13697.htm
CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus
SZÓCIKK: Optimizmus és
pesszimizmus. A judaizmus világnézete alapjában véve és lényegénél fogva
optimista, bár a zsidó élet- és vallásbölcselet kifejezésre juttatja a pesszimizmust
is. A Genezis első két fejezete már megállapítja, hogy mindaz, amit isten
teremtett, nagyon jó, csupán az emberre nem mondja ezt, amiből következik, hogy
miután az embernek a jó és rossz közt szabad választás adatott (l.
Akaratszabadság), az élet rossz vagy jó oldala tőle függ s nem a természeten
múlik. Ezt a két főelvet, hogy a teremtett világ lényegében jó s hogy az
embernek morális szabadság adatott, fejezi ki később is számos alkalommal a
zsidó mentalitást. E szerint a gondolat szerint boldogság és jóság azonos
kategóriák. Azonban ez utóbbi következtetést már nem lehetett bizonyítani, mert
a tapasztalat és megfigyelés úgy a magán-, mint a közéletben annak ellenkezőjét
mutatta, (Chabak. 1.3-4; Jesája, 49.4; Jeremiás 12. 1-3; Malachius 2. 17,
3.13-15; Zsolt. 44. is 73., v. ö. Beráchot-trakt. 7a). A zavarból a próféták
messiási eszméje vezetett ki s ebben az eszmében jelölték meg azt az utat,
amely a világ zavaraiból az isteni hatalomból eredő harmónia felé vezet. (l.
Messiás). Jellemző a zsidó mentalitásra és teodiecára, hogy a messiási
reménységek próféciái célzást sem tesznek a megtorlásra és jutalmazásra (Zsolt.
37. 10-22.; 92. 13-16; Jesája 2. 2-4., 11. 9; Malachius 3. 18.; 4.1-3). Az
apokrifák ezzel szemben O.-ukat már azzal a gondolattal tágítják ki, hogy a
földi élet szenvedéseiért a jövő életben talál az ember kárpótlást, ahol az
erényt megjutalmazzák. (Baruch apokalipszise 14. és Ezra IV.) Az O.
problémájának kifejezője Jób Könyve. Ennek szerzője határozottan elveti a
szenvedés és bűn azonosságát, anélkül, hogy az igazságos életű és mégis
szenvedésekkel sújtott ember boldogtalanságának okairól magyarázatot adna.
Ezenkívül az emberi élet hiábavalósága is kifejezésre jut Jóbnál (7. 1-9., 14.
1-2.), de a Zsoltároknak is kedvenc témája ez (42. 10., 89. 45 és köv., 90.
9-10). Főképpen azonban az Ecclesiastest (Kohelet) uralja ez az eszme. Ez a
könyv az exilium utáni korból származik és kétségen kívül a hindu-perzsa
filozófiától vett át pesszimista eszméket is. Látszatra valóban pesszimista az Ecclesiastes,
valójában azonban át van itatva zsidó optimizmustól és az a gondolat uralkodik
benne, hogy ha az emberek és az emberi élet nem is jó, maga a világ
mindenképpen jó s az Istenben való megnyugvás az egyetlen út, amely célra
vezet. A babiloni fogságból való visszatérés után a halhatatlanság eszméjének
és az O-nak egymáshoz való viszonyát máshogyan értékelték, mint addig.
Szirachnál (l. o.) egy adag pesszimizmus képezi éppen az optimizmus alapját,
amely szerint végül is harmónia fog uralkodni. Nála a rosszat nem Isten okozza,
hanem az következik az ember szabad akaratából (10. 21-22., 15. 14 és köv., l.
Akaratszabadság); testi bajt Isten azért okoz, hogy rosszat ne lehessen tenni
(3.5., 11.14., 39. 33-36.), Isten műve pedig jó (39. 33 és köv.) Philo (l. o.)
teológiájában szintén az optimizmus dominál; a jóság Isten legfőbb attribútuma,
míg a rossz az anyagból ered s ez nem Isten műve. Az élet és a világ értékéről
Hillel és Sammáj iskolái folytattak vitákat, amiről a Talmud emlékezik meg
(Eriéin 13b). A végeredménye eme vitáknak az a pesszimisztikus megállapítás
volt, hogy az embernek jobb lett volna meg nem születnie, de ha már él, akkor
minden erejével törekednie kell a morális tökéletesülésre. Az elnyomatások és
üldözések legsötétebb idejében is a zsidóság a Törvény tanulmányozását tartotta
fő életcélnak s ezért az egész külső világról, annak majd minden öröméről le
tudott mondani. Ehhez képest az egész késői ókori és középkori sötétséget
bevilágítja a zsidó ethika optimizmusa. A Talmud gyakran utal Nachum-ra, aki a
rosszban is jót talált mindig és bölcs megnyugvásának kifejezésére a Gam zu
le-tóvó (ez is jóra válik) szólamot ötvözte. Ebben a filozofikus megnyugvásban
azonban erősen lüktet már a jövő élet igazságosabb rendjének hite is és a
nachumi mondás nem csak azt fejezi a talmudi adaptálásban, hogy a rossz állapot
jóra vezethet, mert az élet törvényszerűsége mindent kiegyenlít, hanem azt is,
hogy a jövő élet (ólom habó) főleg az itt elszenvedett rosszért kárpótol és így
még a rosszat is jónak kell tekinteni. (Taánit 21a). A talmudi kor felfogását
legpregnánsabban R. Akiba mondása fejezi ki, hogy mindaz, amit Isten tesz, jó
(Beráchót 60b); a szenvedés az ember fegyelmezésére szolgál (Szifré Deuter 32,
Beráchót 5b); Istent áldani kell a rosszért ugyanúgy, mint a jóért (Beráchót
54a, 60b). Ugyanezt tanítja R. Meir is (u. o.) s ugyanennek alapján állott a
középkori rabbik legnagyobb része is és ezért tudott megmaradni a zsidóság. Ez
a felfogás és a messianizmus reménységhite, az isteni igazságszolgáltatásba s a
jövő életbe vetett hit transzcendentális optimizmussá színezték a zsidó
doktrínákat, de ugyanakkor az élet csalódásainak s igazságtalanságának
felismerése a praktikus pesszimizmust sem zárta ki végképen a gondolkodásból,
Az optimizmus filozófiájának képviselője volt a középkor első zsidó
vallásbölcsésze, Szaádja gáón, aki azt tanította, hogy a rossz negatívum, amely
nem Istentől ered, hanem az emberi akaratszabadságból (Emunót ve-Deót 2.); ez
az élet nem tökéletes (u. o. 10.) s a rossz befolyásolhatja az embert, .akinek
törekednie kell tökéletesebb, tisztább életre (u. o. 2., 9.); a szenvedés a bűn
következménye, de lehet az fegyelmezés is (u. o. 5.); a gonoszok látszólagos
jóléte nem érv Isten igazságossága vagy jósága ellen, mert Isten hosszantűrő, s
még a gonoszt is megjutalmazza valamely jó cselekedetéért. Szaádja theodiceája
a jövő élet jutalmazásában és büntetéseiben kulminál. Egy másik vallásbölcsész,
Joseph ben Jacob ibn Caddik az Ólom Kótón c. művében pesszimizmusra hajlik. Ő
tagadja, hogy a teremtésnél teleológikus szándék működött volna közre; jóllehet
a teremtés Isten jóságának emanációja, mégis a rosszat is ő okozza; azonban ez
a rossz csupán fegyelmezés céljából van. Aki a világot megismeri, az meggyűlöli
és megveti azt, de törekednie kell a magasabb, a másik világba, mely örökké
tart. Ezen a világon a jó csupán kivételes s ez a világ csupán akkor
elviselhető, ha a másik, jobb világ előcsarnokának tekintjük azt. Juda ha-Lévi
a Kuzariban világosan látja ugyan az optimisztikus felfogás nehézségeit (pl.
III., § 11), mégis megnyugszik abban, hogy Isten cselekedetei tökéletesek, de
ezt az emberi elme korlátozottsága nem képes felismerni, hanem ehelyett Isten
művének tökéletlenségét látja. Izraelnek az a rendeltetése, hogy megteljesítse
Isten törvényeit, s ha valaki ezt teszi s erényesen él, akkor ezzel a
magasabbrendű jövő életre készül. A világot tehát Juda ha-Lévi sem tartja
jónak. Abraham ibn Daud, az Emmuna Ráma szerzője onnan indul ki, hogy a rossz
nem eredhet Istentől, mert jót és rosszat tenni emberi tulajdonság ,- a jó az
értelemből, a rossz a vágyból vagy szenvedélyből ered, ennélfogva a rossz ezen
a világon az anyagból származik, az anyag pedig ellentéte Istennek, a
szellemnek, tehát a rossz nem származhat Istentől. Miként az anyag, úgy a rossz
is negatívum, amely nem teremtetett. E mellett a teremtésben a rossz aránya a
jóhoz oly csekély, hogy alig észrevehető. Maimonides azt vallja, hogy Istentől
csupán a tökéletes eredhet, a rosszat az anyag okozza s az ennél fogva nem
pozitív. Az emberi lélek mentes a rossztól. Ha feltételezzük az anyagnak
Istentől való eredetét, akkor a rossz is az ő műve. Jóllehet metafizikailag a
rossz negáció, fizikailag mégis szenvedésekkel jár. A teremtés művében a rossz
végtelenül csekélyebb, mint a jó, amely túlsúlyban van; az erkölcsi rossz
alapja az ember akaratszabadságában rejlik, s ettől következik minden baj,
betegség, azonban ez is csökkenthető, ha az értelem érvényesülésének teret
engedünk. Minél jobban kiterjeszkedik az ész uralma, annál kevésbé égetőek az
emberek vágyai. Az igazság felismerése lecsökkenti az emberek közti gyűlölséget
és egyenetlenséget és lesz idő, mikor a gyűlölség és egyenetlenségei fog tűnni
a világ megismerésére nevelt emberiségből. (Mére Nebuchim 3. 11). Az ember
csupán csekély része az Univerzumnak s nem egyetlen célja a teremtésnek. Még ha
bebizonyítható lenne is, hogy az emberi életben a rossz és a szenvedés
felülmúlja a jót, ezzel azért még nem lehetne azt is bizonyítani, hogy a
teremtés lényegében rossz. A XlV.-i sz. Gliaszdai Orescas rendszerében a rossz
nem negatívum, hanem való, bár relatív, vagyis olyan, ami magasabb nézőpontból
jónak látható. A későbbi zsidó vallásbölcselet kevés újat adott az O.
problémájának megvilágításához, a modern teológiai irodalom szintén nem vitatta
meg minden oldaláról a kérdést. S. Hirsch Galechizmusá-ban azt mondja, hogy a
valóságban a rossznak csak a saját maga elpusztítására van hatalma, míg a
fizikai vagy morális szenvedés, melyet okoz, csupán fegyelmező célzatúnak
tekinthető. Az igazságos érzületű ember még a kínt is áldásnak tekinti.
Egészben véve az O. kapcsán az állapítható meg, hogy a judaizmus világnézete
sem passzív lemondást nem követel, sem pedig teljes visszavonulást a világtól;
elve tiszta túlzó teóriát, hogy az élet gyökere a rossz, úgyszintén az ezzel
kapcsolatos keresztény világnézetet is, amely szerint a bűnbeesés
következményeképpen az ember eredendő bűnben született és ezért rossz és
romlott a világ is. A judaizmus vallásos optimizmusa kitűnik az emberiség
fokozatos, de biztos morális felemelésének elvárásából és abból a hitből, hogy
eljön még a Messiás és az igazság le fogja győzni az igazságtalanságot. (V.ö.
Prof. Emil Hirsch (Chicago) «Jew. Encycl.» H. Goitetn, «Der Optimismus und
Pessimismus.) (Berlin 1890); A. Guttmacher, «Optimism and Pessimism» 1902).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3697. címszó a lexikon =>
663. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13697.htm
CÍMSZÓ: Optimizmus és pesszimizmus
SZÓCIKK: Optimizmus és pesszimizmus. A judaizmus világnézete alapjában véve
és lényegénél fogva optimista, bár a zsidó élet- és vallásbölcselet kifejezésre
juttatja a pesszimizmust is. A Genezis első két fejezete már megállapítja, hogy
mindaz, amit isten teremtett, nagyon jó, csupán az emberre nem mondja ezt,
amiből következik, hogy miután az embernek a jó és rossz közt szabad választás
adatott l. Akaratszabadság , az élet rossz vagy jó oldala tőle függ s nem a
természeten múlik. Ezt a két főelvet, hogy a teremtett világ lényegében jó s
hogy az embernek morális szabadság adatott, fejezi ki később is számos
alkalommal a zsidó mentalitást. E szerint a gondolat szerint boldogság és jóság
azonos kategóriák. Azonban ez utóbbi következtetést már nem lehetett
bizonyítani, mert a tapasztalat és megfigyelés úgy a magán-, mint a közéletben
annak ellenkezőjét mutatta, Chabak. 1.3-4; Jesája, 49.4; Jeremiás 12. 1-3;
Malachius 2. 17, 3.13-15; Zsolt. 44. is 73., v. ö. Beráchot-trakt. 7a . A
zavarból a próféták messiási eszméje vezetett ki s ebben az eszmében jelölték
meg azt az utat, amely a világ zavaraiból az isteni hatalomból eredő harmónia
felé vezet. l. Messiás . Jellemző a zsidó mentalitásra és teodiecára, hogy a
messiási reménységek próféciái célzást sem tesznek a megtorlásra és
jutalmazásra Zsolt. 37. 10-22.; 92. 13-16; Jesája 2. 2-4., 11. 9; Malachius 3.
18.; 4.1-3 . Az apokrifák ezzel szemben O.-ukat már azzal a gondolattal
tágítják ki, hogy a földi élet szenvedéseiért a jövő életben talál az ember
kárpótlást, ahol az erényt megjutalmazzák. Baruch apokalipszise 14. és Ezra IV.
Az O. problémájának kifejezője Jób Könyve. Ennek szerzője határozottan elveti a
szenvedés és bűn azonosságát, anélkül, hogy az igazságos életű és mégis
szenvedésekkel sújtott ember boldogtalanságának okairól magyarázatot adna.
Ezenkívül az emberi élet hiábavalósága is kifejezésre jut Jóbnál 7. 1-9., 14.
1-2. , de a Zsoltároknak is kedvenc témája ez 42. 10., 89. 45 és köv., 90. 9-10
. Főképpen azonban az Ecclesiastest Kohelet uralja ez az eszme. Ez a könyv az
exilium utáni korból származik és kétségen kívül a hindu-perzsa filozófiától
vett át pesszimista eszméket is. Látszatra valóban pesszimista az Ecclesiastes,
valójában azonban át van itatva zsidó optimizmustól és az a gondolat uralkodik
benne, hogy ha az emberek és az emberi élet nem is jó, maga a világ mindenképpen
jó s az Istenben való megnyugvás az egyetlen út, amely célra vezet. A babiloni
fogságból való visszatérés után a halhatatlanság eszméjének és az O-nak
egymáshoz való viszonyát máshogyan értékelték, mint addig. Szirachnál l. o. egy
adag pesszimizmus képezi éppen az optimizmus alapját, amely szerint végül is
harmónia fog uralkodni. Nála a rosszat nem Isten okozza, hanem az következik az
ember szabad akaratából 10. 21-22., 15. 14 és köv., l. Akaratszabadság ; testi
bajt Isten azért okoz, hogy rosszat ne lehessen tenni 3.5., 11.14., 39. 33-36.
, Isten műve pedig jó 39. 33 és köv. Philo l. o. teológiájában szintén az
optimizmus dominál; a jóság Isten legfőbb attribútuma, míg a rossz az anyagból
ered s ez nem Isten műve. Az élet és a világ értékéről Hillel és Sammáj iskolái
folytattak vitákat, amiről a Talmud emlékezik meg Eriéin 13b . A végeredménye
eme vitáknak az a pesszimisztikus megállapítás volt, hogy az embernek jobb lett
volna meg nem születnie, de ha már él, akkor minden erejével törekednie kell a
morális tökéletesülésre. Az elnyomatások és üldözések legsötétebb idejében is a
zsidóság a Törvény tanulmányozását tartotta fő életcélnak s ezért az egész
külső világról, annak majd minden öröméről le tudott mondani. Ehhez képest az
egész késői ókori és középkori sötétséget bevilágítja a zsidó ethika
optimizmusa. A Talmud gyakran utal Nachum-ra, aki a rosszban is jót talált
mindig és bölcs megnyugvásának kifejezésére a Gam zu le-tóvó ez is jóra válik
szólamot ötvözte. Ebben a filozofikus megnyugvásban azonban erősen lüktet már a
jövő élet igazságosabb rendjének hite is és a nachumi mondás nem csak azt
fejezi a talmudi adaptálásban, hogy a rossz állapot jóra vezethet, mert az élet
törvényszerűsége mindent kiegyenlít, hanem azt is, hogy a jövő élet ólom habó
főleg az itt elszenvedett rosszért kárpótol és így még a rosszat is jónak kell
tekinteni. Taánit 21a . A talmudi kor felfogását legpregnánsabban R. Akiba
mondása fejezi ki, hogy mindaz, amit Isten tesz, jó Beráchót 60b ; a szenvedés
az ember fegyelmezésére szolgál Szifré Deuter 32, Beráchót 5b ; Istent áldani
kell a rosszért ugyanúgy, mint a jóért Beráchót 54a, 60b . Ugyanezt tanítja R.
Meir is u. o. s ugyanennek alapján állott a középkori rabbik legnagyobb része
is és ezért tudott megmaradni a zsidóság. Ez a felfogás és a messianizmus
reménységhite, az isteni igazságszolgáltatásba s a jövő életbe vetett hit
transzcendentális optimizmussá színezték a zsidó doktrínákat, de ugyanakkor az
élet csalódásainak s igazságtalanságának felismerése a praktikus pesszimizmust
sem zárta ki végképen a gondolkodásból, Az optimizmus filozófiájának
képviselője volt a középkor első zsidó vallásbölcsésze, Szaádja gáón, aki azt
tanította, hogy a rossz negatívum, amely nem Istentől ered, hanem az emberi
akaratszabadságból Emunót ve-Deót 2. ; ez az élet nem tökéletes u. o. 10. s a
rossz befolyásolhatja az embert, .akinek törekednie kell tökéletesebb, tisztább
életre u. o. 2., 9. ; a szenvedés a bűn következménye, de lehet az fegyelmezés
is u. o. 5. ; a gonoszok látszólagos jóléte nem érv Isten igazságossága vagy
jósága ellen, mert Isten hosszantűrő, s még a gonoszt is megjutalmazza valamely
jó cselekedetéért. Szaádja theodiceája a jövő élet jutalmazásában és
büntetéseiben kulminál. Egy másik vallásbölcsész, Joseph ben Jacob ibn Caddik
az Ólom Kótón c. művében pesszimizmusra hajlik. Ő tagadja, hogy a teremtésnél
teleológikus szándék működött volna közre; jóllehet a teremtés Isten jóságának
emanációja, mégis a rosszat is ő okozza; azonban ez a rossz csupán fegyelmezés
céljából van. Aki a világot megismeri, az meggyűlöli és megveti azt, de
törekednie kell a magasabb, a másik világba, mely örökké tart. Ezen a világon a
jó csupán kivételes s ez a világ csupán akkor elviselhető, ha a másik, jobb
világ előcsarnokának tekintjük azt. Juda ha-Lévi a Kuzariban világosan látja
ugyan az optimisztikus felfogás nehézségeit pl. III., § 11 , mégis megnyugszik
abban, hogy Isten cselekedetei tökéletesek, de ezt az emberi elme
korlátozottsága nem képes felismerni, hanem ehelyett Isten művének
tökéletlenségét látja. Izraelnek az a rendeltetése, hogy megteljesítse Isten
törvényeit, s ha valaki ezt teszi s erényesen él, akkor ezzel a magasabbrendű
jövő életre készül. A világot tehát Juda ha-Lévi sem tartja jónak. Abraham ibn
Daud, az Emmuna Ráma szerzője onnan indul ki, hogy a rossz nem eredhet
Istentől, mert jót és rosszat tenni emberi tulajdonság ,- a jó az értelemből, a
rossz a vágyból vagy szenvedélyből ered, ennélfogva a rossz ezen a világon az
anyagból származik, az anyag pedig ellentéte Istennek, a szellemnek, tehát a
rossz nem származhat Istentől. Miként az anyag, úgy a rossz is negatívum, amely
nem teremtetett. E mellett a teremtésben a rossz aránya a jóhoz oly csekély,
hogy alig észrevehető. Maimonides azt vallja, hogy Istentől csupán a tökéletes
eredhet, a rosszat az anyag okozza s az ennél fogva nem pozitív. Az emberi
lélek mentes a rossztól. Ha feltételezzük az anyagnak Istentől való eredetét,
akkor a rossz is az ő műve. Jóllehet metafizikailag a rossz negáció, fizikailag
mégis szenvedésekkel jár. A teremtés művében a rossz végtelenül csekélyebb,
mint a jó, amely túlsúlyban van; az erkölcsi rossz alapja az ember
akaratszabadságában rejlik, s ettől következik minden baj, betegség, azonban ez
is csökkenthető, ha az értelem érvényesülésének teret engedünk. Minél jobban
kiterjeszkedik az ész uralma, annál kevésbé égetőek az emberek vágyai. Az
igazság felismerése lecsökkenti az emberek közti gyűlölséget és egyenetlenséget
és lesz idő, mikor a gyűlölség és egyenetlenségei fog tűnni a világ
megismerésére nevelt emberiségből. Mére Nebuchim 3. 11 . Az ember csupán
csekély része az Univerzumnak s nem egyetlen célja a teremtésnek. Még ha
bebizonyítható lenne is, hogy az emberi életben a rossz és a szenvedés
felülmúlja a jót, ezzel azért még nem lehetne azt is bizonyítani, hogy a
teremtés lényegében rossz. A XlV.-i sz. Gliaszdai Orescas rendszerében a rossz
nem negatívum, hanem való, bár relatív, vagyis olyan, ami magasabb nézőpontból
jónak látható. A későbbi zsidó vallásbölcselet kevés újat adott az O.
problémájának megvilágításához, a modern teológiai irodalom szintén nem vitatta
meg minden oldaláról a kérdést. S. Hirsch Galechizmusá-ban azt mondja, hogy a
valóságban a rossznak csak a saját maga elpusztítására van hatalma, míg a
fizikai vagy morális szenvedés, melyet okoz, csupán fegyelmező célzatúnak
tekinthető. Az igazságos érzületű ember még a kínt is áldásnak tekinti.
Egészben véve az O. kapcsán az állapítható meg, hogy a judaizmus világnézete
sem passzív lemondást nem követel, sem pedig teljes visszavonulást a világtól;
elve tiszta túlzó teóriát, hogy az élet gyökere a rossz, úgyszintén az ezzel
kapcsolatos keresztény világnézetet is, amely szerint a bűnbeesés
következményeképpen az ember eredendő bűnben született és ezért rossz és
romlott a világ is. A judaizmus vallásos optimizmusa kitűnik az emberiség
fokozatos, de biztos morális felemelésének elvárásából és abból a hitből, hogy
eljön még a Messiás és az igazság le fogja győzni az igazságtalanságot. V.ö.
Prof. Emil Hirsch Chicago Jew. Encycl. H. Goitetn, Der Optimismus und
Pessimismus. Berlin 1890 ; A. Guttmacher, Optimism and Pessimism 1902 .
13697.ht
CÍMSZÓ Optimizmu é pesszimizmu
SZÓCIKK Optimizmu é pesszimizmus judaizmu világnézet alapjába vév é
lényegéné fogv optimista bá zsid élet é vallásbölcsele kifejezésr juttatj
pesszimizmus is Genezi els ké fejezet má megállapítja hog mindaz ami iste
teremtett nagyo jó csupá a emberr ne mondj ezt amibő következik hog miutá a
emberne j é ross köz szaba választá adatot l Akaratszabadsá a éle ross vag j
oldal től füg ne természete múlik Ez ké főelvet hog teremtet vilá lényegébe j
hog a emberne moráli szabadsá adatott fejez k későb i számo alkalomma zsid
mentalitást szerin gondola szerin boldogsá é jósá azono kategóriák Azonba e
utóbb következtetés má ne lehetet bizonyítani mer tapasztala é megfigyelé úg
magán- min közéletbe anna ellenkezőjé mutatta Chabak 1.3-4 Jesája 49.4 Jeremiá
12 1-3 Malachiu 2 17 3.13-15 Zsolt 44 i 73. v ö Beráchot-trakt 7 zavarbó
prófétá messiás eszméj vezetet k ebbe a eszmébe jelölté me az a utat amel vilá
zavaraibó a isten hatalombó ered harmóni fel vezet l Messiá Jellemz zsid
mentalitásr é teodiecára hog messiás reménysége próféciá célzás se teszne
megtorlásr é jutalmazásr Zsolt 37 10-22. 92 13-16 Jesáj 2 2-4. 11 9 Malachiu 3
18. 4.1- A apokrifá ezze szembe O.-uka má azza gondolatta tágítjá ki hog föld
éle szenvedéseiér jöv életbe talá a embe kárpótlást aho a erény megjutalmazzák
Baruc apokalipszis 14 é Ezr IV A O problémájána kifejezőj Jó Könyve Enne
szerzőj határozotta elvet szenvedé é bű azonosságát anélkül hog a igazságo élet
é mégi szenvedésekke sújtot embe boldogtalanságána okairó magyarázato adna
Ezenkívü a ember éle hiábavalóság i kifejezésr ju Jóbná 7 1-9. 14 1-2 d
Zsoltárokna i kedven témáj e 42 10. 89 4 é köv. 90 9-1 Főképpe azonba a Ecclesiastes
Kohele uralj e a eszme E köny a exiliu után korbó származi é kétsége kívü
hindu-perzs filozófiátó vet á pesszimist eszméke is Látszatr valóba pesszimist
a Ecclesiastes valójába azonba á va itatv zsid optimizmustó é a gondola
uralkodi benne hog h a embere é a ember éle ne i jó mag vilá mindenképpe j a
Istenbe val megnyugvá a egyetle út amel célr vezet babilon fogságbó val
visszatéré utá halhatatlansá eszméjéne é a O-na egymásho val viszonyá máshogya
értékelték min addig Szirachná l o eg ada pesszimizmu képez éppe a optimizmu
alapját amel szerin végü i harmóni fo uralkodni Nál rossza ne Iste okozza hane
a következi a embe szaba akaratábó 10 21-22. 15 1 é köv. l Akaratszabadsá test
baj Iste azér okoz hog rossza n lehesse tenn 3.5. 11.14. 39 33-36 Iste műv pedi
j 39 3 é köv Phil l o teológiájába szinté a optimizmu dominál jósá Iste legfőb
attribútuma mí ross a anyagbó ere e ne Iste műve A éle é vilá értékérő Hille é
Sammá iskolá folytatta vitákat amirő Talmu emlékezi me Eriéi 13 végeredmény em
vitákna a pesszimisztiku megállapítá volt hog a emberne job let voln me ne
születnie d h má él akko minde erejéve törekedni kel moráli tökéletesülésre A
elnyomatáso é üldözése legsötéteb idejébe i zsidósá Törvén tanulmányozásá
tartott f életcélna ezér a egés küls világról anna maj minde örömérő l tudot
mondani Ehhe képes a egés késő ókor é középkor sötétsége bevilágítj zsid ethik
optimizmusa Talmu gyakra uta Nachum-ra ak rosszba i jó talál mindi é bölc
megnyugvásána kifejezésér Ga z le-tóv e i jór váli szólamo ötvözte Ebbe
filozofiku megnyugvásba azonba erőse lükte má jöv éle igazságosab rendjéne hit
i é nachum mondá ne csa az fejez talmud adaptálásban hog ross állapo jór
vezethet mer a éle törvényszerűség minden kiegyenlít hane az is hog jöv éle ólo
hab főle a it elszenvedet rosszér kárpóto é íg mé rossza i jóna kel tekinteni
Taáni 21 talmud ko felfogásá legpregnánsabba R Akib mondás fejez ki hog mindaz
ami Iste tesz j Beráchó 60 szenvedé a embe fegyelmezésér szolgá Szifr Deute 32
Beráchó 5 Isten áldan kel rosszér ugyanúgy min jóér Beráchó 54a 60 Ugyanez
tanítj R Mei i u o ugyanenne alapjá állot középkor rabbi legnagyob rész i é
ezér tudot megmaradn zsidóság E felfogá é messianizmu reménységhite a isten
igazságszolgáltatásb jöv életb vetet hi transzcendentáli optimizmuss színezté
zsid doktrínákat d ugyanakko a éle csalódásaina igazságtalanságána felismerés
praktiku pesszimizmus se zárt k végképe gondolkodásból A optimizmu
filozófiájána képviselőj vol középko els zsid vallásbölcsésze Szaádj gáón ak az
tanította hog ross negatívum amel ne Istentő ered hane a ember
akaratszabadságbó Emunó ve-Deó 2 e a éle ne tökélete u o 10 ross befolyásolhatj
a embert .akine törekedni kel tökéletesebb tisztáb életr u o 2. 9 szenvedé bű
következménye d lehe a fegyelmezé i u o 5 gonoszo látszólago jólét ne ér Iste
igazságosság vag jóság ellen mer Iste hosszantűrő mé gonosz i megjutalmazz
valamel j cselekedetéért Szaádj theodiceáj jöv éle jutalmazásába é büntetéseibe
kulminál Eg mási vallásbölcsész Josep be Jaco ib Caddi a Ólo Kótó c művébe pesszimizmusr
hajlik tagadja hog teremtésné teleológiku szándé működöt voln közre jóllehe
teremté Iste jóságána emanációja mégi rossza i okozza azonba e ross csupá
fegyelmezé céljábó van Ak világo megismeri a meggyűlöl é megvet azt d törekedni
kel magasabb mási világba mel örökk tart Eze világo j csupá kivétele e vilá
csupá akko elviselhető h másik job vilá előcsarnokána tekintjü azt Jud ha-Lév
Kuzariba világosa látj ugya a optimisztiku felfogá nehézségei pl III. 1 mégi
megnyugszi abban hog Iste cselekedete tökéletesek d ez a ember elm
korlátozottság ne képe felismerni hane ehelyet Iste művéne tökéletlenségé látja
Izraelne a rendeltetése hog megteljesíts Iste törvényeit h valak ez tesz
erényese él akko ezze magasabbrend jöv életr készül világo tehá Jud ha-Lév se tartj
jónak Abraha ib Daud a Emmun Rám szerzőj onna indu ki hog ross ne eredhe
Istentől mer jó é rossza tenn ember tulajdonsá , j a értelemből ross vágybó vag
szenvedélybő ered ennélfogv ross eze világo a anyagbó származik a anya pedi
ellentét Istennek szellemnek tehá ross ne származha Istentől Mikén a anyag úg
ross i negatívum amel ne teremtetett mellet teremtésbe ross arány jóho ol
csekély hog ali észrevehető Maimonide az vallja hog Istentő csupá tökélete
eredhet rossza a anya okozz a enné fogv ne pozitív A ember léle mente rossztól
H feltételezzü a anyagna Istentő val eredetét akko ross i a műve Jóllehe
metafizikaila ross negáció fizikaila mégi szenvedésekke jár teremté művébe ross
végtelenü csekélyebb min jó amel túlsúlyba van a erkölcs ross alapj a embe
akaratszabadságába rejlik ettő következi minde baj betegség azonba e i
csökkenthető h a értele érvényesüléséne tere engedünk Miné jobba kiterjeszkedi
a és uralma anná kevésb égetőe a embere vágyai A igazsá felismerés lecsökkent a
embere közt gyűlölsége é egyenetlensége é les idő miko gyűlölsé é
egyenetlensége fo tűnn vilá megismerésér nevel emberiségből Mér Nebuchi 3 1 A
embe csupá csekél rész a Univerzumna ne egyetle célj teremtésnek Mé h
bebizonyíthat lenn is hog a ember életbe ross é szenvedé felülmúlj jót ezze
azér mé ne lehetn az i bizonyítani hog teremté lényegébe rossz XlV.- sz
Gliaszda Oresca rendszerébe ross ne negatívum hane való bá relatív vagyi olyan
am magasab nézőpontbó jóna látható később zsid vallásbölcsele kevé úja adot a O
problémájána megvilágításához moder teológia irodalo szinté ne vitatt me minde
oldaláró kérdést S Hirsc Galechizmusá-ba az mondja hog valóságba rosszna csa
sajá mag elpusztításár va hatalma mí fizika vag moráli szenvedés melye okoz
csupá fegyelmez célzatúna tekinthető A igazságo érzület embe mé kín i áldásna
tekinti Egészbe vév a O kapcsá a állapíthat meg hog judaizmu világnézet se
passzí lemondás ne követel se pedi telje visszavonulás világtól elv tiszt túlz
teóriát hog a éle gyöker rossz úgyszinté a ezze kapcsolato keresztén
világnézete is amel szerin bűnbeesé következményeképpe a embe eredend bűnbe
születet é ezér ross é romlot vilá is judaizmu valláso optimizmus kitűni a
emberisé fokozatos d bizto moráli felemeléséne elvárásábó é abbó hitből hog
eljö mé Messiá é a igazsá l fogj győzn a igazságtalanságot V.ö Prof Emi Hirsc
Chicag Jew Encycl H Goitetn De Optimismu un Pessimismus Berli 189 A Guttmacher
Optimis an Pessimis 190
13697.h
CÍMSZ Optimizm pesszimizm
SZÓCIK Optimizm pesszimizmu judaizm világnéze alapjáb vé lényegén fog
optimist b zsi éle vallásbölcsel kifejezés juttat pesszimizmu i Genez el k
fejeze m megállapítj ho minda am ist teremtet nagy j csup ember n mond ez amib
következi ho miut embern ros kö szab választ adato Akaratszabads él ros va olda
tő fü n természet múli E k főelve ho teremte vil lényegéb ho embern morál
szabads adatot feje késő szám alkalomm zsi mentalitás szeri gondol szeri
boldogs jós azon kategóriá Azonb utób következteté m n lehete bizonyítan me
tapasztal megfigyel ú magán mi közéletb ann ellenkezőj mutatt Chaba 1.3- Jesáj
49. Jeremi 1 1- Malachi 1 3.13-1 Zsol 4 73 Beráchot-trak zavarb prófét messiá
eszmé vezete ebb eszméb jelölt m a uta ame vil zavaraib iste hatalomb ere
harmón fe veze Messi Jellem zsi mentalitás teodiecár ho messiá reménység
próféci célzá s teszn megtorlás jutalmazás Zsol 3 10-22 9 13-1 Jesá 2-4 1
Malachi 18 4.1 apokrif ezz szemb O.-uk m azz gondolatt tágítj k ho föl él
szenvedéseié jö életb tal emb kárpótlás ah erén megjutalmazzá Baru apokalipszi
1 Ez I problémáján kifejező J Könyv Enn szerző határozott elve szenved b
azonosságá anélkü ho igazság éle még szenvedésekk sújto emb boldogtalanságán
okair magyarázat adn Ezenkív embe él hiábavalósá kifejezés j Jóbn 1-9 1 1-
Zsoltárokn kedve témá 4 10 8 köv 9 9- Főképp azonb Ecclesiaste Kohel ural eszm
kön exili utá korb származ kétség kív hindu-perz filozófiát ve pesszimis eszmék
i Látszat valób pesszimis Ecclesiaste valójáb azonb v itat zsi optimizmust
gondol uralkod benn ho ember embe él n j ma vil mindenképp Istenb va megnyugv egyetl
ú ame cél veze babilo fogságb va visszatér ut halhatatlans eszméjén O-n egymásh
va viszony máshogy értékelté mi addi Szirachn e ad pesszimizm képe épp optimizm
alapjá ame szeri vég harmón f uralkodn Ná rossz n Ist okozz han következ emb
szab akaratáb 1 21-22 1 köv Akaratszabads tes ba Ist azé oko ho rossz lehess
ten 3.5 11.14 3 33-3 Ist mű ped 3 kö Phi teológiájáb szint optimizm dominá jós
Ist legfő attribútum m ros anyagb er n Ist műv él vil értékér Hill Samm iskol
folytatt vitáka amir Talm emlékez m Erié 1 végeredmén e vitákn pesszimisztik
megállapít vol ho embern jo le vol m n születni m é akk mind erejév törekedn ke
morál tökéletesülésr elnyomatás üldözés legsötéte idejéb zsidós Törvé
tanulmányozás tartot életcéln ezé egé kül világró ann ma mind örömér tudo
mondan Ehh képe egé kés óko középko sötétség bevilágít zsi ethi optimizmus Talm
gyakr ut Nachum-r a rosszb j talá mind böl megnyugvásán kifejezésé G le-tó jó
vál szólam ötvözt Ebb filozofik megnyugvásb azonb erős lükt m jö él igazságosa
rendjén hi nachu mond n cs a feje talmu adaptálásba ho ros állap jó vezethe me
él törvényszerűsé minde kiegyenlí han a i ho jö él ól ha fől i elszenvede
rosszé kárpót í m rossz jón ke tekinten Taán 2 talmu k felfogás legpregnánsabb
Aki mondá feje k ho minda am Ist tes Berách 6 szenved emb fegyelmezésé szolg
Szif Deut 3 Berách Iste álda ke rosszé ugyanúg mi jóé Berách 54 6 Ugyane tanít
Me ugyanenn alapj állo középko rabb legnagyo rés ezé tudo megmarad zsidósá
felfog messianizm reménységhit iste igazságszolgáltatás jö élet vete h
transzcendentál optimizmus színezt zsi doktrínáka ugyanakk él csalódásain
igazságtalanságán felismeré praktik pesszimizmu s zár végkép gondolkodásbó
optimizm filozófiáján képviselő vo középk el zsi vallásbölcsész Szaád gáó a a
tanított ho ros negatívu ame n Istent ere han embe akaratszabadságb Emun ve-De
él n tökélet 1 ros befolyásolhat ember .akin törekedn ke tökéleteseb tisztá
élet 2 szenved b következmény leh fegyelmez gonosz látszólag jólé n é Ist
igazságossá va jósá elle me Ist hosszantűr m gonos megjutalmaz valame
cselekedetéér Szaád theodiceá jö él jutalmazásáb büntetéseib kulminá E más
vallásbölcsés Jose b Jac i Cadd Ól Kót művéb pesszimizmus hajli tagadj ho
teremtésn teleológik szánd működö vol közr jólleh teremt Ist jóságán emanációj
még rossz okozz azonb ros csup fegyelmez céljáb va A világ megismer meggyűlö
megve az törekedn ke magasab más világb me örök tar Ez világ csup kivétel vil
csup akk elviselhet mási jo vil előcsarnokán tekintj az Ju ha-Lé Kuzarib
világos lát ugy optimisztik felfog nehézsége p III még megnyugsz abba ho Ist
cselekedet tökéletese e embe el korlátozottsá n kép felismern han ehelye Ist
művén tökéletlenség látj Izraeln rendeltetés ho megteljesít Ist törvényei vala
e tes erényes é akk ezz magasabbren jö élet készü világ teh Ju ha-Lé s tart
jóna Abrah i Dau Emmu Rá szerző onn ind k ho ros n eredh Istentő me j rossz ten
embe tulajdons értelembő ros vágyb va szenvedélyb ere ennélfog ros ez világ
anyagb származi any ped ellenté Istenne szellemne teh ros n származh Istentő
Miké anya ú ros negatívu ame n teremtetet melle teremtésb ros arán jóh o csekél
ho al észrevehet Maimonid a vallj ho Istent csup tökélet eredhe rossz any okoz
enn fog n pozití embe lél ment rossztó feltételezz anyagn Istent va eredeté akk
ros műv Jólleh metafizikail ros negáci fizikail még szenvedésekk já teremt
művéb ros végtelen csekélyeb mi j ame túlsúlyb va erkölc ros alap emb
akaratszabadságáb rejli ett következ mind ba betegsé azonb csökkenthet értel
érvényesülésén ter engedün Min jobb kiterjeszked é uralm ann kevés égető ember
vágya igazs felismeré lecsökken ember köz gyűlölség egyenetlenség le id mik
gyűlöls egyenetlenség f tűn vil megismerésé neve emberiségbő Mé Nebuch emb csup
cseké rés Univerzumn n egyetl cél teremtésne M bebizonyítha len i ho embe életb
ros szenved felülmúl jó ezz azé m n lehet a bizonyítan ho teremt lényegéb ross
XlV. s Gliaszd Oresc rendszeréb ros n negatívu han val b relatí vagy olya a
magasa nézőpontb jón láthat későb zsi vallásbölcsel kev új ado problémáján
megvilágításáho mode teológi irodal szint n vitat m mind oldalár kérdés Hirs
Galechizmusá-b a mondj ho valóságb rosszn cs saj ma elpusztításá v hatalm m
fizik va morál szenvedé mely oko csup fegyelme célzatún tekinthet igazság
érzüle emb m kí áldásn tekint Egészb vé kapcs állapítha me ho judaizm világnéze
s passz lemondá n követe s ped telj visszavonulá világtó el tisz túl teóriá ho
él gyöke ross úgyszint ezz kapcsolat kereszté világnézet i ame szeri bűnbees
következményeképp emb ereden bűnb születe ezé ros romlo vil i judaizm vallás
optimizmu kitűn emberis fokozato bizt morál felemelésén elvárásáb abb hitbő ho
elj m Messi igazs fog győz igazságtalanságo V. Pro Em Hirs Chica Je Encyc
Goitet D Optimism u Pessimismu Berl 18 Guttmache Optimi a Pessimi 19
13697.
CÍMS Optimiz pesszimiz
SZÓCI Optimiz pesszimizm judaiz világnéz alapjá v lényegé fo optimis zs él
vallásbölcse kifejezé jutta pesszimizm Gene e fejez megállapít h mind a is
teremte nag csu embe mon e ami következ h miu ember ro k sza válasz adat
Akaratszabad é ro v old t f természe múl főelv h teremt vi lényegé h ember morá
szabad adato fej kés szá alkalom zs mentalitá szer gondo szer boldog jó azo
kategóri Azon utó következtet lehet bizonyíta m tapaszta megfigye magá m
közélet an ellenkező mutat Chab 1.3 Jesá 49 Jerem 1 Malach 3.13- Zso 7
Beráchot-tra zavar prófé messi eszm vezet eb eszmé jelöl ut am vi zavarai ist
hatalom er harmó f vez Mess Jelle zs mentalitá teodiecá h messi reménysé próféc
célz tesz megtorlá jutalmazá Zso 10-2 13- Jes 2- Malach 1 4. apokri ez szem O.-u
az gondolat tágít h fö é szenvedései j élet ta em kárpótlá a eré megjutalmazz
Bar apokalipsz E problémájá kifejez Köny En szerz határozot elv szenve
azonosság anélk h igazsá él mé szenvedések sújt em boldogtalanságá okai
magyaráza ad Ezenkí emb é hiábavalós kifejezé Jób 1- 1 Zsoltárok kedv tém 1 kö
9 Főkép azon Ecclesiast Kohe ura esz kö exil ut kor szárma kétsé kí hindu-per
filozófiá v pesszimi eszmé Látsza való pesszimi Ecclesiast valójá azon ita zs
optimizmus gondo uralko ben h embe emb é m vi mindenkép Isten v megnyug egyet
am cé vez babil fogság v visszaté u halhatatlan eszméjé O- egymás v viszon
máshog értékelt m add Szirach a pesszimiz kép ép optimiz alapj am szer vé harmó
uralkod N ross Is okoz ha követke em sza akaratá 21-2 kö Akaratszabad te b Is
az ok h ross lehes te 3. 11.1 33- Is m pe k Ph teológiájá szin optimiz domin jó
Is legf attribútu ro anyag e Is mű é vi értéké Hil Sam isko folytat viták ami
Tal emléke Eri végeredmé viták pesszimiszti megállapí vo h ember j l vo születn
ak min erejé töreked k morá tökéletesülés elnyomatá üldözé legsötét idejé zsidó
Törv tanulmányozá tarto életcél ez eg kü világr an m min örömé tud monda Eh kép
eg ké ók középk sötétsé bevilágí zs eth optimizmu Tal gyak u Nachum- rossz tal
min bö megnyugvásá kifejezés le-t j vá szóla ötvöz Eb filozofi megnyugvás azon
erő lük j é igazságos rendjé h nach mon c fej talm adaptálásb h ro álla j
vezeth m é törvényszerűs mind kiegyenl ha h j é ó h fő elszenved rossz kárpó
ross jó k tekinte Taá talm felfogá legpregnánsab Ak mond fej h mind a Is te
Berác szenve em fegyelmezés szol Szi Deu Berác Ist áld k rossz ugyanú m jó
Berác 5 Ugyan taní M ugyanen alap áll középk rab legnagy ré ez tud megmara
zsidós felfo messianiz reménységhi ist igazságszolgáltatá j éle vet
transzcendentá optimizmu színez zs doktrínák ugyanak é csalódásai
igazságtalanságá felismer prakti pesszimizm zá végké gondolkodásb optimiz
filozófiájá képvisel v közép e zs vallásbölcsés Szaá gá tanítot h ro negatív am
Isten er ha emb akaratszabadság Emu ve-D é tökéle ro befolyásolha embe .aki
töreked k tökéletese tiszt éle szenve következmén le fegyelme gonos látszóla
jól Is igazságoss v jós ell m Is hosszantű gono megjutalma valam cselekedetéé
Szaá theodice j é jutalmazásá büntetései kulmin má vallásbölcsé Jos Ja Cad Ó Kó
művé pesszimizmu hajl tagad h teremtés teleológi szán működ vo köz jólle terem
Is jóságá emanáció mé ross okoz azon ro csu fegyelme céljá v vilá megisme
meggyűl megv a töreked k magasa má világ m örö ta E vilá csu kivéte vi csu ak
elviselhe más j vi előcsarnoká tekint a J ha-L Kuzari világo lá ug optimiszti
felfo nehézség II mé megnyugs abb h Is cselekede tökéletes emb e korlátozotts
ké felismer ha ehely Is művé tökéletlensé lát Izrael rendelteté h megteljesí Is
törvénye val te erénye ak ez magasabbre j éle kész vilá te J ha-L tar jón Abra
Da Emm R szerz on in h ro ered Istent m ross te emb tulajdon értelemb ro vágy v
szenvedély er ennélfo ro e vilá anyag származ an pe ellent Istenn szellemn te
ro származ Istent Mik any ro negatív am teremtete mell teremtés ro ará jó cseké
h a észrevehe Maimoni vall h Isten csu tökéle eredh ross an oko en fo pozit emb
lé men rosszt feltételez anyag Isten v eredet ak ro mű Jólle metafizikai ro
negác fizikai mé szenvedések j terem művé ro végtele csekélye m am túlsúly v
erköl ro ala em akaratszabadságá rejl et követke min b betegs azon csökkenthe
érte érvényesülésé te engedü Mi job kiterjeszke ural an kevé éget embe vágy
igaz felismer lecsökke embe kö gyűlölsé egyenetlensé l i mi gyűlöl egyenetlensé
tű vi megismerés nev emberiségb M Nebuc em csu csek ré Univerzum egyet cé
teremtésn bebizonyíth le h emb élet ro szenve felülmú j ez az lehe bizonyíta h
terem lényegé ros XlV Gliasz Ores rendszeré ro negatív ha va relat vag oly
magas nézőpont jó látha késő zs vallásbölcse ke ú ad problémájá megvilágításáh
mod teológ iroda szin vita min oldalá kérdé Hir Galechizmusá- mond h valóság
rossz c sa m elpusztítás hatal fizi v morá szenved mel ok csu fegyelm célzatú
tekinthe igazsá érzül em k áldás tekin Egész v kapc állapíth m h judaiz világnéz
pass lemond követ pe tel visszavonul világt e tis tú teóri h é gyök ros úgyszin
ez kapcsola kereszt világnéze am szer bűnbee következményekép em erede bűn
szület ez ro roml vi judaiz vallá optimizm kitű emberi fokozat biz morá
felemelésé elvárásá ab hitb h el Mess igaz fo győ igazságtalanság V Pr E Hir
Chic J Ency Goite Optimis Pessimism Ber 1 Guttmach Optim Pessim 1
13697
CÍM Optimi pesszimi
SZÓC Optimi pesszimiz judai világné alapj lényeg f optimi z é vallásbölcs
kifejez jutt pesszimiz Gen feje megállapí min i teremt na cs emb mo am követke
mi embe r sz válas ada Akaratszaba r ol termész mú főel terem v lényeg embe mor
szaba adat fe ké sz alkalo z mentalit sze gond sze boldo j az kategór Azo ut
következte lehe bizonyít tapaszt megfigy mag közéle a ellenkez muta Cha 1. Jes
4 Jere Malac 3.13 Zs Beráchot-tr zava próf mess esz veze e eszm jelö u a v
zavara is hatalo e harm ve Mes Jell z mentalit teodiec mess reménys prófé cél
tes megtorl jutalmaz Zs 10- 13 Je 2 Malac 4 apokr e sze O.- a gondola tágí f szenvedése
éle t e kárpótl er megjutalmaz Ba apokalips problémáj kifeje Kön E szer
határozo el szenv azonossá anél igazs é m szenvedése súj e boldogtalanság oka
magyaráz a Ezenk em hiábavaló kifejez Jó 1 Zsoltáro ked té k Főké azo Ecclesias
Koh ur es k exi u ko szárm kéts k hindu-pe filozófi pesszim eszm Látsz val
pesszim Ecclesias valój azo it z optimizmu gond uralk be emb em v mindenké Iste
megnyu egye a c ve babi fogsá visszat halhatatla eszméj O egymá viszo másho
értékel ad Szirac pesszimi ké é optimi alap a sze v harm uralko ros I oko h
követk e sz akarat 21- k Akaratszaba t I a o ros lehe t 3 11. 33 I p P
teológiáj szi optimi domi j I leg attribút r anya I m v érték Hi Sa isk folyta
vitá am Ta emlék Er végeredm vitá pesszimiszt megállap v embe v szület a mi
erej töreke mor tökéletesülé elnyomat üldöz legsöté idej zsid Tör tanulmányoz
tart életcé e e k világ a mi öröm tu mond E ké e k ó közép sötéts bevilág z et
optimizm Ta gya Nachum ross ta mi b megnyugvás kifejezé le- v szól ötvö E
filozof megnyugvá azo er lü igazságo rendj nac mo fe tal adaptálás r áll vezet
törvényszerű min kiegyen h f elszenve ross kárp ros j tekint Ta tal felfog
legpregnánsa A mon fe min I t Berá szenv e fegyelmezé szo Sz De Berá Is ál ross
ugyan j Berá Ugya tan ugyane ala ál közép ra legnag r e tu megmar zsidó felf
messiani reménységh is igazságszolgáltat él ve transzcendent optimizm színe z
doktríná ugyana csalódása igazságtalanság felisme prakt pesszimiz z végk
gondolkodás optimi filozófiáj képvise közé z vallásbölcsé Sza g taníto r negatí
a Iste e h em akaratszabadsá Em ve- tökél r befolyásolh emb .ak töreke
tökéletes tisz él szenv következmé l fegyelm gono látszól jó I igazságos jó el
I hosszant gon megjutalm vala cselekedeté Sza theodic jutalmazás büntetése
kulmi m vallásbölcs Jo J Ca K műv pesszimizm haj taga teremté teleológ szá műkö
v kö jóll tere I jóság emanáci m ros oko azo r cs fegyelm célj vil megism
meggyű meg töreke magas m vilá ör t vil cs kivét v cs a elviselh má v
előcsarnok tekin ha- Kuzar világ l u optimiszt felf nehézsé I m megnyug ab I
cseleked tökélete em korlátozott k felisme h ehel I műv tökéletlens lá Izrae
rendeltet megteljes I törvény va t erény a e magasabbr él kés vil t ha- ta jó
Abr D Em szer o i r ere Isten ros t em tulajdo értelem r vág szenvedél e ennélf
r vil anya szárma a p ellen Isten szellem t r szárma Isten Mi an r negatí a
teremtet mel teremté r ar j csek észreveh Maimon val Iste cs tökél ered ros a
ok e f pozi em l me rossz feltétele anya Iste erede a r m Jóll metafizika r
negá fizika m szenvedése tere műv r végtel csekély a túlsúl erkö r al e
akaratszabadság rej e követk mi beteg azo csökkenth ért érvényesülés t enged M
jo kiterjeszk ura a kev ége emb vág iga felisme lecsökk emb k gyűlöls
egyenetlens m gyűlö egyenetlens t v megismeré ne emberiség Nebu e cs cse r
Univerzu egye c teremtés bebizonyít l em éle r szenv felülm e a leh bizonyít
tere lényeg ro Xl Glias Ore rendszer r negatí h v rela va ol maga nézőpon j
láth kés z vallásbölcs k a problémáj megvilágításá mo teoló irod szi vit mi
oldal kérd Hi Galechizmusá mon valósá ross s elpusztítá hata fiz mor szenve me
o cs fegyel célzat tekinth igazs érzü e áldá teki Egés kap állapít judai
világné pas lemon köve p te visszavonu világ ti t teór gyö ro úgyszi e kapcsol
keresz világnéz a sze bűnbe következményeké e ered bű szüle e r rom v judai
vall optimiz kit ember fokoza bi mor felemelés elvárás a hit e Mes iga f gy
igazságtalansá P Hi Chi Enc Goit Optimi Pessimis Be Guttmac Opti Pessi
1369
CÍ Optim pesszim
SZÓ Optim pesszimi juda világn alap lénye optim vallásbölc kifeje jut
pesszimi Ge fej megállap mi terem n c em m a követk m emb s vála ad Akaratszab
o termés m főe tere lénye emb mo szab ada f k s alkal mentali sz gon sz bold a
kategó Az u következt leh bizonyí tapasz megfig ma közél ellenke mut Ch 1 Je
Jer Mala 3.1 Z Beráchot-t zav pró mes es vez esz jel zavar i hatal har v Me Jel
mentali teodie mes remény próf cé te megtor jutalma Z 10 1 J Mala apok sz O.
gondol tág szenvedés él kárpót e megjutalma B apokalip problémá kifej Kö sze
határoz e szen azonoss ané igaz szenvedés sú boldogtalansá ok magyará Ezen e
hiábaval kifeje J Zsoltár ke t Fők az Ecclesia Ko u e ex k szár két hindu-p
filozóf pesszi esz Láts va pesszi Ecclesia való az i optimizm gon ural b em e
mindenk Ist megny egy v bab fogs vissza halhatatl eszmé egym visz másh értéke a
Szira pesszim k optim ala sz har uralk ro ok követ s akara 21 Akaratszab ro leh
11 3 teológiá sz optim dom le attribú any érté H S is folyt vit a T emlé E
végered vit pesszimisz megálla emb szüle m ere törek mo tökéletesül elnyoma
üldö legsöt ide zsi Tö tanulmányo tar életc vilá m örö t mon k közé sötét
bevilá e optimiz T gy Nachu ros t m megnyugvá kifejez le szó ötv filozo
megnyugv az e l igazság rend na m f ta adaptálá ál veze törvényszer mi kiegye
elszenv ros kár ro tekin T ta felfo legpregnáns mo f mi Ber szen fegyelmez sz S
D Ber I á ros ugya Ber Ugy ta ugyan al á közé r legna t megma zsid fel messian
reménység i igazságszolgálta é v transzcenden optimiz szín doktrín ugyan
csalódás igazságtalansá felism prak pesszimi vég gondolkodá optim filozófiá
képvis köz vallásbölcs Sz tanít negat Ist e akaratszabads E ve töké befolyásol
em .a törek tökélete tis é szen következm fegyel gon látszó j igazságo j e
hosszan go megjutal val cselekedet Sz theodi jutalmazá büntetés kulm vallásbölc
J C mű pesszimiz ha tag teremt teleoló sz műk k jól ter jósá emanác ro ok az c
fegyel cél vi megis meggy me törek maga vil ö vi c kivé c elvisel m előcsarno
teki ha Kuza vilá optimisz fel nehézs megnyu a cseleke tökélet e korlátozot
felism ehe mű tökéletlen l Izra rendelte megtelje törvén v erén magasabb é ké
vi ha t j Ab E sze er Iste ro e tulajd értele vá szenvedé ennél vi any szárm
elle Iste szelle szárm Iste M a negat teremte me teremt a cse észreve Maimo va
Ist c töké ere ro o poz e m ross feltétel any Ist ered Jól metafizik neg fizik
szenvedés ter mű végte csekél túlsú erk a akaratszabadsá re követ m bete az
csökkent ér érvényesülé enge j kiterjesz ur ke ég em vá ig felism lecsök em
gyűlöl egyenetlen gyűl egyenetlen megismer n emberisé Neb c cs Univerz egy
teremté bebizonyí e él szen felül le bizonyí ter lénye r X Glia Or rendsze
negat rel v o mag nézőpo lát ké vallásbölc problémá megvilágítás m teol iro sz
vi m olda kér H Galechizmus mo valós ros elpusztít hat fi mo szenv m c fegye
célza tekint igaz érz áld tek Egé ka állapí juda világn pa lemo köv t visszavon
vilá t teó gy r úgysz kapcso keres világné sz bűnb következmények ere b szül ro
juda val optimi ki embe fokoz b mo felemelé elvárá hi Me ig g igazságtalans H
Ch En Goi Optim Pessimi B Guttma Opt Pess