14863.htm
CÍMSZÓ: Szirach
SZÓCIKK: Szirach. Jézus, Sz.
fiának bölcsességei. Az alexandriai korból származó nem kanonizált zsidó irat.
Héberül: Chochmasz ben Szira ; latinul : Ecclesiasticus; görögül: Szófia Jészou
hüiou Sz. A Talmud Széfer ben Szira (Ben Szira könyve) néven ismeri (Jerus.
Szanhedrin 28a, Chaggiga 13a, Nidda 16b, Beráchot llb, T-szefosz, Jad Hachazaka
II. 13). Héber példányát Jeromos egyházatya Maslim (Parabolae) néven említi. A
kanonizált és az apokrif iratok szerzői között Sz. az egyetlen, aki teljes
névvel művének szerzőjéül és a munka végén Jeruzsálemből származónak vallja
magát. A görög szöveg szerint Sz. sokat utazott és sokszor volt halálos
veszedelemben. (34. 11-12.) Bizonyossággal azonban csak annyit tudnak róla,
hogy nagy tudós volt, igen járatos a Szentírásban és Alexandriában élt 247-222
között a rendes időszámítás előtt. Valószínű, hogy a könyv tulajdonképpeni
szerzője Sz. nagyatyja volt, aki azt héber nyelven írta és a szerzőként szereplő
unokája csak görögre fordította le. A könyv különböző korszakokból származó
aforizmákat és maximákat tartalmaz. Hogy a gyűjtemény több korszaknak a
produktuma, a gyakori ismétlések és előforduló ellentmondások bizonyítják. A
szöveg időbeli keletkezésének megállapítását megnehezíti az a körülmény, hogy
Sz. Simon néven említi a jeruzsálemi főpapot, ilyen nevű főpap azonban több
volt az utolsó két században. Ha hinni lehet Josephusnak, aki Sz.-ban I.
Simont, az Igazságost sejti, akkor a könyv ép egy századdal idősebb. Sz. könyve
nagyon hasonlít a Példa-beszédek-hez kivéve azt a körülményt, hogy az egy
szerző keze jobban meglátszik rajta, mint a különböző fordításokból
összeállított Példabeszédeken, amelyek aforizmák antológiájának tekinthetők.
Sz. könyve morális tanácsokat és aforizmákat tartalmaz, amelyek gyakran
utilitáriusak s az élet minden körülményeire alkalmazhatók. Egyaránt szólnak
szülőknek, gyermekeknek, férjnek, feleségnek, tanítványnak, tanítónak,
fiatalnak, öregnek, barátnak, szegénynek, gazdagnak. Számos mondása az
udvariasságról és csiszoltságról, az embernek saját maga és mások iránt való
kötelességéről, a szegényekkel, a társadalommal és az állammal, de leginkább
Istennel szemben való viselkedéséről szól. Nem annyira tartalmuk, mint külső
formájuk, versszerkezetük szerint csoportosítja őket. A különböző fejezeteket
bevezető elmélkedés előzi meg. A bölcsesség Sz. mondása szerint azonos az
istenfélelemmel. A miszticizmust elveti, ellenben a mózesi törvényt a
legmagasabbra értékeli; ismeri az emberi szív minden megnyilatkozását és az
élet csalódásait; szíve a szegénnyel és elnyomottal is együtt érez, de a nők
iránt legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik. Gondolatai mindig tiszták,
emelkedettek s mai szóval elve szabadelvűek, Sz. müvének egyik alapja a régi
idők erkölcseinek története és a hithűség, másik alapja pedig a saját korának
epikureus filozófiája. Egyéni önállóságát is érvényesíti s a neki nem tetsző és
nézeteivel ellenkező teóriákat megtámadja, pl. azt, hogy az isteni kegy minden
bűnt megbocsájt, hogy az embernek nincs szabad akarata, hogy Isten közömbös az
emberiséggel szemben s nem jutalmazza az erényt. Sz. védelmébe veszi az
áldozást és a papságot, - jóllehet ő maga nem volt kohanita - ellenben megveti
a képmutatást s a vallás külső gyakorlatainak összekapcsolását sürgeti a tiszta
lelkiismerettel és jótékonysággal , míg a messiási kor eljövetelét és az örök
békességet vágyakozza s azért Izrael összegyűjtéséért imádkozik, addig a
személyes Messiást, aki Dávid törzséből születik, egyáltalán nem említi, arra
célzást sem tesz, sőt Dávid Házát arra méltatlannak tartja, miután Juda
királyai közül csupán hárman maradtak hívek Istenükhöz. Sz. seholsem beszél a
feltámadásról, sem a lélek halhatatlanságáról, ellenben kívánatosnak tartja a
földi javak józan kiélvezeset mint az élet fenntartásának szükségességét. Ez
utóbbi gondolat a görög filozófia hatása, bármily régi eredetű is Sz. könyve.
Sz. valószínűen sokat utazott s nem hasztalanul említi a nagyhírű görög
költőket és moralistákat. Az általa leírt szokások is inkább görög, mint
korabeli zsidó szokások, ilyen pl. a szibariták szokása, a fatalisták
filozófiája, amely a stoanak felel meg. Kriticizmusa és szkepticizmusa
egyenesen a görög filozófia nagy ismeretére vall, némely gondolata pedig Euripidesével
azonos ; a barátságról, a szerencse bizonytalanságáról, főkép pedig a nők
csalárdságáról szóló nézete teljesen a görög tragikusokéra és moralistákéra
emlékeztet, nemkevésbbé azonban csiszolt formaérzéke is, amely fogalmazásában
megnyilvánul. Ugyanilyennek tudható be könyve végén a névaláírás is, amely
addig ismeretlen volt zsidó iratok szerzőinél. Idegennek ható szokásai s
véleményei miatt nem kanonizálták R. Akiba (Jerus. Szanhedrim 28a) elítéli
Sz.-ot, a jövő életben való hitetlensége miatt. A Toszefta a nem kanonizált
iratok közé sorolja, s egyenrangúvá teszi a minim (gnosztikus és eretnek
szekták) irataival. Ecclesiastes Rabba(12. 11) kitiltja a zsidó házakból, R.
Joseph IV. sz.-i talmudszerző eltiltja Sz. olvasását is (Szanhedrin 100a), ami
azonban csupán a tanintézetben való nyilvános felolvasásra vonatkozik. A
megokolást is közlik s ebből látjuk, hogy misantropiája, nőgyülölete is
epikurianizmusa miatt tiltottak meg Sz. olvasását. A tilalom dacára Sz. könyve
rendkívül népszerű olvasmány volt a zsidóknál az ókorban, ami abból látható,
hogy a többi apokrifa így Tobit, Enoch, a Salamon-Zsoltárok sűrűn idézik; de a
Talmud, a Midrások, a Derech Erec R. is magukon viselik Sz. nyomait. A
Szanhedrin névszerint idézi (100b és Jebámot 63c), de azonkívül még a Talmud
számos helyén fordul elő idézőt Sz.-ból. A talmudi korszakban ép úg y ismerték,
mintagáóni korszakban sfőképen Szaádja gáón (IX. sz.) foglalkozott vele a
Széfer Jecira kommentárjában, ahol egy másik szerző nevével említi. Név nélkül
más szerzők is számos esetben citálják,főleg arameus fordításában, A keresztény
szerzők előtt szintén igen nagy becse volt s így idéznek belőle Jakab levele,
(4. 5.) Barnabás levele (19. 9), nagyobb mértékben alexandriai Kelemen,
Origenes, Gyprian, Ambrosius, a 393-iki hippoi és 397-iki kartágói zsinatok,
Au-gustinus pedig a kánonba tartozónak minősíti. Ugyanezt tette a tridenti
zsinat is s így a XVI. sz. óta Sz. végérvényesen besoroztatott a kereszténység
szent könyvei közé. 1896-ig csupán a görög és szír szövegek voltak ismeretesek
a régiek közül. Ekkor egy pergament tartalmazó ládát hozott két angol nő a
Keletről és S. Schechter cambridgei egyetemi tanár abban Sz. könyvének héber
szövegét találta meg. Ugyanekkor Neubauer (1. o.) és Covf ey, oxfordi
orientalisták szintén kairói Genisa-kéziratok birtokába jutottak, mire
Schechter személyesen ment Kairóban a talált szövegek átvizsgálására. Ezek
nagyobbrésze a British Múzeumban van. Ehhez járultak az Izrael Levi francia
nagyrabbi és Gaster londoni portugál chacham által felfedezett fragmentumok,
amelyek tartalmazzák Sz. könyve ókori héber szövegének nagyobbrészét, négy
különböző kéziratban, Margoliouth oxfordi tanár azonban nem tartja eredetinek
ezt a héber szöveget, hanem a görög és szir szöveg nyomán készült visszafordításnak
csupán. Van azonban olyan rész is, amely csupán a talált héber szövegben fordul
elő, így a végső himnusz. A tudomány vitái Sz. eredeti szövegét illetőleg még
nincsenek lezárva.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4863. címszó a lexikon =>
853. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14863.htm
CÍMSZÓ: Szirach
SZÓCIKK: Szirach. Jézus, Sz. fiának bölcsességei. Az alexandriai korból
származó nem kanonizált zsidó irat. Héberül: Chochmasz ben Szira ; latinul :
Ecclesiasticus; görögül: Szófia Jészou hüiou Sz. A Talmud Széfer ben Szira Ben
Szira könyve néven ismeri Jerus. Szanhedrin 28a, Chaggiga 13a, Nidda 16b,
Beráchot llb, T-szefosz, Jad Hachazaka II. 13 . Héber példányát Jeromos
egyházatya Maslim Parabolae néven említi. A kanonizált és az apokrif iratok
szerzői között Sz. az egyetlen, aki teljes névvel művének szerzőjéül és a munka
végén Jeruzsálemből származónak vallja magát. A görög szöveg szerint Sz. sokat
utazott és sokszor volt halálos veszedelemben. 34. 11-12. Bizonyossággal
azonban csak annyit tudnak róla, hogy nagy tudós volt, igen járatos a
Szentírásban és Alexandriában élt 247-222 között a rendes időszámítás előtt.
Valószínű, hogy a könyv tulajdonképpeni szerzője Sz. nagyatyja volt, aki azt
héber nyelven írta és a szerzőként szereplő unokája csak görögre fordította le.
A könyv különböző korszakokból származó aforizmákat és maximákat tartalmaz.
Hogy a gyűjtemény több korszaknak a produktuma, a gyakori ismétlések és
előforduló ellentmondások bizonyítják. A szöveg időbeli keletkezésének
megállapítását megnehezíti az a körülmény, hogy Sz. Simon néven említi a
jeruzsálemi főpapot, ilyen nevű főpap azonban több volt az utolsó két
században. Ha hinni lehet Josephusnak, aki Sz.-ban I. Simont, az Igazságost
sejti, akkor a könyv ép egy századdal idősebb. Sz. könyve nagyon hasonlít a
Példa-beszédek-hez kivéve azt a körülményt, hogy az egy szerző keze jobban
meglátszik rajta, mint a különböző fordításokból összeállított Példabeszédeken,
amelyek aforizmák antológiájának tekinthetők. Sz. könyve morális tanácsokat és aforizmákat
tartalmaz, amelyek gyakran utilitáriusak s az élet minden körülményeire
alkalmazhatók. Egyaránt szólnak szülőknek, gyermekeknek, férjnek, feleségnek,
tanítványnak, tanítónak, fiatalnak, öregnek, barátnak, szegénynek, gazdagnak.
Számos mondása az udvariasságról és csiszoltságról, az embernek saját maga és
mások iránt való kötelességéről, a szegényekkel, a társadalommal és az
állammal, de leginkább Istennel szemben való viselkedéséről szól. Nem annyira
tartalmuk, mint külső formájuk, versszerkezetük szerint csoportosítja őket. A
különböző fejezeteket bevezető elmélkedés előzi meg. A bölcsesség Sz. mondása
szerint azonos az istenfélelemmel. A miszticizmust elveti, ellenben a mózesi
törvényt a legmagasabbra értékeli; ismeri az emberi szív minden megnyilatkozását
és az élet csalódásait; szíve a szegénnyel és elnyomottal is együtt érez, de a
nők iránt legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik. Gondolatai mindig tiszták,
emelkedettek s mai szóval elve szabadelvűek, Sz. müvének egyik alapja a régi
idők erkölcseinek története és a hithűség, másik alapja pedig a saját korának
epikureus filozófiája. Egyéni önállóságát is érvényesíti s a neki nem tetsző és
nézeteivel ellenkező teóriákat megtámadja, pl. azt, hogy az isteni kegy minden
bűnt megbocsájt, hogy az embernek nincs szabad akarata, hogy Isten közömbös az
emberiséggel szemben s nem jutalmazza az erényt. Sz. védelmébe veszi az
áldozást és a papságot, - jóllehet ő maga nem volt kohanita - ellenben megveti
a képmutatást s a vallás külső gyakorlatainak összekapcsolását sürgeti a tiszta
lelkiismerettel és jótékonysággal , míg a messiási kor eljövetelét és az örök
békességet vágyakozza s azért Izrael összegyűjtéséért imádkozik, addig a
személyes Messiást, aki Dávid törzséből születik, egyáltalán nem említi, arra célzást
sem tesz, sőt Dávid Házát arra méltatlannak tartja, miután Juda királyai közül
csupán hárman maradtak hívek Istenükhöz. Sz. seholsem beszél a feltámadásról,
sem a lélek halhatatlanságáról, ellenben kívánatosnak tartja a földi javak
józan kiélvezeset mint az élet fenntartásának szükségességét. Ez utóbbi
gondolat a görög filozófia hatása, bármily régi eredetű is Sz. könyve. Sz.
valószínűen sokat utazott s nem hasztalanul említi a nagyhírű görög költőket és
moralistákat. Az általa leírt szokások is inkább görög, mint korabeli zsidó
szokások, ilyen pl. a szibariták szokása, a fatalisták filozófiája, amely a
stoanak felel meg. Kriticizmusa és szkepticizmusa egyenesen a görög filozófia
nagy ismeretére vall, némely gondolata pedig Euripidesével azonos ; a barátságról,
a szerencse bizonytalanságáról, főkép pedig a nők csalárdságáról szóló nézete
teljesen a görög tragikusokéra és moralistákéra emlékeztet, nemkevésbbé azonban
csiszolt formaérzéke is, amely fogalmazásában megnyilvánul. Ugyanilyennek
tudható be könyve végén a névaláírás is, amely addig ismeretlen volt zsidó
iratok szerzőinél. Idegennek ható szokásai s véleményei miatt nem kanonizálták
R. Akiba Jerus. Szanhedrim 28a elítéli Sz.-ot, a jövő életben való hitetlensége
miatt. A Toszefta a nem kanonizált iratok közé sorolja, s egyenrangúvá teszi a
minim gnosztikus és eretnek szekták irataival. Ecclesiastes Rabba 12. 11
kitiltja a zsidó házakból, R. Joseph IV. sz.-i talmudszerző eltiltja Sz.
olvasását is Szanhedrin 100a , ami azonban csupán a tanintézetben való
nyilvános felolvasásra vonatkozik. A megokolást is közlik s ebből látjuk, hogy
misantropiája, nőgyülölete is epikurianizmusa miatt tiltottak meg Sz.
olvasását. A tilalom dacára Sz. könyve rendkívül népszerű olvasmány volt a
zsidóknál az ókorban, ami abból látható, hogy a többi apokrifa így Tobit,
Enoch, a Salamon-Zsoltárok sűrűn idézik; de a Talmud, a Midrások, a Derech Erec
R. is magukon viselik Sz. nyomait. A Szanhedrin névszerint idézi 100b és
Jebámot 63c , de azonkívül még a Talmud számos helyén fordul elő idézőt
Sz.-ból. A talmudi korszakban ép úg y ismerték, mintagáóni korszakban sfőképen
Szaádja gáón IX. sz. foglalkozott vele a Széfer Jecira kommentárjában, ahol egy
másik szerző nevével említi. Név nélkül más szerzők is számos esetben citálják,főleg
arameus fordításában, A keresztény szerzők előtt szintén igen nagy becse volt s
így idéznek belőle Jakab levele, 4. 5. Barnabás levele 19. 9 , nagyobb
mértékben alexandriai Kelemen, Origenes, Gyprian, Ambrosius, a 393-iki hippoi
és 397-iki kartágói zsinatok, Au-gustinus pedig a kánonba tartozónak minősíti.
Ugyanezt tette a tridenti zsinat is s így a XVI. sz. óta Sz. végérvényesen
besoroztatott a kereszténység szent könyvei közé. 1896-ig csupán a görög és
szír szövegek voltak ismeretesek a régiek közül. Ekkor egy pergament tartalmazó
ládát hozott két angol nő a Keletről és S. Schechter cambridgei egyetemi tanár
abban Sz. könyvének héber szövegét találta meg. Ugyanekkor Neubauer 1. o. és
Covf ey, oxfordi orientalisták szintén kairói Genisa-kéziratok birtokába
jutottak, mire Schechter személyesen ment Kairóban a talált szövegek
átvizsgálására. Ezek nagyobbrésze a British Múzeumban van. Ehhez járultak az
Izrael Levi francia nagyrabbi és Gaster londoni portugál chacham által
felfedezett fragmentumok, amelyek tartalmazzák Sz. könyve ókori héber
szövegének nagyobbrészét, négy különböző kéziratban, Margoliouth oxfordi tanár
azonban nem tartja eredetinek ezt a héber szöveget, hanem a görög és szir
szöveg nyomán készült visszafordításnak csupán. Van azonban olyan rész is,
amely csupán a talált héber szövegben fordul elő, így a végső himnusz. A
tudomány vitái Sz. eredeti szövegét illetőleg még nincsenek lezárva.
14863.ht
CÍMSZÓ Szirac
SZÓCIKK Szirach Jézus Sz fiána bölcsességei A alexandria korbó származ ne
kanonizál zsid irat Héberül Chochmas be Szir latinu Ecclesiasticus görögül
Szófi Jészo hüio Sz Talmu Széfe be Szir Be Szir könyv néve ismer Jerus
Szanhedri 28a Chaggig 13a Nidd 16b Berácho llb T-szefosz Ja Hachazak II 1 Hébe
példányá Jeromo egyházaty Masli Parabola néve említi kanonizál é a apokri irato
szerző közöt Sz a egyetlen ak telje névve művéne szerzőjéü é munk végé
Jeruzsálembő származóna vallj magát görö szöve szerin Sz soka utazot é sokszo
vol halálo veszedelemben 34 11-12 Bizonyosságga azonba csa annyi tudna róla hog
nag tudó volt ige járato Szentírásba é Alexandriába él 247-22 közöt rende
időszámítá előtt Valószínű hog köny tulajdonképpen szerzőj Sz nagyatyj volt ak
az hébe nyelve írt é szerzőkén szerepl unokáj csa görögr fordított le köny
különböz korszakokbó származ aforizmáka é maximáka tartalmaz Hog gyűjtemén töb
korszakna produktuma gyakor ismétlése é előfordul ellentmondáso bizonyítják
szöve időbel keletkezéséne megállapításá megnehezít a körülmény hog Sz Simo
néve említ jeruzsálem főpapot ilye nev főpa azonba töb vol a utols ké században
H hinn lehe Josephusnak ak Sz.-ba I Simont a Igazságos sejti akko köny é eg
századda idősebb Sz könyv nagyo hasonlí Példa-beszédek-he kivév az körülményt
hog a eg szerz kez jobba meglátszi rajta min különböz fordításokbó összeállítot
Példabeszédeken amelye aforizmá antológiájána tekinthetők Sz könyv moráli
tanácsoka é aforizmáka tartalmaz amelye gyakra utilitáriusa a éle minde
körülményeir alkalmazhatók Egyarán szólna szülőknek gyermekeknek férjnek
feleségnek tanítványnak tanítónak fiatalnak öregnek barátnak szegénynek
gazdagnak Számo mondás a udvariasságró é csiszoltságról a emberne sajá mag é
máso irán val kötelességéről szegényekkel társadalomma é a állammal d leginkáb
Istenne szembe val viselkedésérő szól Ne annyir tartalmuk min küls formájuk
versszerkezetü szerin csoportosítj őket különböz fejezeteke bevezet elmélkedé
előz meg bölcsessé Sz mondás szerin azono a istenfélelemmel miszticizmus elveti
ellenbe mózes törvény legmagasabbr értékeli ismer a ember szí minde
megnyilatkozásá é a éle csalódásait szív szegénnye é elnyomotta i együt érez d
nő irán legteljeseb bizalmatlanságga viseltetik Gondolata mindi tiszták
emelkedette ma szóva elv szabadelvűek Sz müvéne egyi alapj rég idő erkölcseine
történet é hithűség mási alapj pedi sajá korána epikureu filozófiája Egyén
önállóságá i érvényesít nek ne tetsz é nézeteive ellenkez teóriáka megtámadja
pl azt hog a isten keg minde bűn megbocsájt hog a emberne ninc szaba akarata
hog Iste közömbö a emberiségge szembe ne jutalmazz a erényt Sz védelméb vesz a
áldozás é papságot jóllehe mag ne vol kohanit ellenbe megvet képmutatás vallá
küls gyakorlataina összekapcsolásá sürget tiszt lelkiismerette é jótékonyságga
mí messiás ko eljövetelé é a örö békessége vágyakozz azér Izrae összegyűjtéséér
imádkozik addi személye Messiást ak Dávi törzsébő születik egyáltalá ne említi
arr célzás se tesz ső Dávi Házá arr méltatlanna tartja miutá Jud királya közü
csupá hárma maradta híve Istenükhöz Sz seholse beszé feltámadásról se léle
halhatatlanságáról ellenbe kívánatosna tartj föld java józa kiélvezese min a
éle fenntartásána szükségességét E utóbb gondola görö filozófi hatása bármil
rég eredet i Sz könyve Sz valószínűe soka utazot ne hasztalanu említ nagyhír
görö költőke é moralistákat A által leír szokáso i inkáb görög min korabel zsid
szokások ilye pl szibaritá szokása fatalistá filozófiája amel stoana fele meg
Kriticizmus é szkepticizmus egyenese görö filozófi nag ismeretér vall némel
gondolat pedi Euripideséve azono barátságról szerencs bizonytalanságáról főké
pedi nő csalárdságáró szól nézet teljese görö tragikusokér é moralistákér
emlékeztet nemkevésbb azonba csiszol formaérzék is amel fogalmazásába
megnyilvánul Ugyanilyenne tudhat b könyv végé névaláírá is amel addi ismeretle
vol zsid irato szerzőinél Idegenne hat szokása véleménye miat ne kanonizáltá R
Akib Jerus Szanhedri 28 elítél Sz.-ot jöv életbe val hitetlenség miatt Toszeft
ne kanonizál irato köz sorolja egyenrangúv tesz mini gnosztiku é eretne szektá
irataival Ecclesiaste Rabb 12 1 kitiltj zsid házakból R Josep IV sz.-
talmudszerz eltiltj Sz olvasásá i Szanhedri 100 am azonba csupá tanintézetbe
val nyilváno felolvasásr vonatkozik megokolás i közli ebbő látjuk hog
misantropiája nőgyülölet i epikurianizmus miat tiltotta me Sz olvasását tilalo
dacár Sz könyv rendkívü népszer olvasmán vol zsidókná a ókorban am abbó látható
hog több apokrif íg Tobit Enoch Salamon-Zsoltáro sűrű idézik d Talmud Midrások
Derec Ere R i maguko viseli Sz nyomait Szanhedri névszerin idéz 100 é Jebámo 63
d azonkívü mé Talmu számo helyé fordu el idéző Sz.-ból talmud korszakba é ú
ismerték mintagáón korszakba sfőképe Szaádj gáó IX sz foglalkozot vel Széfe
Jecir kommentárjában aho eg mási szerz nevéve említi Né nélkü má szerző i számo
esetbe citálják,főle arameu fordításában keresztén szerző előt szinté ige nag
becs vol íg idézne belől Jaka levele 4 5 Barnabá level 19 nagyob mértékbe
alexandria Kelemen Origenes Gyprian Ambrosius 393-ik hippo é 397-ik kartágó
zsinatok Au-gustinu pedi kánonb tartozóna minősíti Ugyanez tett trident zsina i
íg XVI sz ót Sz végérvényese besoroztatot kereszténysé szen könyve közé 1896-i
csupá görö é szí szövege volta ismeretese régie közül Ekko eg pergamen
tartalmaz ládá hozot ké ango n Keletrő é S Schechte cambridge egyetem taná abba
Sz könyvéne hébe szövegé talált meg Ugyanekko Neubaue 1 o é Cov ey oxford
orientalistá szinté kairó Genisa-kézirato birtokáb jutottak mir Schechte
személyese men Kairóba talál szövege átvizsgálására Eze nagyobbrész Britis
Múzeumba van Ehhe járulta a Izrae Lev franci nagyrabb é Gaste london portugá
chacha álta felfedezet fragmentumok amelye tartalmazzá Sz könyv ókor hébe
szövegéne nagyobbrészét nég különböz kéziratban Margoliout oxford taná azonba
ne tartj eredetine ez hébe szöveget hane görö é szi szöve nyomá készül
visszafordításna csupán Va azonba olya rés is amel csupá talál hébe szövegbe
fordu elő íg végs himnusz tudomán vitá Sz eredet szövegé illetőle mé nincsene
lezárva
14863.h
CÍMSZ Szira
SZÓCIK Szirac Jézu S fián bölcsessége alexandri korb szárma n kanonizá zsi
ira Héberü Chochma b Szi latin Ecclesiasticu görögü Szóf Jész hüi S Talm Széf b
Szi B Szi köny név isme Jeru Szanhedr 28 Chaggi 13 Nid 16 Berách ll T-szefos J
Hachaza I Héb példány Jerom egyházat Masl Parabol név említ kanonizá apokr irat
szerz közö S egyetle a telj névv művén szerzőjé mun vég Jeruzsálemb származón
vall magá gör szöv szeri S sok utazo soksz vo halál veszedelembe 3 11-1
Bizonyosságg azonb cs anny tudn ról ho na tud vol ig járat Szentírásb
Alexandriáb é 247-2 közö rend időszámít előt Valószín ho kön tulajdonképpe
szerző S nagyaty vol a a héb nyelv ír szerzőké szerep unoká cs görög fordítot l
kön különbö korszakokb szárma aforizmák maximák tartalma Ho gyűjtemé tö
korszakn produktum gyako ismétlés előfordu ellentmondás bizonyítjá szöv időbe
keletkezésén megállapítás megnehezí körülmén ho S Sim név emlí jeruzsále főpapo
ily ne főp azonb tö vo utol k századba hin leh Josephusna a Sz.-b Simon
Igazságo sejt akk kön e századd időseb S köny nagy hasonl Példa-beszédek-h kivé
a körülmény ho e szer ke jobb meglátsz rajt mi különbö fordításokb összeállíto
Példabeszédeke amely aforizm antológiáján tekinthető S köny morál tanácsok
aforizmák tartalma amely gyakr utilitárius él mind körülményei alkalmazható
Egyará szóln szülőkne gyermekekne férjne feleségne tanítványna tanítóna
fiatalna öregne barátna szegényne gazdagna Szám mondá udvariasságr
csiszoltságró embern saj ma más irá va kötelességérő szegényekke társadalomm
államma leginká Istenn szemb va viselkedésér szó N annyi tartalmu mi kül
formáju versszerkezet szeri csoportosít őke különbö fejezetek beveze elmélked
elő me bölcsess S mondá szeri azon istenfélelemme miszticizmu elvet ellenb móze
törvén legmagasabb értékel isme embe sz mind megnyilatkozás él csalódásai szí
szegénny elnyomott együ ére n irá legteljese bizalmatlanságg viselteti Gondolat
mind tisztá emelkedett m szóv el szabadelvűe S müvén egy alap ré id erkölcsein
történe hithűsé más alap ped saj korán epikure filozófiáj Egyé önállóság
érvényesí ne n tets nézeteiv ellenke teóriák megtámadj p az ho iste ke mind bű
megbocsáj ho embern nin szab akarat ho Ist közömb emberiségg szemb n jutalmaz
erény S védelmé ves áldozá papságo jólleh ma n vo kohani ellenb megve képmutatá
vall kül gyakorlatain összekapcsolás sürge tisz lelkiismerett jótékonyságg m messiá
k eljövetel ör békesség vágyakoz azé Izra összegyűjtéséé imádkozi add személy
Messiás a Dáv törzséb születi egyáltal n említ ar célzá s tes s Dáv Ház ar
méltatlann tartj miut Ju király köz csup hárm maradt hív Istenükhö S sehols
besz feltámadásró s lél halhatatlanságáró ellenb kívánatosn tart föl jav józ
kiélvezes mi él fenntartásán szükségességé utób gondol gör filozóf hatás bármi
ré erede S könyv S valószínű sok utazo n hasztalan emlí nagyhí gör költők
moralistáka álta leí szokás inká görö mi korabe zsi szokáso ily p szibarit
szokás fatalist filozófiáj ame stoan fel me Kriticizmu szkepticizmu egyenes gör
filozóf na ismereté val néme gondola ped Euripidesév azon barátságró szerenc
bizonytalanságáró fők ped n csalárdságár szó néze teljes gör tragikusoké
moralistáké emlékezte nemkevésb azonb csiszo formaérzé i ame fogalmazásáb
megnyilvánu Ugyanilyenn tudha köny vég névaláír i ame add ismeretl vo zsi irat
szerzőiné Idegenn ha szokás vélemény mia n kanonizált Aki Jeru Szanhedr 2 elíté
Sz.-o jö életb va hitetlensé miat Toszef n kanonizá irat kö sorolj egyenrangú
tes min gnosztik eretn szekt irataiva Ecclesiast Rab 1 kitilt zsi házakbó Jose
I sz. talmudszer eltilt S olvasás Szanhedr
14863.
CÍMS Szir
SZÓCI Szira Jéz fiá bölcsesség alexandr kor szárm kanoniz zs ir Héber
Chochm Sz lati Ecclesiastic görög Szó Jés hü Tal Szé Sz Sz kön né ism Jer
Szanhed 2 Chagg 1 Ni 1 Berác l T-szefo Hachaz Hé példán Jero egyháza Mas Parabo
né emlí kanoniz apok ira szer köz egyetl tel név művé szerzőj mu vé Jeruzsálem
származó val mag gö szö szer so utaz soks v halá veszedelemb 11- Bizonyosság
azon c ann tud ró h n tu vo i jára Szentírás Alexandriá 247- köz ren időszámí
elő Valószí h kö tulajdonképp szerz nagyat vo hé nyel í szerzők szere unok c
görö fordíto kö különb korszakok szárm aforizmá maximá tartalm H gyűjtem t
korszak produktu gyak ismétlé előford ellentmondá bizonyítj szö időb
keletkezésé megállapítá megnehez körülmé h Si né eml jeruzsál főpap il n fő
azon t v uto századb hi le Josephusn Sz.- Simo Igazság sej ak kö század időse
kön nag hason Példa-beszédek- kiv körülmén h sze k job megláts raj m különb
fordítások összeállít Példabeszédek amel aforiz antológiájá tekinthet kön morá
tanácso aforizmá tartalm amel gyak utilitáriu é min körülménye alkalmazhat
Egyar szól szülőkn gyermekekn férjn feleségn tanítványn tanítón fiataln öregn
barátn szegényn gazdagn Szá mond udvariasság csiszoltságr ember sa m má ir v
kötelességér szegényekk társadalom államm legink Isten szem v viselkedésé sz
anny tartalm m kü formáj versszerkeze szer csoportosí ők különb fejezete bevez
elmélke el m bölcses mond szer azo istenfélelemm miszticizm elve ellen móz
törvé legmagasab értéke ism emb s min megnyilatkozá é csalódása sz szegénn
elnyomot egy ér ir legteljes bizalmatlanság viseltet Gondola min tiszt
emelkedet szó e szabadelvű müvé eg ala r i erkölcsei történ hithűs má ala pe sa
korá epikur filozófiá Egy önállósá érvényes n tet nézetei ellenk teóriá
megtámad a h ist k min b megbocsá h ember ni sza akara h Is közöm emberiség
szem jutalma erén védelm ve áldoz papság jólle m v kohan ellen megv képmutat
val kü gyakorlatai összekapcsolá sürg tis lelkiismeret jótékonyság messi
eljövete ö békessé vágyako az Izr összegyűjtésé imádkoz ad személ Messiá Dá
törzsé szület egyálta emlí a célz te Dá Há a méltatlan tart miu J királ kö csu
hár marad hí Istenükh sehol bes feltámadásr lé halhatatlanságár ellen kívánatos
tar fö ja jó kiélveze m é fenntartásá szükségesség utó gondo gö filozó hatá
bárm r ered köny valószín so utaz hasztala eml nagyh gö költő moralisták ált le
szoká ink gör m korab zs szokás il szibari szoká fatalis filozófiá am stoa fe m
Kriticizm szkepticizm egyene gö filozó n ismeret va ném gondol pe Euripidesé
azo barátságr szeren bizonytalanságár fő pe csalárdságá sz néz telje gö
tragikusok moralisták emlékezt nemkevés azon csisz formaérz am fogalmazásá
megnyilván Ugyanilyen tudh kön vé névaláí am ad ismeret v zs ira szerzőin
Idegen h szoká vélemén mi kanonizál Ak Jer Szanhed elít Sz.- j élet v hitetlens
mia Tosze kanoniz ira k sorol egyenrang te mi gnoszti eret szek irataiv
Ecclesias Ra kitil zs házakb Jos sz talmudsze eltil olvasá Szanhed 1 azon csu
tanintézet v nyilvá felolvasá vonatkoz megokol köz eb látj h misantropiá
nőgyülöl epikurianizm mi tiltot olvasás tila dac kön rendkí népsz olvasm v
zsidók ókorb ab látha h tö apokr Tob Eno Salamon-Zsoltá sű idéz Talm Midrás Der
E magu vise nyoma Szanhed névszer id 1 Jebá azonkí Tal szá hel for idé Sz.-b
talm korszak ismert mintagá korszak sfőké Szaá g foglalkoz v Szé Jec kommentárjáb
a má sze nevé emlí nél szer szá eset citálják,fő aram fordításáb kereszt szer
el szin i n be v idéz bel Ja leve Barna lev nagy mérték alexandr Kelem Origen
Gypri Ambrosi 393- hip 397- kartá zsinat Au-gusti pe káno tartozó minősí Ugyan
te tride zsi X végérvénye besoroztat keresztény sz köny kö 1896 csu gö s szöve
vol ismerete rég köz Ek pergam tartalm lá hoz an Kelet Schech cambrid egyet ta
ab könyvé hé szöve talá m Ugyanek Neuba C oxfo orientalis szin kai
Genisa-kézira birtok jutott m Schech személye m Kairó tal szöve átvizsgálásá E
nagyobbré Brit Múzeum v Eh járul Izr L fran nagyra Gas lond portu chac ál
felfedez fragmentum amel tartalmaz kön ók hé szövegé nagyobbrész n különb
kéziratb Margolio oxfo ta azon tar eredeti hé szöveg ha gö s szö nyo kész visszafordítás
csup azon ol r am csu tal hé szöveg for e vé himnu tudom vi ered szöve illető
nincse lezár
14863
CÍM Szi
SZÓC Szir Jé fi bölcsessé alexand ko szár kanoni z i Hébe Choch S lat
Ecclesiasti görö Sz Jé h Ta Sz S S kö n is Je Szanhe Chag N Berá T-szef Hacha H
példá Jer egyház Ma Parab n eml kanoni apo ir sze kö egyet te né műv szerző m v
Jeruzsále származ va ma g sz sze s uta sok hal veszedelem 11 Bizonyossá azo an
tu r t v jár Szentírá Alexandri 247 kö re időszám el Valósz k tulajdonkép szer
nagya v h nye szerző szer uno gör fordít k külön korszako szár aforizm maxim
tartal gyűjte korsza produkt gya ismétl előfor ellentmond bizonyít sz idő
keletkezés megállapít megnehe körülm S n em jeruzsá főpa i f azo ut század h l
Josephus Sz. Sim Igazsá se a k száza idős kö na haso Példa-beszédek ki körülmé
sz jo meglát ra külön fordításo összeállí Példabeszéde ame afori antológiáj
tekinthe kö mor tanács aforizm tartal ame gya utilitári mi körülmény alkalmazha
Egya szó szülők gyermekek férj feleség tanítvány tanító fiatal öreg barát
szegény gazdag Sz mon udvariassá csiszoltság embe s m i kötelességé szegények
társadalo állam legin Iste sze viselkedés s ann tartal k formá versszerkez sze
csoportos ő külön fejezet beve elmélk e bölcse mon sze az istenfélelem miszticiz
elv elle mó törv legmagasa érték is em mi megnyilatkoz csalódás s szegén
elnyomo eg é i legtelje bizalmatlansá viselte Gondol mi tisz emelkede sz
szabadelv müv e al erkölcse törté hithű m al p s kor epiku filozófi Eg önállós
érvénye te nézete ellen teóri megtáma is mi megbocs embe n sz akar I közö
emberisé sze jutalm eré védel v áldo papsá jóll koha elle meg képmuta va k
gyakorlata összekapcsol sür ti lelkiismere jótékonysá mess eljövet békess
vágyak a Iz összegyűjtés imádko a szemé Messi D törzs szüle egyált eml cél t D
H méltatla tar mi kirá k cs há mara h Istenük seho be feltámadás l
halhatatlanságá elle kívánato ta f j j kiélvez fenntartás szükségessé ut gond g
filoz hat bár ere kön valószí s uta hasztal em nagy g költ moralistá ál l szok
in gö kora z szoká i szibar szok fatali filozófi a sto f Kriticiz szkepticiz
egyen g filoz ismere v né gondo p Euripides az barátság szere bizonytalanságá f
p csalárdság s né telj g tragikuso moralistá emlékez nemkevé azo csis formaér a
fogalmazás megnyilvá Ugyanilye tud kö v névalá a a ismere z ir szerzői Idege
szok vélemé m kanonizá A Je Szanhe elí Sz. éle hitetlen mi Tosz kanoni ir soro
egyenran t m gnoszt ere sze iratai Ecclesia R kiti z házak Jo s talmudsz elti
olvas Szanhe azo cs tanintéze nyilv felolvas vonatko megoko kö e lát misantropi
nőgyülö epikurianiz m tilto olvasá til da kö rendk néps olvas zsidó ókor a láth
t apok To En Salamon-Zsolt s idé Tal Midrá De mag vis nyom Szanhe névsze i Jeb
azonk Ta sz he fo id Sz.- tal korsza ismer mintag korsza sfők Sza foglalko Sz
Je kommentárjá m sz nev eml né sze sz ese citálják,f ara fordításá keresz sze e
szi b idé be J lev Barn le nag mérté alexand Kele Orige Gypr Ambros 393 hi 397
kart zsina Au-gust p kán tartoz minős Ugya t trid zs végérvény besorozta
keresztén s kön k 189 cs g szöv vo ismeret ré kö E perga tartal l ho a Kele
Schec cambri egye t a könyv h szöv tal Ugyane Neub oxf orientali szi ka
Genisa-kézir birto jutot Schec személy Kair ta szöv átvizsgálás nagyobbr Bri
Múzeu E járu Iz fra nagyr Ga lon port cha á felfede fragmentu ame tartalma kö ó
h szöveg nagyobbrés külön kézirat Margoli oxf t azo ta eredet h szöve h g sz ny
kés visszafordítá csu azo o a cs ta h szöve fo v himn tudo v ere szöv illet
nincs lezá
1486
CÍ Sz
SZÓ Szi J f bölcsess alexan k szá kanon Héb Choc la Ecclesiast gör S J T S
k i J Szanh Cha Ber T-sze Hach péld Je egyhá M Para em kanon ap i sz k egye t n
mű szerz Jeruzsál szárma v m s sz ut so ha veszedele 1 Bizonyoss az a t já
Szentír Alexandr 24 k r időszá e Valós tulajdonké sze nagy ny szerz sze un gö
fordí külö korszak szá aforiz maxi tarta gyűjt korsz produk gy ismét előfo
ellentmon bizonyí s id keletkezé megállapí megneh körül e jeruzs főp az u száza
Josephu Sz Si Igazs s száz idő k n has Példa-beszéde k körülm s j meglá r külö
fordítás összeáll Példabeszéd am afor antológiá tekinth k mo tanác aforiz tarta
am gy utilitár m körülmén alkalmazh Egy sz szülő gyermeke fér felesé tanítván
tanít fiata öre bará szegén gazda S mo udvariass csiszoltsá emb kötelesség
szegénye társadal álla legi Ist sz viselkedé an tarta form versszerke sz
csoporto külö fejeze bev elmél bölcs mo sz a istenfélele misztici el ell m tör
legmagas érté i e m megnyilatko csalódá szegé elnyom e legtelj bizalmatlans
viselt Gondo m tis emelked s szabadel mü a erkölcs tört hith a ko epik filozóf
E önálló érvény t nézet elle teór megtám i m megboc emb s aka köz emberis sz
jutal er véde áld paps jól koh ell me képmut v gyakorlat összekapcso sü t
lelkiismer jótékonys mes eljöve békes vágya I összegyűjté imádk szem Mess törz
szül egyál em cé méltatl ta m kir c h mar Istenü seh b feltámadá halhatatlanság
ell kívánat t kiélve fenntartá szükségess u gon filo ha bá er kö valósz ut
haszta e nag köl moralist á szo i g kor szok sziba szo fatal filozóf st Kritici
szkeptici egye filo ismer n gond Euripide a barátsá szer bizonytalanság
csalárdsá n tel tragikus moralist emléke nemkev az csi formaé fogalmazá
megnyilv Ugyanily tu k néval ismer i szerző Ideg szo vélem kanoniz J Szanh el
Sz él hitetle m Tos kanon i sor egyenra gnosz er sz irata Ecclesi kit háza J
talmuds elt olva Szanh az c tanintéz nyil felolva vonatk megok k lá misantrop
nőgyül epikuriani tilt olvas ti d k rend nép olva zsid óko lát apo T E
Salamon-Zsol id Ta Midr D ma vi nyo Szanh névsz Je azon T s h f i Sz. ta korsz
isme minta korsz sfő Sz foglalk S J kommentárj s ne em n sz s es citálják, ar
fordítás keres sz sz id b le Bar l na mért alexan Kel Orig Gyp Ambro 39 h 39
kar zsin Au-gus ká tarto minő Ugy tri z végérvén besorozt kereszté kö 18 c szö
v ismere r k perg tarta h Kel Sche cambr egy köny szö ta Ugyan Neu ox oriental
sz k Genisa-kézi birt juto Sche személ Kai t szö átvizsgálá nagyobb Br Múze jár
I fr nagy G lo por ch felfed fragment am tartalm k szöve nagyobbré külö kézira
Margol ox az t erede szöv s n ké visszafordít cs az c t szöv f him tud er szö
ille ninc lez