15449.htm

CÍMSZÓ: Zeloták

SZÓCIKK: "Zelotak (héb.: kannáim), a. m. túlbuzgók, így nevezik azt a zsidó nemzeti, faji és szigorúan, vallási alapon álló pártot, amely Judaea fennállásának utolsó századában, főképpen pedig Jeru­zsálem elpusztulása korában a legelszántabb és legvégsőkig menő harcot hirdette és ténylegesen alkalmazta Róma és a pogány befolyás ellen. A Z. pártjának tagjait másképpen «sicarii» néven is említik, mert mint harcosok, állandóan tőrrel (sicae) jártak és ha bárhol szentségtörést láttak, ami a zsidó érzést provokálta, kíméletlenül leszúrták a botránkoztatót. Josephus nyomán Graetz és Schürer arra az eredményre jutnak, hogy a Z.-at negyedik pártnak kell tekinteni a farizeusok, szadduceusok és esszénus-chaszideusok (1 az illető címszavaknál) mellett s hogy ezt a pártot Galileai Juda alapította (Josephus, De bello judaico II. 8, § 1; Antiquiates XVIII. 1. § 1, 6). Ennek a megállapításnak azonban ellentmond az a tény, hogy éppen már Galileai Juda atyja, Ezekia guerilla-csapatot szervezett az idumeai Heródes ellen, mint azt Josephus állítja (De bello judaico I. 10, § 5; Antiquit. XIV. 9, § 2), még inkább azonban az, hogy Herodes alatt már voltak organizált merénylő szervezetei a Z.-nak. A «Törvény iránti vakbuzgalom» a makkabeus korszakban a jámborság fokmérője lett az erőszakos hellenizálással szemben. Így magáról Mattathias főpapról olvassuk, hogy Fineaszhoz hasonló buzgalommal cselekedett, amikor a zsidó bálványimádót ledöfte. Mattathias mon­dása: «Aki a Törvény buzgó védelmezője (zelota) s megőrzi a Szövetséget, az kövessen engem» (I. Maccab. II. 27. 43-45), a valóságban a Z. pártjának elismerése volt. A Talmud különböző helyei tanuskodnak arról, hogy a Z. valóban fanatikus túlbuzgók voltak. így nem engedték meg semmi körülmények közt a nemzsidó nővel való házasságot és érintkezést, a kép- és bálványimádás puszta szemlélését, a szobrokra való puszta rátekintést, az árnyékukban való hűsölést. A pogány szokások utánzását pedig a legerélyesebben eltiltották. De erkölcsi tartalmat nem csupán ab­ból merített az irányzatuk, hogy ők maguk ezektől valóban őszintén undorodtak, hanem ama szóbeli hagyományból is, hogy Isten csupán bálványimádás esetében alkalmaz bosszút: «Amíg bálványimádás van a világon, addig isteni harag is létezik» (Szifré Deuter. 96 ; Szanhedr. 106 ; v. ö.I. Makkab. III. 8). A Z. keletkezését Josephus s részben elveszett műve nyomán részleteseb ben Hippolytus keresztény egyházatya Originis Philosophumena sive Ammium Haeresium Reputatio c. műve adja (9.26., ed. Dunker 1859) igen érdekesen : «Ezeknek (t. i. az esszénusoknak) némelyike még szigorúbb gyakorlatot követ azáltal, hogy nem vesz kezébe és nem néz rá a pénzre, melyen kép van, mondván, hogy senkinek sem szabad hordania vagy néznie képet: sem nem lépik át egy város kapuját, amelyen szobrok vannak, minthogy tilos a Törvénybe ütköző kép alatt elhaladni.» «Mások a nem-cirkumcizionalt idegeneket, akik az istentiszteletet megfigyelik s nem vetik magukat alá a rítusnak, vonakodás esetén nyomban megölik. Ezekért őket Z.-nak vagy «sicarii»-nek nevezik. Mások ismét senkit sem szólítanak Úrnak, kivéve Istent, még ha kínozzák vagy megölik őket, akkor sem.» Herodes idegen uralma robbantotta ki a Z. fanatizmusát s alakította át őket politikai pártszervezetté. Josephus leírja, hogy míg az iskola- és törvényhozásvezető Sémája és Abbalion Szanhedrin-ülnökök hallgatólag elismerték Herodest, addig voltak olyanok, akiket torturával sem lehetett rábírni arra, hogy királynak nevezzék azt.» (Antiquit. XIV., XV.). Ezekia alatt «bandává» szervezkedtek ezek a túlbuzgók, de valójában nem banditák voltak, hanem Heródes véres uralmának rendszeres támadói. Maga Josephus, aki minden buzgó patriótát, aki a véres szörnyeteggel szembe mert szállni, banditának nevez, csodálattal emlékezik meg a Z. vértanuságra kész állhatatosságáról. Egy esetet mond el Josephus a számtalan tragédia közül: az egyik zelota ahelyett, hogy megadta volna magát az usurpátor-nak, a kavernába menekült és inkább lemészárolta héttagú családját, semhogy gyermekei másnak engedelmeskedjenek, mint az Úrnak, atyáik Istenének (Antiquit. XIV. és Bell. Jud. I.; Assumptio Mosis IX. 1-7). A Z. főerődítménye Sepphoris városa volt (Antiquit. XIV.). Igen jellemző, hogy a «sicca», a tőr használatát a rómaiaktól tanulták el, holott éppen azért harcoltak ellenük, hogy a nép semmiféle szokásukat át ne vehesse. A siccát mégis átvették tőlük, fő¬képp azzal a célzattal, hogy magát Heródest megöljék. Tíz zelota elhatározta, hogy az amfiteátrumban ledöfi az usurpatort. Ez azonban kémeitől megtudta a szándékot és tortura után megölette a merénylőket. A nép mártírnak tisztelte őket és a besúgókat darabokra tépte. Midőn pedig Heródes uralmának végén a Nagy-Templomra a sast feltétette, a Szanhedrin két előkelő tagja és negyven ifjú zelota ledobták azt, amiért valamennyien tüzhalált szenvedtek Heródes rendeletére (Josephus, De belloellum judaico 1.33, § 2; Antiquitaies XVII. 6. §§2-4). Mindazáltal a Z.mozgalma nem szünetelt e véres bűnhödés után sem. Heródes halála után Archelaus ellen küzdöttek s vezetőjük a Heródes által kivégeztetett Ezekia fia, Galileai Juda lett, aki katonailag újból organizálta őket. Ugyanezen Galileai Juda unokái szervezték meg a későbbi Z. küzdelmét és sem kompromisszumba nem mentek bele, sem békét nem akartak kötni Rómával. Juda két fiáról maga Josephus kénytelen megállapítani, hogy szintén mártírhalált haltak, míg harmadik fiát Menachemet királynak akarták elismerni, de ellenségei leszúrták (Bell. Jud. II. 17). Ennek rokona és követője volt Eleazar ben Jair (u. o. és VII.), aki teljesegészében fenntartotta elődei megalkuvást nem tűrő elveit. Túlzó fanatizmusuk miatt, maguk a farizeus tudósok egyidőben «gyilkosoknak» bélyegezték a Z.-at (Szóta IX. 9) s elveiket ezek a békeszerető és tűrő moralista tudósok elvetették. Mégis, amikor Gamalai Judas Galileában Róma ellen szervezkedett, a farizeus R. Cadok, Sammai tanítványa, egyik vezetőül csatlakozott hozzá (Antiqu. XVIII. 11). A Quirinus prokurátor által kivetett adó fizetését megtagadták, mert a rómaiaknak beszolgáltatott adót a rabszolgaság jeléül fogták fel. Főkép Sámmai iskolájának tudósai csatlakoztak a Z.-hoz a Templom lerombolása előtti időben s ezek a fegyver használatát is megengedték és alkalmazták a Törvény védelmében (Sábbát 17a). Mikor I. Agrippa óta Judaeát provinciakép kezelte Róma s a jeruzsálemi Szanhedrint megfosztotta juriszdikciójától, nyilt forradalom tört ki s a Z. vezetői bejárták az egész országot, sereget gyűjtöttek, de minden felkelésüket a római csapatok leverték s vagy kivégezték vagy száműzték vezetőiket (Antiquitates XX. 1, § 1). Juda fiait, Jacobot és Simont a prokurátor, Tiberius Alexander keresztre feszítette (időszám. el. 47). A legborzasztóbb sorsuk azonban Cumanus, Felix és Florus prokurátorok alatt volt a Z.-nak. Ez idő alatt a Róma elleni harcot Eleazar ben Dinai, Amram és Tahina vezették {Antiqu. XX. 1; Bell. Jud. II.; SzotalX. 9). Forradalmaikat,úgy látszik, a tehetősebbek nem szívelték, mert a tulajdonjog elleni merényleteik meglehetős gyakoriak voltak, minthogy abban római érdekeltséget láttak. Ezért számos panasz van ellenük feljegyezve a Talmud-ban (Menachót57a; Jerus. Sabbat 14a; GittinV. 6, 55b ; Jerus. Gittin V. 47b). A római elnyoma¬tással és zsarnoksággal együtt növekedett a Z. fanatizmusa, mellyel kapcsolatban az álmessiások is jelentkeztek. Végül Gessius Florus prokurátor vad vérengzései valósággal őrjöngőkké tették őket (Antiqu. XX.; Bell. Jud. II.) és a terrortól sem riadtak vissza. Két frakció keletkezett, egyik az engedékenyebb, mely engedni akart Rómának, a másik, amely Isten segítségével a legelszántabb harcot kívánta. Ennek vezetője Eleazar ben Anania, a nagy Templom papi kormányzója volt, akihez több pap csatlakozott {Bell. Jud. II. 17; Toszefta Sabbat 17. 6; Gittin 56a). Ezek Galileai Juda fiának, Menachemnek vezetésével a galileai Masadában lemészárolták a római várőrséget s elfoglalták az erődítményt, Eleazar ben Jair pedig a nyilt hadjárat élére állott. Másik vezér Simon bar Giora volt s mindketten jelentékeny hadi redményeket tudtak elérni, így Cestius egész seregét megsemmisítették 66. Galileában Giskalai János lett a vezető, de Josephus még mások neveit is megörökíti (Bell. Jud. II. 21; IV. 4; Vita §. 12, 27, 35-36). Sepphoris vára azonban nem csatla¬kozott a forradalomhoz. Ekkor küldte Josephust, a későbbi történetírót, aki papi törzsből való hadvezér volt, a jeruzsálemi, nagyobbrészt Z.-ból álló Szanhedrin Sepphorisba, hogy álljanak el Róma támogatásától és segítsék a galileaiakat Judea, felszabadításának hősi küzdelmében. Azonban Josephus Róma kezére juttatta Galileát. A Z. emberfeletti hősiességgel küzdöttek tovább a túlnyomó és kitűnő hadvezérekből és katonákból álló rómaiakkal szemben Vespasianus és Ti tus alatt. Maga Josephus kénytelen elismerni ezt a Z. utolsó kitűnő vezetőjének, Eleazar ben Jairnak és társainak tragikus és hősies halála leírásában (Bel. Jud. VII. 8-9). Simon bar Giora, Eleazar ben Simon és Simon ben Jairvalamint Giskalai János vezetésével különböző Z.-frakciók keletkeztek s ezek esztelenül feldúlták a városi lakosság gabonatárházait (Bell. Jud. V. 1; Abt. de R. N. VI.). Simon bar Giorát és Giskalai Jochanant a Titus császár diadalíve alatt hurcolták végig kötéllel nyakuk körül, majd az előbbit a tarpei szikláról ledobták (Bell. Jud. V. 5). Másokat kínoztak, ismét másokat kegyetlenül kivégeztek. A Z. túlzásait a késői történetírás is csak elítélni tudja, de hősiességük és jellemszilárdságuk még ma is csodálatot ébreszthet. Irodalom. Kaufmann, Kohler, Zaelots (Jew. Encycl. 1904); Grätz, Geschichte der Juden III. ; u. a. Jahresbericht (1892); Schürer, Geschichte des Volkes Israel (3. kiad. I.) ; Rosenthal, (Monatsschrift 1893); Krauss Sámuel, (Byzantinische Zachr. II.); u. a., Lehnwörter; J. Derembourg, Essai sur l'Histoire et Géographie de Palestine (1867)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5449. címszó a lexikon => 971. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15449.htm

CÍMSZÓ: Zeloták

SZÓCIKK: Zelotak héb.: kannáim , a. m. túlbuzgók, így nevezik azt a zsidó nemzeti, faji és szigorúan, vallási alapon álló pártot, amely Judaea fennállásának utolsó századában, főképpen pedig Jeru­zsálem elpusztulása korában a legelszántabb és legvégsőkig menő harcot hirdette és ténylegesen alkalmazta Róma és a pogány befolyás ellen. A Z. pártjának tagjait másképpen sicarii néven is említik, mert mint harcosok, állandóan tőrrel sicae jártak és ha bárhol szentségtörést láttak, ami a zsidó érzést provokálta, kíméletlenül leszúrták a botránkoztatót. Josephus nyomán Graetz és Schürer arra az eredményre jutnak, hogy a Z.-at negyedik pártnak kell tekinteni a farizeusok, szadduceusok és esszénus-chaszideusok 1 az illető címszavaknál mellett s hogy ezt a pártot Galileai Juda alapította Josephus, De bello judaico II. 8, § 1; Antiquiates XVIII. 1. § 1, 6 . Ennek a megállapításnak azonban ellentmond az a tény, hogy éppen már Galileai Juda atyja, Ezekia guerilla-csapatot szervezett az idumeai Heródes ellen, mint azt Josephus állítja De bello judaico I. 10, § 5; Antiquit. XIV. 9, § 2 , még inkább azonban az, hogy Herodes alatt már voltak organizált merénylő szervezetei a Z.-nak. A Törvény iránti vakbuzgalom a makkabeus korszakban a jámborság fokmérője lett az erőszakos hellenizálással szemben. Így magáról Mattathias főpapról olvassuk, hogy Fineaszhoz hasonló buzgalommal cselekedett, amikor a zsidó bálványimádót ledöfte. Mattathias mon­dása: Aki a Törvény buzgó védelmezője zelota s megőrzi a Szövetséget, az kövessen engem I. Maccab. II. 27. 43-45 , a valóságban a Z. pártjának elismerése volt. A Talmud különböző helyei tanuskodnak arról, hogy a Z. valóban fanatikus túlbuzgók voltak. így nem engedték meg semmi körülmények közt a nemzsidó nővel való házasságot és érintkezést, a kép- és bálványimádás puszta szemlélését, a szobrokra való puszta rátekintést, az árnyékukban való hűsölést. A pogány szokások utánzását pedig a legerélyesebben eltiltották. De erkölcsi tartalmat nem csupán ab­ból merített az irányzatuk, hogy ők maguk ezektől valóban őszintén undorodtak, hanem ama szóbeli hagyományból is, hogy Isten csupán bálványimádás esetében alkalmaz bosszút: Amíg bálványimádás van a világon, addig isteni harag is létezik Szifré Deuter. 96 ; Szanhedr. 106 ; v. ö.I. Makkab. III. 8 . A Z. keletkezését Josephus s részben elveszett műve nyomán részleteseb ben Hippolytus keresztény egyházatya Originis Philosophumena sive Ammium Haeresium Reputatio c. műve adja 9.26., ed. Dunker 1859 igen érdekesen : Ezeknek t. i. az esszénusoknak némelyike még szigorúbb gyakorlatot követ azáltal, hogy nem vesz kezébe és nem néz rá a pénzre, melyen kép van, mondván, hogy senkinek sem szabad hordania vagy néznie képet: sem nem lépik át egy város kapuját, amelyen szobrok vannak, minthogy tilos a Törvénybe ütköző kép alatt elhaladni. Mások a nem-cirkumcizionalt idegeneket, akik az istentiszteletet megfigyelik s nem vetik magukat alá a rítusnak, vonakodás esetén nyomban megölik. Ezekért őket Z.-nak vagy sicarii -nek nevezik. Mások ismét senkit sem szólítanak Úrnak, kivéve Istent, még ha kínozzák vagy megölik őket, akkor sem. Herodes idegen uralma robbantotta ki a Z. fanatizmusát s alakította át őket politikai pártszervezetté. Josephus leírja, hogy míg az iskola- és törvényhozásvezető Sémája és Abbalion Szanhedrin-ülnökök hallgatólag elismerték Herodest, addig voltak olyanok, akiket torturával sem lehetett rábírni arra, hogy királynak nevezzék azt. Antiquit. XIV., XV. . Ezekia alatt bandává szervezkedtek ezek a túlbuzgók, de valójában nem banditák voltak, hanem Heródes véres uralmának rendszeres támadói. Maga Josephus, aki minden buzgó patriótát, aki a véres szörnyeteggel szembe mert szállni, banditának nevez, csodálattal emlékezik meg a Z. vértanuságra kész állhatatosságáról. Egy esetet mond el Josephus a számtalan tragédia közül: az egyik zelota ahelyett, hogy megadta volna magát az usurpátor-nak, a kavernába menekült és inkább lemészárolta héttagú családját, semhogy gyermekei másnak engedelmeskedjenek, mint az Úrnak, atyáik Istenének Antiquit. XIV. és Bell. Jud. I.; Assumptio Mosis IX. 1-7 . A Z. főerődítménye Sepphoris városa volt Antiquit. XIV. . Igen jellemző, hogy a sicca , a tőr használatát a rómaiaktól tanulták el, holott éppen azért harcoltak ellenük, hogy a nép semmiféle szokásukat át ne vehesse. A siccát mégis átvették tőlük, fő¬képp azzal a célzattal, hogy magát Heródest megöljék. Tíz zelota elhatározta, hogy az amfiteátrumban ledöfi az usurpatort. Ez azonban kémeitől megtudta a szándékot és tortura után megölette a merénylőket. A nép mártírnak tisztelte őket és a besúgókat darabokra tépte. Midőn pedig Heródes uralmának végén a Nagy-Templomra a sast feltétette, a Szanhedrin két előkelő tagja és negyven ifjú zelota ledobták azt, amiért valamennyien tüzhalált szenvedtek Heródes rendeletére Josephus, De belloellum judaico 1.33, § 2; Antiquitaies XVII. 6. §§2-4 . Mindazáltal a Z.mozgalma nem szünetelt e véres bűnhödés után sem. Heródes halála után Archelaus ellen küzdöttek s vezetőjük a Heródes által kivégeztetett Ezekia fia, Galileai Juda lett, aki katonailag újból organizálta őket. Ugyanezen Galileai Juda unokái szervezték meg a későbbi Z. küzdelmét és sem kompromisszumba nem mentek bele, sem békét nem akartak kötni Rómával. Juda két fiáról maga Josephus kénytelen megállapítani, hogy szintén mártírhalált haltak, míg harmadik fiát Menachemet királynak akarták elismerni, de ellenségei leszúrták Bell. Jud. II. 17 . Ennek rokona és követője volt Eleazar ben Jair u. o. és VII. , aki teljesegészében fenntartotta elődei megalkuvást nem tűrő elveit. Túlzó fanatizmusuk miatt, maguk a farizeus tudósok egyidőben gyilkosoknak bélyegezték a Z.-at Szóta IX. 9 s elveiket ezek a békeszerető és tűrő moralista tudósok elvetették. Mégis, amikor Gamalai Judas Galileában Róma ellen szervezkedett, a farizeus R. Cadok, Sammai tanítványa, egyik vezetőül csatlakozott hozzá Antiqu. XVIII. 11 . A Quirinus prokurátor által kivetett adó fizetését megtagadták, mert a rómaiaknak beszolgáltatott adót a rabszolgaság jeléül fogták fel. Főkép Sámmai iskolájának tudósai csatlakoztak a Z.-hoz a Templom lerombolása előtti időben s ezek a fegyver használatát is megengedték és alkalmazták a Törvény védelmében Sábbát 17a . Mikor I. Agrippa óta Judaeát provinciakép kezelte Róma s a jeruzsálemi Szanhedrint megfosztotta juriszdikciójától, nyilt forradalom tört ki s a Z. vezetői bejárták az egész országot, sereget gyűjtöttek, de minden felkelésüket a római csapatok leverték s vagy kivégezték vagy száműzték vezetőiket Antiquitates XX. 1, § 1 . Juda fiait, Jacobot és Simont a prokurátor, Tiberius Alexander keresztre feszítette időszám. el. 47 . A legborzasztóbb sorsuk azonban Cumanus, Felix és Florus prokurátorok alatt volt a Z.-nak. Ez idő alatt a Róma elleni harcot Eleazar ben Dinai, Amram és Tahina vezették {Antiqu. XX. 1; Bell. Jud. II.; SzotalX. 9 . Forradalmaikat,úgy látszik, a tehetősebbek nem szívelték, mert a tulajdonjog elleni merényleteik meglehetős gyakoriak voltak, minthogy abban római érdekeltséget láttak. Ezért számos panasz van ellenük feljegyezve a Talmud-ban Menachót57a; Jerus. Sabbat 14a; GittinV. 6, 55b ; Jerus. Gittin V. 47b . A római elnyoma¬tással és zsarnoksággal együtt növekedett a Z. fanatizmusa, mellyel kapcsolatban az álmessiások is jelentkeztek. Végül Gessius Florus prokurátor vad vérengzései valósággal őrjöngőkké tették őket Antiqu. XX.; Bell. Jud. II. és a terrortól sem riadtak vissza. Két frakció keletkezett, egyik az engedékenyebb, mely engedni akart Rómának, a másik, amely Isten segítségével a legelszántabb harcot kívánta. Ennek vezetője Eleazar ben Anania, a nagy Templom papi kormányzója volt, akihez több pap csatlakozott {Bell. Jud. II. 17; Toszefta Sabbat 17. 6; Gittin 56a . Ezek Galileai Juda fiának, Menachemnek vezetésével a galileai Masadában lemészárolták a római várőrséget s elfoglalták az erődítményt, Eleazar ben Jair pedig a nyilt hadjárat élére állott. Másik vezér Simon bar Giora volt s mindketten jelentékeny hadi redményeket tudtak elérni, így Cestius egész seregét megsemmisítették 66. Galileában Giskalai János lett a vezető, de Josephus még mások neveit is megörökíti Bell. Jud. II. 21; IV. 4; Vita §. 12, 27, 35-36 . Sepphoris vára azonban nem csatla¬kozott a forradalomhoz. Ekkor küldte Josephust, a későbbi történetírót, aki papi törzsből való hadvezér volt, a jeruzsálemi, nagyobbrészt Z.-ból álló Szanhedrin Sepphorisba, hogy álljanak el Róma támogatásától és segítsék a galileaiakat Judea, felszabadításának hősi küzdelmében. Azonban Josephus Róma kezére juttatta Galileát. A Z. emberfeletti hősiességgel küzdöttek tovább a túlnyomó és kitűnő hadvezérekből és katonákból álló rómaiakkal szemben Vespasianus és Ti tus alatt. Maga Josephus kénytelen elismerni ezt a Z. utolsó kitűnő vezetőjének, Eleazar ben Jairnak és társainak tragikus és hősies halála leírásában Bel. Jud. VII. 8-9 . Simon bar Giora, Eleazar ben Simon és Simon ben Jairvalamint Giskalai János vezetésével különböző Z.-frakciók keletkeztek s ezek esztelenül feldúlták a városi lakosság gabonatárházait Bell. Jud. V. 1; Abt. de R. N. VI. . Simon bar Giorát és Giskalai Jochanant a Titus császár diadalíve alatt hurcolták végig kötéllel nyakuk körül, majd az előbbit a tarpei szikláról ledobták Bell. Jud. V. 5 . Másokat kínoztak, ismét másokat kegyetlenül kivégeztek. A Z. túlzásait a késői történetírás is csak elítélni tudja, de hősiességük és jellemszilárdságuk még ma is csodálatot ébreszthet. Irodalom. Kaufmann, Kohler, Zaelots Jew. Encycl. 1904 ; Grätz, Geschichte der Juden III. ; u. a. Jahresbericht 1892 ; Schürer, Geschichte des Volkes Israel 3. kiad. I. ; Rosenthal, Monatsschrift 1893 ; Krauss Sámuel, Byzantinische Zachr. II. ; u. a., Lehnwörter; J. Derembourg, Essai sur l'Histoire et Géographie de Palestine 1867 .

15449.ht

CÍMSZÓ Zelotá

SZÓCIKK Zelota héb. kannái a m túlbuzgók íg nevezi az zsid nemzeti faj é szigorúan vallás alapo áll pártot amel Judae fennállásána utols századában főképpe pedi Jeru­zsále elpusztulás korába legelszántab é legvégsőki men harco hirdett é ténylegese alkalmazt Róm é pogán befolyá ellen Z pártjána tagjai másképpe sicari néve i említik mer min harcosok állandóa tőrre sica járta é h bárho szentségtörés láttak am zsid érzés provokálta kíméletlenü leszúrtá botránkoztatót Josephu nyomá Graet é Schüre arr a eredményr jutnak hog Z.-a negyedi pártna kel tekinten farizeusok szadduceuso é esszénus-chaszideuso a illet címszavakná mellet hog ez párto Galilea Jud alapított Josephus D bell judaic II 8 1 Antiquiate XVIII 1 1 Enne megállapításna azonba ellentmon a tény hog éppe má Galilea Jud atyja Ezeki guerilla-csapato szervezet a idumea Heróde ellen min az Josephu állítj D bell judaic I 10 5 Antiquit XIV 9 mé inkáb azonba az hog Herode alat má volta organizál merényl szervezete Z.-nak Törvén iránt vakbuzgalo makkabeu korszakba jámborsá fokmérőj let a erőszako hellenizálássa szemben Íg magáró Mattathia főpapró olvassuk hog Fineaszho hasonl buzgalomma cselekedett amiko zsid bálványimádó ledöfte Mattathia mon­dása Ak Törvén buzg védelmezőj zelot megőrz Szövetséget a kövesse enge I Maccab II 27 43-4 valóságba Z pártjána elismerés volt Talmu különböz helye tanuskodna arról hog Z valóba fanatiku túlbuzgó voltak íg ne engedté me semm körülménye köz nemzsid nőve val házasságo é érintkezést kép é bálványimádá puszt szemlélését szobrokr val puszt rátekintést a árnyékukba val hűsölést pogán szokáso utánzásá pedi legerélyesebbe eltiltották D erkölcs tartalma ne csupá ab­bó merítet a irányzatuk hog ő magu ezektő valóba őszinté undorodtak hane am szóbel hagyománybó is hog Iste csupá bálványimádá esetébe alkalma bosszút Amí bálványimádá va világon addi isten hara i létezi Szifr Deuter 9 Szanhedr 10 v ö.I Makkab III Z keletkezésé Josephu részbe elveszet műv nyomá részletese be Hippolytu keresztén egyházaty Origini Philosophumen siv Ammiu Haeresiu Reputati c műv adj 9.26. ed Dunke 185 ige érdekese Ezekne t i a esszénusokna némelyik mé szigorúb gyakorlato köve azáltal hog ne ves kezéb é ne né r pénzre melye ké van mondván hog senkine se szaba hordani vag nézni képet se ne lépi á eg váro kapuját amelye szobro vannak minthog tilo Törvényb ütköz ké alat elhaladni Máso nem-cirkumcizional idegeneket aki a istentisztelete megfigyeli ne veti maguka al rítusnak vonakodá eseté nyomba megölik Ezekér őke Z.-na vag sicari -ne nevezik Máso ismé senki se szólítana Úrnak kivév Istent mé h kínozzá vag megöli őket akko sem Herode idege uralm robbantott k Z fanatizmusá alakított á őke politika pártszervezetté Josephu leírja hog mí a iskola é törvényhozásvezet Sémáj é Abbalio Szanhedrin-ülnökö hallgatóla elismerté Herodest addi volta olyanok akike torturáva se lehetet rábírn arra hog királyna nevezzé azt Antiquit XIV. XV Ezeki alat bandáv szervezkedte eze túlbuzgók d valójába ne banditá voltak hane Heróde vére uralmána rendszere támadói Mag Josephus ak minde buzg patriótát ak vére szörnyetegge szemb mer szállni banditána nevez csodálatta emlékezi me Z vértanuságr kés állhatatosságáról Eg esete mon e Josephu számtala tragédi közül a egyi zelot ahelyett hog megadt voln magá a usurpátor-nak kavernáb menekül é inkáb lemészárolt héttag családját semhog gyermeke másna engedelmeskedjenek min a Úrnak atyái Istenéne Antiquit XIV é Bell Jud I. Assumpti Mosi IX 1- Z főerődítmény Sepphori város vol Antiquit XIV Ige jellemző hog sicc tő használatá rómaiaktó tanultá el holot éppe azér harcolta ellenük hog né semmifél szokásuka á n vehesse siccá mégi átvetté tőlük fő¬kép azza célzattal hog magá Heródes megöljék Tí zelot elhatározta hog a amfiteátrumba ledöf a usurpatort E azonba kémeitő megtudt szándéko é tortur utá megölett merénylőket né mártírna tisztelt őke é besúgóka darabokr tépte Midő pedi Heróde uralmána végé Nagy-Templomr sas feltétette Szanhedri ké előkel tagj é negyve ifj zelot ledobtá azt amiér valamennyie tüzhalál szenvedte Heróde rendeletér Josephus D belloellu judaic 1.33 2 Antiquitaie XVII 6 §§2- Mindazálta Z.mozgalm ne szünetel vére bűnhödé utá sem Heróde halál utá Archelau elle küzdötte vezetőjü Heróde álta kivégeztetet Ezeki fia Galilea Jud lett ak katonaila újbó organizált őket Ugyaneze Galilea Jud unoká szervezté me később Z küzdelmé é se kompromisszumb ne mente bele se béké ne akarta kötn Rómával Jud ké fiáró mag Josephu kénytele megállapítani hog szinté mártírhalál haltak mí harmadi fiá Menacheme királyna akartá elismerni d ellensége leszúrtá Bell Jud II 1 Enne rokon é követőj vol Eleaza be Jai u o é VII ak teljesegészébe fenntartott előde megalkuvás ne tűr elveit Túlz fanatizmusu miatt magu farizeu tudóso egyidőbe gyilkosokna bélyegezté Z.-a Szót IX elveike eze békeszeret é tűr moralist tudóso elvetették Mégis amiko Gamala Juda Galileába Róm elle szervezkedett farizeu R Cadok Samma tanítványa egyi vezetőü csatlakozot hozz Antiqu XVIII 1 Quirinu prokuráto álta kivetet ad fizetésé megtagadták mer rómaiakna beszolgáltatot adó rabszolgasá jeléü fogtá fel Főké Sámma iskolájána tudósa csatlakozta Z.-ho Templo lerombolás előtt időbe eze fegyve használatá i megengedté é alkalmaztá Törvén védelmébe Sábbá 17 Miko I Agripp ót Judaeá provinciaké kezelt Róm jeruzsálem Szanhedrin megfosztott juriszdikciójától nyil forradalo tör k Z vezető bejártá a egés országot serege gyűjtöttek d minde felkelésüke róma csapato leverté vag kivégezté vag száműzté vezetőike Antiquitate XX 1 Jud fiait Jacobo é Simon prokurátor Tiberiu Alexande keresztr feszített időszám el 4 legborzasztób sorsu azonba Cumanus Feli é Floru prokurátoro alat vol Z.-nak E id alat Róm ellen harco Eleaza be Dinai Amra é Tahin vezetté {Antiqu XX 1 Bell Jud II. SzotalX Forradalmaikat,úg látszik tehetősebbe ne szívelték mer tulajdonjo ellen merényletei meglehető gyakoria voltak minthog abba róma érdekeltsége láttak Ezér számo panas va ellenü feljegyezv Talmud-ba Menachót57a Jerus Sabba 14a GittinV 6 55 Jerus Gitti V 47 róma elnyoma¬tássa é zsarnokságga együt növekedet Z fanatizmusa mellye kapcsolatba a álmessiáso i jelentkeztek Végü Gessiu Floru prokuráto va vérengzése valóságga őrjöngőkk tetté őke Antiqu XX. Bell Jud II é terrortó se riadta vissza Ké frakci keletkezett egyi a engedékenyebb mel engedn akar Rómának másik amel Iste segítségéve legelszántab harco kívánta Enne vezetőj Eleaza be Anania nag Templo pap kormányzój volt akihe töb pa csatlakozot {Bell Jud II 17 Toszeft Sabba 17 6 Gitti 56 Eze Galilea Jud fiának Menachemne vezetéséve galilea Masadába lemészároltá róma várőrsége elfoglaltá a erődítményt Eleaza be Jai pedi nyil hadjára élér állott Mási vezé Simo ba Gior vol mindkette jelentéken had redményeke tudta elérni íg Cestiu egés seregé megsemmisítetté 66 Galileába Giskala Jáno let vezető d Josephu mé máso nevei i megörökít Bell Jud II 21 IV 4 Vit § 12 27 35-3 Sepphori vár azonba ne csatla¬kozot forradalomhoz Ekko küldt Josephust később történetírót ak pap törzsbő val hadvezé volt jeruzsálemi nagyobbrész Z.-bó áll Szanhedri Sepphorisba hog álljana e Róm támogatásátó é segítsé galileaiaka Judea felszabadításána hős küzdelmében Azonba Josephu Róm kezér juttatt Galileát Z emberfelett hősiességge küzdötte továb túlnyom é kitűn hadvezérekbő é katonákbó áll rómaiakka szembe Vespasianu é T tu alatt Mag Josephu kénytele elismern ez Z utols kitűn vezetőjének Eleaza be Jairna é társaina tragiku é hősie halál leírásába Bel Jud VII 8- Simo ba Giora Eleaza be Simo é Simo be Jairvalamin Giskala Jáno vezetéséve különböz Z.-frakció keletkezte eze esztelenü feldúltá város lakossá gabonatárházai Bell Jud V 1 Abt d R N VI Simo ba Giorá é Giskala Jochanan Titu császá diadalív alat hurcoltá végi kötélle nyaku körül maj a előbbi tarpe szikláró ledobtá Bell Jud V Másoka kínoztak ismé másoka kegyetlenü kivégeztek Z túlzásai késő történetírá i csa elítéln tudja d hősiességü é jellemszilárdságu mé m i csodálato ébreszthet Irodalom Kaufmann Kohler Zaelot Jew Encycl 190 Grätz Geschicht de Jude III u a Jahresberich 189 Schürer Geschicht de Volke Israe 3 kiad I Rosenthal Monatsschrif 189 Kraus Sámuel Byzantinisch Zachr II u a. Lehnwörter J Derembourg Essa su l'Histoir e Géographi d Palestin 186

15449.h

CÍMSZ Zelot

SZÓCIK Zelot héb kanná túlbuzgó í nevez a zsi nemzet fa szigorúa vallá alap ál párto ame Juda fennállásán utol századába főképp ped Jeru­zsál elpusztulá koráb legelszánta legvégsők me harc hirdet tényleges alkalmaz Ró pogá befoly elle pártján tagja másképp sicar név említi me mi harcoso állandó tőrr sic járt bárh szentségtöré látta a zsi érzé provokált kíméletlen leszúrt botránkoztató Joseph nyom Grae Schür ar eredmény jutna ho Z.- negyed pártn ke tekinte farizeuso szadduceus esszénus-chaszideus ille címszavakn melle ho e párt Galile Ju alapítot Josephu bel judai I Antiquiat XVII Enn megállapításn azonb ellentmo tén ho épp m Galile Ju atyj Ezek guerilla-csapat szerveze idume Heród elle mi a Joseph állít bel judai 1 Antiqui XI m inká azonb a ho Herod ala m volt organizá merény szervezet Z.-na Törvé irán vakbuzgal makkabe korszakb jámbors fokmérő le erőszak hellenizáláss szembe Í magár Mattathi főpapr olvassu ho Fineaszh hason buzgalomm cselekedet amik zsi bálványimád ledöft Mattathi mon­dás A Törvé buz védelmező zelo megőr Szövetsége kövess eng Macca I 2 43- valóságb pártján elismeré vol Talm különbö hely tanuskodn arró ho valób fanatik túlbuzg volta í n engedt m sem körülmény kö nemzsi nőv va házasság érintkezés ké bálványimád pusz szemlélésé szobrok va pusz rátekintés árnyékukb va hűsölés pogá szokás utánzás ped legerélyesebb eltiltottá erkölc tartalm n csup ab­b meríte irányzatu ho mag ezekt valób őszint undorodta han a szóbe hagyományb i ho Ist csup bálványimád esetéb alkalm bosszú Am bálványimád v világo add iste har létez Szif Deute Szanhed 1 ö. Makka II keletkezés Joseph részb elvesze mű nyom részletes b Hippolyt kereszté egyházat Origin Philosophume si Ammi Haeresi Reputat mű ad 9.26 e Dunk 18 ig érdekes Ezekn esszénusokn némelyi m szigorú gyakorlat köv azálta ho n ve kezé n n pénzr mely k va mondvá ho senkin s szab hordan va nézn képe s n lép e vár kapujá amely szobr vanna mintho til Törvény ütkö k ala elhaladn Más nem-cirkumciziona idegeneke ak istentisztelet megfigyel n vet maguk a rítusna vonakod eset nyomb megöli Ezeké ők Z.-n va sicar -n nevezi Más ism senk s szólítan Úrna kivé Isten m kínozz va megöl őke akk se Herod ideg ural robbantot fanatizmus alakítot ők politik pártszervezett Joseph leírj ho m iskol törvényhozásveze Sémá Abbali Szanhedrin-ülnök hallgatól elismert Herodes add volt olyano akik torturáv s lehete rábír arr ho királyn nevezz az Antiqui XIV X Ezek ala bandá szervezkedt ez túlbuzgó valójáb n bandit volta han Heród vér uralmán rendszer támadó Ma Josephu a mind buz patriótá a vér szörnyetegg szem me szálln banditán neve csodálatt emlékez m vértanuság ké állhatatosságáró E eset mo Joseph számtal tragéd közü egy zelo ahelyet ho megad vol mag usurpátor-na kaverná menekü inká lemészárol hétta családjá semho gyermek másn engedelmeskedjene mi Úrna atyá Istenén Antiqui XI Bel Ju I Assumpt Mos I 1 főerődítmén Sepphor váro vo Antiqui XI Ig jellemz ho sic t használat rómaiakt tanult e holo épp azé harcolt ellenü ho n semmifé szokásuk vehess sicc még átvett tőlü fő¬ké azz célzatta ho mag Heróde megöljé T zelo elhatározt ho amfiteátrumb ledö usurpator azonb kémeit megtud szándék tortu ut megölet merénylőke n mártírn tisztel ők besúgók darabok tépt Mid ped Heród uralmán vég Nagy-Templom sa feltétett Szanhedr k előke tag negyv if zelo ledobt az amié valamennyi tüzhalá szenvedt Heród rendeleté Josephu belloell judai 1.3 Antiquitai XVI §§2 Mindazált Z.mozgal n szünete vér bűnhöd ut se Heród halá ut Archela ell küzdött vezetőj Heród ált kivégeztete Ezek fi Galile Ju let a katonail újb organizál őke Ugyanez Galile Ju unok szervezt m későb küzdelm s kompromisszum n ment bel s bék n akart köt Rómáva Ju k fiár ma Joseph kénytel megállapítan ho szint mártírhalá halta m harmad fi Menachem királyn akart elismern ellenség leszúrt Bel Ju I Enn roko követő vo Eleaz b Ja VI a teljesegészéb fenntartot előd megalkuvá n tű elvei Túl fanatizmus miat mag farize tudós egyidőb gyilkosokn bélyegezt Z.- Szó I elveik ez békeszere tű moralis tudós elvetetté Mégi amik Gamal Jud Galileáb Ró ell szervezkedet farize Cado Samm tanítvány egy vezető csatlakozo hoz Antiq XVII Quirin prokurát ált kivete a fizetés megtagadtá me rómaiakn beszolgáltato ad rabszolgas jelé fogt fe Fők Sámm iskoláján tudós csatlakozt Z.-h Templ lerombolá előt időb ez fegyv használat megengedt alkalmazt Törvé védelméb Sább 1 Mik Agrip ó Judae provinciak kezel Ró jeruzsále Szanhedri megfosztot juriszdikciójátó nyi forradal tö vezet bejárt egé országo sereg gyűjtötte mind felkelésük róm csapat levert va kivégezt va száműzt vezetőik Antiquitat X Ju fiai Jacob Simo prokuráto Tiberi Alexand kereszt feszítet időszá e legborzasztó sors azonb Cumanu Fel Flor prokurátor ala vo Z.-na i ala Ró elle harc Eleaz b Dina Amr Tahi vezett {Antiq X Bel Ju II Szotal Forradalmaikat,ú látszi tehetősebb n szívelté me tulajdonj elle merénylete meglehet gyakori volta mintho abb róm érdekeltség látta Ezé szám pana v ellen feljegyez Talmud-b Menachót57 Jeru Sabb 14 Gittin 5 Jeru Gitt 4 róm elnyoma¬táss zsarnokságg együ növekede fanatizmus melly kapcsolatb álmessiás jelentkezte Vég Gessi Flor prokurát v vérengzés valóságg őrjöngők tett ők Antiq XX Bel Ju I terrort s riadt vissz K frakc keletkezet egy engedékenyeb me enged aka Rómána mási ame Ist segítségév legelszánta harc kívánt Enn vezető Eleaz b Anani na Templ pa kormányzó vol akih tö p csatlakozo {Bel Ju I 1 Toszef Sabb 1 Gitt 5 Ez Galile Ju fiána Menachemn vezetésév galile Masadáb lemészárolt róm várőrség elfoglalt erődítmény Eleaz b Ja ped nyi hadjár élé állot Más vez Sim b Gio vo mindkett jelentéke ha redmények tudt elérn í Cesti egé sereg megsemmisített 6 Galileáb Giskal Ján le vezet Joseph m más neve megörökí Bel Ju I 2 I Vi 1 2 35- Sepphor vá azonb n csatla¬kozo forradalomho Ekk küld Josephus későb történetíró a pa törzsb va hadvez vol jeruzsálem nagyobbrés Z.-b ál Szanhedr Sepphorisb ho álljan Ró támogatását segíts galileaiak Jude felszabadításán hő küzdelmébe Azonb Joseph Ró kezé juttat Galileá emberfelet hősiességg küzdött tová túlnyo kitű hadvezérekb katonákb ál rómaiakk szemb Vespasian t alat Ma Joseph kénytel elismer e utol kitű vezetőjéne Eleaz b Jairn társain tragik hősi halá leírásáb Be Ju VI 8 Sim b Gior Eleaz b Sim Sim b Jairvalami Giskal Ján vezetésév különbö Z.-frakci keletkezt ez esztelen feldúlt váro lakoss gabonatárháza Bel Ju Ab V Sim b Gior Giskal Jochana Tit csász diadalí ala hurcolt vég kötéll nyak körü ma előbb tarp sziklár ledobt Bel Ju Mások kínozta ism mások kegyetlen kivégezte túlzása kés történetír cs elítél tudj hősiesség jellemszilárdság m csodálat ébreszthe Irodalo Kaufman Kohle Zaelo Je Encyc 19 Grät Geschich d Jud II Jahresberic 18 Schüre Geschich d Volk Isra kia Rosentha Monatsschri 18 Krau Sámue Byzantinisc Zach I a Lehnwörte Derembour Ess s l'Histoi Géograph Palesti 18

15449.

CÍMS Zelo

SZÓCI Zelo hé kann túlbuzg neve zs nemze f szigorú vall ala á párt am Jud fennállásá uto századáb főkép pe Jeru­zsá elpusztul korá legelszánt legvégső m har hirde ténylege alkalma R pog befol ell pártjá tagj máskép sica né említ m m harcos álland tőr si jár bár szentségtör látt zs érz provokál kíméletle leszúr botránkoztat Josep nyo Gra Schü a eredmén jutn h Z. negye párt k tekint farizeus szadduceu esszénus-chaszideu ill címszavak mell h pár Galil J alapíto Joseph be juda Antiquia XVI En megállapítás azon ellentm té h ép Galil J aty Eze guerilla-csapa szervez idum Heró ell m Josep állí be juda Antiqu X ink azon h Hero al vol organiz merén szerveze Z.-n Törv irá vakbuzga makkab korszak jámbor fokmér l erősza hellenizálás szemb magá Mattath főpap olvass h Fineasz haso buzgalom cselekede ami zs bálványimá ledöf Mattath mon­dá Törv bu védelmez zel megő Szövetség köves en Macc 43 valóság pártjá elismer vo Tal különb hel tanuskod arr h való fanati túlbuz volt enged se körülmén k nemzs nő v házassá érintkezé k bálványimá pus szemlélés szobro v pus rátekinté árnyékuk v hűsölé pog szoká utánzá pe legerélyeseb eltiltott erköl tartal csu ab­ merít irányzat h ma ezek való őszin undorodt ha szób hagyomány h Is csu bálványimá eseté alkal bossz A bálványimá világ ad ist ha léte Szi Deut Szanhe ö Makk I keletkezé Josep rész elvesz m nyo részlete Hippoly kereszt egyháza Origi Philosophum s Amm Haeres Reputa m a 9.2 Dun 1 i érdeke Ezek esszénusok némely szigor gyakorla kö azált h v kez pénz mel v mondv h senki sza horda v néz kép lé vá kapuj amel szob vann minth ti Törvén ütk al elhalad Má nem-cirkumcizion idegenek a istentisztele megfigye ve magu rítusn vonako ese nyom megöl Ezek ő Z.- v sica - nevez Má is sen szólíta Úrn kiv Iste kínoz v megö ők ak s Hero ide ura robbanto fanatizmu alakíto ő politi pártszervezet Josep leír h isko törvényhozásvez Sém Abbal Szanhedrin-ülnö hallgató elismer Herode ad vol olyan aki torturá lehet rábí ar h király nevez a Antiqu XI Eze al band szervezked e túlbuzg valójá bandi volt ha Heró vé uralmá rendsze támad M Joseph min bu patriót vé szörnyeteg sze m száll banditá nev csodálat emléke vértanusá k állhatatosságár ese m Josep számta tragé köz eg zel ahelye h mega vo ma usurpátor-n kavern menek ink lemészáro hétt családj semh gyerme más engedelmeskedjen m Úrn aty Istené Antiqu X Be J Assump Mo főerődítmé Seppho vár v Antiqu X I jellem h si használa rómaiak tanul hol ép az harcol ellen h semmif szokásu vehes sic mé átvet től fő¬k az célzatt h ma Heród megölj zel elhatároz h amfiteátrum led usurpato azon kémei megtu szándé tort u megöle merénylők mártír tiszte ő besúgó darabo tép Mi pe Heró uralmá vé Nagy-Templo s feltétet Szanhed elők ta negy i zel ledob a ami valamenny tüzhal szenved Heró rendelet Joseph belloel juda 1. Antiquita XV §§ Mindazál Z.mozga szünet vé bűnhö u s Heró hal u Archel el küzdöt vezető Heró ál kivégeztet Eze f Galil J le katonai új organizá ők Ugyane Galil J uno szervez késő küzdel kompromisszu men be bé akar kö Rómáv J fiá m Josep kényte megállapíta h szin mártírhal halt harma f Menache király akar elismer ellensé leszúr Be J En rok követ v Elea J V teljesegészé fenntarto elő megalkuv t elve Tú fanatizmu mia ma fariz tudó egyidő gyilkosok bélyegez Z. Sz elvei e békeszer t morali tudó elvetett Még ami Gama Ju Galileá R el szervezkede fariz Cad Sam tanítván eg vezet csatlakoz ho Anti XVI Quiri prokurá ál kivet fizeté megtagadt m rómaiak beszolgáltat a rabszolga jel fog f Fő Sám iskolájá tudó csatlakoz Z.- Temp lerombol elő idő e fegy használa megenged alkalmaz Törv védelmé Sáb Mi Agri Juda provincia keze R jeruzsál Szanhedr megfoszto juriszdikcióját ny forrada t veze bejár eg ország sere gyűjtött min felkelésü ró csapa lever v kivégez v száműz vezetői Antiquita J fia Jaco Sim prokurát Tiber Alexan keresz feszíte idősz legborzaszt sor azon Cuman Fe Flo prokuráto al v Z.-n al R ell har Elea Din Am Tah vezet {Anti Be J I Szota Forradalmaikat, látsz tehetőseb szívelt m tulajdon ell merénylet meglehe gyakor volt minth ab ró érdekeltsé látt Ez szá pan elle feljegye Talmud- Menachót5 Jer Sab 1 Gitti Jer Git ró elnyoma¬tás zsarnokság egy növeked fanatizmu mell kapcsolat álmessiá jelentkezt Vé Gess Flo prokurá vérengzé valóság őrjöngő tet ő Anti X Be J terror riad viss frak keletkeze eg engedékenye m enge ak Rómán más am Is segítségé legelszánt har kíván En vezet Elea Anan n Temp p kormányz vo aki t csatlakoz {Be J Tosze Sab Git E Galil J fián Menachem vezetésé galil Masadá lemészárol ró várőrsé elfoglal erődítmén Elea J pe ny hadjá él állo Má ve Si Gi v mindket jelenték h redménye tud elér Cest eg sere megsemmisítet Galileá Giska Já l veze Josep má nev megörök Be J V 35 Seppho v azon csatla¬koz forradalomh Ek kül Josephu késő történetír p törzs v hadve vo jeruzsále nagyobbré Z.- á Szanhed Sepphoris h állja R támogatásá segít galileaia Jud felszabadításá h küzdelméb Azon Josep R kez jutta Galile emberfele hősiesség küzdöt tov túlny kit hadvezérek katonák á rómaiak szem Vespasia ala M Josep kényte elisme uto kit vezetőjén Elea Jair társai tragi hős hal leírásá B J V Si Gio Elea Si Si Jairvalam Giska Já vezetésé különb Z.-frakc keletkez e esztele feldúl vár lakos gabonatárház Be J A Si Gio Giska Jochan Ti csás diadal al hurcol vé kötél nya kör m előb tar sziklá ledob Be J Máso kínozt is máso kegyetle kivégezt túlzás ké történetí c elíté tud hősiessé jellemszilárdsá csodála ébreszth Irodal Kaufma Kohl Zael J Ency 1 Grä Geschic Ju I Jahresberi 1 Schür Geschic Vol Isr ki Rosenth Monatsschr 1 Kra Sámu Byzantinis Zac Lehnwört Derembou Es l'Histo Géograp Palest 1

15449

CÍM Zel

SZÓC Zel h kan túlbuz nev z nemz szigor val al pár a Ju fennállás ut századá főké p Jeru­zs elpusztu kor legelszán legvégs ha hird tényleg alkalm po befo el pártj tag máské sic n emlí harco állan tő s já bá szentségtö lát z ér provoká kíméletl leszú botránkozta Jose ny Gr Sch eredmé jut Z negy pár tekin farizeu szadduce esszénus-chaszide il címszava mel pá Gali alapít Josep b jud Antiqui XV E megállapítá azo ellent t é Gali at Ez guerilla-csap szerve idu Her el Jose áll b jud Antiq in azo Her a vo organi meré szervez Z.- Tör ir vakbuzg makka korsza jámbo fokmé erősz hellenizálá szem mag Mattat főpa olvas Fineas has buzgalo cseleked am z bálványim ledö Mattat mon­d Tör b védelme ze meg Szövetsé köve e Mac 4 valósá pártj elisme v Ta külön he tanusko ar val fanat túlbu vol enge s körülmé nemz n házass érintkez bálványim pu szemlélé szobr pu rátekint árnyéku hűsöl po szok utánz p legerélyese eltiltot erkö tarta cs a merí irányza m eze val őszi undorod h szó hagyomán I cs bálványim eset alka boss bálványim vilá a is h lét Sz Deu Szanh Mak keletkez Jose rés elves ny részlet Hippol keresz egyház Orig Philosophu Am Haere Reput 9. Du érdek Eze esszénuso némel szigo gyakorl k azál ke pén me mond senk sz hord né ké l v kapu ame szo van mint t Törvé üt a elhala M nem-cirkumcizio idegene istentisztel megfigy v mag rítus vonak es nyo megö Eze Z. sic neve M i se szólít Úr ki Ist kíno meg ő a Her id ur robbant fanatizm alakít polit pártszerveze Jose leí isk törvényhozásve Sé Abba Szanhedrin-üln hallgat elisme Herod a vo olya ak tortur lehe ráb a királ neve Antiq X Ez a ban szervezke túlbuz valój band vol h Her v uralm rendsz táma Josep mi b patrió v szörnyete sz szál bandit ne csodála emlék vértanus állhatatosságá es Jose számt trag kö e ze ahely meg v m usurpátor- kaver mene in lemészár hét család sem gyerm má engedelmeskedje Úr at Isten Antiq B Assum M főerődítm Sepph vá Antiq jelle s használ rómaia tanu ho é a harco elle semmi szokás vehe si m átve tő fő¬ a célzat m Heró megöl ze elhatáro amfiteátru le usurpat azo kéme megt szánd tor megöl merénylő mártí tiszt besúg darab té M p Her uralm v Nagy-Templ feltéte Szanhe elő t neg ze ledo am valamenn tüzha szenve Her rendele Josep belloe jud 1 Antiquit X § Mindazá Z.mozg szüne v bűnh Her ha Arche e küzdö vezet Her á kivégezte Ez Gali l katona ú organiz ő Ugyan Gali un szerve kés küzde kompromissz me b b aka k Rómá fi Jose kényt megállapít szi mártírha hal harm Menach királ aka elisme ellens leszú B E ro köve Ele teljesegész fenntart el megalku elv T fanatizm mi m fari tud egyid gyilkoso bélyege Z S elve békesze moral tud elvetet Mé am Gam J Galile e szervezked fari Ca Sa tanítvá e veze csatlako h Ant XV Quir prokur á kive fizet megtagad rómaia beszolgálta rabszolg je fo F Sá iskoláj tud csatlako Z. Tem lerombo el id feg használ megenge alkalma Tör védelm Sá M Agr Jud provinci kez jeruzsá Szanhed megfoszt juriszdikciójá n forrad vez bejá e orszá ser gyűjtöt mi felkelés r csap leve kivége számű vezető Antiquit fi Jac Si prokurá Tibe Alexa keres feszít idős legborzasz so azo Cuma F Fl prokurát a Z.- a el ha Ele Di A Ta veze {Ant B Szot Forradalmaikat láts tehetőse szível tulajdo el merényle megleh gyako vol mint a r érdekelts lát E sz pa ell feljegy Talmud Menachót Je Sa Gitt Je Gi r elnyoma¬tá zsarnoksá eg növeke fanatizm mel kapcsola álmessi jelentkez V Ges Fl prokur vérengz valósá őrjöng te Ant B terro ria vis fra keletkez e engedékeny eng a Rómá má a I segítség legelszán ha kívá E veze Ele Ana Tem kormány v ak csatlako {B Tosz Sa Gi Gali fiá Menache vezetés gali Masad lemészáro r várőrs elfogla erődítmé Ele p n hadj é áll M v S G mindke jelenté redmény tu elé Ces e ser megsemmisíte Galile Gisk J vez Jose m ne megörö B 3 Sepph azo csatla¬ko forradalom E kü Joseph kés történetí törz hadv v jeruzsál nagyobbr Z. Szanhe Sepphori állj támogatás segí galileai Ju felszabadítás küzdelmé Azo Jose ke jutt Galil emberfel hősiessé küzdö to túln ki hadvezére katoná rómaia sze Vespasi al Jose kényt elism ut ki vezetőjé Ele Jai társa trag hő ha leírás S Gi Ele S S Jairvala Gisk J vezetés külön Z.-frak keletke esztel feldú vá lako gabonatárhá B S Gi Gisk Jocha T csá diada a hurco v köté ny kö elő ta szikl ledo B Más kínoz i más kegyetl kivégez túlzá k történet elít tu hősiess jellemszilárds csodál ébreszt Iroda Kaufm Koh Zae Enc Gr Geschi J Jahresber Schü Geschi Vo Is k Rosent Monatssch Kr Sám Byzantini Za Lehnwör Derembo E l'Hist Géogra Pales

1544

CÍ Ze

SZÓ Ze ka túlbu ne nem szigo va a pá J fennállá u század fők Jeru­z elpuszt ko legelszá legvég h hir tényle alkal p bef e párt ta másk si eml harc álla t j b szentségt lá é provok kímélet lesz botránkozt Jos n G Sc eredm ju neg pá teki farize szadduc esszénus-chaszid i címszav me p Gal alapí Jose ju Antiqu X megállapít az ellen Gal a E guerilla-csa szerv id He e Jos ál ju Anti i az He v organ mer szerve Z. Tö i vakbuz makk korsz jámb fokm erős hellenizál sze ma Matta főp olva Finea ha buzgal cseleke a bálványi led Matta mon­ Tö védelm z me Szövets köv Ma valós párt elism T külö h tanusk a va fana túlb vo eng körülm nem házas érintke bálványi p szemlél szob p rátekin árnyék hűsö p szo után legerélyes eltilto erk tart c mer irányz ez va ősz undoro sz hagyomá c bálványi ese alk bos bálványi vil i lé S De Szan Ma keletke Jos ré elve n részle Hippo keres egyhá Ori Philosoph A Haer Repu 9 D érde Ez esszénus néme szig gyakor azá k pé m mon sen s hor n k kap am sz va min Törv ü elhal nem-cirkumcizi idegen istentiszte megfig ma rítu vona e ny meg Ez Z si nev s szólí Ú k Is kín me He i u robban fanatiz alakí poli pártszervez Jos le is törvényhozásv S Abb Szanhedrin-ül hallga elism Hero v oly a tortu leh rá kirá nev Anti E ba szervezk túlbu való ban vo He ural rends tám Jose m patri szörnyet s szá bandi n csodál emlé vértanu állhatatosság e Jos szám tra k z ahel me usurpátor kave men i lemészá hé csalá se gyer m engedelmeskedj Ú a Iste Anti Assu főerődít Sepp v Anti jell haszná római tan h harc ell semm szoká veh s átv t fő célza Her megö z elhatár amfiteátr l usurpa az kém meg szán to megö merényl márt tisz besú dara t He ural Nagy-Temp feltét Szanh el ne z led a valamen tüzh szenv He rendel Jose bello ju Antiqui Mindaz Z.moz szün bűn He h Arch küzd veze He kivégezt E Gal katon organi Ugya Gal u szerv ké küzd kompromiss m ak Róm f Jos kény megállapí sz mártírh ha har Menac kirá ak elism ellen lesz r köv El teljesegés fenntar e megalk el fanatiz m far tu egyi gyilkos bélyeg elv békesz mora tu elvete M a Ga Galil szervezke far C S tanítv vez csatlak An X Qui proku kiv fize megtaga római beszolgált rabszol j f S iskolá tu csatlak Z Te leromb e i fe haszná megeng alkalm Tö védel S Ag Ju provinc ke jeruzs Szanhe megfosz juriszdikciój forra ve bej orsz se gyűjtö m felkelé csa lev kivég szám vezet Antiqui f Ja S prokur Tib Alex kere feszí idő legborzas s az Cum F prokurá Z. e h El D T vez {An Szo Forradalmaika lát tehetős szíve tulajd e merényl megle gyak vo min érdekelt lá s p el feljeg Talmu Menachó J S Git J G elnyoma¬t zsarnoks e növek fanatiz me kapcsol álmess jelentke Ge F proku véreng valós őrjön t An terr ri vi fr keletke engedéken en Róm m segítsé legelszá h kív vez El An Te kormán a csatlak { Tos S G Gal fi Menach vezeté gal Masa lemészár várőr elfogl erődítm El had ál mindk jelent redmén t el Ce se megsemmisít Galil Gis ve Jos n megör Sepp az csatla¬k forradalo k Josep ké történet tör had jeruzsá nagyobb Z Szanh Sepphor áll támogatá seg galilea J felszabadítá küzdelm Az Jos k jut Gali emberfe hősiess küzd t túl k hadvezér katon római sz Vespas a Jos kény elis u k vezetőj El Ja társ tra h h leírá G El Jairval Gis vezeté külö Z.-fra keletk eszte feld v lak gabonatárh G Gis Joch cs diad hurc köt n k el t szik led Má kíno má kegyet kivége túlz történe elí t hősies jellemszilárd csodá ébresz Irod Kauf Ko Za En G Gesch Jahresbe Sch Gesch V I Rosen Monatssc K Sá Byzantin Z Lehnwö Deremb l'His Géogr Pale