12195.htm

CÍMSZÓ: Irodalom

SZÓCIKK: Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus is, amely a hontalanságunkból és talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gondolkodás örömei uralkodnak életünkben a földdel való élet ősi, természetes örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s népies stílusánál, amelyben a népiesség éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint Berzsenyinél a görög-latin klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk miatt tudják sajátos hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy érdekes jelenségre kell felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után két évtized telik el anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi lehetett ennek az oka? Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az ezidőtájt uralkodó népies formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a «filozófus költők» körében, a 80-as években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi Lajos. S a parasztházakban és nemesi kúriákban született népies magyar költészetbe a zsidók hozták be először a város szellemét. Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben nemcsak a modern nagyvárosi élet külső képei villannak fel, hanem a történelem hagyományaival szakító, az egyéniség jogait hangosabban követelő, sok régi erkölcsi parancsot előítéletnek érző modern ember érzései is megszólalnak. Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz az új élethez, amely a városiasodó, iparosodó és demokratizálódó Magyarországon szükségszerűen kialakulóban volt. Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi elégületlenségnek, a modern szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők teremtették meg azt a szabadabb szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének szüksége volt a maga problémáinak bátor felismeréséhez. Élénkebb összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal, később is ők voltak nálunk minden európai szellemi mozgalom első közvetítői: «idő kovászai, örök riasztgatók». Amint többségben voltak a 90-es évek folyóirata, Kiss József A Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel legkönnyebben a Nyugat törekvéseit, majd később ők álltak legtöbb megértéssel a Tett és a Ma kollektivista eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója néhány órával hátrább állna nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette kultúrában él, mindig opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a környező nép színeit mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság, mikor teljes erővel, lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében a zsidó közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak hangot. Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem kell ez ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez. A magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji, regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A «zsidó irodalom» rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az igazság az, hogy a «kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny érőt jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább annyi a követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első magyar-zsidó szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény igényű novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S valóban: írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első magyar-zsidó prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával minden időben számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében képviselője az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője : a franciás könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák feszessége, merevsége sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült, amidőn Ágai új tartalommal töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte formába. Apró csevegések, úti emlékek, aktuális események adták novelláinak témáit. Előadásának megvesztegető kedvessége, szatirikus emberlátása s humora tette becsessé, népszerűvé tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai prózaköltészetében színt és derűt adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át Kóbor Tamás műveiben. Reális világszemlélete, mely néha a romantikus tárgymotívumokat is zolai megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a fővárosi élet jelenségeinek ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a filozófiai gondolatok kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A józan bölcselkedés azonban sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez zsidó szempontból még csak növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó problémák felvetésének keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott a zsidóságon belül egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi dekadenciájára. Számos vonás állítja regényei mellé Bródy Sándor próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és miliőábrázolásában a naturalizmus szellemi irányának hatása alatt áll. De mint drámáiban, itt is a legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak egymással. Egyéniségének a tektonikus nyugtalansága vezetődik le e változó-keveredő meglátások kifejező formáiban. Regényírói tehetségének egyik legerősebb oldala az életmozzanatok s alakváltozatok elemeinek még az elmosódó részletekre is kiterjedő megfigyelése. Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi Biró Lajos műveit is. Hideg elvonatkoztatással szemléli az életet s az embereket. Szigorú és tárgyilagos vizsgálódás eredménye minden egyes munkája, akár nagyobb koncepciójú regényben analizálja az érdekfeszítő mesét és problémát bonyolító alakjait, akár novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak a magyar-zsidó íróknak, kik Budapest kispolgárainak, szalon életének, klubjainak alakjait, nem egyszer zsidó figuráit, élethű környezetrajz bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről a különböző, de a lelkűkben, gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen ismert alakokról készült rajzok a magyar I. legértékesebb alkotásai közé tartoznak.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2195. címszó a lexikon => 394. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12195.htm

CÍMSZÓ: Irodalom

SZÓCIKK: Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus is, amely a hontalanságunkból és talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gondolkodás örömei uralkodnak életünkben a földdel való élet ősi, természetes örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s népies stílusánál, amelyben a népiesség éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint Berzsenyinél a görög-latin klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk miatt tudják sajátos hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy érdekes jelenségre kell felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után két évtized telik el anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi lehetett ennek az oka? Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az ezidőtájt uralkodó népies formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a filozófus költők körében, a 80-as években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi Lajos. S a parasztházakban és nemesi kúriákban született népies magyar költészetbe a zsidók hozták be először a város szellemét. Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben nemcsak a modern nagyvárosi élet külső képei villannak fel, hanem a történelem hagyományaival szakító, az egyéniség jogait hangosabban követelő, sok régi erkölcsi parancsot előítéletnek érző modern ember érzései is megszólalnak. Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz az új élethez, amely a városiasodó, iparosodó és demokratizálódó Magyarországon szükségszerűen kialakulóban volt. Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi elégületlenségnek, a modern szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők teremtették meg azt a szabadabb szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének szüksége volt a maga problémáinak bátor felismeréséhez. Élénkebb összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal, később is ők voltak nálunk minden európai szellemi mozgalom első közvetítői: idő kovászai, örök riasztgatók . Amint többségben voltak a 90-es évek folyóirata, Kiss József A Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel legkönnyebben a Nyugat törekvéseit, majd később ők álltak legtöbb megértéssel a Tett és a Ma kollektivista eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója néhány órával hátrább állna nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette kultúrában él, mindig opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a környező nép színeit mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság, mikor teljes erővel, lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében a zsidó közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak hangot. Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem kell ez ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez. A magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji, regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A zsidó irodalom rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az igazság az, hogy a kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny érőt jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább annyi a követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első magyar-zsidó szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény igényű novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S valóban: írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első magyar-zsidó prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával minden időben számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében képviselője az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője : a franciás könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák feszessége, merevsége sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült, amidőn Ágai új tartalommal töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte formába. Apró csevegések, úti emlékek, aktuális események adták novelláinak témáit. Előadásának megvesztegető kedvessége, szatirikus emberlátása s humora tette becsessé, népszerűvé tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai prózaköltészetében színt és derűt adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át Kóbor Tamás műveiben. Reális világszemlélete, mely néha a romantikus tárgymotívumokat is zolai megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a fővárosi élet jelenségeinek ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a filozófiai gondolatok kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A józan bölcselkedés azonban sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez zsidó szempontból még csak növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó problémák felvetésének keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott a zsidóságon belül egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi dekadenciájára. Számos vonás állítja regényei mellé Bródy Sándor próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és miliőábrázolásában a naturalizmus szellemi irányának hatása alatt áll. De mint drámáiban, itt is a legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak egymással. Egyéniségének a tektonikus nyugtalansága vezetődik le e változó-keveredő meglátások kifejező formáiban. Regényírói tehetségének egyik legerősebb oldala az életmozzanatok s alakváltozatok elemeinek még az elmosódó részletekre is kiterjedő megfigyelése. Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi Biró Lajos műveit is. Hideg elvonatkoztatással szemléli az életet s az embereket. Szigorú és tárgyilagos vizsgálódás eredménye minden egyes munkája, akár nagyobb koncepciójú regényben analizálja az érdekfeszítő mesét és problémát bonyolító alakjait, akár novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak a magyar-zsidó íróknak, kik Budapest kispolgárainak, szalon életének, klubjainak alakjait, nem egyszer zsidó figuráit, élethű környezetrajz bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről a különböző, de a lelkűkben, gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen ismert alakokról készült rajzok a magyar I. legértékesebb alkotásai közé tartoznak.

12195.ht

CÍMSZÓ Irodalo

SZÓCIKK Zsid voná a melankóli é a lág szentimentalizmu is amel hontalanságunkbó é talá onna ered hog kéteze év má gondolkodá öröme uralkodna életünkbe földde val éle ősi természete öröme helyett Vag van- zsidób Szé Ern érzékenységénél öniróniájáná népie stílusánál amelybe népiessé éppúg ne bőr hane csa köntös min Berzsenyiné görög-lati klasszicizálás eze költő ép zsid voltu miat tudjá sajáto hivatásuka magya költészetbe betölteni It eg érdeke jelenségr kel felhívn figyelmet Kis Józse fellépése 186 utá ké évtize teli e anélkül hog egyetle ú zsid költ jelentkeznék M lehetet enne a oka Nyilvá az hog zsid léle idegenne érezt a ezidőtáj uralkod népie formákat Vajd János Komjáth Jenő filozófu költő körében 80-a évekbe tűni fe csa eg ú zsid poéta Palágy Lajos parasztházakba é nemes kúriákba születet népie magya költészetb zsidó hoztá b előszö váro szellemét Kis József Helta Jenő Ignotus Szilágy Géz verseibe nemcsa moder nagyváros éle küls képe villanna fel hane történele hagyományaiva szakító a egyénisé jogai hangosabba követelő so rég erkölcs parancso előítéletne érz moder embe érzése i megszólalnak Zsid költő adaptálódta előszö ahho a ú élethez amel városiasodó iparosod é demokratizálód Magyarországo szükségszerűe kialakulóba volt Ő adta nálun előszö hango társadalm elégületlenségnek moder szkepszisne é felszabadul érzékiségnek Ő teremtetté me az szabadab szellem levegőt amelyr Ad Endr zsenijéne szükség vol mag problémáina báto felismeréséhez Élénkeb összeköttetésbe állvá nyugat áramlatokkal későb i ő volta nálun minde európa szellem mozgalo els közvetítői id kovászai örö riasztgató Amin többségbe volta 90-e éve folyóirata Kis Józse Hétj körül úg a idegei fogtá fe legkönnyebbe Nyuga törekvéseit maj későb ő állta legtöb megértésse Tet é M kollektivist eszménye mellé magya művelődé időmutatój néhán óráva hátráb álln nélkülük zsid lélek miót ne maga-teremtett kultúrába él mindi opalizál egyi oldalró zsidóság mási oldalró környez né színei mutatja Magyaru eg ol korba szólal me zsidóság miko telje erővel lelkese é mohó foly a asszimiláció Ne csoda h költészetébe zsid közössé érzése ol szórványosan csa kivételszámb menőe kapta hangot Mégi bármil haloványa megőrzöt bizonyo zsid színeket Ne kel e elle tiltakoznunk magya művelődé szempontjábó se veszedele ez magya nemzet irodalomba ép úg ne kel eltűnni különböz faji regionáli é vallás közössége színeinek min ahog világirodalma csa gazdagítjá különböz nemzet irodalmak vag ahog a egye embe i ép sajáto egyéniség alapjá váli hasznoss társadalo életében néme művelődésne ne árt hog időnkén más-má néme törz váli hangadóv benn magya szellemne sem hog protestán ág elté katolikustól zsid irodalo rémébe csa elfogulta é gyűlölködő festi a ördögö falra A igazsá az hog kereskedő sajáto színárnyalatoka hozot é terméken érő jelentet magya poézisben magya művelődésse szemben legaláb anny követelés min tartozása 2.Próza magya irodalo els magyar-zsid szépíróit ki múl száza negyvene éveibe lépte fe szerén igény novellákkal a irodalomtörténe m má jeltele tömegsírb temeti valóban író munkásságukna csupá história jelentőség van A els magyar-zsid prózaíró kine író működéséve stílusána ragyog magyarságáva minde időbe számolni kel magya irodalomnak Ága Adol volt Személyébe képviselőj a els magya zsurnalist írónak író törekvéseibe megteremtőj franciá könnyedségű tiszt magyarság tárcanovellának novellá feszessége merevség soka engedett nehézkesség jelentőse megenyhült amidő Ága ú tartalomma töltött me friss eleve stílussa öntött formába Apr csevegések út emlékek aktuáli eseménye adtá novelláina témáit Előadásána megveszteget kedvessége szatiriku emberlátás humor tett becsessé népszerűv tárcanovelláit A zsid humor mel Ága prózaköltészetébe szín é derű adot írásainak keser gúnyb olvad á Kóbo Tamá műveiben Reáli világszemlélete mel néh romantiku tárgymotívumoka i zola megrajzolássa hozt naturalizmu közelségébe főváros éle jelenségeine ironiku megvilágításába talál bősége anyago filozófia gondolato kifejtésér lelk éle analitiku boncolására józa bölcselkedé azonba sohase tompított meséine érdekességét ső e zsid szempontbó mé csa növekedet zsid család éle rajzána zsid problémá felvetéséne keretében Kóbo a els magya zsid író k rámutatot zsidóságo belü egyr szuvasod generációellenté vallás-szellem dekadenciájára Számo voná állítj regénye mell Bród Sándo próza-költészetét Bród Sándo ember é miliőábrázolásába naturalizmu szellem irányána hatás alat áll D min drámáiban it i legváltozatosab irodalm jelensége kapcsolódna egymással Egyéniségéne tektoniku nyugtalanság vezetődi l változó-kevered meglátáso kifejez formáiban Regényíró tehetségéne egyi legerőseb oldal a életmozzanato alakváltozato elemeine mé a elmosód részletekr i kiterjed megfigyelése Ugyane megfigyel készsé jellemz Bir Lajo művei is Hide elvonatkoztatássa szemlél a élete a embereket Szigor é tárgyilago vizsgálódá eredmény minde egye munkája aká nagyob koncepciój regénybe analizálj a érdekfeszít mesé é problémá bonyolít alakjait aká novelláiba önt ércb őket Egyik azokna magyar-zsid íróknak ki Budapes kispolgárainak szalo életének klubjaina alakjait ne egysze zsid figuráit életh környezetraj bemutatásáva vezet b a I.-ba Ezekrő különböző d lelkűkben gondolkodásukban tulajdonságaikba tökéletese ismer alakokró készül rajzo magya I legértékeseb alkotása köz tartoznak

12195.h

CÍMSZ Irodal

SZÓCIK Zsi von melankól lá szentimentalizm i ame hontalanságunkb tal onn ere ho kétez é m gondolkod öröm uralkodn életünkb földd va él ős természet öröm helyet Va van zsidó Sz Er érzékenységéné öniróniáján népi stílusáná amelyb népiess éppú n bő han cs köntö mi Berzsenyin görög-lat klasszicizálá ez költ é zsi volt mia tudj saját hivatásuk magy költészetb betölten I e érdek jelenség ke felhív figyelme Ki Józs fellépés 18 ut k évtiz tel anélkü ho egyetl zsi köl jelentkezné lehete enn ok Nyilv a ho zsi lél idegenn érez ezidőtá uralko népi formáka Vaj Jáno Komját Jen filozóf költ körébe 80- évekb tűn f cs e zsi poét Palág Lajo parasztházakb neme kúriákb születe népi magy költészet zsid hozt elősz vár szellemé Ki Józse Helt Jen Ignotu Szilág Gé verseib nemcs mode nagyváro él kül kép villann fe han történel hagyományaiv szakít egyénis joga hangosabb követel s ré erkölc parancs előítéletn ér mode emb érzés megszólalna Zsi költ adaptálódt elősz ahh élethe ame városiasod iparoso demokratizáló Magyarország szükségszerű kialakulób vol adt nálu elősz hang társadal elégületlenségne mode szkepszisn felszabadu érzékiségne teremtett m a szabada szelle levegő amely A End zsenijén szüksé vo ma problémáin bát felismeréséhe Élénke összeköttetésb állv nyuga áramlatokka késő volt nálu mind európ szelle mozgal el közvetítő i kovásza ör riasztgat Ami többségb volt 90- év folyóirat Ki Józs Hét körü ú idege fogt f legkönnyebb Nyug törekvései ma késő állt legtö megértéss Te kollektivis eszmény mell magy művelőd időmutató néhá óráv hátrá áll nélkülü zsi léle mió n maga-teremtet kultúráb é mind opalizá egy oldalr zsidósá más oldalr környe n színe mutatj Magyar e o korb szóla m zsidósá mik telj erőve lelkes moh fol asszimiláci N csod költészetéb zsi közöss érzés o szórványosa cs kivételszám menő kapt hango Még bármi halovány megőrzö bizony zsi színeke N ke ell tiltakoznun magy művelőd szempontjáb s veszedel e magy nemze irodalomb é ú n ke eltűnn különbö faj regionál vallá közösség színeine mi aho világirodalm cs gazdagítj különbö nemze irodalma va aho egy emb é saját egyénisé alapj vál hasznos társadal életébe ném művelődésn n ár ho időnké más-m ném tör vál hangadó ben magy szellemn se ho protestá á elt katolikustó zsi irodal réméb cs elfogult gyűlölköd fest ördög falr igazs a ho keresked saját színárnyalatok hozo terméke ér jelente magy poézisbe magy művelődéss szembe legalá ann követelé mi tartozás 2.Próz magy irodal el magyar-zsi szépírói k mú száz negyven éveib lépt f szeré igén novellákka irodalomtörtén m jeltel tömegsír temet valóba ír munkásságukn csup históri jelentősé va el magyar-zsi prózaír kin ír működésév stílusán ragyo magyarságáv mind időb számoln ke magy irodalomna Ág Ado vol Személyéb képviselő el magy zsurnalis íróna ír törekvéseib megteremtő franci könnyedség tisz magyarsá tárcanovellána novell feszesség merevsé sok engedet nehézkessé jelentős megenyhül amid Ág tartalomm töltöt m fris elev stíluss öntöt formáb Ap csevegése ú emléke aktuál esemény adt novelláin témái Előadásán megvesztege kedvesség szatirik emberlátá humo tet becsess népszerű tárcanovellái zsi humo me Ág prózaköltészetéb szí der ado írásaina kese gúny olva Kób Tam műveibe Reál világszemlélet me né romantik tárgymotívumok zol megrajzoláss hoz naturalizm közelségéb főváro él jelenségein ironik megvilágításáb talá bőség anyag filozófi gondolat kifejtésé lel él analitik boncolásár józ bölcselked azonb sohas tompítot meséin érdekességé s zsi szempontb m cs növekede zsi csalá él rajzán zsi problém felvetésén keretébe Kób el magy zsi ír rámutato zsidóság bel egy szuvaso generációellent vallás-szelle dekadenciájár Szám von állít regény mel Bró Sánd próza-költészeté Bró Sánd embe miliőábrázolásáb naturalizm szelle irányán hatá ala ál mi drámáiba i legváltozatosa irodal jelenség kapcsolódn egymássa Egyéniségén tektonik nyugtalansá vezetőd változó-kevere meglátás kifeje formáiba Regényír tehetségén egy legerőse olda életmozzanat alakváltozat elemein m elmosó részletek kiterje megfigyelés Ugyan megfigye készs jellem Bi Laj műve i Hid elvonatkoztatáss szemlé élet embereke Szigo tárgyilag vizsgálód eredmén mind egy munkáj ak nagyo koncepció regényb analizál érdekfeszí mes problém bonyolí alakjai ak novelláib ön érc őke Egyi azokn magyar-zsi írókna k Budape kispolgáraina szal életéne klubjain alakjai n egysz zsi figurái élet környezetra bemutatásáv veze I.-b Ezekr különböz lelkűkbe gondolkodásukba tulajdonságaikb tökéletes isme alakokr készü rajz magy legértékese alkotás kö tartozna

12195.

CÍMS Iroda

SZÓCI Zs vo melankó l szentimentaliz am hontalanságunk ta on er h kéte gondolko örö uralkod életünk föld v é ő természe örö helye V va zsid S E érzékenységén öniróniájá nép stílusán amely népies épp b ha c könt m Berzsenyi görög-la klasszicizál e köl zs vol mi tud sajá hivatásu mag költészet betölte érde jelensé k felhí figyelm K Józ fellépé 1 u évti te anélk h egyet zs kö jelentkezn lehet en o Nyil h zs lé idegen ére ezidőt uralk nép formák Va Ján Komjá Je filozó köl köréb 80 évek tű c zs poé Palá Laj parasztházak nem kúriák szület nép mag költésze zsi hoz elős vá szellem K Józs Hel Je Ignot Szilá G versei nemc mod nagyvár é kü ké villan f ha történe hagyományai szakí egyéni jog hangosab követe r erköl paranc előítélet é mod em érzé megszólaln Zs köl adaptálód elős ah életh am városiaso iparos demokratizál Magyarorszá szükségszer kialakuló vo ad nál elős han társada elégületlenségn mod szkepszis felszabad érzékiségn teremtet szabad szell leveg amel En zsenijé szüks v m problémái bá felismeréséh Élénk összeköttetés áll nyug áramlatokk kés vol nál min euró szell mozga e közvetít kovász ö riasztga Am többség vol 90 é folyóira K Józ Hé kör ideg fog legkönnyeb Nyu törekvése m kés áll legt megértés T kollektivi eszmén mel mag művelő időmutat néh órá hátr ál nélkül zs lél mi maga-teremte kultúrá min opaliz eg oldal zsidós má oldal körny szín mutat Magya kor szól zsidós mi tel erőv lelke mo fo asszimilác cso költészeté zs közös érzé szórványos c kivételszá men kap hang Mé bárm halován megőrz bizon zs színek k el tiltakoznu mag művelő szempontjá veszede mag nemz irodalom k eltűn különb fa regioná vall közössé színein m ah világirodal c gazdagít különb nemz irodalm v ah eg em sajá egyénis alap vá haszno társada életéb né művelődés á h időnk más- né tö vá hangad be mag szellem s h protest el katolikust zs iroda rémé c elfogul gyűlölkö fes ördö fal igaz h kereske sajá színárnyalato hoz termék é jelent mag poézisb mag művelődés szemb legal an követel m tartozá 2.Pró mag iroda e magyar-zs szépíró m szá negyve évei lép szer igé novellákk irodalomtörté jelte tömegsí teme valób í munkásságuk csu histór jelentős v e magyar-zs prózaí ki í működésé stílusá ragy magyarságá min idő számol k mag irodalomn Á Ad vo Személyé képvisel e mag zsurnali írón í törekvései megteremt franc könnyedsé tis magyars tárcanovellán novel feszessé merevs so engede nehézkess jelentő megenyhü ami Á tartalom töltö fri ele stílus öntö formá A csevegés emlék aktuá esemén ad novellái témá Előadásá megveszteg kedvessé szatiri emberlát hum te becses népszer tárcanovellá zs hum m Á prózaköltészeté sz de ad írásain kes gún olv Kó Ta műveib Reá világszemléle m n romanti tárgymotívumo zo megrajzolás ho naturaliz közelségé fővár é jelenségei ironi megvilágításá tal bősé anya filozóf gondola kifejtés le é analiti boncolásá jó bölcselke azon soha tompíto meséi érdekesség zs szempont c növeked zs csal é rajzá zs problé felvetésé keretéb Kó e mag zs í rámutat zsidósá be eg szuvas generációellen vallás-szell dekadenciájá Szá vo állí regén me Br Sán próza-költészet Br Sán emb miliőábrázolásá naturaliz szell irányá hat al á m drámáib legváltozatos iroda jelensé kapcsolód egymáss Egyéniségé tektoni nyugtalans vezető változó-kever meglátá kifej formáib Regényí tehetségé eg legerős old életmozzana alakváltoza elemei elmos részlete kiterj megfigyelé Ugya megfigy kész jelle B La műv Hi elvonatkoztatás szeml éle emberek Szig tárgyila vizsgáló eredmé min eg munká a nagy koncepci regény analizá érdekfesz me problé bonyol alakja a novellái ö ér ők Egy azok magyar-zs írókn Budap kispolgárain sza életén klubjai alakja egys zs figurá éle környezetr bemutatásá vez I.- Ezek különbö lelkűkb gondolkodásukb tulajdonságaik tökélete ism alakok kész raj mag legértékes alkotá k tartozn

12195

CÍM Irod

SZÓC Z v melank szentimentali a hontalanságun t o e két gondolk ör uralko életün föl termész ör hely v zsi érzékenységé öniróniáj né stílusá amel népie ép h kön Berzseny görög-l klasszicizá kö z vo m tu saj hivatás ma költésze betölt érd jelens felh figyel Jó fellép évt t anél egye z k jelentkez lehe e Nyi z l idege ér ezidő ural né formá V Já Komj J filoz kö köré 8 éve t z po Pal La parasztháza ne kúriá szüle né ma költész zs ho elő v szelle Józ He J Igno Szil verse nem mo nagyvá k k villa h történ hagyománya szak egyén jo hangosa követ erkö paran előítéle mo e érz megszólal Z kö adaptáló elő a élet a városias iparo demokratizá Magyarorsz szükségsze kialakul v a ná elő ha társad elégületlenség mo szkepszi felszaba érzékiség teremte szaba szel leve ame E zsenij szük problémá b felismerésé Élén összekötteté ál nyu áramlatok ké vo ná mi eur szel mozg közvetí kovás riasztg A többsé vo 9 folyóir Jó H kö ide fo legkönnye Ny törekvés ké ál leg megérté kollektiv eszmé me ma művel időmuta né ór hát á nélkü z lé m maga-teremt kultúr mi opali e olda zsidó m olda körn szí muta Magy ko szó zsidó m te erő lelk m f asszimilá cs költészet z közö érz szórványo kivételsz me ka han M bár halová megőr bizo z színe e tiltakozn ma művel szempontj veszed ma nem irodalo eltű külön f region val közöss színei a világiroda gazdagí külön nem irodal a e e saj egyéni ala v haszn társad életé n művelődé időn más n t v hanga b ma szelle protes e katolikus z irod rém elfogu gyűlölk fe örd fa iga keresk saj színárnyalat ho termé jelen ma poézis ma művelődé szem lega a követe tartoz 2.Pr ma irod magyar-z szépír sz negyv éve lé sze ig novellák irodalomtört jelt tömegs tem való munkásságu cs histó jelentő magyar-z próza k működés stílus rag magyarság mi id számo ma irodalom A v Személy képvise ma zsurnal író törekvése megterem fran könnyeds ti magyar tárcanovellá nove feszess merev s enged nehézkes jelent megenyh am tartalo tölt fr el stílu önt form csevegé emlé aktu esemé a novellá tém Előadás megveszte kedvess szatir emberlá hu t becse népsze tárcanovell z hu prózaköltészet s d a írásai ke gú ol K T művei Re világszemlél romant tárgymotívum z megrajzolá h naturali közelség fővá jelensége iron megvilágítás ta bős any filozó gondol kifejté l analit boncolás j bölcselk azo soh tompít mesé érdekessé z szempon növeke z csa rajz z probl felvetés kereté K ma z rámuta zsidós b e szuva generációelle vallás-szel dekadenciáj Sz v áll regé m B Sá próza-költésze B Sá em miliőábrázolás naturali szel irány ha a drámái legváltozato irod jelens kapcsoló egymás Egyéniség tekton nyugtalan vezet változó-keve meglát kife formái Regény tehetség e legerő ol életmozzan alakváltoz eleme elmo részlet kiter megfigyel Ugy megfig kés jell L mű H elvonatkoztatá szem él embere Szi tárgyil vizsgál eredm mi e munk nag koncepc regén analiz érdekfes m probl bonyo alakj novellá é ő Eg azo magyar-z írók Buda kispolgárai sz életé klubja alakj egy z figur él környezet bemutatás ve I. Eze különb lelkűk gondolkodásuk tulajdonságai tökélet is alako kés ra ma legértéke alkot tartoz

1219

CÍ Iro

SZÓ melan szentimental hontalanságu ké gondol ö uralk életü fö termés ö hel zs érzékenység öniróniá n stílus ame népi é kö Berzsen görög- klassziciz k v t sa hivatá m költész betöl ér jelen fel figye J fellé év ané egy jelentke leh Ny ideg é ezid ura n form J Kom filo k kör év p Pa L parasztház n kúri szül n m költés z h el szell Jó H Ign Szi vers ne m nagyv vill törté hagyomány sza egyé j hangos köve erk para előítél m ér megszóla k adaptál el éle városia ipar demokratiz Magyarors szükségsz kialaku n el h társa elégületlensé m szkepsz felszab érzékisé teremt szab sze lev am zseni szü problém felismerés Élé összeköttet á ny áramlato k v n m eu sze moz közvet ková riaszt többs v folyói J k id f legkönny N törekvé k á le megért kollekti eszm m m műve időmut n ó há nélk l maga-terem kultú m opal old zsid old kör sz mut Mag k sz zsid t er lel asszimil c költésze köz ér szórvány kivétels m k ha bá halov megő biz szín tiltakoz m műve szempont vesze m ne irodal elt külö regio va közös színe világirod gazdag külö ne iroda sa egyén al hasz társa élet művelőd idő má hang m szell prote katoliku iro ré elfog gyűlöl f ör f ig keres sa színárnyala h term jele m poézi m művelőd sze leg követ tarto 2.P m iro magyar- szépí s negy év l sz i novellá irodalomtör jel tömeg te val munkásság c hist jelent magyar- próz működé stílu ra magyarsá m i szám m irodalo Személ képvis m zsurna ír törekvés megtere fra könnyed t magya tárcanovell nov feszes mere enge nehézke jelen megeny a tartal töl f e stíl ön for cseveg eml akt esem novell té Előadá megveszt kedves szati emberl h becs népsz tárcanovel h prózaköltésze írása k g o műve R világszemlé roman tárgymotívu megrajzol natural közelsé főv jelenség iro megvilágítá t bő an filoz gondo kifejt anali boncolá bölcsel az so tompí mes érdekess szempo növek cs raj prob felveté keret m rámut zsidó szuv generációell vallás-sze dekadenciá S ál reg S próza-költész S e miliőábrázolá natural sze irán h drámá legváltozat iro jelen kapcsol egymá Egyénisé tekto nyugtala veze változó-kev meglá kif formá Regén tehetsé leger o életmozza alakválto elem elm részle kite megfigye Ug megfi ké jel m elvonatkoztat sze é ember Sz tárgyi vizsgá ered m mun na koncep regé anali érdekfe prob bony alak novell E az magyar- író Bud kispolgára s élet klubj alak eg figu é környeze bemutatá v I Ez külön lelkű gondolkodásu tulajdonsága tökéle i alak ké r m legérték alko tarto