13097.htm
CÍMSZÓ: Magyarosítás
SZÓCIKK: Magyarosítás.
Államhatalmi törekvés arra, hogy a különféle nemzetiségeket beolvassza a magyar
nemzeti népegységbe. A zsidóság számára 1840 után, amikor a polgárosulás lehetőségeit
megnyitotta az 1840-i törvényhozás (l. Jogkiterjesztés), kezdődött a M.-i
folyamat. Az elnémetesített országban főleg a különböző betelepítések folytán a
germán szellem uralkodott és a nemzetiségi vidékeken is nagy államérdek
fűződött hozzá, hogy a M. megkezdődjék. A zsidóságot csak a középkorból
visszamaradt jogfosztottsági keretekből kellett kiszabadítani, hogy a maga
erejéből megkezdhesse önmagának M.-át és ezzel megcáfolja a magyartalansága
ellen elhangzott vádakat. 1840 ápr. 19. már elhangzott a legelső magyar nyelven
elmondott ima a királyért és hazáért. Bauer Márkfi Henrik hitközségi jegyző
vezette be ezt az újítást a szegedi templomban és Pesten Schwab Lőb főrabbi
tartott agitációs beszédet a zsidók magyarosodása mellett. A beszéd hatása
nyomán mozgalom indult meg a honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő
pesti egylet megalapítására (l. Magyarító egylet). A pesti hitközség maga is
mindent megtett a zsidók M.-ára, iskolájában olyan eredménnyel taníttatta a
magyar nyelvet, hogy akkor, amikor a többi pesti iskolákban még igen háttérbe
szorult a magyar nyelv, a zsidó iskoláról Damjanovics helyettes polgármester
azt a jelentést tehette, hogy a tanulók nem csak szorgalomról és szép
haladásról, hanem a magyar nyelvben szerzett ismereteikről is adtak
bizonyítékot. Bloch-Ballagi Mór (l. o.) aki akkor már levelező tagja volt a
Tudományos Akadémiának és közismert volt bibliafordítása révén, 1841 febr. 6.
felhívást tett közzé a Pesti Hírlapban és febr. 4. az Atheneumban egy magyar
zsidó tanítóképző intézet felállítására. A felhívást, melyet Kossuth Lajos
szerkesztői ajánlása kísért, ha teljes anyagi siker nem is követte, de annyi
eredménye volt, hogy az adományozásaikkal a zsidók M.-ának akciójába vonta
Bugát Pált, Fogarasi Jánost, Jankovich Miklóst, Kacskovits Lajost, Kanyó
Mihályt, Kerékjártó Alajost, Schedel (Toldy) Ferencet, gróf Teleki Józsefet,
Török Pált, Császár Ferencet, báró Eötvös Ignácot és gróf Széchényi Istvánt.
Mialatt a különféle nemzetiségek az erőszakos M. ellen a legnagyobb ellenállást
fejtették ki, a zsidóságnak buzgó készsége a M. iránt kedvező hatást váltott
ki. A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet a pesti
egyetem zsidó orvostanhallgatóinak lelkes szervezkedése folytán 1844 máj. 8.
már megtarthatta első közgyűlését (l. Magyarító Egylet). Az 1848. kiadott Első
Magyar Zsidó Naptár és Évkönyvben Diósy Márton titkár beszámolója már
eredményekről tesz említést. A magyar szó ismeretének terjesztésére alakult
egyesület már olvasótermet, könyvtárt, ingyenes magyar iskolát és óvodát tart
fenn. A magyarító törekvéseket annyira igyekeztek kiszélesíteni, hogy még az
egyházi életben is a magyar nyelvet akarták érvényre juttatni. A M.-sal egyenlő
arányokban fejlődött ki a zsidók polgáriasodása az egész országban. A teljes
emancipáció kérdése is mind jobban előtérbe került (l. Emancipáció) és mivel a
zsidók magyartalansága egyre kevésbé lehetett az emancipáció akadálya és mert
az a vád is alaptalanná lett, hogy a zsidók nem egyforma igyekezettel vesznek
részt a gazdasági élet minden ágában, a vallásreform szükségességének jelszavát
vetették fel, hogy a társadalmi egybeolvadás megtörténhessék. A zsidók
magyarosodása azonban már annyira kétségtelenné vált, hogy Kossuth Lajos 1847
dec. 18. az országgyűlésen tartott beszédében elmondhatta: Bár hazám idegen
ajkú népei oly hajlamot tanúsítanának nemzetiségünk előmozdítása tekintetében,
mint a zsidók. E korszak jelentősebb zsidótárgyú irodalma: Névtelen röpirat:
Egy Izraelita Érzelményei az 1840-iki dicsőséges Országgyűlés Végeztével
(Pesten 1840); Schwab Arszlán irata: A zsidókról; Felvilágosító értekezés
(Előszóval és jegyzetekkel bővítette Bloch (Ballagi) Móric Budán 1840);
Gasparich Klotild esztergomi kanonok elleni polémia; Bloch (Ballagi) Móric: A
zsidókról (Vajda Péter előszavával, Pesten 1840); Chorin Áron: Worte der
Wahrheit und des Friedens (Ofen 1848); Chorin Áron: Sollen die Juden Bürger
werden? (Pest 1848); Benedek Ignác: Ne higgy a zsidófalónak. Lélek és
történelmi szempontból (Pest 1848); Friedmann Ábrahám (simándi rabbi): Az
izraelita nemzetnek védelmezése (Arad 1844); Hartmann Lipót: Magyar zsidó, vagy
zsidó magyar? (Pécs 1848); Herczfeld Sándor: Mi nem megyünk Amerikába, hanem
itt fogunk maradni ! (Pest 1848); Horn Ede (Einhorn Ignác): Zur Judenfrage in
Ungarn (Ofen 1848); Hübsch Adolf: Der Jude taugt nichts (Pest 1848); Kraus J.:
Auf was grundet sich der Judenhass (Pest 1848); Österreicher Éliás: Der Jude in
Ungarn, wie er war, vie er ist und wie er sein wird (Pest 1842); Raschkow
Lázár: Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns (Győr
1848); Rosenthal Móric: A zsidó és a korszellem Európában (Pest 1841); Roth
Herman: A zsidók polgárosítása ok és célszerű. Vázlat a zsidók közép- és
jelenkori helyzete, jelleme-viszonyairól (Pest 1848); Schwartz Dávid:
Szabadság, Egyenlőség (Eperjes 1848). (V. ö. Venetianer: «A magyar zsidóság
története.»)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3097. címszó a lexikon =>
564. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13097.htm
CÍMSZÓ: Magyarosítás
SZÓCIKK: Magyarosítás. Államhatalmi törekvés arra, hogy a különféle
nemzetiségeket beolvassza a magyar nemzeti népegységbe. A zsidóság számára 1840
után, amikor a polgárosulás lehetőségeit megnyitotta az 1840-i törvényhozás l.
Jogkiterjesztés , kezdődött a M.-i folyamat. Az elnémetesített országban főleg
a különböző betelepítések folytán a germán szellem uralkodott és a nemzetiségi
vidékeken is nagy államérdek fűződött hozzá, hogy a M. megkezdődjék. A
zsidóságot csak a középkorból visszamaradt jogfosztottsági keretekből kellett
kiszabadítani, hogy a maga erejéből megkezdhesse önmagának M.-át és ezzel
megcáfolja a magyartalansága ellen elhangzott vádakat. 1840 ápr. 19. már
elhangzott a legelső magyar nyelven elmondott ima a királyért és hazáért. Bauer
Márkfi Henrik hitközségi jegyző vezette be ezt az újítást a szegedi templomban
és Pesten Schwab Lőb főrabbi tartott agitációs beszédet a zsidók magyarosodása
mellett. A beszéd hatása nyomán mozgalom indult meg a honi izraeliták közt
magyar nyelvet terjesztő pesti egylet megalapítására l. Magyarító egylet . A
pesti hitközség maga is mindent megtett a zsidók M.-ára, iskolájában olyan
eredménnyel taníttatta a magyar nyelvet, hogy akkor, amikor a többi pesti
iskolákban még igen háttérbe szorult a magyar nyelv, a zsidó iskoláról
Damjanovics helyettes polgármester azt a jelentést tehette, hogy a tanulók nem
csak szorgalomról és szép haladásról, hanem a magyar nyelvben szerzett
ismereteikről is adtak bizonyítékot. Bloch-Ballagi Mór l. o. aki akkor már
levelező tagja volt a Tudományos Akadémiának és közismert volt bibliafordítása
révén, 1841 febr. 6. felhívást tett közzé a Pesti Hírlapban és febr. 4. az
Atheneumban egy magyar zsidó tanítóképző intézet felállítására. A felhívást,
melyet Kossuth Lajos szerkesztői ajánlása kísért, ha teljes anyagi siker nem is
követte, de annyi eredménye volt, hogy az adományozásaikkal a zsidók M.-ának
akciójába vonta Bugát Pált, Fogarasi Jánost, Jankovich Miklóst, Kacskovits
Lajost, Kanyó Mihályt, Kerékjártó Alajost, Schedel Toldy Ferencet, gróf Teleki
Józsefet, Török Pált, Császár Ferencet, báró Eötvös Ignácot és gróf Széchényi
Istvánt. Mialatt a különféle nemzetiségek az erőszakos M. ellen a legnagyobb
ellenállást fejtették ki, a zsidóságnak buzgó készsége a M. iránt kedvező
hatást váltott ki. A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet
a pesti egyetem zsidó orvostanhallgatóinak lelkes szervezkedése folytán 1844
máj. 8. már megtarthatta első közgyűlését l. Magyarító Egylet . Az 1848.
kiadott Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyvben Diósy Márton titkár beszámolója
már eredményekről tesz említést. A magyar szó ismeretének terjesztésére alakult
egyesület már olvasótermet, könyvtárt, ingyenes magyar iskolát és óvodát tart
fenn. A magyarító törekvéseket annyira igyekeztek kiszélesíteni, hogy még az
egyházi életben is a magyar nyelvet akarták érvényre juttatni. A M.-sal egyenlő
arányokban fejlődött ki a zsidók polgáriasodása az egész országban. A teljes
emancipáció kérdése is mind jobban előtérbe került l. Emancipáció és mivel a
zsidók magyartalansága egyre kevésbé lehetett az emancipáció akadálya és mert
az a vád is alaptalanná lett, hogy a zsidók nem egyforma igyekezettel vesznek
részt a gazdasági élet minden ágában, a vallásreform szükségességének jelszavát
vetették fel, hogy a társadalmi egybeolvadás megtörténhessék. A zsidók
magyarosodása azonban már annyira kétségtelenné vált, hogy Kossuth Lajos 1847
dec. 18. az országgyűlésen tartott beszédében elmondhatta: Bár hazám idegen
ajkú népei oly hajlamot tanúsítanának nemzetiségünk előmozdítása tekintetében,
mint a zsidók. E korszak jelentősebb zsidótárgyú irodalma: Névtelen röpirat:
Egy Izraelita Érzelményei az 1840-iki dicsőséges Országgyűlés Végeztével Pesten
1840 ; Schwab Arszlán irata: A zsidókról; Felvilágosító értekezés Előszóval és
jegyzetekkel bővítette Bloch Ballagi Móric Budán 1840 ; Gasparich Klotild
esztergomi kanonok elleni polémia; Bloch Ballagi Móric: A zsidókról Vajda Péter
előszavával, Pesten 1840 ; Chorin Áron: Worte der Wahrheit und des Friedens
Ofen 1848 ; Chorin Áron: Sollen die Juden Bürger werden? Pest 1848 ; Benedek
Ignác: Ne higgy a zsidófalónak. Lélek és történelmi szempontból Pest 1848 ;
Friedmann Ábrahám simándi rabbi : Az izraelita nemzetnek védelmezése Arad 1844
; Hartmann Lipót: Magyar zsidó, vagy zsidó magyar? Pécs 1848 ; Herczfeld Sándor:
Mi nem megyünk Amerikába, hanem itt fogunk maradni ! Pest 1848 ; Horn Ede
Einhorn Ignác : Zur Judenfrage in Ungarn Ofen 1848 ; Hübsch Adolf: Der Jude
taugt nichts Pest 1848 ; Kraus J.: Auf was grundet sich der Judenhass Pest 1848
; Österreicher Éliás: Der Jude in Ungarn, wie er war, vie er ist und wie er
sein wird Pest 1842 ; Raschkow Lázár: Die religiöse und politische Freiheit der
Israeliten Ungarns Győr 1848 ; Rosenthal Móric: A zsidó és a korszellem
Európában Pest 1841 ; Roth Herman: A zsidók polgárosítása ok és célszerű.
Vázlat a zsidók közép- és jelenkori helyzete, jelleme-viszonyairól Pest 1848 ;
Schwartz Dávid: Szabadság, Egyenlőség Eperjes 1848 . V. ö. Venetianer: A magyar
zsidóság története.
13097.ht
CÍMSZÓ Magyarosítá
SZÓCIKK Magyarosítás Államhatalm törekvé arra hog különfél nemzetiségeke
beolvassz magya nemzet népegységbe zsidósá számár 184 után amiko polgárosulá
lehetőségei megnyitott a 1840- törvényhozá l Jogkiterjeszté kezdődöt M.-
folyamat A elnémetesítet országba főle különböz betelepítése folytá germá
szelle uralkodot é nemzetiség vidékeke i nag államérde fűződöt hozzá hog M
megkezdődjék zsidóságo csa középkorbó visszamarad jogfosztottság keretekbő
kellet kiszabadítani hog mag erejébő megkezdhess önmagána M.-á é ezze megcáfolj
magyartalanság elle elhangzot vádakat 184 ápr 19 má elhangzot legels magya
nyelve elmondot im királyér é hazáért Baue Márkf Henri hitközség jegyz vezett b
ez a újítás szeged templomba é Peste Schwa Lő főrabb tartot agitáció beszéde
zsidó magyarosodás mellett beszé hatás nyomá mozgalo indul me hon izraelitá köz
magya nyelve terjeszt pest egyle megalapításár l Magyarít egyle pest hitközsé
mag i minden megtet zsidó M.-ára iskolájába olya eredménnye taníttatt magya
nyelvet hog akkor amiko több pest iskolákba mé ige háttérb szorul magya nyelv
zsid iskoláró Damjanovic helyette polgármeste az jelentés tehette hog tanuló ne
csa szorgalomró é szé haladásról hane magya nyelvbe szerzet ismereteikrő i adta
bizonyítékot Bloch-Ballag Mó l o ak akko má levelez tagj vol Tudományo
Akadémiána é közismer vol bibliafordítás révén 184 febr 6 felhívás tet közz
Pest Hírlapba é febr 4 a Atheneumba eg magya zsid tanítóképz intéze
felállítására felhívást melye Kossut Lajo szerkesztő ajánlás kísért h telje
anyag sike ne i követte d anny eredmény volt hog a adományozásaikka zsidó
M.-ána akciójáb vont Bugá Pált Fogaras Jánost Jankovic Miklóst Kacskovit Lajost
Kany Mihályt Kerékjárt Alajost Schede Told Ferencet gró Telek Józsefet Törö
Pált Császá Ferencet bár Eötvö Ignáco é gró Széchény Istvánt Mialat különfél
nemzetisége a erőszako M elle legnagyob ellenállás fejtetté ki zsidóságna buzg
készség M irán kedvez hatás váltot ki hon izraelitá köz magya nyelve terjeszt
pest egyle pest egyete zsid orvostanhallgatóina lelke szervezkedés folytá 184 máj
8 má megtarthatt els közgyűlésé l Magyarít Egyle A 1848 kiadot Els Magya Zsid
Naptá é Évkönyvbe Diós Márto titká beszámolój má eredményekrő tes említést
magya sz ismereténe terjesztésér alakul egyesüle má olvasótermet könyvtárt
ingyene magya iskolá é óvodá tar fenn magyarít törekvéseke annyir igyekezte
kiszélesíteni hog mé a egyház életbe i magya nyelve akartá érvényr juttatni
M.-sa egyenl arányokba fejlődöt k zsidó polgáriasodás a egés országban telje
emancipáci kérdés i min jobba előtérb kerül l Emancipáci é mive zsidó
magyartalanság egyr kevésb lehetet a emancipáci akadály é mer a vá i alaptalann
lett hog zsidó ne egyform igyekezette veszne rész gazdaság éle minde ágában
vallásrefor szükségességéne jelszavá vetetté fel hog társadalm egybeolvadá
megtörténhessék zsidó magyarosodás azonba má annyir kétségtelenn vált hog
Kossut Lajo 184 dec 18 a országgyűlése tartot beszédébe elmondhatta Bá hazá
idege ajk népe ol hajlamo tanúsítanána nemzetiségün előmozdítás tekintetében
min zsidók korsza jelentőseb zsidótárgy irodalma Névtele röpirat Eg Izraelit
Érzelménye a 1840-ik dicsősége Országgyűlé Végeztéve Peste 184 Schwa Arszlá
irata zsidókról Felvilágosít értekezé Előszóva é jegyzetekke bővített Bloc
Ballag Móri Budá 184 Gasparic Klotil esztergom kanono ellen polémia Bloc Ballag
Móric zsidókró Vajd Péte előszavával Peste 184 Chori Áron Wort de Wahrhei un de
Frieden Ofe 184 Chori Áron Solle di Jude Bürge werden Pes 184 Benede Ignác N
higg zsidófalónak Léle é történelm szempontbó Pes 184 Friedman Ábrahá simánd
rabb A izraelit nemzetne védelmezés Ara 184 Hartman Lipót Magya zsidó vag zsid
magyar Péc 184 Herczfel Sándor M ne megyün Amerikába hane it fogun maradn Pes
184 Hor Ed Einhor Igná Zu Judenfrag i Ungar Ofe 184 Hübsc Adolf De Jud taug
nicht Pes 184 Krau J. Au wa grunde sic de Judenhas Pes 184 Österreiche Éliás De
Jud i Ungarn wi e war vi e is un wi e sei wir Pes 184 Raschko Lázár Di religiös
un politisch Freihei de Israelite Ungarn Győ 184 Rosentha Móric zsid é
korszelle Európába Pes 184 Rot Herman zsidó polgárosítás o é célszerű Vázla
zsidó közép é jelenkor helyzete jelleme-viszonyairó Pes 184 Schwart Dávid
Szabadság Egyenlősé Eperje 184 V ö Venetianer magya zsidósá története
13097.h
CÍMSZ Magyarosít
SZÓCIK Magyarosítá Államhatal törekv arr ho különfé nemzetiségek beolvass
magy nemze népegységb zsidós számá 18 utá amik polgárosul lehetősége megnyitot
1840 törvényhoz Jogkiterjeszt kezdődö M. folyama elnémetesíte országb fől
különbö betelepítés folyt germ szell uralkodo nemzetisé vidékek na államérd
fűződö hozz ho megkezdődjé zsidóság cs középkorb visszamara jogfosztottsá
keretekb kelle kiszabadítan ho ma erejéb megkezdhes önmagán M.- ezz megcáfol
magyartalansá ell elhangzo vádaka 18 áp
13097.
CÍMS Magyarosí
SZÓCI Magyarosít Államhata törek ar h különf nemzetisége beolvas mag nemz
népegység zsidó szám 1 ut ami polgárosu lehetőség megnyito 184 törvényho
Jogkiterjesz kezdőd M folyam elnémetesít ország fő különb betelepíté foly ger
szel uralkod nemzetis vidéke n államér fűződ hoz h megkezdődj zsidósá c
középkor visszamar jogfosztotts keretek kell kiszabadíta h m erejé megkezdhe
önmagá M. ez megcáfo magyartalans el elhangz vádak 1 á elhangz lege mag nyel
elmond király hazáé Ba Már Hen hitközs jeg veze újít szeg templom Pes Sch főra
tart agitác beszé zsi magyarosod melle bes hat nyo mozga ind h izraeli k mag
nyel terjes pe egy megalapítás Magyar egy pe hitköz m mind megt zsi M.-á
iskolájá ol eredménn tanítta mag nyelv h akk ami tö pe iskolák i hátté szor mag
nye zs iskolá Damjanov helyet polgármes jelent tehet h tanu c szorgalom s
haladásr ha mag nyelv szerz ismereteik ad bizonyíték Bloch-Ball ak level ta v
Tudomán Akadémiá közism v bibliafordít rév 1 fe felhív t kö Pe Hírlap fe
Atheneum mag zs tanítóké inté felállításá felhívá mel Koss La szerkesz ajánl
kísé tel any si követ an eredmé vo h adományozásaik zsi M.-á akciój vo Bu Pá
Fogar Jáno Jankov Mikló Kacskov Lajo Ka Mihál Kerékjá Alajo Sche To Ferenc g
Tel József Tö Pá Csás Ferenc b Eöt Igná g Széché Istvá Mial különf nemzetisé
erősza el legnagy ellenáll fejtet zsidóság bu készs ir kedv hat vált h izraeli
k mag nyel terjes pe egy pe egye zs orvostanhallgatói lel szervezked foly 1 m
megtartha e közgyűlé Magyar Egy 18 kiad E Mag Zs Nap Évkönyv Di Már tit
beszámol eredmények t említé mag ismereté terjesztés alak egyesü olvasóterm
könyvtá ingye mag isko óvo t fe magyar törekvése anny igyekez kiszélesíte h
egyh élet mag nyel akar érvén juttat M.- egye arányok fejlőd zsi polgáriasod eg
országb tel emancipá kérd m job előté ker Emancipá mi zsi magyartalans eg kevé
lehet emancipá akadá m alaptala le h zsi egyfo igyekezet vesz ré gazdas é min
ágáb vallásref szükségességé jelsza vetet f h társada egybeolva megtörténhess
zsi magyarosod azon anny kétségtele vá h Koss La 1 d országgyűlé tart beszédé
elmondhat ha ide a né hajla tanúsítaná nemzetiség előmozdít tekintetéb m zsid
kors jelentős zsidótár irodal Névte röpir Izrael Érzelmén 1840- dicsősé
Országgyű Végezté Pes 1 Sch Arsz ira zsidókr Felvilágos érteke Előszó jegyzetek
bővíte Bl Ball Mó Bu 1 Gaspar Klot eszterg kano ell polém Bl Ball Mór zsidók Va
Pé előszaváv Pes 1 Cho Ár Wo Wahrh Fried O 1 Cho Ár Sol Ju Bür werd P 1 Bene
Ign hi zsidófalón Lé történe szempont P 1 Friedm Ábra simá ra izrael nemzet
védelmez A 1 Hartm Lip Mag zsi v zs magy P 1 Herczf Sánd megy Ameriká ha fog
mara P 1 H Einh Ig Judenfr Ung O 1 Hüb Ado J ta nic P 1 Kr grun s Judenh P 1
Österreic Éli J Unga w s w P 1 Rasch Láz religi politis Freih Israeli Unga G 1
Rosent Mór zs korszel Európá P 1 R Herm zsi polgárosít célsze Váz zsi köz
jelenk helyze jelleme-viszonyai P 1 Schwa Dáv Szabads Egyenlő Eper 1 Venetian
mag zsidó történe
13097
CÍM Magyaros
SZÓC Magyarosí Államhat töre a külön nemzetiség beolva ma nem népegysé zsid
szá u am polgáros lehetősé megnyit 18 törvényh Jogkiterjes kezdő folya
elnémetesí orszá f külön betelepít fol ge sze uralko nemzeti vidék államé fűző
ho megkezdőd zsidós középko visszama jogfosztott kerete kel kiszabadít erej
megkezdh önmag M e megcáf magyartalan e elhang váda elhang leg ma nye elmon
királ hazá B Má He hitköz je vez újí sze templo Pe Sc főr tar agitá besz zs
magyaroso mell be ha ny mozg in izrael ma nye terje p eg megalapítá Magya eg p
hitkö min meg zs M.- iskoláj o eredmén tanítt ma nyel ak am t p iskolá hátt szo
ma ny z iskol Damjano helye polgárme jelen tehe tan szorgalo haladás h ma nyel
szer ismeretei a bizonyíté Bloch-Bal a leve t Tudomá Akadémi közis bibliafordí
ré f felhí k P Hírla f Atheneu ma z tanítók int felállítás felhív me Kos L
szerkes aján kís te an s köve a eredm v adományozásai zs M.- akció v B P Foga
Ján Janko Mikl Kacsko Laj K Mihá Kerékj Alaj Sch T Feren Te Józse T P Csá Feren
Eö Ign Széch Istv Mia külön nemzetis erősz e legnag ellenál fejte zsidósá b
kész i ked ha vál izrael ma nye terje p eg p egy z orvostanhallgató le
szervezke fol megtarth közgyűl Magya Eg 1 kia Ma Z Na Évköny D Má ti beszámo
eredménye említ ma ismeret terjeszté ala egyes olvasóter könyvt ingy ma isk óv
f magya törekvés ann igyeke kiszélesít egy éle ma nye aka érvé jutta M. egy
arányo fejlő zs polgáriaso e ország te emancip kér jo előt ke Emancip m zs
magyartalan e kev lehe emancip akad alaptal l zs egyf igyekeze ves r gazda mi
ágá vallásre szükségesség jelsz vete társad egybeolv megtörténhes zs magyaroso
azo ann kétségtel v Kos L országgyűl tar beszéd elmondha h id n hajl tanúsítan
nemzetisé előmozdí tekinteté zsi kor jelentő zsidótá iroda Névt röpi Izrae
Érzelmé 1840 dicsős Országgy Végezt Pe Sc Ars ir zsidók Felvilágo értek Elősz
jegyzete bővít B Bal M B Gaspa Klo eszter kan el polé B Bal Mó zsidó V P
előszavá Pe Ch Á W Wahr Frie Ch Á So J Bü wer Ben Ig h zsidófaló L történ
szempon Fried Ábr sim r izrae nemze védelme Hart Li Ma zs z mag Hercz Sán meg
Amerik h fo mar Ein I Judenf Un Hü Ad t ni K gru Juden Österrei Él Ung Rasc Lá
relig politi Frei Israel Ung Rosen Mó z korsze Európ Her zs polgárosí célsz Vá
zs kö jelen helyz jelleme-viszonya Schw Dá Szabad Egyenl Epe Venetia ma zsid
történ
1309
CÍ Magyaro
SZÓ Magyaros Államha tör külö nemzetisé beolv m ne népegys zsi sz a polgáro
lehetős megnyi 1 törvény Jogkiterje kezd foly elnémetes orsz külö betelepí fo g
sz uralk nemzet vidé állam fűz h megkezdő zsidó középk visszam jogfosztot keret
ke kiszabadí ere megkezd önma megcá magyartala elhan vád elhan le m ny elmo
kirá haz M H hitkö j ve új sz templ P S fő ta agit bes z magyaros mel b h n moz
i izrae m ny terj e megalapít Magy e hitk mi me z M. iskolá eredmé tanít m nye
a a iskol hát sz m n isko Damjan hely polgárm jele teh ta szorgal haladá m nye
sze ismerete bizonyít Bloch-Ba lev Tudom Akadém közi bibliaford r felh Hírl
Athene m tanító in felállítá felhí m Ko szerke ajá kí t a köv ered adományozása
z M. akci Fog Já Jank Mik Kacsk La Mih Kerék Ala Sc Fere T Józs Cs Fere E Ig
Széc Ist Mi külö nemzeti erős legna ellená fejt zsidós kés ke h vá izrae m ny
terj e eg orvostanhallgat l szervezk fo megtart közgyű Magy E ki M N Évkön M t
beszám eredmény emlí m ismere terjeszt al egye olvasóte könyv ing m is ó magy
törekvé an igyek kiszélesí eg él m ny ak érv jutt M eg arány fejl z polgárias
orszá t emanci ké j elő k Emanci z magyartala ke leh emanci aka alapta z egy
igyekez ve gazd m ág vallásr szükségessé jels vet társa egybeol megtörténhe z
magyaros az an kétségte Ko országgyű ta beszé elmondh i haj tanúsíta nemzetis
előmozd tekintet zs ko jelent zsidót irod Név röp Izra Érzelm 184 dicső Országg
Végez P S Ar i zsidó Felvilág érte Elős jegyzet bőví Ba Gasp Kl eszte ka e pol
Ba M zsid előszav P C Wah Fri C S B we Be I zsidófal törté szempo Frie Áb si
izra nemz védelm Har L M z ma Herc Sá me Ameri f ma Ei Juden U H A n gr Jude
Österre É Un Ras L reli polit Fre Israe Un Rose M korsz Euró He z polgáros céls
V z k jele hely jelleme-viszony Sch D Szaba Egyen Ep Veneti m zsi törté