11858.htm

CÍMSZÓ: Gyertyagyújtás

SZÓCIKK: Gyertyagyújtás szertartásával kezdődik a szombat és a többi ünnep a zsidó háztartásokban. Ezt a szertartást rendszerint a háziasszony végzi, köteles azonban mindenki végezni, férfi is, ha nincs felesége, vagy ha attól különváltan él. A gyertyák fölött mondandó áldás szövege változik, aszerint, hogy szombati, ünnepi vagy jom-kippuri gyertyákat gyújtanak. Ezek a gyertyák a vacsora ideje alatt az asztalon állnak és csak páros számban gyújtatnak. A gyertyák számát sok helyen egy-egy gyermek születésével egy párral gyarapítják, de sohasem csökkentik. Az asszony az áldást behunyt szemmel mondja. Ünnepélyes és tetszetős formája folytán a Gy. a legnépszerűbb szertartások közétartozik. v. u. Gyoma, nagyk. Békés vm., 11,942. lak. Gy.-n a XIX. sz. első felében csak pár zsidó család lakott, amelyek egy közösséget alkottak ugyan de a hitközségi élet első jelei csak 1846. kezdtek mutatkozni. Négy év múlva Gy. a közeli Endrod hitközséggel egy anyakönyvi kerületté lett. Ez időtájt az összekötő kapocs a hitközségi tagok között egy kis imaház volt, amely iskolául is szolgált, amennyiben a metsző, illetve a rabbihelyettes ott végezte a tankötelesek oktatását. A statusquo hitközség természetes fejlődésének eredményeként 1869. új, korszert tágasabb tem-plomot építettek, melynek költségeihez, mint az iratokból kitűnik, Schuller József 200 forinttal járult hozzá. Schuller különben, mint a Wodianer-uradalom jószágkormányzója, tekintélyes, közbecsülésben álló egyéniség volt, aki az 1863. éhínség idején hosszabb ideig élelemmel látta el egész Endrőd községét 1872-ben létesült a Chevra, amelyet most Breuer Lipót vezet. 1877-ben megnyílt a hitközség- magyarnyelvű népiskolája, amelynek első tanítója Lichter Vilmos volt. Az iskola annyira jó hírnévnek örvendett, hogy keresztény tanulók is nagyszámban látogatták. A háborús viszonyok következtében azonban a tanulók létszáma 12 re apadt, ami maga után vonta az államsegély megvonását, miért is a hitközség kénytelen volt az iskolát feloszlatni. A tagok áldozatkészségének tudható be, hogy az iskolát az 1927-28. tanévben újból megnyitották. Meg kell emlékeznünk még az 1884. létesült Nőegyletről, mely Hartenstein Ig-nácné vezetésével szép eredményeket ér el a jótékonyság terén. A hitközség tagjai közül többen fejtenek ki élénk gazdasági tevékenységet. Köztük első helyen áll Kner Izidor (]. o.), a híres könyvkiadó, akinek üzeme 50 munkást és 6 tisztviselőt foglalkoztat. Nagyobb üzem még Iványi István hengermalma, amelyben 30 munkás dolgozik. A hitközségnek 5568 pengő az évi költségvetése, 400 pengőt fordít filantrópikus és szociális célokra. Lélekszáma 203, 48 család él a hitközségben, 55 az adófizető. Foglalkozás szerint 6 nagykereskedő, 1 tanító, 18 kereskedő, 2 ügyvéd, 4 munkás, 3 orvos, 6 iparos, 5 magánzó és 15 egyéb. A világháborúban 15-en vettek részt és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Grosz Zoltán elnök, Glück Ármin alelnök, Ehmann Adolf gondnok, Breuer Lipót pénztáros, Bedő Imre ellenőr, Blasz Dávid rabbihelyettes, kántor és Franki Miksa nyűg. tanító, jegyző.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1858. címszó a lexikon => 330. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11858.htm

CÍMSZÓ: Gyertyagyújtás

SZÓCIKK: Gyertyagyújtás szertartásával kezdődik a szombat és a többi ünnep a zsidó háztartásokban. Ezt a szertartást rendszerint a háziasszony végzi, köteles azonban mindenki végezni, férfi is, ha nincs felesége, vagy ha attól különváltan él. A gyertyák fölött mondandó áldás szövege változik, aszerint, hogy szombati, ünnepi vagy jom-kippuri gyertyákat gyújtanak. Ezek a gyertyák a vacsora ideje alatt az asztalon állnak és csak páros számban gyújtatnak. A gyertyák számát sok helyen egy-egy gyermek születésével egy párral gyarapítják, de sohasem csökkentik. Az asszony az áldást behunyt szemmel mondja. Ünnepélyes és tetszetős formája folytán a Gy. a legnépszerűbb szertartások közétartozik. v. u. Gyoma, nagyk. Békés vm., 11,942. lak. Gy.-n a XIX. sz. első felében csak pár zsidó család lakott, amelyek egy közösséget alkottak ugyan de a hitközségi élet első jelei csak 1846. kezdtek mutatkozni. Négy év múlva Gy. a közeli Endrod hitközséggel egy anyakönyvi kerületté lett. Ez időtájt az összekötő kapocs a hitközségi tagok között egy kis imaház volt, amely iskolául is szolgált, amennyiben a metsző, illetve a rabbihelyettes ott végezte a tankötelesek oktatását. A statusquo hitközség természetes fejlődésének eredményeként 1869. új, korszert tágasabb tem-plomot építettek, melynek költségeihez, mint az iratokból kitűnik, Schuller József 200 forinttal járult hozzá. Schuller különben, mint a Wodianer-uradalom jószágkormányzója, tekintélyes, közbecsülésben álló egyéniség volt, aki az 1863. éhínség idején hosszabb ideig élelemmel látta el egész Endrőd községét 1872-ben létesült a Chevra, amelyet most Breuer Lipót vezet. 1877-ben megnyílt a hitközség- magyarnyelvű népiskolája, amelynek első tanítója Lichter Vilmos volt. Az iskola annyira jó hírnévnek örvendett, hogy keresztény tanulók is nagyszámban látogatták. A háborús viszonyok következtében azonban a tanulók létszáma 12 re apadt, ami maga után vonta az államsegély megvonását, miért is a hitközség kénytelen volt az iskolát feloszlatni. A tagok áldozatkészségének tudható be, hogy az iskolát az 1927-28. tanévben újból megnyitották. Meg kell emlékeznünk még az 1884. létesült Nőegyletről, mely Hartenstein Ig-nácné vezetésével szép eredményeket ér el a jótékonyság terén. A hitközség tagjai közül többen fejtenek ki élénk gazdasági tevékenységet. Köztük első helyen áll Kner Izidor ]. o. , a híres könyvkiadó, akinek üzeme 50 munkást és 6 tisztviselőt foglalkoztat. Nagyobb üzem még Iványi István hengermalma, amelyben 30 munkás dolgozik. A hitközségnek 5568 pengő az évi költségvetése, 400 pengőt fordít filantrópikus és szociális célokra. Lélekszáma 203, 48 család él a hitközségben, 55 az adófizető. Foglalkozás szerint 6 nagykereskedő, 1 tanító, 18 kereskedő, 2 ügyvéd, 4 munkás, 3 orvos, 6 iparos, 5 magánzó és 15 egyéb. A világháborúban 15-en vettek részt és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Grosz Zoltán elnök, Glück Ármin alelnök, Ehmann Adolf gondnok, Breuer Lipót pénztáros, Bedő Imre ellenőr, Blasz Dávid rabbihelyettes, kántor és Franki Miksa nyűg. tanító, jegyző.

11858.ht

CÍMSZÓ Gyertyagyújtá

SZÓCIKK Gyertyagyújtá szertartásáva kezdődi szomba é több ünne zsid háztartásokban Ez szertartás rendszerin háziasszon végzi kötele azonba mindenk végezni férf is h ninc felesége vag h attó különválta él gyertyá fölöt mondand áldá szöveg változik aszerint hog szombati ünnep vag jom-kippur gyertyáka gyújtanak Eze gyertyá vacsor idej alat a asztalo állna é csa páro számba gyújtatnak gyertyá számá so helye egy-eg gyerme születéséve eg párra gyarapítják d sohase csökkentik A asszon a áldás behuny szemme mondja Ünnepélye é tetszető formáj folytá Gy legnépszerűb szertartáso közétartozik v u Gyoma nagyk Béké vm. 11,942 lak Gy.- XIX sz els felébe csa pá zsid csalá lakott amelye eg közössége alkotta ugya d hitközség éle els jele csa 1846 kezdte mutatkozni Nég é múlv Gy közel Endro hitközségge eg anyakönyv kerülett lett E időtáj a összeköt kapoc hitközség tago közöt eg ki imahá volt amel iskoláu i szolgált amennyibe metsző illetv rabbihelyette ot végezt tankötelese oktatását statusqu hitközsé természete fejlődéséne eredményekén 1869 új korszer tágasab tem-plomo építettek melyne költségeihez min a iratokbó kitűnik Schulle Józse 20 forintta járul hozzá Schulle különben min Wodianer-uradalo jószágkormányzója tekintélyes közbecsülésbe áll egyénisé volt ak a 1863 éhínsé idejé hosszab idei élelemme látt e egés Endrő községé 1872-be létesül Chevra amelye mos Breue Lipó vezet 1877-be megnyíl hitközség magyarnyelv népiskolája amelyne els tanítój Lichte Vilmo volt A iskol annyir j hírnévne örvendett hog keresztén tanuló i nagyszámba látogatták háború viszonyo következtébe azonba tanuló létszám 1 r apadt am mag utá vont a államsegél megvonását miér i hitközsé kénytele vol a iskolá feloszlatni tago áldozatkészségéne tudhat be hog a iskolá a 1927-28 tanévbe újbó megnyitották Me kel emlékeznün mé a 1884 létesül Nőegyletről mel Hartenstei Ig-nácn vezetéséve szé eredményeke é e jótékonysá terén hitközsé tagja közü többe fejtene k élén gazdaság tevékenységet Köztü els helye ál Kne Izido ] o híre könyvkiadó akine üzem 5 munkás é tisztviselő foglalkoztat Nagyob üze mé Ivány Istvá hengermalma amelybe 3 munká dolgozik hitközségne 556 peng a év költségvetése 40 pengő fordí filantrópiku é szociáli célokra Lélekszám 203 4 csalá é hitközségben 5 a adófizető Foglalkozá szerin nagykereskedő tanító 1 kereskedő ügyvéd munkás orvos iparos magánz é 1 egyéb világháborúba 15-e vette rész é 7-e este el hitközsé ma vezetősége Gros Zoltá elnök Glüc Ármi alelnök Ehman Adol gondnok Breue Lipó pénztáros Bed Imr ellenőr Blas Dávi rabbihelyettes kánto é Frank Miks nyűg tanító jegyző

11858.h

CÍMSZ Gyertyagyújt

SZÓCIK Gyertyagyújt szertartásáv kezdőd szomb töb ünn zsi háztartásokba E szertartá rendszeri háziasszo végz kötel azonb minden végezn fér i nin feleség va att különvált é gyerty fölö mondan áld szöve változi aszerin ho szombat ünne va jom-kippu gyertyák gyújtana Ez gyerty vacso ide ala asztal álln cs pár számb gyújtatna gyerty szám s hely egy-e gyerm születésév e párr gyarapítjá sohas csökkenti asszo áldá behun szemm mondj Ünnepély tetszet formá folyt G legnépszerű szertartás közétartozi Gyom nagy Bék vm 11,94 la Gy. XI s el feléb cs p zsi csal lakot amely e közösség alkott ugy hitközsé él el jel cs 184 kezdt mutatkozn Né múl G köze Endr hitközségg e anyaköny kerület let időtá összekö kapo hitközsé tag közö e k imah vol ame iskolá szolgál amennyib metsz illet rabbihelyett o végez tanköteles oktatásá statusq hitközs természet fejlődésén eredményeké 186 ú korsze tágasa tem-plom építette melyn költségeihe mi iratokb kitűni Schull Józs 2 forintt járu hozz Schull különbe mi Wodianer-uradal jószágkormányzój tekintélye közbecsülésb ál egyénis vol a 186 éhíns idej hossza ide élelemm lát egé Endr község 1872-b létesü Chevr amely mo Breu Lip veze 1877-b megnyí hitközsé magyarnyel népiskoláj amelyn el tanító Licht Vilm vol isko annyi hírnévn örvendet ho kereszté tanul nagyszámb látogattá hábor viszony következtéb azonb tanul létszá apad a ma ut von államsegé megvonásá mié hitközs kénytel vo iskol feloszlatn tag áldozatkészségén tudha b ho iskol 1927-2 tanévb újb megnyitottá M ke emlékeznü m 188 létesü Nőegyletrő me Hartenste Ig-nác vezetésév sz eredmények jótékonys teré hitközs tagj köz több fejten élé gazdasá tevékenysége Közt el hely á Kn Izid hír könyvkiad akin üze munká tisztvisel foglalkozta Nagyo üz m Iván Istv hengermalm amelyb munk dolgozi hitközségn 55 pen é költségvetés 4 peng ford filantrópik szociál célokr Lélekszá 20 csal hitközségbe adófizet Foglalkoz szeri nagykeresked tanít keresked ügyvé munká orvo iparo magán egyé világháborúb 15- vett rés 7- est e hitközs m vezetőség Gro Zolt elnö Glü Árm alelnö Ehma Ado gondno Breu Lip pénztáro Be Im ellenő Bla Dáv rabbihelyette kánt Fran Mik nyű tanít jegyz

11858.

CÍMS Gyertyagyúj

SZÓCI Gyertyagyúj szertartásá kezdő szom tö ün zs háztartásokb szertart rendszer háziassz vég köte azon minde végez fé ni felesé v at különvál gyert föl monda ál szöv változ aszeri h szomba ünn v jom-kipp gyertyá gyújtan E gyert vacs id al aszta áll c pá szám gyújtatn gyert szá hel egy- gyer születésé pár gyarapítj soha csökkent assz áld behu szem mond Ünnepél tetsze form foly legnépszer szertartá közétartoz Gyo nag Bé v 11,9 l Gy X e felé c zs csa lako amel közössé alkot ug hitközs é e je c 18 kezd mutatkoz N mú köz End hitközség anyakön kerüle le időt összek kap hitközs ta köz ima vo am iskol szolgá amennyi mets ille rabbihelyet vége tankötele oktatás status hitköz természe fejlődésé eredmények 18 korsz tágas tem-plo épített mely költségeih m iratok kitűn Schul Józ forint jár hoz Schul különb m Wodianer-urada jószágkormányzó tekintély közbecsülés á egyéni vo 18 éhín ide hossz id élelem lá eg End közsé 1872- létes Chev amel m Bre Li vez 1877- megny hitközs magyarnye népiskolá amely e tanít Lich Vil vo isk anny hírnév örvende h kereszt tanu nagyszám látogatt hábo viszon következté azon tanu létsz apa m u vo államseg megvonás mi hitköz kényte v isko feloszlat ta áldozatkészségé tudh h isko 1927- tanév új megnyitott k emlékezn 18 létes Nőegyletr m Hartenst Ig-ná vezetésé s eredménye jótékony ter hitköz tag kö töb fejte él gazdas tevékenység Köz e hel K Izi hí könyvkia aki üz munk tisztvise foglalkozt Nagy ü Ivá Ist hengermal amely mun dolgoz hitközség 5 pe költségveté pen for filantrópi szociá célok Léleksz 2 csa hitközségb adófize Foglalko szer nagykereske taní kereske ügyv munk orv ipar magá egy világháború 15 vet ré 7 es hitköz vezetősé Gr Zol eln Gl Ár aleln Ehm Ad gondn Bre Li pénztár B I ellen Bl Dá rabbihelyett kán Fra Mi ny taní jegy

11858

CÍM Gyertyagyú

SZÓC Gyertyagyú szertartás kezd szo t ü z háztartások szertar rendsze háziass vé köt azo mind vége f n feles a különvá gyer fö mond á szö válto aszer szomb ün jom-kip gyerty gyújta gyer vac i a aszt ál p szá gyújtat gyer sz he egy gye születés pá gyarapít soh csökken ass ál beh sze mon Ünnepé tetsz for fol legnépsze szertart közétarto Gy na B 11, G fel z cs lak ame közöss alko u hitköz j 1 kez mutatko m kö En hitközsé anyakö kerül l idő össze ka hitköz t kö im v a isko szolg amenny met ill rabbihelye vég tankötel oktatá statu hitkö termész fejlődés eredménye 1 kors tága tem-pl építet mel költségei irato kitű Schu Jó forin já ho Schu külön Wodianer-urad jószágkormányz tekintél közbecsülé egyén v 1 éhí id hoss i élele l e En közs 1872 léte Che ame Br L ve 1877 megn hitköz magyarny népiskol amel taní Lic Vi v is ann hírné örvend keresz tan nagyszá látogat háb viszo következt azo tan léts ap v államse megvoná m hitkö kényt isk feloszla t áldozatkészség tud isk 1927 tané ú megnyitot emlékez 1 léte Nőegylet Hartens Ig-n vezetés eredmény jótékon te hitkö ta k tö fejt é gazda tevékenysé Kö he Iz h könyvki ak ü mun tisztvis foglalkoz Nag Iv Is hengerma amel mu dolgo hitközsé p költségvet pe fo filantróp szoci célo Léleks cs hitközség adófiz Foglalk sze nagykeresk tan keresk ügy mun or ipa mag eg világhábor 1 ve r e hitkö vezetős G Zo el G Á alel Eh A gond Br L pénztá elle B D rabbihelyet ká Fr M n tan jeg

1185

CÍ Gyertyagy

SZÓ Gyertyagy szertartá kez sz háztartáso szerta rendsz házias v kö az min vég fele különv gye f mon sz vált asze szom ü jom-ki gyert gyújt gye va asz á sz gyújta gye s h eg gy születé p gyarapí so csökke as á be sz mo Ünnep tets fo fo legnépsz szertar közétart G n 11 fe c la am közös alk hitkö ke mutatk k E hitközs anyak kerü id össz k hitkö k i isk szol amenn me il rabbihely vé tanköte oktat stat hitk termés fejlődé eredmény kor tág tem-p építe me költsége irat kit Sch J fori j h Sch külö Wodianer-ura jószágkormány tekinté közbecsül egyé éh i hos élel E köz 187 lét Ch am B v 187 meg hitkö magyarn népisko ame tan Li V i an hírn örven keres ta nagysz látoga há visz következ az ta lét a állams megvon hitk kény is feloszl áldozatkészsé tu is 192 tan megnyito emléke lét Nőegyle Harten Ig- vezeté eredmén jótéko t hitk t t fej gazd tevékenys K h I könyvk a mu tisztvi foglalko Na I I hengerm ame m dolg hitközs költségve p f filantró szoc cél Lélek c hitközsé adófi Foglal sz nagykeres ta keres üg mu o ip ma e világhábo v hitk vezető Z e ale E gon B pénzt ell rabbihelye k F ta je