12549.htm
CÍMSZÓ: Kereskedelem
SZÓCIKK: "És hogy már
nemcsak a mezőgazdaságból és közhivatalokból, hanem az iparból és K.-ből
kiszorították, egyetlen megélhetési mód kínálkozott már csak számára, a pénzüzlet.
Ez pedig akkoriban többnyire azonos volt az uzsorával (l. Uzsora). A K.-ben
való helyzetük annyira ki volt téve mindenféle megszorításoknak, hogy 1614. pl.
a soproni városi tanács a pékek kérésére még a kenyérrel való házalástól is
eltiltotta a zsidókat. A városi tanács olykor kénytelen volt a céhek túlkapásai
ellen is fellépni, így már 1606. hivatalos árszabályt állapított meg az
iparcikkekre, « mivel a kézművesek a polgársággal túlfizettetik az árut».
1623-ban pedig a pozsonyi tanács állapította meg a marhahús árát és értesítette
a mészáros céhet, hogy ha három nap alatt nem alkalmazkodik az
ármegállapításhoz, megfosztják a kiváltságától. A XVI. és XVII. sz.-ban
Erdélyben az országgyűlés gyakran foglalkozik a nagy drágaság okaival, kiviteli
tilalmat állít fel, majd behozatali könnyítéseket tesz és foglalkozik a
szabadkereskedelem kérdéseivel. Mivel a kereskedők nem biztosították a drágaság
enyhülését, megszüntették a szabadkereskedelmet. A kereskedelmi verseny, amely
érdekeinek védelmét abban látta, ha a zsidót kiszorítja a versenyből,
fékezhetetlenségében oda jutott, hogy a maga által felidézett korlátok közé
került és ezzel a K szabad fejlődése is megállott. A céhek katolikus jellege
nemcsak a zsidó kereskedőket szorította ki a K. területéről. A másvallású
polgárok is félszeg helyzetbe kerültek olyan rendeletek miatt, mint a
kolozsvári mészáros céh 1422-iki rendszabálya, amely kimondja, hogy a céh az
istentisztelet emelése végett alakult, s a székesegyház számára templomi
zászlókat, gyertyákat és ékítményeket fog szolgáltatni. (Szádeczky,
Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon 1. 41.) A tagok kénytelenek
voltak társaik temetésén részt venni, halotti misén megjelenni, a tagdíjat
pedig sok helyen oltárgyertyákkal kellett megfizetni. Kolonics érsek az érdekek
harcában érvényre juttatta azt az elvet, hogy «a céhek által is a katolikus
vallást kell uralkodóvá tenni» (Szádeczky, 137. 1.). Ez aztán olyan
következményekkel járt, hogy III. Károly 1729. elrendelte, hogy Selmecbányán, e
túlnyomóan protestáns varosban, a céhbiztosok juttassák uralomra a katolikus
vallást. Mária Terézia pedig 1754. már megköveteli a miskolci csizmadiáktól,
hogy a parochiális templom oltárlámpáját a református és lutheránus céhtagok
lássák el olajjal. A céhek azonban nemcsak a másvallásúak elnyomására
törekedtek, de valósággal a magyarság üldözésére vitte őket az érdekharc. Már
az 1729: X. t.-c. kénytelen volt emiatt a céheket kiváltságaik megvonásával
megfenyegetni. Még a legújabb korban, 1826. is megtörtént az, hogy mikor egy
magyar Kassán fűszerüzletet akart nyitni, letelepedési kérvényét avval
utasították el, hogy «ha mind a hét millió magyar ide jönne, úgy hét millió
koldus lenne itt; nincs ily üzletre szükség, van belőle elég». a dolgok még
élénkebb megvilágításba a zsidó kereskedők helyzetét, mert hiszen ők voltak a
legelnyomottabbak. E viszonyoknak az egész K. fejlődésére messze kiható
következménye volt, amelynek visszamaradt kereteiből óriási erővel kellett
kibontakozni az elkövetkező idők kereskedelmének, hogy felvehesse a versenyt a
nyugat kereskedelmével. Egyelőre azonban még tartott a kíméletlen elnyomatás. A
városokból kiszorították a zsidókat a falvakba és csak ideiglenes
tartózkodással látogathatták a városokat. A bányavárosokat egyáltalában nem
kereshették fel és 1582-től már fennállott az a rendelete a besztercebányai
tanácsnak, hogy a város körzetében két mértföldnyi távolságban semmiféle
kereskedő nem árulhat bort, marhát, vasat, gabonát. 1693-ban I. Lipót zsidókra
vonatkozólag hét mértföldnyi távolságra terjesztette ki a tilalmat. A
magyarországi ipar és K. történetének lapjai szomorú adatokat tartalmaznak az
idegenből idetelepült városi elem szűkkeblűségéről, mellyel a zsidókat
igyekeztek megélhetési lehetőségeiktől megfosztani. Főleg «Kassa, Debrecen,
Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületeinek mindig fájt a házalók és
vásárosok keserű kenyere». (V. ö. Venetianer: «A magyar zsidóság története»,
Budapest 1922.). 1761-ben a pesti kereskedelmi testület azzal folyamodott Mária
Teréziához, hogy szüntesse be a kicsinyben való árusítás engedélyezését török,
görög, örmény, szerb és zsidók részére. 1796-ban pedig ugyancsak a pesti
kereskedelmi polgári testület felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását.
Csak II. József uralkodása alatt következett be a K. felszabadulása, mikor
1781, a zsidókat kiemelte a jognélküliség állapotából (l. Egyenjogúsító
törekvés). «Hogy az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt
kereskedése és felvilágosodása miatt.» A zsidók előtt újra megnyíltak a városok
kapui, kivévén a bányavárosokat és ezzel gyors lendületnek indult a
magyar-zsidók kereskedelmi aktivitása. Egy 1803-iki lajstrom szerint már a
következő nagykereskedők voltak Pesten: Bauer Sámuel lenáru, Beck Löbl vászon
és kendő, Boskovitsch Hirsch lenáru, Brüll Ádám musselin, Goldberger Joél
posztó, Kanitzer Dávid Lőbl norinbergi áru, Löwy Herman vászon, Offenheimer
Izsák posztó, Pinkesz Elkán vászon és kendő, Sax Simon vászon és kendő, Selbe
Abelles vászon nagykereskedők. II. József 1790. bekövetkezett halála után a
zsidóság helyzetében ismét rosszabbodás állott be úgy, hogy a zsidók kérvényt
nyújtottak be az országgyűléshez, amelyben a polgári jogaik megadását
sürgették. Az országgyűlés azonban csak a II. József alatt fennállott
jogállapotokat állította vissza és a bányavárosok hetivásárai továbbra is zárva
maradtak előttük. Ez az állapot maradt fenn változatlanul egészen 1840-ig,
ahogy azt az 1790: XXXVIII. t.-c. szabályozta (l. De judaeis). Bizonyos
periódusokban azonban kedvező hangulat alakult ki a zsidók mellett, úgy hogy a
pesti kereskedők köre attól tartva, hogy a zsidók kedvezményekhez jutnak és ez
káros lehet a polgári kereskedőkre, 1829. medárdvásárra gyűlésbe hívta össze az
ország összes kereskedőtestületeit. A gyűlésen memorandumot fogadtak el,
amelyben elpanaszolják a zsidók nagymérvű szaporodását s kérik a házalás
megszorítását és a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel azonban az
emlékirat benyújtásának költségeihez szükséges 3000 pengő forintot előteremteni
nem tudták, az akció megfeneklett."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2549. címszó a lexikon =>
469. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12549.htm
CÍMSZÓ: Kereskedelem
SZÓCIKK: És hogy már nemcsak a mezőgazdaságból és közhivatalokból, hanem az
iparból és K.-ből kiszorították, egyetlen megélhetési mód kínálkozott már csak
számára, a pénzüzlet. Ez pedig akkoriban többnyire azonos volt az uzsorával l.
Uzsora . A K.-ben való helyzetük annyira ki volt téve mindenféle
megszorításoknak, hogy 1614. pl. a soproni városi tanács a pékek kérésére még a
kenyérrel való házalástól is eltiltotta a zsidókat. A városi tanács olykor
kénytelen volt a céhek túlkapásai ellen is fellépni, így már 1606. hivatalos
árszabályt állapított meg az iparcikkekre, mivel a kézművesek a polgársággal
túlfizettetik az árut . 1623-ban pedig a pozsonyi tanács állapította meg a
marhahús árát és értesítette a mészáros céhet, hogy ha három nap alatt nem
alkalmazkodik az ármegállapításhoz, megfosztják a kiváltságától. A XVI. és
XVII. sz.-ban Erdélyben az országgyűlés gyakran foglalkozik a nagy drágaság
okaival, kiviteli tilalmat állít fel, majd behozatali könnyítéseket tesz és
foglalkozik a szabadkereskedelem kérdéseivel. Mivel a kereskedők nem
biztosították a drágaság enyhülését, megszüntették a szabadkereskedelmet. A
kereskedelmi verseny, amely érdekeinek védelmét abban látta, ha a zsidót
kiszorítja a versenyből, fékezhetetlenségében oda jutott, hogy a maga által
felidézett korlátok közé került és ezzel a K szabad fejlődése is megállott. A
céhek katolikus jellege nemcsak a zsidó kereskedőket szorította ki a K.
területéről. A másvallású polgárok is félszeg helyzetbe kerültek olyan
rendeletek miatt, mint a kolozsvári mészáros céh 1422-iki rendszabálya, amely
kimondja, hogy a céh az istentisztelet emelése végett alakult, s a székesegyház
számára templomi zászlókat, gyertyákat és ékítményeket fog szolgáltatni.
Szádeczky, Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon 1. 41. A tagok
kénytelenek voltak társaik temetésén részt venni, halotti misén megjelenni, a
tagdíjat pedig sok helyen oltárgyertyákkal kellett megfizetni. Kolonics érsek
az érdekek harcában érvényre juttatta azt az elvet, hogy a céhek által is a
katolikus vallást kell uralkodóvá tenni Szádeczky, 137. 1. . Ez aztán olyan
következményekkel járt, hogy III. Károly 1729. elrendelte, hogy Selmecbányán, e
túlnyomóan protestáns varosban, a céhbiztosok juttassák uralomra a katolikus
vallást. Mária Terézia pedig 1754. már megköveteli a miskolci csizmadiáktól,
hogy a parochiális templom oltárlámpáját a református és lutheránus céhtagok
lássák el olajjal. A céhek azonban nemcsak a másvallásúak elnyomására
törekedtek, de valósággal a magyarság üldözésére vitte őket az érdekharc. Már
az 1729: X. t.-c. kénytelen volt emiatt a céheket kiváltságaik megvonásával
megfenyegetni. Még a legújabb korban, 1826. is megtörtént az, hogy mikor egy
magyar Kassán fűszerüzletet akart nyitni, letelepedési kérvényét avval
utasították el, hogy ha mind a hét millió magyar ide jönne, úgy hét millió
koldus lenne itt; nincs ily üzletre szükség, van belőle elég . a dolgok még
élénkebb megvilágításba a zsidó kereskedők helyzetét, mert hiszen ők voltak a
legelnyomottabbak. E viszonyoknak az egész K. fejlődésére messze kiható
következménye volt, amelynek visszamaradt kereteiből óriási erővel kellett
kibontakozni az elkövetkező idők kereskedelmének, hogy felvehesse a versenyt a
nyugat kereskedelmével. Egyelőre azonban még tartott a kíméletlen elnyomatás. A
városokból kiszorították a zsidókat a falvakba és csak ideiglenes
tartózkodással látogathatták a városokat. A bányavárosokat egyáltalában nem
kereshették fel és 1582-től már fennállott az a rendelete a besztercebányai
tanácsnak, hogy a város körzetében két mértföldnyi távolságban semmiféle
kereskedő nem árulhat bort, marhát, vasat, gabonát. 1693-ban I. Lipót zsidókra vonatkozólag
hét mértföldnyi távolságra terjesztette ki a tilalmat. A magyarországi ipar és
K. történetének lapjai szomorú adatokat tartalmaznak az idegenből idetelepült
városi elem szűkkeblűségéről, mellyel a zsidókat igyekeztek megélhetési
lehetőségeiktől megfosztani. Főleg Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest
kereskedelmi testületeinek mindig fájt a házalók és vásárosok keserű kenyere .
V. ö. Venetianer: A magyar zsidóság története , Budapest 1922. . 1761-ben a
pesti kereskedelmi testület azzal folyamodott Mária Teréziához, hogy szüntesse
be a kicsinyben való árusítás engedélyezését török, görög, örmény, szerb és
zsidók részére. 1796-ban pedig ugyancsak a pesti kereskedelmi polgári testület
felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. Csak II. József uralkodása
alatt következett be a K. felszabadulása, mikor 1781, a zsidókat kiemelte a
jognélküliség állapotából l. Egyenjogúsító törekvés . Hogy az ország nagyobb
hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása
miatt. A zsidók előtt újra megnyíltak a városok kapui, kivévén a bányavárosokat
és ezzel gyors lendületnek indult a magyar-zsidók kereskedelmi aktivitása. Egy
1803-iki lajstrom szerint már a következő nagykereskedők voltak Pesten: Bauer
Sámuel lenáru, Beck Löbl vászon és kendő, Boskovitsch Hirsch lenáru, Brüll Ádám
musselin, Goldberger Joél posztó, Kanitzer Dávid Lőbl norinbergi áru, Löwy
Herman vászon, Offenheimer Izsák posztó, Pinkesz Elkán vászon és kendő, Sax
Simon vászon és kendő, Selbe Abelles vászon nagykereskedők. II. József 1790.
bekövetkezett halála után a zsidóság helyzetében ismét rosszabbodás állott be
úgy, hogy a zsidók kérvényt nyújtottak be az országgyűléshez, amelyben a
polgári jogaik megadását sürgették. Az országgyűlés azonban csak a II. József
alatt fennállott jogállapotokat állította vissza és a bányavárosok hetivásárai
továbbra is zárva maradtak előttük. Ez az állapot maradt fenn változatlanul
egészen 1840-ig, ahogy azt az 1790: XXXVIII. t.-c. szabályozta l. De judaeis .
Bizonyos periódusokban azonban kedvező hangulat alakult ki a zsidók mellett,
úgy hogy a pesti kereskedők köre attól tartva, hogy a zsidók kedvezményekhez
jutnak és ez káros lehet a polgári kereskedőkre, 1829. medárdvásárra gyűlésbe
hívta össze az ország összes kereskedőtestületeit. A gyűlésen memorandumot
fogadtak el, amelyben elpanaszolják a zsidók nagymérvű szaporodását s kérik a
házalás megszorítását és a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel azonban az
emlékirat benyújtásának költségeihez szükséges 3000 pengő forintot előteremteni
nem tudták, az akció megfeneklett.
12549.ht
CÍMSZÓ Kereskedele
SZÓCIKK É hog má nemcsa mezőgazdaságbó é közhivatalokból hane a iparbó é
K.-bő kiszorították egyetle megélhetés mó kínálkozot má csa számára pénzüzlet E
pedi akkoriba többnyir azono vol a uzsoráva l Uzsor K.-be val helyzetü annyir
k vol tév mindenfél megszorításoknak hog 1614 pl sopron város tanác péke
kérésér mé kenyérre val házalástó i eltiltott zsidókat város tanác olyko
kénytele vol céhe túlkapása elle i fellépni íg má 1606 hivatalo árszabály
állapítot me a iparcikkekre mive kézművese polgárságga túlfizetteti a áru
1623-ba pedi pozsony tanác állapított me marhahú árá é értesített mészáro céhet
hog h háro na alat ne alkalmazkodi a ármegállapításhoz megfosztjá kiváltságától
XVI é XVII sz.-ba Erdélybe a országgyűlé gyakra foglalkozi nag drágasá okaival
kivitel tilalma állí fel maj behozatal könnyítéseke tes é foglalkozi
szabadkereskedele kérdéseivel Mive kereskedő ne biztosítottá drágasá enyhülését
megszüntetté szabadkereskedelmet kereskedelm verseny amel érdekeine védelmé
abba látta h zsidó kiszorítj versenyből fékezhetetlenségébe od jutott hog mag
álta felidézet korláto köz kerül é ezze szaba fejlődés i megállott céhe
katoliku jelleg nemcsa zsid kereskedőke szorított k K területéről másvallás
polgáro i félsze helyzetb kerülte olya rendelete miatt min kolozsvár mészáro cé
1422-ik rendszabálya amel kimondja hog cé a istentisztele emelés véget alakult
székesegyhá számár templom zászlókat gyertyáka é ékítményeke fo szolgáltatni
Szádeczky Iparfejlődé é céhe történet Magyarországo 1 41 tago kénytelene volta
társai temetésé rész venni halott misé megjelenni tagdíja pedi so helye
oltárgyertyákka kellet megfizetni Kolonic érse a érdeke harcába érvényr juttatt
az a elvet hog céhe álta i katoliku vallás kel uralkodóv tenn Szádeczky 137 1 E
aztá olya következményekke járt hog III Károl 1729 elrendelte hog Selmecbányán
túlnyomóa protestán varosban céhbiztoso juttassá uralomr katoliku vallást Mári
Terézi pedi 1754 má megkövetel miskolc csizmadiáktól hog parochiáli templo
oltárlámpájá reformátu é lutheránu céhtago lássá e olajjal céhe azonba nemcsa
másvallásúa elnyomásár törekedtek d valóságga magyarsá üldözésér vitt őke a
érdekharc Má a 1729 X t.-c kénytele vol emiat céheke kiváltságai megvonásáva
megfenyegetni Mé legújab korban 1826 i megtörtén az hog miko eg magya Kassá
fűszerüzlete akar nyitni letelepedés kérvényé avva utasítottá el hog h min hé
milli magya id jönne úg hé milli koldu lenn itt ninc il üzletr szükség va belől
elé dolgo mé élénkeb megvilágításb zsid kereskedő helyzetét mer hisze ő volta
legelnyomottabbak viszonyokna a egés K fejlődésér messz kihat következmény volt
amelyne visszamarad kereteibő óriás erőve kellet kibontakozn a elkövetkez idő
kereskedelmének hog felvehess verseny nyuga kereskedelmével Egyelőr azonba mé
tartot kíméletle elnyomatás városokbó kiszorítottá zsidóka falvakb é csa
ideiglene tartózkodássa látogathattá városokat bányavárosoka egyáltalába ne
kereshetté fe é 1582-tő má fennállot a rendelet besztercebánya tanácsnak hog váro
körzetébe ké mértföldny távolságba semmifél keresked ne árulha bort marhát
vasat gabonát 1693-ba I Lipó zsidókr vonatkozóla hé mértföldny távolságr
terjesztett k tilalmat magyarország ipa é K történeténe lapja szomor adatoka
tartalmazna a idegenbő idetelepül város ele szűkkeblűségéről mellye zsidóka
igyekezte megélhetés lehetőségeiktő megfosztani Főle Kassa Debrecen Pozsony Győ
é Pes kereskedelm testületeine mindi fáj házaló é vásároso keser kenyer V ö
Venetianer magya zsidósá történet Budapes 1922 1761-be pest kereskedelm testüle
azza folyamodot Mári Teréziához hog szüntess b kicsinybe val árusítá
engedélyezésé török görög örmény szer é zsidó részére 1796-ba pedi ugyancsa
pest kereskedelm polgár testüle felségfolyamodványba kért házaló kitiltását Csa
II Józse uralkodás alat következet b K felszabadulása miko 1781 zsidóka kiemelt
jognélkülisé állapotábó l Egyenjogúsít törekvé Hog a orszá nagyob hasznár
váljék min eddi vol korlátol kereskedés é felvilágosodás miatt zsidó előt újr
megnyílta városo kapui kivévé bányavárosoka é ezze gyor lendületne indul
magyar-zsidó kereskedelm aktivitása Eg 1803-ik lajstro szerin má következ
nagykereskedő volta Pesten Baue Sámue lenáru Bec Löb vászo é kendő Boskovitsc
Hirsc lenáru Brül Ádá musselin Goldberge Joé posztó Kanitze Dávi Lőb norinberg
áru Löw Herma vászon Offenheime Izsá posztó Pinkes Elká vászo é kendő Sa Simo
vászo é kendő Selb Abelle vászo nagykereskedők II Józse 1790 bekövetkezet halál
utá zsidósá helyzetébe ismé rosszabbodá állot b úgy hog zsidó kérvény nyújtotta
b a országgyűléshez amelybe polgár jogai megadásá sürgették A országgyűlé
azonba csa II Józse alat fennállot jogállapotoka állított vissz é bányavároso
hetivására továbbr i zárv maradta előttük E a állapo marad fen változatlanu
egésze 1840-ig ahog az a 1790 XXXVIII t.-c szabályozt l D judaei Bizonyo
periódusokba azonba kedvez hangula alakul k zsidó mellett úg hog pest kereskedő
kör attó tartva hog zsidó kedvezményekhe jutna é e káro lehe polgár
kereskedőkre 1829 medárdvásárr gyűlésb hívt össz a orszá össze
kereskedőtestületeit gyűlése memorandumo fogadta el amelybe elpanaszoljá zsidó
nagymérv szaporodásá kéri házalá megszorításá é birtokszerzés tilalo kimondását
Mive azonba a emlékira benyújtásána költségeihe szüksége 300 peng forinto
előteremten ne tudták a akci megfeneklett
12549.h
CÍMSZ Kereskedel
SZÓCIK ho m nemcs mezőgazdaságb közhivatalokbó han iparb K.-b kiszorítottá
egyetl megélheté m kínálkozo m cs számár pénzüzle ped akkorib többnyi azon vo
uzsoráv Uzso K.-b va helyzet annyi vo té mindenfé megszorításokna ho 161 p
sopro váro taná pék kérésé m kenyérr va házalást eltiltot zsidóka váro taná
olyk kénytel vo céh túlkapás ell fellépn í m 160 hivatal árszabál állapíto m
iparcikkekr miv kézműves polgárságg túlfizettet ár 1623-b ped pozson taná állapítot
m marhah ár értesítet mészár céhe ho hár n ala n alkalmazkod ármegállapításho
megfosztj kiváltságátó XV XVI sz.-b Erdélyb országgyűl gyakr foglalkoz na
drágas okaiva kivite tilalm áll fe ma behozata könnyítések te foglalkoz
szabadkereskedel kérdéseive Miv keresked n biztosított drágas enyhülésé
megszüntett szabadkereskedelme kereskedel versen ame érdekein védelm abb látt
zsid kiszorít versenybő fékezhetetlenségéb o jutot ho ma ált felidéze korlát kö
kerü ezz szab fejlődé megállot céh katolik jelle nemcs zsi kereskedők szorítot
területérő másvallá polgár félsz helyzet került oly rendelet miat mi kolozsvá
mészár c 1422-i rendszabály ame kimondj ho c istentisztel emelé vége alakul
székesegyh számá templo zászlóka gyertyák ékítmények f szolgáltatn Szádeczk Iparfejlőd
céh történe Magyarország 4 tag kénytelen volt társa temetés rés venn halot mis
megjelenn tagdíj ped s hely oltárgyertyákk kelle megfizetn Koloni érs érdek
harcáb érvény juttat a elve ho céh ált katolik vallá ke uralkodó ten Szádeczk
13 azt oly következményekk jár ho II Káro 172 elrendelt ho Selmecbányá túlnyomó
protestá varosba céhbiztos juttass uralom katolik vallás Már Teréz ped
12549.
CÍMS Kereskede
SZÓCI h nemc mezőgazdaság közhivatalokb ha ipar K.- kiszorított egyet
megélhet kínálkoz c számá pénzüzl pe akkori többny azo v uzsorá Uzs K.- v
helyze anny v t mindenf megszorításokn h 16 sopr vár tan pé kérés kenyér v
házalás eltilto zsidók vár tan oly kényte v cé túlkapá el fellép 16 hivata
árszabá állapít iparcikkek mi kézműve polgárság túlfizette á 1623- pe pozso tan
állapíto marha á értesíte mészá céh h há al alkalmazko ármegállapításh megfoszt
kiváltságát X XV sz.- Erdély országgyű gyak foglalko n drága okaiv kivit tilal
ál f m behozat könnyítése t foglalko szabadkereskede kérdéseiv Mi kereske
biztosítot drága enyhülés megszüntet szabadkereskedelm kereskede verse am
érdekei védel ab lát zsi kiszorí versenyb fékezhetetlenségé juto h m ál felidéz
korlá k ker ez sza fejlőd megállo cé katoli jell nemc zs kereskedő szoríto
területér másvall polgá féls helyze kerül ol rendele mia m kolozsv mészá 1422-
rendszabál am kimond h istentiszte emel vég alaku székesegy szám templ zászlók
gyertyá ékítménye szolgáltat Szádecz Iparfejlő cé történ Magyarorszá ta kénytele
vol társ temeté ré ven halo mi megjelen tagdí pe hel oltárgyertyák kell
megfizet Kolon ér érde harcá érvén jutta elv h cé ál katoli vall k uralkod te
Szádecz 1 az ol következmények já h I Kár 17 elrendel h Selmecbány túlnyom
protest varosb céhbizto juttas uralo katoli vallá Má Teré pe 17 megkövet misko
csizmadiákt h parochiá temp oltárlámpá reformá lutherá céhta lás olajj cé azon
nemc másvallás elnyomás törekedt valóság magyar üldözés vi ő érdekha 17 t.
kényte v emi céhe kiváltság megvonásá megfenyeget legúj korb 18 megtört h mi
mag Kas fűszerüzle ak nyit leteleped kérvén av utasítot h m mil mag jön mil kol
le i ni üzle szüks bel e dol élénk megvilágítá zs kereske helyzet m his vol
legelnyomottabb viszonyok eg fejlődés mes kih következmé vo amely visszamar
keretei óri erő kell kibontako elkövetk i kereskedelmén h felvehe verse nyu
kereskedelmév Egyel azon tart kímélet elnyomat városok kiszorítot zsidó falva c
ideigle tartózkodás látogathat városok bányavároso egyáltalá kereshet 1582-
fennáll rendel besztercebán tanácsn h vá körzeté mértföld távolság semmif
keresk árul bo marh vas gabon 1693- Li zsidó vonatkozó mértföld távolsá
terjeszte tilalm magyarorsz i történeté lap szom adato tartalmaz idegen
idetelep vár e szűkkeblűségér mell zsidó igyekez megélhet lehetőségeik
megfoszta Fő Kas Debrec Pozso G P kereskede testületei min f háza vásáro kes
keny Venetian mag zsidó történ Budap 19 1761- pe kereskede testü az folyamod Má
Teréziáh h szünte kicsiny v árusí engedélyezé tör gör örmé sz zsi részé 1796-
pe ugyanc pe kereskede polg testü felségfolyamodvány ké háza kitiltás C Józ
uralkod al következ felszabadulá mi 17 zsidó kieme jognélküli állapotá
Egyenjogús törek H ors nagy haszn válj m ed v korlát keresked felvilágosod mia
zsi el ú megnyíl váro kap kivé bányavároso ez gy lendület ind magyar-zsi
kereskede aktivitá 1803- lajst szer követk nagykereske vol Pest Ba Sám lená B L
vás ken Boskovit Hir lená Br Á mussel Goldber J posz Kanit Dá L norinbe á L Her
vász Offenhei Iz posz Pink El vás ken Si vás ken Se Abel vás nagykeresked Józ
17 bekövetkez hal u zsidó helyzeté is rosszabbo áll ú h zsi kérvé nyújtot
országgyűlésh amely polg jog megadá sürgett országgyű azon c Józ al fennáll
jogállapoto állíto vis bányaváro hetivásá továb zá marad előtt álla mar f
változatla egés 1840- ah 17 XXXVI t. szabályo juda Bizon periódusok azon kedv
hangu alak zsi melle h pe kereske k at tart h zsi kedvezmények jut ká le polg
kereskedők 18 medárdvásá gyűlé hí ös ors öss kereskedőtestülete gyűlé memorandu
fogad amely elpanaszol zsi nagymé szaporodá ké háza megszorítá birtokszerz tila
kimondás Mi azon emléki benyújtásá költségei szüksé 3 pe forin előteremt tudt
ak megfenekle
12549
CÍM Keresked
SZÓC nem mezőgazdasá közhivatalok h ipa K. kiszorítot egye megélhe kínálko
szám pénzüz p akkor többn az uzsor Uz K. helyz ann minden megszorítások 1 sop
vá ta p kéré kenyé házalá eltilt zsidó vá ta ol kényt c túlkap e fellé 1 hivat
árszab állapí iparcikke m kézműv polgársá túlfizett 1623 p pozs ta állapít marh
értesít mész cé h a alkalmazk ármegállapítás megfosz kiváltságá X sz. Erdél
országgy gya foglalk drág okai kivi tila á behoza könnyítés foglalk
szabadkeresked kérdései M keresk biztosíto drág enyhülé megszünte
szabadkereskedel keresked vers a érdeke véde a lá zs kiszor verseny
fékezhetetlenség jut á felidé korl ke e sz fejlő megáll c katol jel nem z
keresked szorít területé másval polg fél helyz kerü o rendel mi kolozs mész
1422 rendszabá a kimon istentiszt eme vé alak székeseg szá temp zászló gyerty
ékítmény szolgálta Szádec Iparfejl c törté Magyarorsz t kénytel vo tár temet r
ve hal m megjele tagd p he oltárgyertyá kel megfize Kolo é érd harc érvé jutt
el c á katol val uralko t Szádec a o következménye j Ká 1 elrende Selmecbán
túlnyo protes varos céhbizt jutta ural katol vall M Ter p 1 megköve misk
csizmadiák parochi tem oltárlámp reform luther céht lá olaj c azo nem másvallá
elnyomá töreked valósá magya üldözé v érdekh 1 t kényt em céh kiváltsá megvonás
megfenyege legú kor 1 megtör m ma Ka fűszerüzl a nyi letelepe kérvé a utasíto
mi ma jö mi ko l n üzl szük be do élén megvilágít z keresk helyze hi vo
legelnyomottab viszonyo e fejlődé me ki következm v amel visszama kerete ór er
kel kibontak elkövet kereskedelmé felveh vers ny kereskedelmé Egye azo tar
kíméle elnyoma városo kiszoríto zsid falv ideigl tartózkodá látogatha városo
bányaváros egyáltal kereshe 1582 fennál rende besztercebá tanács v körzet
mértföl távolsá semmi keres áru b mar va gabo 1693 L zsid vonatkoz mértföl
távols terjeszt tilal magyarors történet la szo adat tartalma idege idetele vá
szűkkeblűségé mel zsid igyeke megélhe lehetőségei megfoszt F Ka Debre Pozs
keresked testülete mi ház vásár ke ken Venetia ma zsid törté Buda 1 1761 p
keresked test a folyamo M Teréziá szünt kicsin árus engedélyez tö gö örm s zs
rész 1796 p ugyan p keresked pol test felségfolyamodván k ház kitiltá Jó uralko
a követke felszabadul m 1 zsid kiem jognélkül állapot Egyenjogú töre or nag
hasz vál e korlá kereske felvilágoso mi zs e megnyí vár ka kiv bányaváros e g
lendüle in magyar-zs keresked aktivit 1803 lajs sze követ nagykeresk vo Pes B
Sá len vá ke Boskovi Hi len B musse Goldbe pos Kani D norinb He vás Offenhe I
pos Pin E vá ke S vá ke S Abe vá nagykereske Jó 1 bekövetke ha zsid helyzet i
rosszabb ál zs kérv nyújto országgyűlés amel pol jo megad sürget országgy azo
Jó a fennál jogállapot állít vi bányavár hetivás tová z mara előt áll ma
változatl egé 1840 a 1 XXXV t szabály jud Bizo perióduso azo ked hang ala zs
mell p keresk a tar zs kedvezménye ju k l pol kereskedő 1 medárdvás gyűl h ö or
ös kereskedőtestület gyűl memorand foga amel elpanaszo zs nagym szaporod k ház
megszorít birtokszer til kimondá M azo emlék benyújtás költsége szüks p fori
előterem tud a megfenekl
1254
CÍ Kereske
SZÓ ne mezőgazdas közhivatalo ip K kiszoríto egy megélh kínálk szá pénzü
akko több a uzso U K hely an minde megszorításo so v t kér keny házal eltil
zsid v t o kény túlka fell hiva ársza állap iparcikk kézmű polgárs túlfizet 162
poz t állapí mar értesí més c alkalmaz ármegállapítá megfos kiváltság sz Erdé
országg gy foglal drá oka kiv til behoz könnyíté foglal szabadkereske kérdése
keres biztosít drá enyhül megszünt szabadkereskede kereske ver érdek véd l z
kiszo versen fékezhetetlensé ju felid kor k s fejl megál kato je ne kereske
szorí terület másva pol fé hely ker rende m koloz més 142 rendszab kimo
istentisz em v ala székese sz tem zászl gyert ékítmén szolgált Száde Iparfej
tört Magyarors kényte v tá teme v ha megjel tag h oltárgyerty ke megfiz Kol ér
har érv jut e kato va uralk Száde következmény K elrend Selmecbá túlny prote
varo céhbiz jutt ura kato val Te megköv mis csizmadiá paroch te oltárlám refor
luthe céh l ola az ne másvall elnyom töreke valós magy üldöz érdek kény e cé
kiválts megvoná megfenyeg leg ko megtö m K fűszerüz ny letelep kérv utasít m m
j m k üz szü b d élé megvilágí keres helyz h v legelnyomotta viszony fejlőd m k
következ ame visszam keret ó e ke kibonta elköve kereskedelm felve ver n
kereskedelm Egy az ta kímél elnyom város kiszorít zsi fal ideig tartózkod
látogath város bányaváro egyálta keresh 158 fenná rend beszterceb tanác körze
mértfö távols semm kere ár ma v gab 169 zsi vonatko mértfö távol terjesz tila
magyaror történe l sz ada tartalm ideg idetel v szűkkeblűség me zsi igyek
megélh lehetősége megfosz K Debr Poz kereske testület m há vásá k ke Veneti m
zsi tört Bud 176 kereske tes folyam Terézi szün kicsi áru engedélye t g ör z
rés 179 ugya kereske po tes felségfolyamodvá há kitilt J uralk követk
felszabadu zsi kie jognélkü állapo Egyenjog tör o na has vá korl keresk
felvilágos m z megny vá k ki bányaváro lendül i magyar-z kereske aktivi 180 laj
sz köve nagykeres v Pe S le v k Boskov H le muss Goldb po Kan norin H vá Offenh
po Pi v k v k Ab v nagykeresk J bekövetk h zsi helyze rosszab á z kér nyújt
országgyűlé ame po j mega sürge országg az J fenná jogállapo állí v bányavá
hetivá tov mar elő ál m változat eg 184 XXX szabál ju Biz periódus az ke han al
z mel keres ta z kedvezmény j po keresked medárdvá gyű o ö kereskedőtestüle gyű
memoran fog ame elpanasz z nagy szaporo há megszorí birtoksze ti kimond az emlé
benyújtá költség szük for előtere tu megfenek