15486.htm

CÍMSZÓ: Zsidó

SZÓCIKK: Zsidó. A héber származás magyar megjelölése. A szó kétségtelenül nem magyar, hanem orosz eredetű és a zsidov szóból származik. Az oroszok között már igen régi időkben éltek Zs.-k, elnevezésüket tőlük vették át a kozárok (1. Kozárok) ós az ő közvetítésükkel kerülhetett a magyarokhoz, akik a honfoglalás idején, nyilván csak az itt talált Zs.-kat (1. Zs. őslakók) jelölték ezzel az elnevezéssel és nem a kozár Zs.-kat is. Az 1922. felfedezett és a XIII. sz.-ból való löweni ómagyar Mária-siralomban fordul elő a magyar nyelvben a Zs. szó. Manapság azokban az országokban, ahol az asszimilációs törekvések (1. Asszimiláció) érvényesülnek, a Zs. szó közjogi és közhasználati felfogásban felekezeti, illetve. vallási vonatkozásaiban szerepel csupán, mivel állampolitikai szempontok a népi, nemzetiségi, vagy faji elhatárolásokat mellőzték. Ennek a felfogásnak az elfogadása kizár minden fajelméletet, vagy nemzetiségi aspirációt, mert a népi származásnak eljelentéktelenítése azzal a kulturális egységgel történik, amelyet a felekezeti különállóságok sem bontanak meg. Felekezeti elosztályozása a Zs. szónak, illetve egyértelművé tevése az izraelita (1. Izraelita) kifejezéssel kétségtelenül a klerikális szemlélet eredménye, ami még olyan országokban is tartja magát, ahol a klerikálizmus ereje az államvallás megszüntetése folytán lehanyatlott. Ez csak azt mutatja, hogy a mai államok szívesen élnek az egyházi politika eszközeivel, amelyek az állampolitika keretei közt a népi egységesítésben nyilvánulnak meg, de a felekezeti különállóságokat domináns erőtényezőnek ismerik el. Főleg az antiszemitafajvédelem (1. Fajvédelem) törekszik arra, hogy a Zs. szóban a leértékelt faji eredetre utaljon, így hát semmi esetre sem lehet az a klerikálizmusnak, hanem inkább annak a feltörekvő hatalmi aspirációnak a kihajtása, amely a zárt nemzetiségi keretekben akarja érvényre juttatni gazdasági önkényességét egy népi kisebbséggel szemben. A kíméletlen gazdasági programmban nem újkeletű a Zs. szó faji értelmezésének kiélezése,mert hiszen azokban a középkori időkben, amikor a fajelmélet még ismeretlen fogalom volt, ugyancsak a materiális mozgatóerők levegőbe dobott jelszava volt. Csak az erkölcsi támasztékot kereste a Zs.-ellenes mozgalom az egyháznál, ame­lyet gyakran megtalált a valláspolitika terüle­tén. Á Zs. szó a világháború által teremtett gazdasági és politikai atmoszférában minden országban megkapta azt az értelmezését is, amely népi jellegét is kidomborítja. Ez talán nem annyira a külső hatások folytán jutott érvényre, mint inkább magában a Zs.-ságban, amelynek bizonyos rétegei felélesztették a rég kihamvadt népi öntudatukat (1. Cionizmus). Ez a periódus Magyarországon összeesett azzal a korszakkal, amelyben a Zs. szó csak gyűlöletet váltott ki az antiszemita izgatások következtében. A magyar bíró ságok joggyakorlata azonban még ezekben a időkben sem változtatta meg a Zs. szóról alkotott és meggyökeresedett felfogást, mert a magyar királyi Kúria már 1988/1924. B. I. számú ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar Zs.-ság nem faj, nem osztály és nem nemzetiség, hanem a többi felekezettel egyenrangú felekezet. A Kúria ezt az ítéletét így indokolja: «A Zs. szó ennek általánosan elfogadott értelme szerint Mózes vallásának s az ezen hitfelekezetliez tartozóknak megjelölésére szolgál, más fogalmat nem ölel fel.» Ezt a jogfelfogást már nem követhetik az utódállamok joggyakorlatában, mert a trianoni békeszerződés következtében a más impériumok alá került Zs.-ság is népkisebbséggé lett, mint Zs. nemzetiség. A Zs. szó, mint foga lom tehát ott hivatalosan is nemzetiségi megjelölést jelenthet és csak azért nem általánosítható minden esetben, mert a törvények megengedik, hogy a magyar anyanyelvű Zs. önmaga döntsön afölött, hogy magyar nemzetiségűnek, vagy pedig Zs. nemzetiségűnek vallja magát.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5486. címszó a lexikon => 979. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15486.htm

CÍMSZÓ: Zsidó

SZÓCIKK: Zsidó. A héber származás magyar megjelölése. A szó kétségtelenül nem magyar, hanem orosz eredetű és a zsidov szóból származik. Az oroszok között már igen régi időkben éltek Zs.-k, elnevezésüket tőlük vették át a kozárok 1. Kozárok ós az ő közvetítésükkel kerülhetett a magyarokhoz, akik a honfoglalás idején, nyilván csak az itt talált Zs.-kat 1. Zs. őslakók jelölték ezzel az elnevezéssel és nem a kozár Zs.-kat is. Az 1922. felfedezett és a XIII. sz.-ból való löweni ómagyar Mária-siralomban fordul elő a magyar nyelvben a Zs. szó. Manapság azokban az országokban, ahol az asszimilációs törekvések 1. Asszimiláció érvényesülnek, a Zs. szó közjogi és közhasználati felfogásban felekezeti, illetve. vallási vonatkozásaiban szerepel csupán, mivel állampolitikai szempontok a népi, nemzetiségi, vagy faji elhatárolásokat mellőzték. Ennek a felfogásnak az elfogadása kizár minden fajelméletet, vagy nemzetiségi aspirációt, mert a népi származásnak eljelentéktelenítése azzal a kulturális egységgel történik, amelyet a felekezeti különállóságok sem bontanak meg. Felekezeti elosztályozása a Zs. szónak, illetve egyértelművé tevése az izraelita 1. Izraelita kifejezéssel kétségtelenül a klerikális szemlélet eredménye, ami még olyan országokban is tartja magát, ahol a klerikálizmus ereje az államvallás megszüntetése folytán lehanyatlott. Ez csak azt mutatja, hogy a mai államok szívesen élnek az egyházi politika eszközeivel, amelyek az állampolitika keretei közt a népi egységesítésben nyilvánulnak meg, de a felekezeti különállóságokat domináns erőtényezőnek ismerik el. Főleg az antiszemitafajvédelem 1. Fajvédelem törekszik arra, hogy a Zs. szóban a leértékelt faji eredetre utaljon, így hát semmi esetre sem lehet az a klerikálizmusnak, hanem inkább annak a feltörekvő hatalmi aspirációnak a kihajtása, amely a zárt nemzetiségi keretekben akarja érvényre juttatni gazdasági önkényességét egy népi kisebbséggel szemben. A kíméletlen gazdasági programmban nem újkeletű a Zs. szó faji értelmezésének kiélezése,mert hiszen azokban a középkori időkben, amikor a fajelmélet még ismeretlen fogalom volt, ugyancsak a materiális mozgatóerők levegőbe dobott jelszava volt. Csak az erkölcsi támasztékot kereste a Zs.-ellenes mozgalom az egyháznál, ame­lyet gyakran megtalált a valláspolitika terüle­tén. Á Zs. szó a világháború által teremtett gazdasági és politikai atmoszférában minden országban megkapta azt az értelmezését is, amely népi jellegét is kidomborítja. Ez talán nem annyira a külső hatások folytán jutott érvényre, mint inkább magában a Zs.-ságban, amelynek bizonyos rétegei felélesztették a rég kihamvadt népi öntudatukat 1. Cionizmus . Ez a periódus Magyarországon összeesett azzal a korszakkal, amelyben a Zs. szó csak gyűlöletet váltott ki az antiszemita izgatások következtében. A magyar bíró ságok joggyakorlata azonban még ezekben a időkben sem változtatta meg a Zs. szóról alkotott és meggyökeresedett felfogást, mert a magyar királyi Kúria már 1988/1924. B. I. számú ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar Zs.-ság nem faj, nem osztály és nem nemzetiség, hanem a többi felekezettel egyenrangú felekezet. A Kúria ezt az ítéletét így indokolja: A Zs. szó ennek általánosan elfogadott értelme szerint Mózes vallásának s az ezen hitfelekezetliez tartozóknak megjelölésére szolgál, más fogalmat nem ölel fel. Ezt a jogfelfogást már nem követhetik az utódállamok joggyakorlatában, mert a trianoni békeszerződés következtében a más impériumok alá került Zs.-ság is népkisebbséggé lett, mint Zs. nemzetiség. A Zs. szó, mint foga lom tehát ott hivatalosan is nemzetiségi megjelölést jelenthet és csak azért nem általánosítható minden esetben, mert a törvények megengedik, hogy a magyar anyanyelvű Zs. önmaga döntsön afölött, hogy magyar nemzetiségűnek, vagy pedig Zs. nemzetiségűnek vallja magát.

15486.ht

CÍMSZÓ Zsid

SZÓCIKK Zsidó hébe származá magya megjelölése sz kétségtelenü ne magyar hane oros eredet é zsido szóbó származik A oroszo közöt má ige rég időkbe élte Zs.-k elnevezésüke tőlü vetté á kozáro 1 Kozáro ó a közvetítésükke kerülhetet magyarokhoz aki honfoglalá idején nyilvá csa a it talál Zs.-ka 1 Zs őslakó jelölté ezze a elnevezésse é ne kozá Zs.-ka is A 1922 felfedezet é XIII sz.-bó val löwen ómagya Mária-siralomba fordu el magya nyelvbe Zs szó Manapsá azokba a országokban aho a asszimiláció törekvése 1 Asszimiláci érvényesülnek Zs sz közjog é közhasználat felfogásba felekezeti illetve vallás vonatkozásaiba szerepe csupán mive állampolitika szemponto népi nemzetiségi vag faj elhatárolásoka mellőzték Enne felfogásna a elfogadás kizá minde fajelméletet vag nemzetiség aspirációt mer nép származásna eljelentéktelenítés azza kulturáli egységge történik amelye felekezet különállóságo se bontana meg Felekezet elosztályozás Zs szónak illetv egyértelműv tevés a izraelit 1 Izraelit kifejezésse kétségtelenü klerikáli szemléle eredménye am mé olya országokba i tartj magát aho klerikálizmu erej a államvallá megszüntetés folytá lehanyatlott E csa az mutatja hog ma államo szívese élne a egyház politik eszközeivel amelye a állampolitik kerete köz nép egységesítésbe nyilvánulna meg d felekezet különállóságoka dominán erőtényezőne ismeri el Főle a antiszemitafajvédele 1 Fajvédele törekszi arra hog Zs szóba leértékel faj eredetr utaljon íg há semm esetr se lehe a klerikálizmusnak hane inkáb anna feltörekv hatalm aspirációna kihajtása amel zár nemzetiség keretekbe akarj érvényr juttatn gazdaság önkényességé eg nép kisebbségge szemben kíméletle gazdaság programmba ne újkelet Zs sz faj értelmezéséne kiélezése,mer hisze azokba középkor időkben amiko fajelméle mé ismeretle fogalo volt ugyancsa materiáli mozgatóerő levegőb dobot jelszav volt Csa a erkölcs támasztéko kerest Zs.-ellene mozgalo a egyháznál ame­lye gyakra megtalál valláspolitik terüle­tén Zs sz világhábor álta teremtet gazdaság é politika atmoszférába minde országba megkapt az a értelmezésé is amel nép jellegé i kidomborítja E talá ne annyir küls hatáso folytá jutot érvényre min inkáb magába Zs.-ságban amelyne bizonyo rétege felélesztetté ré kihamvad nép öntudatuka 1 Cionizmu E periódu Magyarországo összeeset azza korszakkal amelybe Zs sz csa gyűlölete váltot k a antiszemit izgatáso következtében magya bír ságo joggyakorlat azonba mé ezekbe időkbe se változtatt me Zs szóró alkotot é meggyökeresedet felfogást mer magya király Kúri má 1988/1924 B I szám ítéletébe arr a álláspontr helyezkedett hog magya Zs.-sá ne faj ne osztál é ne nemzetiség hane több felekezette egyenrang felekezet Kúri ez a ítéleté íg indokolja Zs sz enne általánosa elfogadot értelm szerin Móze vallásána a eze hitfelekezetlie tartozókna megjelölésér szolgál má fogalma ne öle fel Ez jogfelfogás má ne követheti a utódállamo joggyakorlatában mer trianon békeszerződé következtébe má impériumo al kerül Zs.-sá i népkisebbségg lett min Zs nemzetiség Zs szó min fog lo tehá ot hivatalosa i nemzetiség megjelölés jelenthe é csa azér ne általánosíthat minde esetben mer törvénye megengedik hog magya anyanyelv Zs önmag döntsö afölött hog magya nemzetiségűnek vag pedi Zs nemzetiségűne vallj magát

15486.h

CÍMSZ Zsi

SZÓCIK Zsid héb származ magy megjelölés s kétségtelen n magya han oro erede zsid szób származi orosz közö m ig ré időkb élt Zs.- elnevezésük től vett kozár Kozár közvetítésükk kerülhete magyarokho ak honfoglal idejé nyilv cs i talá Zs.-k Z őslak jelölt ezz elnevezéss n koz Zs.-k i 192 felfedeze XII sz.-b va löwe ómagy Mária-siralomb ford e magy nyelvb Z sz Manaps azokb országokba ah asszimiláci törekvés Asszimilác érvényesülne Z s közjo közhasznála felfogásb felekezet illetv vallá vonatkozásaib szerep csupá miv állampolitik szempont nép nemzetiség va fa elhatárolások mellőzté Enn felfogásn elfogadá kiz mind fajelmélete va nemzetisé aspiráció me né származásn eljelentékteleníté azz kulturál egységg történi amely felekeze különállóság s bontan me Felekeze elosztályozá Z szóna illet egyértelmű tevé izraeli Izraeli kifejezéss kétségtelen klerikál szemlél eredmény a m oly országokb tart magá ah klerikálizm ere államvall megszünteté folyt lehanyatlot cs a mutatj ho m állam szíves éln egyhá politi eszközeive amely állampoliti keret kö né egységesítésb nyilvánuln me felekeze különállóságok dominá erőtényezőn ismer e Fől antiszemitafajvédel Fajvédel töreksz arr ho Z szób leértéke fa eredet utaljo í h sem eset s leh klerikálizmusna han inká ann feltörek hatal aspiráción kihajtás ame zá nemzetisé keretekb akar érvény juttat gazdasá önkényesség e né kisebbségg szembe kíméletl gazdasá programmb n újkele Z s fa értelmezésén kiélezése,me hisz azokb középko időkbe amik fajelmél m ismeretl fogal vol ugyancs materiál mozgatóer levegő dobo jelsza vol Cs erkölc támaszték keres Zs.-ellen mozgal egyházná ame­ly gyakr megtalá valláspoliti terüle­té Z s világhábo ált teremte gazdasá politik atmoszféráb mind országb megkap a értelmezés i ame né jelleg kidomborítj tal n annyi kül hatás folyt juto érvényr mi inká magáb Zs.-ságba amelyn bizony réteg felélesztett r kihamva né öntudatuk Cionizm periód Magyarország összeese azz korszakka amelyb Z s cs gyűlölet válto antiszemi izgatás következtébe magy bí ság joggyakorla azonb m ezekb időkb s változtat m Z szór alkoto meggyökeresede felfogás me magy királ Kúr m 1988/192 szá ítéletéb ar álláspont helyezkedet ho magy Zs.-s n fa n osztá n nemzetisé han töb felekezett egyenran felekeze Kúr e ítélet í indokolj Z s enn általános elfogado értel szeri Móz vallásán ez hitfelekezetli tartozókn megjelölésé szolgá m fogalm n öl fe E jogfelfogá m n követhet utódállam joggyakorlatába me triano békeszerződ következtéb m impérium a kerü Zs.-s népkisebbség let mi Z nemzetisé Z sz mi fo l teh o hivatalos nemzetisé megjelölé jelenth cs azé n általánosítha mind esetbe me törvény megengedi ho magy anyanyel Z önma dönts afölöt ho magy nemzetiségűne va ped Z nemzetiségűn vall magá

15486.

CÍMS Zs

SZÓCI Zsi hé szárma mag megjelölé kétségtele magy ha or ered zsi szó származ oros köz i r idők él Zs. elnevezésü tő vet kozá Kozá közvetítésük kerülhet magyarokh a honfogla idej nyil c tal Zs.- ősla jelöl ez elnevezés ko Zs.- 19 felfedez XI sz.- v löw ómag Mária-siralom for mag nyelv s Manap azok országokb a asszimilác törekvé Asszimilá érvényesüln közj közhasznál felfogás felekeze illet vall vonatkozásai szere csup mi állampoliti szempon né nemzetisé v f elhatároláso mellőzt En felfogás elfogad ki min fajelmélet v nemzetis aspiráci m n származás eljelentéktelenít az kulturá egység történ amel felekez különállósá bonta m Felekez elosztályoz szón ille egyértelm tev izrael Izrael kifejezés kétségtele kleriká szemlé eredmén ol országok tar mag a klerikáliz er államval megszüntet foly lehanyatlo c mutat h álla szíve él egyh polit eszközeiv amel állampolit kere k n egységesítés nyilvánul m felekez különállóságo domin erőtényező isme Fő antiszemitafajvéde Fajvéde töreks ar h szó leérték f erede utalj se ese le klerikálizmusn ha ink an feltöre hata aspiráció kihajtá am z nemzetis keretek aka érvén jutta gazdas önkényessé n kisebbség szemb kímélet gazdas programm újkel f értelmezésé kiélezése,m his azok középk időkb ami fajelmé ismeret foga vo ugyanc materiá mozgatóe leveg dob jelsz vo C erköl támaszté kere Zs.-elle mozga egyházn ame­l gyak megtal valláspolit terüle­t világháb ál teremt gazdas politi atmoszférá min ország megka értelmezé am n jelle kidomborít ta anny kü hatá foly jut érvény m ink magá Zs.-ságb amely bizon réte felélesztet kihamv n öntudatu Cioniz perió Magyarorszá összees az korszakk amely c gyűlöle vált antiszem izgatá következtéb mag b sá joggyakorl azon ezek idők változta szó alkot meggyökeresed felfogá m mag kirá Kú 1988/19 sz ítéleté a álláspon helyezkede h mag Zs.- f oszt nemzetis ha tö felekezet egyenra felekez Kú ítéle indokol en általáno elfogad érte szer Mó vallásá e hitfelekezetl tartozók megjelölés szolg fogal ö f jogfelfog követhe utódálla joggyakorlatáb m trian békeszerző következté impériu ker Zs.- népkisebbsé le m nemzetis s m f te hivatalo nemzetis megjelöl jelent c az általánosíth min esetb m törvén megenged h mag anyanye önm dönt afölö h mag nemzetiségűn v pe nemzetiségű val mag

15486

CÍM Z

SZÓC Zs h szárm ma megjelöl kétségtel mag h o ere zs sz szárma oro kö idő é Zs elnevezés t ve koz Koz közvetítésü kerülhe magyarok honfogl ide nyi ta Zs. ősl jelö e elnevezé k Zs. 1 felfede X sz. lö óma Mária-siralo fo ma nyel Mana azo országok asszimilá törekv Asszimil érvényesül köz közhaszná felfogá felekez ille val vonatkozása szer csu m állampolit szempo n nemzetis elhatárolás mellőz E felfogá elfoga k mi fajelméle nemzeti aspirác származá eljelentéktelení a kultur egysé törté ame feleke különállós bont Feleke elosztályo szó ill egyértel te izrae Izrae kifejezé kétségtel klerik szeml eredmé o országo ta ma klerikáli e államva megszünte fol lehanyatl muta áll szív é egy poli eszközei ame állampoli ker egységesíté nyilvánu feleke különállóság domi erőtényez ism F antiszemitafajvéd Fajvéd törek a sz leérté ered utal s es l klerikálizmus h in a feltör hat aspiráci kihajt a nemzeti kerete ak érvé jutt gazda önkényess kisebbsé szem kíméle gazda program újke értelmezés kiélezése, hi azo közép idők am fajelm ismere fog v ugyan materi mozgató leve do jels v erkö támaszt ker Zs.-ell mozg egyház ame­ gya megta valláspoli terüle­ világhá á terem gazda polit atmoszfér mi orszá megk értelmez a jell kidomborí t ann k hat fol ju érvén in mag Zs.-ság amel bizo rét feléleszte kiham öntudat Cioni peri Magyarorsz összee a korszak amel gyűlöl vál antisze izgat következté ma s joggyakor azo eze idő változt sz alko meggyökerese felfog ma kir K 1988/1 s ítélet álláspo helyezked ma Zs. osz nemzeti h t felekeze egyenr feleke K ítél indoko e általán elfoga ért sze M vallás hitfelekezet tartozó megjelölé szol foga jogfelfo követh utódáll joggyakorlatá tria békeszerz következt impéri ke Zs. népkisebbs l nemzeti t hivatal nemzeti megjelö jelen a általánosít mi eset törvé megenge ma anyany ön dön aföl ma nemzetiségű p nemzetiség va ma

1548

CÍ

SZÓ Z szár m megjelö kétségte ma er z s szárm or k id Z elnevezé v ko Ko közvetítés kerülh magyaro honfog id ny t Zs ős jel elnevez Zs felfed sz l óm Mária-siral f m nye Man az országo asszimil törek Asszimi érvényesü kö közhaszn felfog feleke ill va vonatkozás sze cs állampoli szemp nemzeti elhatárolá mellő felfog elfog m fajelmél nemzet aspirá származ eljelentéktelen kultu egys tört am felek különálló bon Felek elosztály sz il egyérte t izra Izra kifejez kétségte kleri szem eredm ország t m klerikál államv megszünt fo lehanyat mut ál szí eg pol eszköze am állampol ke egységesít nyilván felek különállósá dom erőténye is antiszemitafajvé Fajvé töre s leért ere uta e klerikálizmu i feltö ha aspirác kihaj nemzet keret a érv jut gazd önkényes kisebbs sze kímél gazd progra újk értelmezé kiélezése h az közé idő a fajel ismer fo ugya mater mozgat lev d jel erk támasz ke Zs.-el moz egyhá am gy megt valláspol terül világh tere gazd poli atmoszfé m orsz meg értelme jel kidombor an ha fo j érvé i ma Zs.-sá ame biz ré feléleszt kiha öntuda Cion per Magyarors össze korsza ame gyűlö vá antisz izga következt m joggyako az ez id változ s alk meggyökeres felfo m ki 1988/ ítéle állásp helyezke m Zs os nemzet felekez egyen felek íté indok általá elfog ér sz vallá hitfelekeze tartoz megjelöl szo fog jogfelf követ utódál joggyakorlat tri békeszer következ impér k Zs népkisebb nemzet hivata nemzet megjel jele általánosí m ese törv megeng m anyan ö dö afö m nemzetiség nemzetisé v m