14706.htm
CÍMSZÓ: Szanhédrin
SZÓCIKK: Szanhedrin, a görög
Szynedrion szóból alakult héber-arameus kifejezés, mely a zsidó állam legfőbb
politikai hatóságú s ítélkező szerve volt. A jeruzsálemi Sz.-t nagy Sz.-nek. Sz.
Gedólónak nevezi a Talmud és Josephus, megkülönböztetésül a kerületekben való
kisebb Sz.-októl. Legmagasabb funkciója a Sz.-nak kétségkívül a bírói volt s
emellett az állampolitikai ügyekben való döntés, tehát a legfőbb bíróságnak
felelt meg a csupán az hozhatott bűnügyekben is halálos ítéletet. Büchler A.
szerint két Sz. működött párhuzamosan s az egyik polgári és büntető ügyekben, a
másik kizárólag vallási kérdésekben döntött. A politikai Sz. intézménye sokkal
régebbi volt, mint maga az elnevezés, mely a Jézus előtti II. sz.-ból
származhat. A makkabeusi kor kezdetén még a görögök Gerousiá-nak nevezték a
későbbi Sz.-t, melyet senatusnak tekintettek. Úgy ennek, mint a Sz.-nek 71
tagja volt s ezeket a vezető tekintélyeket és tudósokat Zekénimnek, öregeknek
nevezték. A Sz.-t a király, de leginkább a főpap (1. o.) hivta össze. A
farizeusoknak, akik közül a legkitűnőbb tudósok kerültek ki, nem volt nagy
befolyásuk a Sz.-ra, ahol inkább az előkelő családok kiválóbb tagjai s a
szadduceus kohaniták ültek, tehát arisztokratikus testület volt. A 71 tag közül
egy tíztagú bizottság intézte a Sz. ügyeit s ezek voltak a vezető tekintélyek.
Gyűlésüket a Nagy Templom e célra berendezett helyiségében tartották, amely
mellett a főpap hivatalos magánhelyisége volt. A római procurátorok működése
idején a Sz. hatalma meglehetősen leapadt s halálos ítéletet pl. egyáltalán nem
hozhatott, csupán a prokurátor megerősítésével. Az elnök a főpap volt, akit
elnöki minőségében nászv nak, fejedelemnek neveztek, mert állása a kormányzat vezetőjének
felelt meg. A vallásos ügyekben döntő Sz., vagyis a nagy Bész-Din, még sokkal
jelentékenyebb volt az előbbinél, a politikainál. Ennek eredete a bibliai korra
megy vissza, sőt a Deuter. 11. 4. 31. szerint a 70 tag eredete Mózes
intézkedésére ment vissza. Eredetileg mégis nem reguláris, hanem alkalmi
szinódus volt, mely intézményesen Ezra, illetve a második Templom kezdete óta
működött. Ebben a vallási Sz.-ben a farizeusoknak időnként nagyobb szerepük
volt, mint az előbbiben, aszerint, hogy a szadduceus papságot ki tudták onnan
szorítani. Ez a vallási Sz. túlélte Jeruzsálem elpusztítását s Jabnóbe tette át
székhelyét, ahol két elnöke is volt, Raban II. Gamaliel és R. Eleazár ben
Azárja, mindkettő hírneves talmudszerző. A tagok száma itt 72 volt s mindtől
megkívánták, hogy tudós, mérsékletes és népszerű férfiú legyen, de emellett
erényt és bátorságot is kívántak tőlük. Csak oly férfiú lehetett tag, akinek
előzőleg bírói és közigazgatási működése volt. Később a III. sz.-ban még az
előkelő külső megjelenésre és magas termetre, úgyszintén az előrehaladott korra
is Ügyeltek a tagok megválasztásánál, azonkívül pedig idegen nyelveket is
kellett tudniok. A Sz. osztotta be a papságot szolgálattételnél s látta el a
felügyeletet, döntött jogesetekben, intézte a tizedadó beszedését, rendezte a
naptárt, gondoskodott a Tóra lemásolásáról s ítélt a vallás támadói felett.
Ennek a vallási Sz.-nek elnöke kettő volt egymás mellett, ú. m. a nászi
(fejedelem) és az Ab-Béth-Din, az alelnök v. ülnök, aki rendszerint a legkiválóbb
jogtudós volt, de az előbbi méltóságot is számos esetben a Talmud legkiválóbb
szerzői töltötték be, így Hillel és utódai évszázadokon át, midőn a Sz.
Babyloniába tette át működése helyét. Sz.-nek nevezik míg a zsidó irodalomban a
Talmud egyik legfontosabb traktátusát, mely jogi, vallási és államjogi
problémákat boncol s rendkívül beesés kultúrtörténelmi adalékot tartalmaz éppen
a zsidó állam végső korszakainak megértéséhez. Sz.-nek nevezik még a zsidó
történelemben a Napóleon által 1806 okt. 6. összehívott gyülekezetet, melyet a
császár egyenesen a jeruzsálemi nagy Sz. mintájára az egész világ zsidósága
számára tervezett. Az összehívás alapja a zsidók egyenjogúságának elismerése
volt. A Sz -nak 12 kérdésre kellett választ adnia, amelyek a zsidóknak az
államhoz való viszonyát tisztázták. A Sz. összehívása héber, francia, olasz és
német nyelven történt s 1807 febr. 9. nyitották meg a párisi Hotel de Villeben,
a városháza disztermében. Három elnöke volt, ú. m. Sinzheim strassburgi, Segré
vercellii és A. de Cologna mantovai főrabbik, akiket valamennyiüket egymásután
Grand-Rabbin de Francénak és párisi főrabbiknak választottak meg.. Irodalom.
Graetz, Gesch. der Juden IV.; Schürer, Gegchichte dea jüdischen Volkes II. ;
Reitmann, Sanhedrin (Berditschew 1888) ; Adolf Buchler, Das Synheirium in
Jerusalem und das grosse Beth-Din in der Quaderkammer des Jerasalemischen
Tempels (1902); Lauterbach-Manheimer, Sanhedrin (J. Enc. 1904); Jelski, Die
innere Binricttung: des grossen Sanhedrin. A francia Sz.-hez: Graetz XI. ; Leon
Kahn, Les Juifs de Paris pendant la Révolution ; Tama, Tranaactions of the
Parisian Sanhedrin (London 1807); Márki Sándor, A zsidó Szannedrin (Budapesti
Szemle).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4706. címszó a lexikon =>
824. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14706.htm
CÍMSZÓ: Szanhédrin
SZÓCIKK: Szanhedrin, a görög Szynedrion szóból alakult héber-arameus
kifejezés, mely a zsidó állam legfőbb politikai hatóságú s ítélkező szerve
volt. A jeruzsálemi Sz.-t nagy Sz.-nek. Sz. Gedólónak nevezi a Talmud és
Josephus, megkülönböztetésül a kerületekben való kisebb Sz.-októl. Legmagasabb
funkciója a Sz.-nak kétségkívül a bírói volt s emellett az állampolitikai
ügyekben való döntés, tehát a legfőbb bíróságnak felelt meg a csupán az
hozhatott bűnügyekben is halálos ítéletet. Büchler A. szerint két Sz. működött
párhuzamosan s az egyik polgári és büntető ügyekben, a másik kizárólag vallási
kérdésekben döntött. A politikai Sz. intézménye sokkal régebbi volt, mint maga
az elnevezés, mely a Jézus előtti II. sz.-ból származhat. A makkabeusi kor
kezdetén még a görögök Gerousiá-nak nevezték a későbbi Sz.-t, melyet senatusnak
tekintettek. Úgy ennek, mint a Sz.-nek 71 tagja volt s ezeket a vezető
tekintélyeket és tudósokat Zekénimnek, öregeknek nevezték. A Sz.-t a király, de
leginkább a főpap 1. o. hivta össze. A farizeusoknak, akik közül a legkitűnőbb
tudósok kerültek ki, nem volt nagy befolyásuk a Sz.-ra, ahol inkább az előkelő
családok kiválóbb tagjai s a szadduceus kohaniták ültek, tehát arisztokratikus
testület volt. A 71 tag közül egy tíztagú bizottság intézte a Sz. ügyeit s ezek
voltak a vezető tekintélyek. Gyűlésüket a Nagy Templom e célra berendezett
helyiségében tartották, amely mellett a főpap hivatalos magánhelyisége volt. A
római procurátorok működése idején a Sz. hatalma meglehetősen leapadt s halálos
ítéletet pl. egyáltalán nem hozhatott, csupán a prokurátor megerősítésével. Az
elnök a főpap volt, akit elnöki minőségében nászv nak, fejedelemnek neveztek,
mert állása a kormányzat vezetőjének felelt meg. A vallásos ügyekben döntő Sz.,
vagyis a nagy Bész-Din, még sokkal jelentékenyebb volt az előbbinél, a
politikainál. Ennek eredete a bibliai korra megy vissza, sőt a Deuter. 11. 4.
31. szerint a 70 tag eredete Mózes intézkedésére ment vissza. Eredetileg mégis nem
reguláris, hanem alkalmi szinódus volt, mely intézményesen Ezra, illetve a
második Templom kezdete óta működött. Ebben a vallási Sz.-ben a farizeusoknak
időnként nagyobb szerepük volt, mint az előbbiben, aszerint, hogy a szadduceus
papságot ki tudták onnan szorítani. Ez a vallási Sz. túlélte Jeruzsálem
elpusztítását s Jabnóbe tette át székhelyét, ahol két elnöke is volt, Raban II.
Gamaliel és R. Eleazár ben Azárja, mindkettő hírneves talmudszerző. A tagok
száma itt 72 volt s mindtől megkívánták, hogy tudós, mérsékletes és népszerű
férfiú legyen, de emellett erényt és bátorságot is kívántak tőlük. Csak oly
férfiú lehetett tag, akinek előzőleg bírói és közigazgatási működése volt.
Később a III. sz.-ban még az előkelő külső megjelenésre és magas termetre, úgyszintén
az előrehaladott korra is Ügyeltek a tagok megválasztásánál, azonkívül pedig
idegen nyelveket is kellett tudniok. A Sz. osztotta be a papságot
szolgálattételnél s látta el a felügyeletet, döntött jogesetekben, intézte a
tizedadó beszedését, rendezte a naptárt, gondoskodott a Tóra lemásolásáról s
ítélt a vallás támadói felett. Ennek a vallási Sz.-nek elnöke kettő volt egymás
mellett, ú. m. a nászi fejedelem és az Ab-Béth-Din, az alelnök v. ülnök, aki
rendszerint a legkiválóbb jogtudós volt, de az előbbi méltóságot is számos
esetben a Talmud legkiválóbb szerzői töltötték be, így Hillel és utódai
évszázadokon át, midőn a Sz. Babyloniába tette át működése helyét. Sz.-nek
nevezik míg a zsidó irodalomban a Talmud egyik legfontosabb traktátusát, mely
jogi, vallási és államjogi problémákat boncol s rendkívül beesés
kultúrtörténelmi adalékot tartalmaz éppen a zsidó állam végső korszakainak
megértéséhez. Sz.-nek nevezik még a zsidó történelemben a Napóleon által 1806
okt. 6. összehívott gyülekezetet, melyet a császár egyenesen a jeruzsálemi nagy
Sz. mintájára az egész világ zsidósága számára tervezett. Az összehívás alapja
a zsidók egyenjogúságának elismerése volt. A Sz -nak 12 kérdésre kellett
választ adnia, amelyek a zsidóknak az államhoz való viszonyát tisztázták. A Sz.
összehívása héber, francia, olasz és német nyelven történt s 1807 febr. 9.
nyitották meg a párisi Hotel de Villeben, a városháza disztermében. Három
elnöke volt, ú. m. Sinzheim strassburgi, Segré vercellii és A. de Cologna
mantovai főrabbik, akiket valamennyiüket egymásután Grand-Rabbin de Francénak
és párisi főrabbiknak választottak meg.. Irodalom. Graetz, Gesch. der Juden
IV.; Schürer, Gegchichte dea jüdischen Volkes II. ; Reitmann, Sanhedrin
Berditschew 1888 ; Adolf Buchler, Das Synheirium in Jerusalem und das grosse
Beth-Din in der Quaderkammer des Jerasalemischen Tempels 1902 ;
Lauterbach-Manheimer, Sanhedrin J. Enc. 1904 ; Jelski, Die innere Binricttung:
des grossen Sanhedrin. A francia Sz.-hez: Graetz XI. ; Leon Kahn, Les Juifs de
Paris pendant la Révolution ; Tama, Tranaactions of the Parisian Sanhedrin
London 1807 ; Márki Sándor, A zsidó Szannedrin Budapesti Szemle .
14706.ht
CÍMSZÓ Szanhédri
SZÓCIKK Szanhedrin görö Szynedrio szóbó alakul héber-arameu kifejezés mel
zsid álla legfőb politika hatóság ítélkez szerv volt jeruzsálem Sz.- nag
Sz.-nek Sz Gedólóna nevez Talmu é Josephus megkülönböztetésü kerületekbe val
kiseb Sz.-októl Legmagasab funkciój Sz.-na kétségkívü bíró vol emellet a
állampolitika ügyekbe val döntés tehá legfőb bíróságna felel me csupá a
hozhatot bűnügyekbe i halálo ítéletet Büchle A szerin ké Sz működöt párhuzamosa
a egyi polgár é büntet ügyekben mási kizáróla vallás kérdésekbe döntött
politika Sz intézmény sokka régebb volt min mag a elnevezés mel Jézu előtt II sz.-bó
származhat makkabeus ko kezdeté mé görögö Gerousiá-na nevezté később Sz.-t
melye senatusna tekintettek Úg ennek min Sz.-ne 7 tagj vol ezeke vezet
tekintélyeke é tudósoka Zekénimnek öregekne nevezték Sz.- király d leginkáb
főpa 1 o hivt össze farizeusoknak aki közü legkitűnőb tudóso kerülte ki ne vol
nag befolyásu Sz.-ra aho inkáb a előkel családo kiválób tagja szadduceu
kohanitá ültek tehá arisztokratiku testüle volt 7 ta közü eg tíztag bizottsá
intézt Sz ügyei eze volta vezet tekintélyek Gyűlésüke Nag Templo célr
berendezet helyiségébe tartották amel mellet főpa hivatalo magánhelyiség volt
róma procurátoro működés idejé Sz hatalm meglehetőse leapad halálo ítélete pl
egyáltalá ne hozhatott csupá prokuráto megerősítésével A elnö főpa volt aki
elnök minőségébe nász nak fejedelemne neveztek mer állás kormányza vezetőjéne
felel meg valláso ügyekbe dönt Sz. vagyi nag Bész-Din mé sokka jelentékenyeb
vol a előbbinél politikainál Enne eredet biblia korr meg vissza ső Deuter 11 4
31 szerin 7 ta eredet Móze intézkedésér men vissza Eredetile mégi ne reguláris
hane alkalm szinódu volt mel intézményese Ezra illetv másodi Templo kezdet ót
működött Ebbe vallás Sz.-be farizeusokna időnkén nagyob szerepü volt min a
előbbiben aszerint hog szadduceu papságo k tudtá onna szorítani E vallás Sz
túlélt Jeruzsále elpusztításá Jabnób tett á székhelyét aho ké elnök i volt Raba
II Gamalie é R Eleazá be Azárja mindkett hírneve talmudszerző tago szám it 7
vol mindtő megkívánták hog tudós mérséklete é népszer férfi legyen d emellet erény
é bátorságo i kívánta tőlük Csa ol férfi lehetet tag akine előzőle bíró é
közigazgatás működés volt Későb III sz.-ba mé a előkel küls megjelenésr é maga
termetre úgyszinté a előrehaladot korr i Ügyelte tago megválasztásánál azonkívü
pedi idege nyelveke i kellet tudniok Sz osztott b papságo szolgálattételné látt
e felügyeletet döntöt jogesetekben intézt tizedad beszedését rendezt naptárt
gondoskodot Tór lemásolásáró ítél vallá támadó felett Enne vallás Sz.-ne elnök
kett vol egymá mellett ú m nász fejedele é a Ab-Béth-Din a alelnö v ülnök ak
rendszerin legkiválób jogtudó volt d a előbb méltóságo i számo esetbe Talmu
legkiválób szerző töltötté be íg Hille é utóda évszázadoko át midő Sz
Babyloniáb tett á működés helyét Sz.-ne nevezi mí zsid irodalomba Talmu egyi
legfontosab traktátusát mel jogi vallás é államjog problémáka bonco rendkívü
beesé kultúrtörténelm adaléko tartalma éppe zsid álla végs korszakaina
megértéséhez Sz.-ne nevezi mé zsid történelembe Napóleo álta 180 okt 6
összehívot gyülekezetet melye császá egyenese jeruzsálem nag Sz mintájár a egés
vilá zsidóság számár tervezett A összehívá alapj zsidó egyenjogúságána
elismerés volt S -na 1 kérdésr kellet válasz adnia amelye zsidókna a államho
val viszonyá tisztázták Sz összehívás héber francia olas é néme nyelve történ
180 febr 9 nyitottá me páris Hote d Villeben városház disztermében Háro elnök
volt ú m Sinzhei strassburgi Segr vercelli é A d Cologn mantova főrabbik akike
valamennyiüke egymásutá Grand-Rabbi d Francéna é páris főrabbikna választotta
meg. Irodalom Graetz Gesch de Jude IV. Schürer Gegchicht de jüdische Volke II
Reitmann Sanhedri Berditsche 188 Adol Buchler Da Synheiriu i Jerusale un da
gross Beth-Di i de Quaderkamme de Jerasalemische Tempel 190
Lauterbach-Manheimer Sanhedri J Enc 190 Jelski Di inner Binricttung de grosse
Sanhedrin franci Sz.-hez Graet XI Leo Kahn Le Juif d Pari pendan l Révolutio
Tama Tranaaction o th Parisia Sanhedri Londo 180 Márk Sándor zsid Szannedri
Budapest Szeml
14706.h
CÍMSZ Szanhédr
SZÓCIK Szanhedri gör Szynedri szób alaku héber-arame kifejezé me zsi áll
legfő politik hatósá ítélke szer vol jeruzsále Sz. na Sz.-ne S Gedólón neve
Talm Josephu megkülönböztetés kerületekb va kise Sz.-októ Legmagasa funkció
Sz.-n kétségkív bír vo emelle állampolitik ügyekb va dönté teh legfő bíróságn
fele m csup hozhato bűnügyekb halál ítélete Büchl szeri k S működö párhuzamos
egy polgá bünte ügyekbe más kizáról vallá kérdésekb döntöt politik S intézmén
sokk régeb vol mi ma elnevezé me Jéz előt I sz.-b származha makkabeu k kezdet m
görög Gerousiá-n nevezt későb Sz.- mely senatusn tekintette Ú enne mi Sz.-n tag
vo ezek veze tekintélyek tudósok Zekénimne öregekn nevezté Sz. királ leginká
főp hiv össz farizeusokna ak köz legkitűnő tudós került k n vo na befolyás
Sz.-r ah inká előke család kiváló tagj szadduce kohanit ülte teh arisztokratik
testül vol t köz e tízta bizotts intéz S ügye ez volt veze tekintélye Gyűlésük
Na Templ cél berendeze helyiségéb tartottá ame melle főp hivatal magánhelyisé
vol róm procurátor működé idej S hatal meglehetős leapa halál ítélet p egyáltal
n hozhatot csup prokurát megerősítéséve eln főp vol ak elnö minőségéb nás na
fejedelemn nevezte me állá kormányz vezetőjén fele me vallás ügyekb dön Sz vagy
na Bész-Di m sokk jelentékenye vo előbbiné politikainá Enn erede bibli kor me
vissz s Deute 1 3 szeri t erede Móz intézkedésé me vissz Eredetil még n
regulári han alkal szinód vol me intézményes Ezr illet másod Templ kezde ó
működöt Ebb vallá Sz.-b farizeusokn időnké nagyo szerep vol mi előbbibe aszerin
ho szadduce papság tudt onn szorítan vallá S túlél Jeruzsál elpusztítás Jabnó
tet székhelyé ah k elnö vol Rab I Gamali Eleaz b Azárj mindket hírnev
talmudszerz tag szá i vo mindt megkívántá ho tudó mérséklet népsze férf legye
emelle erén bátorság kívánt tőlü Cs o férf lehete ta akin előzől bír
közigazgatá működé vol Késő II sz.-b m előke kül megjelenés mag termetr
úgyszint előrehalado kor Ügyelt tag megválasztásáná azonkív ped ideg nyelvek
kelle tudnio S osztot papság szolgálattételn lát felügyelete döntö jogesetekbe
intéz tizeda beszedésé rendez naptár gondoskodo Tó lemásolásár íté vall támad
felet Enn vallá Sz.-n elnö ket vo egym mellet nás fejedel Ab-Béth-Di aleln ülnö
a rendszeri legkiváló jogtud vol előb méltóság szám esetb Talm legkiváló szerz
töltött b í Hill utód évszázadok á mid S Babyloniá tet működé helyé Sz.-n nevez
m zsi irodalomb Talm egy legfontosa traktátusá me jog vallá államjo problémák
bonc rendkív bees kultúrtörténel adalék tartalm épp zsi áll vég korszakain
megértéséhe Sz.-n nevez m zsi történelemb Napóle ált 18 ok összehívo
gyülekezete mely csász egyenes jeruzsále na S mintájá egé vil zsidósá számá
tervezet összehív alap zsid egyenjogúságán elismeré vol -n kérdés kelle válas
adni amely zsidókn államh va viszony tisztáztá S összehívá hébe franci ola ném
nyelv törté 18 feb nyitott m pári Hot Villebe városhá disztermébe Hár elnö vol
Sinzhe strassburg Seg vercell Colog mantov főrabbi akik valamennyiük egymásut
Grand-Rabb Francén pári főrabbikn választott meg Irodalo Graet Gesc d Jud IV
Schüre Gegchich d jüdisch Volk I Reitman Sanhedr Berditsch 18 Ado Buchle D
Synheiri Jerusal u d gros Beth-D d Quaderkamm d Jerasalemisch Tempe 19
Lauterbach-Manheime Sanhedr En 19 Jelsk D inne Binricttun d gross Sanhedri
franc Sz.-he Grae X Le Kah L Jui Par penda Révoluti Tam Tranaactio t Parisi
Sanhedr Lond 18 Már Sándo zsi Szannedr Budapes Szem
14706.
CÍMS Szanhéd
SZÓCI Szanhedr gö Szynedr szó alak héber-aram kifejez m zs ál legf politi
hatós ítélk sze vo jeruzsál Sz n Sz.-n Gedóló nev Tal Joseph megkülönbözteté
kerületek v kis Sz.-okt Legmagas funkci Sz.- kétségkí bí v emell állampoliti
ügyek v dönt te legf bíróság fel csu hozhat bűnügyek halá ítélet Büch szer
működ párhuzamo eg polg bünt ügyekb má kizáró vall kérdések döntö politi
intézmé sok rége vo m m elnevez m Jé elő sz.- származh makkabe kezde görö
Gerousiá- nevez késő Sz. mel senatus tekintett enn m Sz.- ta v eze vez
tekintélye tudóso Zekénimn öregek nevezt Sz kirá legink fő hi öss farizeusokn a
kö legkitűn tudó kerül v n befolyá Sz.- a ink elők csalá kivál tag szadduc
kohani ült te arisztokrati testü vo kö tízt bizott inté ügy e vol vez tekintély
Gyűlésü N Temp cé berendez helyiségé tartott am mell fő hivata magánhelyis vo
ró procuráto működ ide hata meglehető leap halá ítéle egyálta hozhato csu
prokurá megerősítésév el fő vo a eln minőségé ná n fejedelem nevezt m áll
kormány vezetőjé fel m vallá ügyek dö S vag n Bész-D sok jelentékeny v előbbin
politikain En ered bibl ko m viss Deut szer ered Mó intézkedés m viss Eredeti
mé regulár ha alka szinó vo m intézménye Ez ille máso Temp kezd működö Eb vall
Sz.- farizeusok időnk nagy szere vo m előbbib aszeri h szadduc papsá tud on
szoríta vall túlé Jeruzsá elpusztítá Jabn te székhely a eln vo Ra Gamal Elea
Azár mindke hírne talmudszer ta sz v mind megkívánt h tud mérsékle népsz fér
legy emell eré bátorsá kíván től C fér lehet t aki előző bí közigazgat működ vo
Kés I sz.- elők kü megjelené ma termet úgyszin előrehalad ko Ügyel ta
megválasztásán azonkí pe ide nyelve kell tudni oszto papsá szolgálattétel lá
felügyelet dönt jogesetekb inté tized beszedés rende naptá gondoskod T
lemásolásá ít val táma fele En vall Sz.- eln ke v egy melle ná fejede Ab-Béth-D
alel üln rendszer legkivál jogtu vo elő méltósá szá eset Tal legkivál szer
töltöt Hil utó évszázado mi Babyloni te működ hely Sz.- neve zs irodalom Tal eg
legfontos traktátus m jo vall államj problémá bon rendkí bee kultúrtörténe
adalé tartal ép zs ál vé korszakai megértéséh Sz.- neve zs történelem Napól ál
1 o összehív gyülekezet mel csás egyene jeruzsál n mintáj eg vi zsidós szám
terveze összehí ala zsi egyenjogúságá elismer vo - kérdé kell vála adn amel
zsidók állam v viszon tisztázt összehív héb franc ol né nyel tört 1 fe nyitot
pár Ho Villeb városh diszterméb Há eln vo Sinzh strassbur Se vercel Colo manto
főrabb aki valamennyiü egymásu Grand-Rab Francé pár főrabbik választot me
Irodal Grae Ges Ju I Schür Gegchic jüdisc Vol Reitma Sanhed Berditsc 1 Ad Buchl
Synheir Jerusa gro Beth- Quaderkam Jerasalemisc Temp 1 Lauterbach-Manheim
Sanhed E 1 Jels inn Binricttu gros Sanhedr fran Sz.-h Gra L Ka Ju Pa pend
Révolut Ta Tranaacti Paris Sanhed Lon 1 Má Sánd zs Szanned Budape Sze
14706
CÍM Szanhé
SZÓC Szanhed g Szyned sz ala héber-ara kifeje z á leg polit ható ítél sz v
jeruzsá S Sz.- Gedól ne Ta Josep megkülönböztet kerülete ki Sz.-ok Legmaga
funkc Sz. kétségk b emel állampolit ügye dön t leg bírósá fe cs hozha bűnügye
hal ítéle Büc sze műkö párhuzam e pol bün ügyek m kizár val kérdése dönt polit
intézm so rég v elneve J el sz. származ makkab kezd gör Gerousiá neve kés Sz me
senatu tekintet en Sz. t ez ve tekintély tudós Zekénim örege nevez S kir legin
f h ös farizeusok k legkitű tud kerü befoly Sz. in elő csal kivá ta szaddu
kohan ül t arisztokrat test v k tíz bizot int üg vo ve tekintél Gyűlés Tem c
berende helyiség tartot a mel f hivat magánhelyi v r procurát műkö id hat
meglehet lea hal ítél egyált hozhat cs prokur megerősítésé e f v el minőség n
fejedele nevez ál kormán vezetőj fe vall ügye d va Bész- so jelentéken előbbi
politikai E ere bib k vis Deu sze ere M intézkedé vis Eredet m regulá h alk
szin v intézmény E ill más Tem kez működ E val Sz. farizeuso időn nag szer v
előbbi aszer szaddu paps tu o szorít val túl Jeruzs elpusztít Jab t székhel el
v R Gama Ele Azá mindk hírn talmudsze t s min megkíván tu mérsékl néps fé leg
emel er bátors kívá tő fé lehe ak előz b közigazga műkö v Ké sz. elő k megjelen
m terme úgyszi előrehala k Ügye t megválasztásá azonk p id nyelv kel tudn oszt
paps szolgálattéte l felügyele dön jogesetek int tize beszedé rend napt
gondosko lemásolás í va tám fel E val Sz. el k eg mell n fejed Ab-Béth- ale ül
rendsze legkivá jogt v el méltós sz ese Ta legkivá sze töltö Hi ut évszázad m
Babylon t műkö hel Sz. nev z irodalo Ta e legfonto traktátu j val állam problém
bo rendk be kultúrtörtén adal tarta é z á v korszaka megértésé Sz. nev z
történele Napó á összehí gyülekeze me csá egyen jeruzsá mintá e v zsidó szá
tervez összeh al zs egyenjogúság elisme v kérd kel vál ad ame zsidó álla viszo
tisztáz összehí hé fran o n nye tör f nyito pá H Ville város disztermé H el v Sinz
strassbu S verce Col mant főrab ak valamennyi egymás Grand-Ra Franc pá főrabbi
választo m Iroda Gra Ge J Schü Gegchi jüdis Vo Reitm Sanhe Berdits A Buch
Synhei Jerus gr Beth Quaderka Jerasalemis Tem Lauterbach-Manhei Sanhe Jel in
Binrictt gro Sanhed fra Sz.- Gr K J P pen Révolu T Tranaact Pari Sanhe Lo M Sán
z Szanne Budap Sz
1470
CÍ Szanh
SZÓ Szanhe Szyne s al héber-ar kifej le poli hat íté s jeruzs Sz. Gedó n T
Jose megkülönbözte kerület k Sz.-o Legmag funk Sz kétség eme állampoli ügy dö
le bírós f c hozh bűnügy ha ítél Bü sz műk párhuza po bü ügye kizá va kérdés
dön poli intéz s ré elnev e sz szárma makka kez gö Gerousi nev ké S m senat
tekinte e Sz e v tekintél tudó Zekéni öreg neve ki legi ö farizeuso legkit tu
ker befol Sz i el csa kiv t szadd koha ü arisztokra tes tí bizo in ü v v
tekinté Gyűlé Te berend helyisé tarto me hiva magánhely procurá műk i ha
meglehe le ha íté egyál hozha c proku megerősítés e minősé fejedel neve á kormá
vezető f val ügy v Bész s jelentéke előbb politika er bi vi De sz er intézked
vi Erede regul al szi intézmén il má Te ke műkö va Sz farizeus idő na sze előbb
asze szadd pap t szorí va tú Jeruz elpusztí Ja székhe e Gam El Az mind hír
talmudsz mi megkívá t mérsék nép f le eme e bátor kív t f leh a elő közigazg
műk K sz el megjele term úgysz előrehal Ügy megválasztás azon i nyel ke tud osz
pap szolgálattét felügyel dö jogesete in tiz beszed ren nap gondosk lemásolá v
tá fe va Sz e e mel feje Ab-Béth al ü rendsz legkiv jog e méltó s es T legkiv
sz tölt H u évszáza Babylo műk he Sz ne irodal T legfont traktát va álla problé
b rend b kultúrtörté ada tart korszak megértés Sz ne történel Nap összeh
gyülekez m cs egye jeruzs mint zsid sz terve össze a z egyenjogúsá elism kér ke
vá a am zsid áll visz tisztá összeh h fra ny tö nyit p Vill váro diszterm e Sin
strassb verc Co man főra a valamenny egymá Grand-R Fran p főrabb választ Irod
Gr G Sch Gegch jüdi V Reit Sanh Berdit Buc Synhe Jeru g Bet Quaderk Jerasalemi
Te Lauterbach-Manhe Sanh Je i Binrict gr Sanhe fr Sz. G pe Révol Tranaac Par
Sanh L Sá Szann Buda S