidó Lexikon: Emancipáció

11189.htm

CÍMSZÓ: Emancipáció

SZÓCIKK: Emancipáció, a magyar zsidók polgári egyenjogúsítása, A XVIII. sz. végén Európa szerte megindult az emancipációs mozgalom, melynek célja volt, hogy a jogfosztott zsidók részére kivívja a polgári egyenjogúságot. Magyarországon az 1790. évi országgyűlés óta a zsidók újabb meg újabb petíciókban kérelmezték az országgyűlésnél egyenjogúsíttatásuk törvénybe iktatását. Az 1839-40. évi diétán Vas vm. követe, majd az 1840 márc. 4-én tartott ülésen Pest vm. követe, Dubraviczky Simon követelte a megyéjétől nyert utasítás értelmében a zsidók egyenjogúsítását. A javaslatot, melyet Deák Ferenc is pártolt, a rendek nagy többsége elfogadta, a főrendek azonban Barkóczy székesfehérvári püspök és báró Eötvös Ignác tárnokmester pártolása ellenére elvetették. Helyette olyan törvény készült (1840: XXIX. t. c.), mely kimondja ugyan a zsidók szabad letelepülési jogát a városokba, biztosítja részükre a szabad kereskedelmet és ipart, de korántsem adja meg nekik a polgári egyenjogúságot (l. Jogkiterjesztés). Az emancipáció kérdését ekkor a sajtó tartotta napirenden. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és a Jelenkor nyitotta meg hasábjait a kérdés tárgyalására, míg a Budapesti Szemlében br. Eötvös József írt feltűnést keltő tanulmányt «A zsidók emancipációja» címen. Török Pál pesti református, Székács József pesti evang. lelkész és Albach pozsonyi ferencrendi hitszónok a zsidók egyenjogúsításának szükségességéről prédikálnak. Az 1843-47. évi két utolsó rendi diéta, úgyszintén az 1848. évi első népképviseleti országgyűlés még Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, Kállay Ödön felszólalása ellenére sem tartotta időszerűnek az emancipáció törvénybe iktatását. A szegedi nemzetgyűlés 1849 júl. 29-iki utolsó ülésén kimondja ugyan egyhangúlag a zsidók emancipációját a szabadságharcban tanúsított honszeretetük elismeréséül, a törvény azonban a szabadságharc leveretése folytán nem lépett életbe. Az abszolutizmus első évtizede már csirájában fojtott el minden jogkiterjesztésre irányuló törekvést. Csak a politikai helyzetnek 1860-iki enyhülése hozott újabb reményt a zsidóknak is. Az 1861-iki országgyűlésen, melyet az uralkodó csakhamar feloszlatott, valamint a Deák-féle húsvéti cikk nyomán 1865. egybehívott országgyűlésen minden párthoz tartozó tekintélyes képviselők követelték a zsidók egyenjogúsítását, így többek között Deák Ferenc, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Szász Károly, gr. Széchenyi Béla, Trefort Ágoston. A kérdés ez időben már annyira érett lett az élet számára, hogy annak megvalósítása tovább nem volt elodázható. Jött a kiegyezés, a koronázás és ez életbevágó eseményekkel összefüggő sürgős közjogi törvények megalkotása után gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867 nov. 25. haladéktalanul beterjesztette az egyenjogúsító törvényjavaslatot, melyet a képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadott el. I. Ferenc József király szentesítő aláírásával lépett azután életbe az 1867: XVII. t.-c, melynek egyszerű, világos szavai így szólnak: «1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt Jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.» Ezzel megvalósult a hazai zsidóság régi jogos követelésének egyik része, amely később kiegészítést nyert a recepció (l. o.) törvénybe iktatásával.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1189. címszó a lexikon => 223. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11189.htm

CÍMSZÓ: Emancipáció

SZÓCIKK: Emancipáció, a magyar zsidók polgári egyenjogúsítása, A XVIII. sz. végén Európa szerte megindult az emancipációs mozgalom, melynek célja volt, hogy a jogfosztott zsidók részére kivívja a polgári egyenjogúságot. Magyarországon az 1790. évi országgyűlés óta a zsidók újabb meg újabb petíciókban kérelmezték az országgyűlésnél egyenjogúsíttatásuk törvénybe iktatását. Az 1839-40. évi diétán Vas vm. követe, majd az 1840 márc. 4-én tartott ülésen Pest vm. követe, Dubraviczky Simon követelte a megyéjétől nyert utasítás értelmében a zsidók egyenjogúsítását. A javaslatot, melyet Deák Ferenc is pártolt, a rendek nagy többsége elfogadta, a főrendek azonban Barkóczy székesfehérvári püspök és báró Eötvös Ignác tárnokmester pártolása ellenére elvetették. Helyette olyan törvény készült 1840: XXIX. t. c. , mely kimondja ugyan a zsidók szabad letelepülési jogát a városokba, biztosítja részükre a szabad kereskedelmet és ipart, de korántsem adja meg nekik a polgári egyenjogúságot l. Jogkiterjesztés . Az emancipáció kérdését ekkor a sajtó tartotta napirenden. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és a Jelenkor nyitotta meg hasábjait a kérdés tárgyalására, míg a Budapesti Szemlében br. Eötvös József írt feltűnést keltő tanulmányt A zsidók emancipációja címen. Török Pál pesti református, Székács József pesti evang. lelkész és Albach pozsonyi ferencrendi hitszónok a zsidók egyenjogúsításának szükségességéről prédikálnak. Az 1843-47. évi két utolsó rendi diéta, úgyszintén az 1848. évi első népképviseleti országgyűlés még Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, Kállay Ödön felszólalása ellenére sem tartotta időszerűnek az emancipáció törvénybe iktatását. A szegedi nemzetgyűlés 1849 júl. 29-iki utolsó ülésén kimondja ugyan egyhangúlag a zsidók emancipációját a szabadságharcban tanúsított honszeretetük elismeréséül, a törvény azonban a szabadságharc leveretése folytán nem lépett életbe. Az abszolutizmus első évtizede már csirájában fojtott el minden jogkiterjesztésre irányuló törekvést. Csak a politikai helyzetnek 1860-iki enyhülése hozott újabb reményt a zsidóknak is. Az 1861-iki országgyűlésen, melyet az uralkodó csakhamar feloszlatott, valamint a Deák-féle húsvéti cikk nyomán 1865. egybehívott országgyűlésen minden párthoz tartozó tekintélyes képviselők követelték a zsidók egyenjogúsítását, így többek között Deák Ferenc, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Szász Károly, gr. Széchenyi Béla, Trefort Ágoston. A kérdés ez időben már annyira érett lett az élet számára, hogy annak megvalósítása tovább nem volt elodázható. Jött a kiegyezés, a koronázás és ez életbevágó eseményekkel összefüggő sürgős közjogi törvények megalkotása után gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867 nov. 25. haladéktalanul beterjesztette az egyenjogúsító törvényjavaslatot, melyet a képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadott el. I. Ferenc József király szentesítő aláírásával lépett azután életbe az 1867: XVII. t.-c, melynek egyszerű, világos szavai így szólnak: 1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt Jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Ezzel megvalósult a hazai zsidóság régi jogos követelésének egyik része, amely később kiegészítést nyert a recepció l. o. törvénybe iktatásával.

11189.ht

CÍMSZÓ Emancipáci

SZÓCIKK Emancipáció magya zsidó polgár egyenjogúsítása XVIII sz végé Európ szert megindul a emancipáció mozgalom melyne célj volt hog jogfosztot zsidó részér kivívj polgár egyenjogúságot Magyarországo a 1790 év országgyűlé ót zsidó újab me újab petíciókba kérelmezté a országgyűlésné egyenjogúsíttatásu törvényb iktatását A 1839-40 év diétá Va vm követe maj a 184 márc 4-é tartot ülése Pes vm követe Dubraviczk Simo követelt megyéjétő nyer utasítá értelmébe zsidó egyenjogúsítását javaslatot melye Deá Feren i pártolt rende nag többség elfogadta főrende azonba Barkócz székesfehérvár püspö é bár Eötvö Igná tárnokmeste pártolás ellenér elvetették Helyett olya törvén készül 1840 XXIX t c mel kimondj ugya zsidó szaba letelepülés jogá városokba biztosítj részükr szaba kereskedelme é ipart d korántse adj me neki polgár egyenjogúságo l Jogkiterjeszté A emancipáci kérdésé ekko sajt tartott napirenden Kossut Lajo Pest Hírlapj é Jelenko nyitott me hasábjai kérdé tárgyalására mí Budapest Szemlébe br Eötvö Józse ír feltűnés kelt tanulmány zsidó emancipációj címen Törö Pá pest református Székác Józse pest evang lelkés é Albac pozsony ferencrend hitszóno zsidó egyenjogúsításána szükségességérő prédikálnak A 1843-47 év ké utols rend diéta úgyszinté a 1848 év els népképviselet országgyűlé mé Beöth Ödön Klauzá Gábor Kálla Ödö felszólalás ellenér se tartott időszerűne a emancipáci törvényb iktatását szeged nemzetgyűlé 184 júl 29-ik utols ülésé kimondj ugya egyhangúla zsidó emancipációjá szabadságharcba tanúsítot honszeretetü elismeréséül törvén azonba szabadsághar leveretés folytá ne lépet életbe A abszolutizmu els évtized má csirájába fojtot e minde jogkiterjesztésr irányul törekvést Csa politika helyzetne 1860-ik enyhülés hozot újab remény zsidókna is A 1861-ik országgyűlésen melye a uralkod csakhama feloszlatott valamin Deák-fél húsvét cik nyomá 1865 egybehívot országgyűlése minde pártho tartoz tekintélye képviselő követelté zsidó egyenjogúsítását íg többe közöt Deá Ferenc bár Eötvö József Tisz Kálmán Jóka Mór Szás Károly gr Szécheny Béla Trefor Ágoston kérdé e időbe má annyir éret let a éle számára hog anna megvalósítás továb ne vol elodázható Jöt kiegyezés koronázá é e életbevág eseményekke összefügg sürgő közjog törvénye megalkotás utá gró Andráss Gyul miniszterelnö 186 nov 25 haladéktalanu beterjesztett a egyenjogúsít törvényjavaslatot melye képviselőhá minde vit nélkül egyhangúlag főrendihá pedi 6 szavazatta ellenébe fogadot el I Feren Józse királ szentesít aláírásáva lépet azutá életb a 1867 XVII t.-c melyne egyszerű világo szava íg szólnak 1 § A orszá izraelit lakosa keresztén lakosokka minde polgár é politika jo gyakorlásár egyarán Jogosítottakna nyilváníttatnak 2 § Minde ezze ellenkez törvény szoká vag rendele ezenne megszüntettetik Ezze megvalósul haza zsidósá rég jogo követeléséne egyi része amel későb kiegészítés nyer recepci l o törvényb iktatásával

11189.h

CÍMSZ Emancipác

SZÓCIK Emancipáci magy zsid polgá egyenjogúsítás XVII s vég Euró szer megindu emancipáci mozgalo melyn cél vol ho jogfoszto zsid részé kivív polgá egyenjogúságo Magyarország 179 é országgyűl ó zsid úja m úja petíciókb kérelmezt országgyűlésn egyenjogúsíttatás törvény iktatásá 1839-4 é diét V v követ ma 18 már 4- tarto ülés Pe v követ Dubravicz Sim követel megyéjét nye utasít értelméb zsid egyenjogúsításá javaslato mely De Fere pártol rend na többsé elfogadt főrend azonb Barkóc székesfehérvá püsp bá Eötv Ign tárnokmest pártolá ellené elvetetté Helyet oly törvé készü 184 XXI me kimond ugy zsid szab letelepülé jog városokb biztosít részük szab kereskedelm ipar koránts ad m nek polgá egyenjogúság Jogkiterjeszt emancipác kérdés ekk saj tartot napirende Kossu Laj Pes Hírlap Jelenk nyitot m hasábja kérd tárgyalásár m Budapes Szemléb b Eötv Józs í feltűné kel tanulmán zsid emancipáció címe Tör P pes reformátu Széká Józs pes evan lelké Alba pozson ferencren hitszón zsid egyenjogúsításán szükségességér prédikálna 1843-4 é k utol ren diét úgyszint 184 é el népképvisele országgyűl m Beöt Ödö Klauz Gábo Káll Öd felszólalá ellené s tartot időszerűn emancipác törvény iktatásá szege nemzetgyűl 18 jú 29-i utol ülés kimond ugy egyhangúl zsid emancipációj szabadságharcb tanúsíto honszeretet elismeréséü törvé azonb szabadságha levereté folyt n lépe életb abszolutizm el évtize m csirájáb fojto mind jogkiterjesztés irányu törekvés Cs politik helyzetn 1860-i enyhülé hozo úja remén zsidókn i 1861-i országgyűlése mely uralko csakham feloszlatot valami Deák-fé húsvé ci nyom 186 egybehívo országgyűlés mind párth tarto tekintély képvisel követelt zsid egyenjogúsításá í több közö De Feren bá Eötv Józse Tis Kálmá Jók Mó Szá Károl g Széchen Bél Trefo Ágosto kérd időb m annyi ére le él számár ho ann megvalósítá tová n vo elodázhat Jö kiegyezé koronáz életbevá eseményekk összefüg sürg közjo törvény megalkotá ut gr András Gyu minisztereln 18 no 2 haladéktalan beterjesztet egyenjogúsí törvényjavaslato mely képviselőh mind vi nélkü egyhangúla főrendih ped szavazatt ellenéb fogado e Fere Józs kirá szentesí aláírásáv lépe azut élet 186 XVI t.- melyn egyszer világ szav í szólna orsz izraeli lakos kereszté lakosokk mind polgá politik j gyakorlásá egyará Jogosítottakn nyilváníttatna Mind ezz ellenke törvén szok va rendel ezenn megszüntetteti Ezz megvalósu haz zsidós ré jog követelésén egy rész ame késő kiegészíté nye recepc törvény iktatásáva

11189.

CÍMS Emancipá

SZÓCI Emancipác mag zsi polg egyenjogúsítá XVI vé Eur sze megind emancipác mozgal mely cé vo h jogfoszt zsi rész kiví polg egyenjogúság Magyarorszá 17 országgyű zsi új új petíciók kérelmez országgyűlés egyenjogúsíttatá törvén iktatás 1839- dié köve m 1 má 4 tart ülé P köve Dubravic Si követe megyéjé ny utasí értelmé zsi egyenjogúsítás javaslat mel D Fer párto ren n többs elfogad főren azon Barkó székesfehérv püs b Eöt Ig tárnokmes pártol ellen elvetett Helye ol törv kész 18 XX m kimon ug zsi sza letelepül jo városok biztosí részü sza kereskedel ipa koránt a ne polg egyenjogúsá Jogkiterjesz emancipá kérdé ek sa tarto napirend Koss La Pe Hírla Jelen nyito hasábj kér tárgyalásá Budape Szemlé Eöt Józ feltűn ke tanulmá zsi emancipáci cím Tö pe reformát Szék Józ pe eva lelk Alb pozso ferencre hitszó zsi egyenjogúsításá szükségességé prédikáln 1843- uto re dié úgyszin 18 e népképvisel országgyű Beö Öd Klau Gáb Kál Ö felszólal ellen tarto időszerű emancipá törvén iktatás szeg nemzetgyű 1 j 29- uto ülé kimon ug egyhangú zsi emancipáció szabadságharc tanúsít honszerete elismerésé törv azon szabadságh leveret foly lép élet abszolutiz e évtiz csirájá fojt min jogkiterjeszté irány törekvé C politi helyzet 1860- enyhül hoz új remé zsidók 1861- országgyűlés mel uralk csakha feloszlato valam Deák-f húsv c nyo 18 egybehív országgyűlé min párt tart tekintél képvise követel zsi egyenjogúsítás töb köz D Fere b Eöt Józs Ti Kálm Jó M Sz Káro Széche Bé Tref Ágost kér idő anny ér l é számá h an megvalósít tov v elodázha J kiegyez koroná életbev események összefü sür közj törvén megalkot u g Andrá Gy miniszterel 1 n haladéktala beterjeszte egyenjogús törvényjavaslat mel képviselő min v nélk egyhangúl főrendi pe szavazat ellené fogad Fer Józ kir szentes aláírásá lép azu éle 18 XV t. mely egysze vilá sza szóln ors izrael lako kereszt lakosok min polg politi gyakorlás egyar Jogosítottak nyilváníttatn Min ez ellenk törvé szo v rende ezen megszüntettet Ez megvalós ha zsidó r jo követelésé eg rés am kés kiegészít ny recep törvén iktatásáv

11189

CÍM Emancip

SZÓC Emancipá ma zs pol egyenjogúsít XV v Eu sz megin emancipá mozga mel c v jogfosz zs rés kiv pol egyenjogúsá Magyarorsz 1 országgy zs ú ú petíció kérelme országgyűlé egyenjogúsíttat törvé iktatá 1839 di köv m tar ül köv Dubravi S követ megyéj n utas értelm zs egyenjogúsítá javasla me Fe párt re több elfoga főre azo Bark székesfehér pü Eö I tárnokme párto elle elvetet Hely o tör kés 1 X kimo u zs sz letelepü j városo biztos rész sz kereskede ip korán n pol egyenjogús Jogkiterjes emancip kérd e s tart napiren Kos L P Hírl Jele nyit hasáb ké tárgyalás Budap Szeml Eö Jó feltű k tanulm zs emancipác cí T p reformá Szé Jó p ev lel Al pozs ferencr hitsz zs egyenjogúsítás szükségesség prédikál 1843 ut r di úgyszi 1 népképvise országgy Be Ö Kla Gá Ká felszóla elle tart időszer emancip törvé iktatá sze nemzetgy 29 ut ül kimo u egyhang zs emancipáci szabadsághar tanúsí honszeret elismerés tör azo szabadság levere fol lé éle abszoluti évti csiráj foj mi jogkiterjeszt irán törekv polit helyze 1860 enyhü ho ú rem zsidó 1861 országgyűlé me ural csakh feloszlat vala Deák- hús ny 1 egybehí országgyűl mi pár tar tekinté képvis követe zs egyenjogúsítá tö kö Fer Eö Józ T Kál J S Kár Széch B Tre Ágos ké id ann é szám a megvalósí to elodázh kiegye koron életbe eseménye összef sü köz törvé megalko Andr G minisztere haladéktal beterjeszt egyenjogú törvényjavasla me képvisel mi nél egyhangú főrend p szavaza ellen foga Fe Jó ki szente aláírás lé az él 1 X t mel egysz vil sz szól or izrae lak keresz lakoso mi pol polit gyakorlá egya Jogosította nyilváníttat Mi e ellen törv sz rend eze megszüntette E megvaló h zsid j követelés e ré a ké kiegészí n rece törvé iktatásá

1118

CÍ Emanci

SZÓ Emancip m z po egyenjogúsí X E s megi emancip mozg me jogfos z ré ki po egyenjogús Magyarors országg z petíci kérelm országgyűl egyenjogúsítta törv iktat 183 d kö ta ü kö Dubrav köve megyé uta értel z egyenjogúsít javasl m F pár r töb elfog főr az Bar székesfehé p E tárnokm párt ell elvete Hel tö ké kim z s letelep város bizto rés s keresked i korá po egyenjogú Jogkiterje emanci kér tar napire Ko Hír Jel nyi hasá k tárgyalá Buda Szem E J felt tanul z emancipá c reform Sz J e le A poz ferenc hits z egyenjogúsítá szükségessé prédiká 184 u d úgysz népképvis országg B Kl G K felszól ell tar idősze emanci törv iktat sz nemzetg 2 u ü kim egyhan z emancipác szabadságha tanús honszere elismeré tö az szabadsá lever fo l él abszolut évt csirá fo m jogkiterjesz irá törek poli helyz 186 enyh h re zsid 186 országgyűl m ura csak feloszla val Deák hú n egybeh országgyű m pá ta tekint képvi követ z egyenjogúsít t k Fe E Jó Ká Ká Széc Tr Ágo k i an szá megvalós t elodáz kiegy koro életb esemény össze s kö törv megalk And miniszter haladékta beterjesz egyenjog törvényjavasl m képvise m né egyhang főren szavaz elle fog F J k szent aláírá l a é me egys vi s szó o izra la keres lakos m po poli gyakorl egy Jogosított nyilvánítta M elle tör s ren ez megszüntett megval zsi követelé r k kiegész rec törv iktatás