12135.htm

CÍMSZÓ: Horn

SZEMÉLYNÉV: Horn Ede

SZÓCIKK: "H. Ede, nemzetgazdász és helyettes államtitkár, szül. Vágújhelyen 1825 szept. 25., megh. Budapesten 1875 nov. 2. Eredeti neve: Einhorn Ignác. Szülei rabbinak szánták, a nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai iskolákban nagy világi tudást is szerzett és már pozsonyi tartózkodása alatt kezdett az Orient, az Allgem. Zeit. des Judentums és a Pressburger Zeitungban írogatni. Később Pesten a bölcsészeti fakultás hallgatója lett. Részt vett az Izraelita Magyarító Egylet alapításában és kialakításában. Diósy Mártonnal és Szegfy Mórral együtt szerkesztette az egylet által 1848. kiadott Első Magyar Zsidó Évkönyvet. Egy évvel előbb (1847) írta Zur Judenfrage in Ungarn c röpiratát. Ugyanakkor alapította a radikális zsidó reformközséget, melynek templomában (a Valero-udvaron) az első hitszónok volt. Egyben szerkesztette a Der ung. Israelit (1. o.) c. rövidéletű hetilapot. A szabadságharc mozgalmaiban szívvel-lélekkel részt vett, lelkesítő beszédeket tartott és tábori lelkészként belépett Klapka hadseregébe. Komárom átadása után menekülnie kellett. Eleinte Lipcsében tartózkodott 1850-51. hol csak irodalommal foglalkozott és ekkor vette fel az Eduárd H. nevet. 1852-56. Brüsszelben élt, hol jelentékeny nemzetgazdászati munkákat adott ki. Az első világkiállítás alkalmából, mint német újságok levelezője, Parisba ment és ott le is telepedett. Munkatársa lett a Journal des Débatsnak. 1863-ban részt vett a L'Avenir megalapításában és szerkesztésében. Ekkor már kiváló nemzetgazdász hírében állott; többször hazahívták, de csak 1869. engedett a hívásnak. Pozsonyban választották először magyar képviselőnek. Budapesten alapította a rövidéletű Neuer Freier Lloyd c. napilapot. 1875-ben kinevezték kereskedelmi államtitkárhelyettesnek, néhány hónappal később meghalt. Nagyon termékeny politikai és közgazdasági író volt. Budapest székesfőváros utcát nevezett el róla."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2135. címszó a lexikon => 379. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12135.htm

CÍMSZÓ: Horn

SZEMÉLYNÉV: Horn Ede

SZÓCIKK: H. Ede, nemzetgazdász és helyettes államtitkár, szül. Vágújhelyen 1825 szept. 25., megh. Budapesten 1875 nov. 2. Eredeti neve: Einhorn Ignác. Szülei rabbinak szánták, a nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai iskolákban nagy világi tudást is szerzett és már pozsonyi tartózkodása alatt kezdett az Orient, az Allgem. Zeit. des Judentums és a Pressburger Zeitungban írogatni. Később Pesten a bölcsészeti fakultás hallgatója lett. Részt vett az Izraelita Magyarító Egylet alapításában és kialakításában. Diósy Mártonnal és Szegfy Mórral együtt szerkesztette az egylet által 1848. kiadott Első Magyar Zsidó Évkönyvet. Egy évvel előbb 1847 írta Zur Judenfrage in Ungarn c röpiratát. Ugyanakkor alapította a radikális zsidó reformközséget, melynek templomában a Valero-udvaron az első hitszónok volt. Egyben szerkesztette a Der ung. Israelit 1. o. c. rövidéletű hetilapot. A szabadságharc mozgalmaiban szívvel-lélekkel részt vett, lelkesítő beszédeket tartott és tábori lelkészként belépett Klapka hadseregébe. Komárom átadása után menekülnie kellett. Eleinte Lipcsében tartózkodott 1850-51. hol csak irodalommal foglalkozott és ekkor vette fel az Eduárd H. nevet. 1852-56. Brüsszelben élt, hol jelentékeny nemzetgazdászati munkákat adott ki. Az első világkiállítás alkalmából, mint német újságok levelezője, Parisba ment és ott le is telepedett. Munkatársa lett a Journal des Débatsnak. 1863-ban részt vett a L'Avenir megalapításában és szerkesztésében. Ekkor már kiváló nemzetgazdász hírében állott; többször hazahívták, de csak 1869. engedett a hívásnak. Pozsonyban választották először magyar képviselőnek. Budapesten alapította a rövidéletű Neuer Freier Lloyd c. napilapot. 1875-ben kinevezték kereskedelmi államtitkárhelyettesnek, néhány hónappal később meghalt. Nagyon termékeny politikai és közgazdasági író volt. Budapest székesfőváros utcát nevezett el róla.

12135.ht

CÍMSZÓ Hor

SZEMÉLYNÉV Hor Ed

SZÓCIKK H Ede nemzetgazdás é helyette államtitkár szül Vágújhelye 182 szept 25. megh Budapeste 187 nov 2 Eredet neve Einhor Ignác Szüle rabbina szánták nyitrai pozsony é prága teológia iskolákba nag világ tudás i szerzet é má pozsony tartózkodás alat kezdet a Orient a Allgem Zeit de Judentum é Pressburge Zeitungba írogatni Későb Peste bölcsészet fakultá hallgatój lett Rész vet a Izraelit Magyarít Egyle alapításába é kialakításában Diós Mártonna é Szegf Mórra együt szerkesztett a egyle álta 1848 kiadot Els Magya Zsid Évkönyvet Eg évve előb 184 írt Zu Judenfrag i Ungar röpiratát Ugyanakko alapított radikáli zsid reformközséget melyne templomába Valero-udvaro a els hitszóno volt Egybe szerkesztett De ung Israeli 1 o c rövidélet hetilapot szabadsághar mozgalmaiba szívvel-lélekke rész vett lelkesít beszédeke tartot é tábor lelkészkén belépet Klapk hadseregébe Komáro átadás utá menekülni kellett Eleint Lipcsébe tartózkodot 1850-51 ho csa irodalomma foglalkozot é ekko vett fe a Eduár H nevet 1852-56 Brüsszelbe élt ho jelentéken nemzetgazdászat munkáka adot ki A els világkiállítá alkalmából min néme újságo levelezője Parisb men é ot l i telepedett Munkatárs let Journa de Débatsnak 1863-ba rész vet L'Aveni megalapításába é szerkesztésében Ekko má kivál nemzetgazdás hírébe állott többszö hazahívták d csa 1869 engedet hívásnak Pozsonyba választottá előszö magya képviselőnek Budapeste alapított rövidélet Neue Freie Lloy c napilapot 1875-be kinevezté kereskedelm államtitkárhelyettesnek néhán hónappa későb meghalt Nagyo terméken politika é közgazdaság ír volt Budapes székesfőváro utcá nevezet e róla

12135.h

CÍMSZ Ho

SZEMÉLYNÉ Ho E

SZÓCIK Ed nemzetgazdá helyett államtitká szü Vágújhely 18 szep 25 meg Budapest 18 no Erede nev Einho Igná Szül rabbin szántá nyitra pozson prág teológi iskolákb na vilá tudá szerze m pozson tartózkodá ala kezde Orien Allge Zei d Judentu Pressburg Zeitungb írogatn Késő Pest bölcsésze fakult hallgató let Rés ve Izraeli Magyarí Egyl alapításáb kialakításába Dió Mártonn Szeg Mórr együ szerkesztet egyl ált 184 kiado El Magy Zsi Évkönyve E évv elő 18 ír Z Judenfra Unga röpiratá Ugyanakk alapítot radikál zsi reformközsége melyn templomáb Valero-udvar el hitszón vol Egyb szerkesztet D un Israel rövidéle hetilapo szabadságha mozgalmaib szívvel-lélekk rés vet lelkesí beszédek tarto tábo lelkészké belépe Klap hadseregéb Komár átadá ut meneküln kellet Elein Lipcséb tartózkodo 1850-5 h cs irodalomm foglalkozo ekk vet f Eduá neve 1852-5 Brüsszelb él h jelentéke nemzetgazdásza munkák ado k el világkiállít alkalmábó mi ném újság levelezőj Paris me o telepedet Munkatár le Journ d Débatsna 1863-b rés ve L'Aven megalapításáb szerkesztésébe Ekk m kivá nemzetgazdá híréb állot többsz hazahívtá cs 186 engede hívásna Pozsonyb választott elősz magy képviselőne Budapest alapítot rövidéle Neu Frei Llo napilapo 1875-b kinevezt kereskedel államtitkárhelyettesne néhá hónapp késő meghal Nagy terméke politik közgazdasá í vol Budape székesfővár utc neveze ról

12135.

CÍMS H

SZEMÉLYN H

SZÓCI E nemzetgazd helyet államtitk sz Vágújhel 1 sze 2 me Budapes 1 n Ered ne Einh Ign Szü rabbi szánt nyitr pozso prá teológ iskolák n vil tud szerz pozso tartózkod al kezd Orie Allg Ze Judent Pressbur Zeitung írogat Kés Pes bölcsész fakul hallgat le Ré v Izrael Magyar Egy alapításá kialakításáb Di Márton Sze Mór egy szerkeszte egy ál 18 kiad E Mag Zs Évkönyv év el 1 í Judenfr Ung röpirat Ugyanak alapíto radiká zs reformközség mely templomá Valero-udva e hitszó vo Egy szerkeszte u Israe rövidél hetilap szabadságh mozgalmai szívvel-lélek ré ve lelkes beszéde tart táb lelkészk belép Kla hadseregé Komá átad u menekül kelle Elei Lipcsé tartózkod 1850- c irodalom foglalkoz ek ve Edu nev 1852- Brüsszel é jelenték nemzetgazdász munká ad e világkiállí alkalmáb m né újsá levelező Pari m telepede Munkatá l Jour Débatsn 1863- ré v L'Ave megalapításá szerkesztéséb Ek kiv nemzetgazd híré állo többs hazahívt c 18 enged hívásn Pozsony választot elős mag képviselőn Budapes alapíto rövidél Ne Fre Ll napilap 1875- kinevez kereskede államtitkárhelyettesn néh hónap kés megha Nag termék politi közgazdas vo Budap székesfővá ut nevez ró

12135

CÍM

SZEMÉLY

SZÓC nemzetgaz helye államtit s Vágújhe sz m Budape Ere n Ein Ig Sz rabb szán nyit pozs pr teoló iskolá vi tu szer pozs tartózko a kez Ori All Z Juden Pressbu Zeitun íroga Ké Pe bölcsés faku hallga l R Izrae Magya Eg alapítás kialakításá D Márto Sz Mó eg szerkeszt eg á 1 kia Ma Z Évköny é e Judenf Un röpira Ugyana alapít radik z reformközsé mel templom Valero-udv hitsz v Eg szerkeszt Isra rövidé hetila szabadság mozgalma szívvel-léle r v lelke beszéd tar tá lelkész belé Kl hadsereg Kom áta menekü kell Ele Lipcs tartózko 1850 irodalo foglalko e v Ed ne 1852 Brüssze jelenté nemzetgazdás munk a világkiáll alkalmá n újs levelez Par teleped Munkat Jou Débats 1863 r L'Av megalapítás szerkesztésé E ki nemzetgaz hír áll több hazahív 1 enge hívás Pozson választo elő ma képviselő Budape alapít rövidé N Fr L napila 1875 kineve keresked államtitkárhelyettes né hóna ké megh Na termé polit közgazda v Buda székesfőv u neve r

1213



SZEMÉL

SZÓ nemzetga hely államti Vágújh s Budap Er Ei I S rab szá nyi poz p teol iskol v t sze poz tartózk ke Or Al Jude Pressb Zeitu írog K P bölcsé fak hallg Izra Magy E alapítá kialakítás Márt S M e szerkesz e ki M Évkön Juden U röpir Ugyan alapí radi reformközs me templo Valero-ud hits E szerkesz Isr rövid hetil szabadsá mozgalm szívvel-lél lelk beszé ta t lelkés bel K hadsere Ko át menek kel El Lipc tartózk 185 irodal foglalk E n 185 Brüssz jelent nemzetgazdá mun világkiál alkalm új levele Pa telepe Munka Jo Débat 186 L'A megalapítá szerkesztés k nemzetga hí ál töb hazahí eng hívá Pozso választ el m képvisel Budap alapí rövid F napil 187 kinev kereske államtitkárhelyette n hón k meg N term poli közgazd Bud székesfő nev