15552.htm

CÍMSZÓ: Zsinagóga

SZÓCIKK: "leghíresebb volt a nehardeai, amely iskolával kapcsolatosan világhírre emelkedett s ahol a pátriárkák voltak a vezetők, fejedelmi rangban és jogokkal. Sok adat van arra, hogy a keresztények is eredetileg a Zs.-ban tartották számos helyen istentiszteleteiket, amíg a különválás meg nem történt (l. Kereszténység és zsidóság viszonya) s Pál is rendszerint ott prédikált. Később az elkülönítést kényszerrel hajtották végre az állami intézkedések, ott, ahol erre szükség volt. Alexandriában, az V. században, magának Cyrill püspöknek a sugalmazására fosztották ki és alakították át keresztény templomokká az ottani Zs.-kat. A barbár pusztításoknak a római birodalom területén Theodosius császárnak és fiának, Arcadiusnak a tilalma igyekezett véget vetni már a IV. sz. végén, az V. század elején azonban II. Theodosius megtiltja az új Zs.-k építését. Hasonló akadályokat találunk az V-VII. sz.-ok-ban a merovingi frank királyok területén is. Szándékos Zs.-pusztítások is bőven vannak feljegyezve, így az orleansi 580 körül, míg 535. Justinianus császár elrendeli az összes Zs.-knak keresztény templommá való átalakítását. Ily intézkedések a középkor különböző századaiban folytonosan jelentkeztek, hol egyik, hol másik állam területén s főkép a XIV-XV sz. nagy zsidóüldözései kapcsán előbb Franciaország, majd Castilia és Aragónia területén, ahol máig fennáll a keresztény templomokká átalakított öt nevezetes Zs., egy Saragossában, kettő Toledóban (ma már múzeum) s kettő Sevillában használatban, míg a nem kevésbé híres segoviai Zs., mint keresztény templom 1899. égett le. A mohamedán világban is több moseává átalakított Zs. őrzi a régi Zs.-építkezés emlékeit. A ma is használatban levők közül legrégibbek a wormsi a XI. sz.-ból s a prágai «Altneuschul», melynek alapítási éve ismeretlen, továbbá az 1675-iki amsterdami nagyszefárd Zs.es az 1701-iki londoni Bevis Marki Zs., úgyszintén a hét velencei Zs., melyek még régebbiek. A francia- és olaszországi régi ghettó-utcák megmaradt részein ma is van még számos középkori Zs. Külön figyelmet érdemelnek az orosz-és lengyelországi régi fa-Zs.-k, melyek már a XVIII. sz.-i Bodenschatz keresztény írónak feltűntek, s amelyeket csinosaknak mond; különösen Amsterdam, Hamburg, Prága és Fürth Zs.-it tartja .szépeknek. Érdekes az erdélyi Náznámfalva többszáz éves fatemploma is. Nagy változást a Zs.-nál az emancipáció hozott létre s ehhez képest a XIX. sz. közepén megkezdődtek világszerte a modern Zs.-i építkezések (l. Zs.-i építkezés). A mai nagy Zs.-k többnyire akkor létesültek az egész Európában s így Magyarországon is, ahol nemcsak a főváros, hanem az Alföld legtöbb Zs.-ja az ötvenes évekből való. (A hazai Zs.-k pontos keletkezési évét l. az illető hitközségeknél.) Az Amerikai Egyesült Államok nagy városaiban óriási térfogatú és a legkülönbözőbb stílusokban épített Zs.-k díszlenek. Európában a legszebb modern Zs.-k: a párisi Rue de la Victoire-on levő főtemplom, a firenzei, a breslaui, a bécsi Türkengassei szefárd (mór stíl), a drezdai (tiszta bizánci stílus) és a római nagy Zs.-k, míg Magyarországon a budapesti Dohány-utcai, a szegedi, szolnoki, temesvár-gyárvárosi stb.-ek a legimpozánsabbak. A Zs.-kat eredetileg a tószafistáknak a Sabbat-traktátus 11a. helyére alapított véleménye szerint, a rendelkezésre álló legmagasabb helyen kellett építeni, de ezt természetesen nem lehetett betartani. Másrészt a ghettók Zs.-it sem szabad volt oly házban elhelyezni, ahol felette laktak, ezért a felsőbb emeleteken rendezték be a Zs.-t mint az olaszországi ghettók megmaradt számos Zs.-ján látható. Ugyancsak a tószefta szerint a Zs. kapuinak kelet felől kellett lenniük, de a gyakorlatban már a középkorban a frigyszekrénnyel szemben volt a kapu, míg kelet felé a frigyszekrényt helyezték el s azzal szemben álltak az imádkozok. A Tórákat őrző frigyszekrény elhelyezése egyébként mai napig sem egységes (l. Almemor) s az orthodoxoknál és a szefárd Zs.-ban középen van, ami úgy látszik, régi keleti intézkedés, mert Maimonides is ezen az állásponton van. Ezeken a helyeken tehát a rabbik és az elöljárók a frigyszekrény irányában helyezkednek el s velük szemben állnak az imádkozók. A Zs. iránt feltétlen tiszteletadás nyilvánulása kötelező s a világi ügyekkel való foglalkozás, a beszélgetés, a tiszteletlenség stb. a vallás tilalmaiba ütköznek. A Zs.-t ill. annak udvarát nem szabad átjáró háznak használni, a használaton kívüli régi Zs.-t az új felépítése előtt nem szabad lerombolni s annak lerombolását egyáltalán csak kényszerítő körülmények folytán engedte meg régebben a zsidóság. Zs.-i építkezés. Hogy a Zs.-kat eredetileg határozott judaeai stílusban építették volna, illetőleg, hogy volt-e önálló Zs.-i stílus, azt teljes határozottsággal nem lehet állítani. Azok a legrégibb Zs.-k, amelyeket a mohamedán világban Tudelai Benjamin látott a XI. sz.-ban, többnyire csak a tradíció szerint voltak bibliai eredetűek s az a tény, hogy némely pátriárka s bibliai személyiség sírjánál Zs.-k voltak, nem bizonyít mást, mint mohamedán hatást, amely az építkezésben is érvényesült. Van azonban elvitathatatlanul régi Zs. is, amely az önálló zsidó államból maradt fenn romjaiban s ez a Kfar Bíraimben kiásott Zs. romjai. Ennek három kapuja volt díszítésekkel ellátva, főleg a középső mely fél ív alakú volt; az egész Zs. derékszög alakúvá lehetett tervezve s oszlopok tartották. A templom ajtaja nyugat felől állott, míg keleten a frigyszekrény volt elhelyezve s igen fontos, hogy már ennek az ókori palesztinai Zs.-nak az almemorja közepén feküdt a legnagyobb valószínűség szerint s hogy külön volt a női gallérja. Ennek a romokban megmaradt ókori palesztinai Zs.-nak a stílusa is már vegyes s az oszlopcsarnok görög hatásra vall. A Zs.-építkezésnél egyébként a zsidók mindig a divatos stílust, s a környező népek stílusát követték, csupán a kereszttervet kerülték el. Ezért láthatunk tiszta és kevert mór-stílus mellett, tiszta bizánci-stílusú, gót-stílusú, kevert görög-és reneszánsz-stílusú Zs.-t is. Igen jellemző, hogy az orosz- és lengyelországi orthodox zsidóság régebben kizárólag a régi szláv templomi stílusban építette Zs.-it, amelyeknek bejárata ehhez képest az utcával egy színvonalú, s nem emelt. Ugyancsak a környezet hatását mutatják a régi livornói, velencei és pádovai Zs.-k, melyeknek díszes belseje az olasz reneszánszt tükrözteti vissza, míg a mór-stílust a kiűzött gazdagabb szefárdok tartották alkalmasnak Zs.-i építkezésre, s azok terjesztették el. A torony használatát a Zs.-i építkezésnél egyáltalán semmi szabály nem tiltja, s az, hogy a román államokban a Zs.-kat nem építették tornyokkal, kizárólag abban találja magyarázatát, hogy a pápák nem engedték meg még a magasabbra emelt építkezést sem. Egyik legszebb Zs. az egész világon a flórenci. A magyarországi Zs.-k közül a szegedi és temesvár-gyárvárosi mutatnak ezzel bizonyos külső hasonlóságot. Ma már a Zs.-ban a női karzat nincs oly zártan elhelyezve, mint a középkorban. A karzat feljárata mindig az előcsarnokon kívül van. A frigyszekrény nem mindenhol egyforma. A magyarországi Zs.-knál a frigyszekrény ornamentikája úgyszólván teljesen elhanyagolt és csupán a díszes takaró az egyetlen ékítmény, az egész pedig a falba van beillesztve, a szefárdoknál, olaszoknál és franciáknál viszont a frigyszekrény külön építészeti remek. Az angol-amerikai és román államok zsidósága különös nagy gondot fordított arra, hogy az almemor ne egyszerű elkülönített emelvény, hanem építészetileg külön kidolgozott díszes hely legyen. Nem egységes a szószék elhelyezése sem a Zs.-kban; néhol szemben, néhol az almemoron, néhol a frigyszekrény előtt jobbra vagy balra, néhol a Zs. közepén van elhelyezve. A frigyszekrénynek mindig magasabban kell elhelyezve lennie, mint az almemornak; előtte a «Nér Tómid», örök mécses ég. Ez utóbbi is a szefárdoknál díszesebb, sok helyen valódi műremek s mindig ezüstből vagy aranyból van. A frigyszekrény párkányán rendszerint díszes korona alatt a Tíz Parancsolat héber kezdőszavait tartalmazó két tábla van elhelyezve és ezeket jobbról, balról Juda két oroszlánja támogatja. Ez a két tábla egyébként a legtöbb Zs. oromzatán is el van helyezve. Ugyancsak jellegzetes minden Zs.-ra a hétágú gyertya, a menóra (l. o.) s az almemoron elhelyezett számos kandeláber. Sajátossága még a Zs.-nak a felolvasandó heti Tóra-szakaszok címeit jelző táblák a frigyszekrény két oldalán, az előimádkozó pulpitusát díszítő úgynevezett mizrach-tábla és az előcsarnokban a márványból vagy fémből való kézmosó. A háborúban elesett hősi halottak márványba vésett névsora szintén a Zs.-k előcsarnokában van elhelyezve. A Zs.-k falait, a frigyszekrényt, főképpen a kapu-oromzatot a Tíz Parancsolatot tartalmazó táblák alatt valamely hébernyelvű bibliai mondás, többnyire zsoltárvers ékesíti. (V. ö. Bacher Vilmos és A. W. Brunner, (Jew. Encycl.)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5552. címszó a lexikon => 1024. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15552.htm

CÍMSZÓ: Zsinagóga

SZÓCIKK: leghíresebb volt a nehardeai, amely iskolával kapcsolatosan világhírre emelkedett s ahol a pátriárkák voltak a vezetők, fejedelmi rangban és jogokkal. Sok adat van arra, hogy a keresztények is eredetileg a Zs.-ban tartották számos helyen istentiszteleteiket, amíg a különválás meg nem történt l. Kereszténység és zsidóság viszonya s Pál is rendszerint ott prédikált. Később az elkülönítést kényszerrel hajtották végre az állami intézkedések, ott, ahol erre szükség volt. Alexandriában, az V. században, magának Cyrill püspöknek a sugalmazására fosztották ki és alakították át keresztény templomokká az ottani Zs.-kat. A barbár pusztításoknak a római birodalom területén Theodosius császárnak és fiának, Arcadiusnak a tilalma igyekezett véget vetni már a IV. sz. végén, az V. század elején azonban II. Theodosius megtiltja az új Zs.-k építését. Hasonló akadályokat találunk az V-VII. sz.-ok-ban a merovingi frank királyok területén is. Szándékos Zs.-pusztítások is bőven vannak feljegyezve, így az orleansi 580 körül, míg 535. Justinianus császár elrendeli az összes Zs.-knak keresztény templommá való átalakítását. Ily intézkedések a középkor különböző századaiban folytonosan jelentkeztek, hol egyik, hol másik állam területén s főkép a XIV-XV sz. nagy zsidóüldözései kapcsán előbb Franciaország, majd Castilia és Aragónia területén, ahol máig fennáll a keresztény templomokká átalakított öt nevezetes Zs., egy Saragossában, kettő Toledóban ma már múzeum s kettő Sevillában használatban, míg a nem kevésbé híres segoviai Zs., mint keresztény templom 1899. égett le. A mohamedán világban is több moseává átalakított Zs. őrzi a régi Zs.-építkezés emlékeit. A ma is használatban levők közül legrégibbek a wormsi a XI. sz.-ból s a prágai Altneuschul , melynek alapítási éve ismeretlen, továbbá az 1675-iki amsterdami nagyszefárd Zs.es az 1701-iki londoni Bevis Marki Zs., úgyszintén a hét velencei Zs., melyek még régebbiek. A francia- és olaszországi régi ghettó-utcák megmaradt részein ma is van még számos középkori Zs. Külön figyelmet érdemelnek az orosz-és lengyelországi régi fa-Zs.-k, melyek már a XVIII. sz.-i Bodenschatz keresztény írónak feltűntek, s amelyeket csinosaknak mond; különösen Amsterdam, Hamburg, Prága és Fürth Zs.-it tartja .szépeknek. Érdekes az erdélyi Náznámfalva többszáz éves fatemploma is. Nagy változást a Zs.-nál az emancipáció hozott létre s ehhez képest a XIX. sz. közepén megkezdődtek világszerte a modern Zs.-i építkezések l. Zs.-i építkezés . A mai nagy Zs.-k többnyire akkor létesültek az egész Európában s így Magyarországon is, ahol nemcsak a főváros, hanem az Alföld legtöbb Zs.-ja az ötvenes évekből való. A hazai Zs.-k pontos keletkezési évét l. az illető hitközségeknél. Az Amerikai Egyesült Államok nagy városaiban óriási térfogatú és a legkülönbözőbb stílusokban épített Zs.-k díszlenek. Európában a legszebb modern Zs.-k: a párisi Rue de la Victoire-on levő főtemplom, a firenzei, a breslaui, a bécsi Türkengassei szefárd mór stíl , a drezdai tiszta bizánci stílus és a római nagy Zs.-k, míg Magyarországon a budapesti Dohány-utcai, a szegedi, szolnoki, temesvár-gyárvárosi stb.-ek a legimpozánsabbak. A Zs.-kat eredetileg a tószafistáknak a Sabbat-traktátus 11a. helyére alapított véleménye szerint, a rendelkezésre álló legmagasabb helyen kellett építeni, de ezt természetesen nem lehetett betartani. Másrészt a ghettók Zs.-it sem szabad volt oly házban elhelyezni, ahol felette laktak, ezért a felsőbb emeleteken rendezték be a Zs.-t mint az olaszországi ghettók megmaradt számos Zs.-ján látható. Ugyancsak a tószefta szerint a Zs. kapuinak kelet felől kellett lenniük, de a gyakorlatban már a középkorban a frigyszekrénnyel szemben volt a kapu, míg kelet felé a frigyszekrényt helyezték el s azzal szemben álltak az imádkozok. A Tórákat őrző frigyszekrény elhelyezése egyébként mai napig sem egységes l. Almemor s az orthodoxoknál és a szefárd Zs.-ban középen van, ami úgy látszik, régi keleti intézkedés, mert Maimonides is ezen az állásponton van. Ezeken a helyeken tehát a rabbik és az elöljárók a frigyszekrény irányában helyezkednek el s velük szemben állnak az imádkozók. A Zs. iránt feltétlen tiszteletadás nyilvánulása kötelező s a világi ügyekkel való foglalkozás, a beszélgetés, a tiszteletlenség stb. a vallás tilalmaiba ütköznek. A Zs.-t ill. annak udvarát nem szabad átjáró háznak használni, a használaton kívüli régi Zs.-t az új felépítése előtt nem szabad lerombolni s annak lerombolását egyáltalán csak kényszerítő körülmények folytán engedte meg régebben a zsidóság. Zs.-i építkezés. Hogy a Zs.-kat eredetileg határozott judaeai stílusban építették volna, illetőleg, hogy volt-e önálló Zs.-i stílus, azt teljes határozottsággal nem lehet állítani. Azok a legrégibb Zs.-k, amelyeket a mohamedán világban Tudelai Benjamin látott a XI. sz.-ban, többnyire csak a tradíció szerint voltak bibliai eredetűek s az a tény, hogy némely pátriárka s bibliai személyiség sírjánál Zs.-k voltak, nem bizonyít mást, mint mohamedán hatást, amely az építkezésben is érvényesült. Van azonban elvitathatatlanul régi Zs. is, amely az önálló zsidó államból maradt fenn romjaiban s ez a Kfar Bíraimben kiásott Zs. romjai. Ennek három kapuja volt díszítésekkel ellátva, főleg a középső mely fél ív alakú volt; az egész Zs. derékszög alakúvá lehetett tervezve s oszlopok tartották. A templom ajtaja nyugat felől állott, míg keleten a frigyszekrény volt elhelyezve s igen fontos, hogy már ennek az ókori palesztinai Zs.-nak az almemorja közepén feküdt a legnagyobb valószínűség szerint s hogy külön volt a női gallérja. Ennek a romokban megmaradt ókori palesztinai Zs.-nak a stílusa is már vegyes s az oszlopcsarnok görög hatásra vall. A Zs.-építkezésnél egyébként a zsidók mindig a divatos stílust, s a környező népek stílusát követték, csupán a kereszttervet kerülték el. Ezért láthatunk tiszta és kevert mór-stílus mellett, tiszta bizánci-stílusú, gót-stílusú, kevert görög-és reneszánsz-stílusú Zs.-t is. Igen jellemző, hogy az orosz- és lengyelországi orthodox zsidóság régebben kizárólag a régi szláv templomi stílusban építette Zs.-it, amelyeknek bejárata ehhez képest az utcával egy színvonalú, s nem emelt. Ugyancsak a környezet hatását mutatják a régi livornói, velencei és pádovai Zs.-k, melyeknek díszes belseje az olasz reneszánszt tükrözteti vissza, míg a mór-stílust a kiűzött gazdagabb szefárdok tartották alkalmasnak Zs.-i építkezésre, s azok terjesztették el. A torony használatát a Zs.-i építkezésnél egyáltalán semmi szabály nem tiltja, s az, hogy a román államokban a Zs.-kat nem építették tornyokkal, kizárólag abban találja magyarázatát, hogy a pápák nem engedték meg még a magasabbra emelt építkezést sem. Egyik legszebb Zs. az egész világon a flórenci. A magyarországi Zs.-k közül a szegedi és temesvár-gyárvárosi mutatnak ezzel bizonyos külső hasonlóságot. Ma már a Zs.-ban a női karzat nincs oly zártan elhelyezve, mint a középkorban. A karzat feljárata mindig az előcsarnokon kívül van. A frigyszekrény nem mindenhol egyforma. A magyarországi Zs.-knál a frigyszekrény ornamentikája úgyszólván teljesen elhanyagolt és csupán a díszes takaró az egyetlen ékítmény, az egész pedig a falba van beillesztve, a szefárdoknál, olaszoknál és franciáknál viszont a frigyszekrény külön építészeti remek. Az angol-amerikai és román államok zsidósága különös nagy gondot fordított arra, hogy az almemor ne egyszerű elkülönített emelvény, hanem építészetileg külön kidolgozott díszes hely legyen. Nem egységes a szószék elhelyezése sem a Zs.-kban; néhol szemben, néhol az almemoron, néhol a frigyszekrény előtt jobbra vagy balra, néhol a Zs. közepén van elhelyezve. A frigyszekrénynek mindig magasabban kell elhelyezve lennie, mint az almemornak; előtte a Nér Tómid , örök mécses ég. Ez utóbbi is a szefárdoknál díszesebb, sok helyen valódi műremek s mindig ezüstből vagy aranyból van. A frigyszekrény párkányán rendszerint díszes korona alatt a Tíz Parancsolat héber kezdőszavait tartalmazó két tábla van elhelyezve és ezeket jobbról, balról Juda két oroszlánja támogatja. Ez a két tábla egyébként a legtöbb Zs. oromzatán is el van helyezve. Ugyancsak jellegzetes minden Zs.-ra a hétágú gyertya, a menóra l. o. s az almemoron elhelyezett számos kandeláber. Sajátossága még a Zs.-nak a felolvasandó heti Tóra-szakaszok címeit jelző táblák a frigyszekrény két oldalán, az előimádkozó pulpitusát díszítő úgynevezett mizrach-tábla és az előcsarnokban a márványból vagy fémből való kézmosó. A háborúban elesett hősi halottak márványba vésett névsora szintén a Zs.-k előcsarnokában van elhelyezve. A Zs.-k falait, a frigyszekrényt, főképpen a kapu-oromzatot a Tíz Parancsolatot tartalmazó táblák alatt valamely hébernyelvű bibliai mondás, többnyire zsoltárvers ékesíti. V. ö. Bacher Vilmos és A. W. Brunner, Jew. Encycl. .

15552.ht

CÍMSZÓ Zsinagóg

SZÓCIKK leghíreseb vol nehardeai amel iskoláva kapcsolatosa világhírr emelkedet aho pátriárká volta vezetők fejedelm rangba é jogokkal So ada va arra hog kereszténye i eredetile Zs.-ba tartottá számo helye istentiszteleteiket amí különválá me ne történ l Kereszténysé é zsidósá viszony Pá i rendszerin ot prédikált Későb a elkülönítés kényszerre hajtottá végr a állam intézkedések ott aho err szüksé volt Alexandriában a V században magána Cyril püspökne sugalmazásár fosztottá k é alakítottá á keresztén templomokk a ottan Zs.-kat barbá pusztításokna róma birodalo területé Theodosiu császárna é fiának Arcadiusna tilalm igyekezet vége vetn má IV sz végén a V száza elejé azonba II Theodosiu megtiltj a ú Zs.- építését Hasonl akadályoka találun a V-VII sz.-ok-ba meroving fran királyo területé is Szándéko Zs.-pusztításo i bőve vanna feljegyezve íg a orleans 58 körül mí 535 Justinianu császá elrendel a össze Zs.-kna keresztén templomm val átalakítását Il intézkedése középko különböz századaiba folytonosa jelentkeztek ho egyik ho mási álla területé főké XIV-X sz nag zsidóüldözése kapcsá előb Franciaország maj Castili é Aragóni területén aho mái fennál keresztén templomokk átalakítot ö nevezete Zs. eg Saragossában kett Toledóba m má múzeu kett Sevillába használatban mí ne kevésb híre segovia Zs. min keresztén templo 1899 éget le mohamedá világba i töb moseáv átalakítot Zs őrz rég Zs.-építkezé emlékeit m i használatba levő közü legrégibbe worms XI sz.-bó prága Altneuschu melyne alapítás év ismeretlen tovább a 1675-ik amsterdam nagyszefár Zs.e a 1701-ik london Bevi Mark Zs. úgyszinté hé velence Zs. melye mé régebbiek francia é olaszország rég ghettó-utcá megmarad részei m i va mé számo középkor Zs Külö figyelme érdemelne a orosz-é lengyelország rég fa-Zs.-k melye má XVIII sz.- Bodenschat keresztén íróna feltűntek amelyeke csinosakna mond különöse Amsterdam Hamburg Prág é Fürt Zs.-i tartj .szépeknek Érdeke a erdély Náznámfalv többszá éve fatemplom is Nag változás Zs.-ná a emancipáci hozot létr ehhe képes XIX sz közepé megkezdődte világszert moder Zs.- építkezése l Zs.- építkezé ma nag Zs.- többnyir akko létesülte a egés Európába íg Magyarországo is aho nemcsa főváros hane a Alföl legtöb Zs.-j a ötvene évekbő való haza Zs.- ponto keletkezés évé l a illet hitközségeknél A Amerika Egyesül Államo nag városaiba óriás térfogat é legkülönbözőb stílusokba építet Zs.- díszlenek Európába legszeb moder Zs.-k páris Ru d l Victoire-o lev főtemplom firenzei breslaui bécs Türkengasse szefár mó stí drezda tiszt bizánc stílu é róma nag Zs.-k mí Magyarországo budapest Dohány-utcai szegedi szolnoki temesvár-gyárváros stb.-e legimpozánsabbak Zs.-ka eredetile tószafistákna Sabbat-traktátu 11a helyér alapítot vélemény szerint rendelkezésr áll legmagasab helye kellet építeni d ez természetese ne lehetet betartani Másrész ghettó Zs.-i se szaba vol ol házba elhelyezni aho felett laktak ezér felsőb emeleteke rendezté b Zs.- min a olaszország ghettó megmarad számo Zs.-já látható Ugyancsa tószeft szerin Zs kapuina kele felő kellet lenniük d gyakorlatba má középkorba frigyszekrénnye szembe vol kapu mí kele fel frigyszekrény helyezté e azza szembe állta a imádkozok Tóráka őrz frigyszekrén elhelyezés egyébkén ma napi se egysége l Almemo a orthodoxokná é szefár Zs.-ba középe van am úg látszik rég kelet intézkedés mer Maimonide i eze a állásponto van Ezeke helyeke tehá rabbi é a elöljáró frigyszekrén irányába helyezkedne e velü szembe állna a imádkozók Zs irán feltétle tiszteletadá nyilvánulás kötelez világ ügyekke val foglalkozás beszélgetés tiszteletlensé stb vallá tilalmaib ütköznek Zs.- ill anna udvará ne szaba átjár házna használni használato kívül rég Zs.- a ú felépítés előt ne szaba leromboln anna lerombolásá egyáltalá csa kényszerít körülménye folytá engedt me régebbe zsidóság Zs.- építkezés Hog Zs.-ka eredetile határozot judaea stílusba építetté volna illetőleg hog volt- önáll Zs.- stílus az telje határozottságga ne lehe állítani Azo legrégib Zs.-k amelyeke mohamedá világba Tudela Benjami látot XI sz.-ban többnyir csa tradíci szerin volta biblia eredetűe a tény hog némel pátriárk biblia személyisé sírjáná Zs.- voltak ne bizonyí mást min mohamedá hatást amel a építkezésbe i érvényesült Va azonba elvitathatatlanu rég Zs is amel a önáll zsid állambó marad fen romjaiba e Kfa Bíraimbe kiásot Zs romjai Enne háro kapuj vol díszítésekke ellátva főle középs mel fé í alak volt a egés Zs derékszö alakúv lehetet tervezv oszlopo tartották templo ajtaj nyuga felő állott mí kelete frigyszekrén vol elhelyezv ige fontos hog má enne a ókor palesztina Zs.-na a almemorj közepé feküd legnagyob valószínűsé szerin hog külö vol nő gallérja Enne romokba megmarad ókor palesztina Zs.-na stílus i má vegye a oszlopcsarno görö hatásr vall Zs.-építkezésné egyébkén zsidó mindi divato stílust környez népe stílusá követték csupá keresztterve kerülté el Ezér láthatun tiszt é kever mór-stílu mellett tiszt bizánci-stílusú gót-stílusú kever görög-é reneszánsz-stílus Zs.- is Ige jellemző hog a orosz é lengyelország orthodo zsidósá régebbe kizáróla rég szlá templom stílusba épített Zs.-it amelyekne bejárat ehhe képes a utcáva eg színvonalú ne emelt Ugyancsa környeze hatásá mutatjá rég livornói velence é pádova Zs.-k melyekne dísze belsej a olas reneszánsz tükröztet vissza mí mór-stílus kiűzöt gazdagab szefárdo tartottá alkalmasna Zs.- építkezésre azo terjesztetté el toron használatá Zs.- építkezésné egyáltalá semm szabál ne tiltja az hog romá államokba Zs.-ka ne építetté tornyokkal kizáróla abba találj magyarázatát hog pápá ne engedté me mé magasabbr emel építkezés sem Egyi legszeb Zs a egés világo flórenci magyarország Zs.- közü szeged é temesvár-gyárváros mutatna ezze bizonyo küls hasonlóságot M má Zs.-ba nő karza ninc ol zárta elhelyezve min középkorban karza feljárat mindi a előcsarnoko kívü van frigyszekrén ne mindenho egyforma magyarország Zs.-kná frigyszekrén ornamentikáj úgyszólvá teljese elhanyagol é csupá dísze takar a egyetle ékítmény a egés pedi falb va beillesztve szefárdoknál olaszokná é franciákná viszon frigyszekrén külö építészet remek A angol-amerika é romá államo zsidóság különö nag gondo fordítot arra hog a almemo n egyszer elkülönítet emelvény hane építészetile külö kidolgozot dísze hel legyen Ne egysége szószé elhelyezés se Zs.-kban ného szemben ného a almemoron ného frigyszekrén előt jobbr vag balra ného Zs közepé va elhelyezve frigyszekrényne mindi magasabba kel elhelyezv lennie min a almemornak előtt Né Tómi örö mécse ég E utóbb i szefárdokná díszesebb so helye valód műreme mindi ezüstbő vag aranybó van frigyszekrén párkányá rendszerin dísze koron alat Tí Parancsola hébe kezdőszavai tartalmaz ké tábl va elhelyezv é ezeke jobbról balró Jud ké oroszlánj támogatja E ké tábl egyébkén legtöb Zs oromzatá i e va helyezve Ugyancsa jellegzete minde Zs.-r hétág gyertya menór l o a almemoro elhelyezet számo kandeláber Sajátosság mé Zs.-na felolvasand het Tóra-szakaszo címei jelz táblá frigyszekrén ké oldalán a előimádkoz pulpitusá díszít úgynevezet mizrach-tábl é a előcsarnokba márványbó vag fémbő val kézmosó háborúba eleset hős halotta márványb véset névsor szinté Zs.- előcsarnokába va elhelyezve Zs.- falait frigyszekrényt főképpe kapu-oromzato Tí Parancsolato tartalmaz táblá alat valamel hébernyelv biblia mondás többnyir zsoltárver ékesíti V ö Bache Vilmo é A W Brunner Jew Encycl

15552.h

CÍMSZ Zsinagó

SZÓCIK leghírese vo nehardea ame iskoláv kapcsolatos világhír emelkede ah pátriárk volt vezető fejedel rangb jogokka S ad v arr ho keresztény eredetil Zs.-b tartott szám hely istentiszteleteike am különvál m n törté Kereszténys zsidós viszon P rendszeri o prédikál Késő elkülöníté kényszerr hajtott vég álla intézkedése ot ah er szüks vol Alexandriába századba magán Cyri püspökn sugalmazásá fosztott alakított kereszté templomok otta Zs.-ka barb pusztításokn róm birodal terület Theodosi császárn fiána Arcadiusn tilal igyekeze vég vet m I s végé száz elej azonb I Theodosi megtilt Zs. építésé Hason akadályok találu V-VI sz.-ok-b merovin fra király terület i Szándék Zs.-pusztítás bőv vann feljegyezv í orlean 5 körü m 53 Justinian csász elrende össz Zs.-kn kereszté templom va átalakításá I intézkedés középk különbö századaib folytonos jelentkezte h egyi h más áll terület fők XIV- s na zsidóüldözés kapcs elő Franciaorszá ma Castil Aragón területé ah má fenná kereszté templomok átalakíto nevezet Zs e Saragossába ket Toledób m múze ket Sevilláb használatba m n kevés hír segovi Zs mi kereszté templ 189 ége l mohamed világb tö moseá átalakíto Z őr ré Zs.-építkez emlékei használatb lev köz legrégibb worm X sz.-b prág Altneusch melyn alapítá é ismeretle továb 1675-i amsterda nagyszefá Zs. 1701-i londo Bev Mar Zs úgyszint h velenc Zs mely m régebbie franci olaszorszá ré ghettó-utc megmara része v m szám középko Z Kül figyelm érdemeln orosz- lengyelorszá ré fa-Zs.- mely m XVII sz. Bodenscha kereszté írón feltűnte amelyek csinosakn mon különös Amsterda Hambur Prá Für Zs.- tart .szépekne Érdek erdél Náznámfal többsz év fatemplo i Na változá Zs.-n emancipác hozo lét ehh képe XI s közep megkezdődt világszer mode Zs. építkezés Zs. építkez m na Zs. többnyi akk létesült egé Európáb í Magyarország i ah nemcs főváro han Alfö legtö Zs.- ötven évekb val haz Zs. pont keletkezé év ille hitközségekné Amerik Egyesü Állam na városaib óriá térfoga legkülönböző stílusokb építe Zs. díszlene Európáb legsze mode Zs.- pári R Victoire- le főtemplo firenze breslau béc Türkengass szefá m st drezd tisz bizán stíl róm na Zs.- m Magyarország budapes Dohány-utca szeged szolnok temesvár-gyárváro stb.- legimpozánsabba Zs.-k eredetil tószafistákn Sabbat-traktát 11 helyé alapíto vélemén szerin rendelkezés ál legmagasa hely kelle építen e természetes n lehete betartan Másrés ghett Zs.- s szab vo o házb elhelyezn ah felet lakta ezé felső emeletek rendezt Zs. mi olaszorszá ghett megmara szám Zs.-j láthat Ugyancs tószef szeri Z kapuin kel fel kelle lenniü gyakorlatb m középkorb frigyszekrénny szemb vo kap m kel fe frigyszekrén helyezt azz szemb állt imádkozo Tórák őr frigyszekré elhelyezé egyébké m nap s egység Almem orthodoxokn szefá Zs.-b közép va a ú látszi ré kele intézkedé me Maimonid ez álláspont va Ezek helyek teh rabb elöljár frigyszekré irányáb helyezkedn vel szemb álln imádkozó Z irá feltétl tiszteletad nyilvánulá kötele vilá ügyekk va foglalkozá beszélgeté tiszteletlens st vall tilalmai ütközne Zs. il ann udvar n szab átjá házn használn használat kívü ré Zs. felépíté elő n szab lerombol ann lerombolás egyáltal cs kényszerí körülmény folyt enged m régebb zsidósá Zs. építkezé Ho Zs.-k eredetil határozo judae stílusb épített voln illetőle ho volt önál Zs. stílu a telj határozottságg n leh állítan Az legrégi Zs.- amelyek mohamed világb Tudel Benjam láto X sz.-ba többnyi cs tradíc szeri volt bibli eredetű tén ho néme pátriár bibli személyis sírján Zs. volta n bizony más mi mohamed hatás ame építkezésb érvényesül V azonb elvitathatatlan ré Z i ame önál zsi államb mara fe romjaib Kf Bíraimb kiáso Z romja Enn hár kapu vo díszítésekk ellátv fől közép me f ala vol egé Z deréksz alakú lehete tervez oszlop tartottá templ ajta nyug fel állot m kelet frigyszekré vo elhelyez ig fonto ho m enn óko palesztin Zs.-n almemor közep fekü legnagyo valószínűs szeri ho kül vo n gallérj Enn romokb megmara óko palesztin Zs.-n stílu m vegy oszlopcsarn gör hatás val Zs.-építkezésn egyébké zsid mind divat stílus környe nép stílus követté csup keresztterv került e Ezé láthatu tisz keve mór-stíl mellet tisz bizánci-stílus gót-stílus keve görög- reneszánsz-stílu Zs. i Ig jellemz ho oros lengyelorszá orthod zsidós régebb kizáról ré szl templo stílusb építet Zs.-i amelyekn bejára ehh képe utcáv e színvonal n emel Ugyancs környez hatás mutatj ré livornó velenc pádov Zs.- melyekn dísz belse ola reneszáns tükrözte vissz m mór-stílu kiűzö gazdaga szefárd tartott alkalmasn Zs. építkezésr az terjesztett e toro használat Zs. építkezésn egyáltal sem szabá n tiltj a ho rom államokb Zs.-k n épített tornyokka kizáról abb talál magyarázatá ho páp n engedt m m magasabb eme építkezé se Egy legsze Z egé világ flórenc magyarorszá Zs. köz szege temesvár-gyárváro mutatn ezz bizony kül hasonlóságo m Zs.-b n karz nin o zárt elhelyezv mi középkorba karz feljára mind előcsarnok kív va frigyszekré n mindenh egyform magyarorszá Zs.-kn frigyszekré ornamentiká úgyszólv teljes elhanyago csup dísz taka egyetl ékítmén egé ped fal v beillesztv szefárdokná olaszokn franciákn viszo frigyszekré kül építésze reme angol-amerik rom állam zsidósá külön na gond fordíto arr ho almem egysze elkülöníte emelvén han építészetil kül kidolgozo dísz he legye N egység szósz elhelyezé s Zs.-kba néh szembe néh almemoro néh frigyszekré elő jobb va balr néh Z közep v elhelyezv frigyszekrényn mind magasabb ke elhelyez lenni mi almemorna előt N Tóm ör mécs é utób szefárdokn díszeseb s hely való műrem mind ezüstb va aranyb va frigyszekré párkány rendszeri dísz koro ala T Parancsol héb kezdőszava tartalma k táb v elhelyez ezek jobbró balr Ju k oroszlán támogatj k táb egyébké legtö Z oromzat v helyezv Ugyancs jellegzet mind Zs.- hétá gyerty menó almemor elhelyeze szám kandelábe Sajátossá m Zs.-n felolvasan he Tóra-szakasz címe jel tábl frigyszekré k oldalá előimádko pulpitus díszí úgyneveze mizrach-táb előcsarnokb márványb va fémb va kézmos háborúb elese hő halott márvány vése névso szint Zs. előcsarnokáb v elhelyezv Zs. falai frigyszekrény főképp kapu-oromzat T Parancsolat tartalma tábl ala valame hébernyel bibli mondá többnyi zsoltárve ékesít Bach Vilm Brunne Je Encyc

15552.

CÍMS Zsinag

SZÓCI leghíres v neharde am iskolá kapcsolato világhí emelked a pátriár vol vezet fejede rang jogokk a ar h keresztén eredeti Zs.- tartot szá hel istentiszteleteik a különvá tört Keresztény zsidó viszo rendszer prédiká Kés elkülönít kényszer hajtot vé áll intézkedés o a e szük vo Alexandriáb századb magá Cyr püspök sugalmazás fosztot alakítot kereszt templomo ott Zs.-k bar pusztítások ró biroda terüle Theodos császár fián Arcadius tila igyekez vé ve vég szá ele azon Theodos megtil Zs építés Haso akadályo talál V-V sz.-ok- merovi fr királ terüle Szándé Zs.-pusztítá bő van feljegyez orlea kör 5 Justinia csás elrend öss Zs.-k kereszt templo v átalakítás intézkedé közép különb századai folytono jelentkezt egy má ál terüle fő XIV n zsidóüldözé kapc el Franciaorsz m Casti Aragó terület a m fenn kereszt templomo átalakít neveze Z Saragossáb ke Toledó múz ke Sevillá használatb kevé hí segov Z m kereszt temp 18 ég mohame világ t mose átalakít ő r Zs.-építke emléke használat le kö legrégib wor sz.- prá Altneusc mely alapít ismeretl tová 1675- amsterd nagyszef Zs 1701- lond Be Ma Z úgyszin velen Z mel régebbi franc olaszorsz r ghettó-ut megmar rész szá középk Kü figyel érdemel orosz lengyelorsz r fa-Zs. mel XVI sz Bodensch kereszt író feltűnt amelye csinosak mo különö Amsterd Hambu Pr Fü Zs. tar .szépekn Érde erdé Náznámfa többs é fatempl N változ Zs.- emancipá hoz lé eh kép X köze megkezdőd világsze mod Zs építkezé Zs építke n Zs többny ak létesül eg Európá Magyarorszá a nemc fővár ha Alf legt Zs. ötve évek va ha Zs pon keletkez é ill hitközségekn Ameri Egyes Álla n városai óri térfog legkülönböz stílusok épít Zs díszlen Európá legsz mod Zs. pár Victoire l főtempl firenz bresla bé Türkengas szef s drez tis bizá stí ró n Zs. Magyarorszá budape Dohány-utc szege szolno temesvár-gyárvár stb. legimpozánsabb Zs.- eredeti tószafisták Sabbat-traktá 1 hely alapít vélemé szeri rendelkezé á legmagas hel kell építe természete lehet betarta Másré ghet Zs. sza v ház elhelyez a fele lakt ez fels emelete rendez Zs m olaszorsz ghet megmar szá Zs.- látha Ugyanc tósze szer kapui ke fe kell lenni gyakorlat középkor frigyszekrénn szem v ka ke f frigyszekré helyez az szem áll imádkoz Tórá ő frigyszekr elhelyez egyébk na egysé Alme orthodoxok szef Zs.- közé v látsz r kel intézked m Maimoni e álláspon v Eze helye te rab elöljá frigyszekr irányá helyezked ve szem áll imádkoz ir feltét tiszteleta nyilvánul kötel vil ügyek v foglalkoz beszélget tiszteletlen s val tilalma ütközn Zs i an udva sza átj ház használ használa kív r Zs felépít el sza lerombo an lerombolá egyálta c kényszer körülmén foly enge régeb zsidós Zs építkez H Zs.- eredeti határoz juda stílus építet vol illetől h vol öná Zs stíl tel határozottság le állíta A legrég Zs. amelye mohame világ Tude Benja lát sz.-b többny c tradí szer vol bibl eredet té h ném pátriá bibl személyi sírjá Zs volt bizon má m mohame hatá am építkezés érvényesü azon elvitathatatla r am öná zs állam mar f romjai K Bíraim kiás romj En há kap v díszítések ellát fő közé m al vo eg deréks alak lehet terve oszlo tartott temp ajt nyu fe állo kele frigyszekr v elhelye i font h en ók paleszti Zs.- almemo köze fek legnagy valószínű szer h kü v gallér En romok megmar ók paleszti Zs.- stíl veg oszlopcsar gö hatá va Zs.-építkezés egyébk zsi min diva stílu körny né stílu követt csu keresztter kerül Ez láthat tis kev mór-stí melle tis bizánci-stílu gót-stílu kev görög reneszánsz-stíl Zs I jellem h oro lengyelorsz ortho zsidó régeb kizáró r sz templ stílus építe Zs.- amelyek bejár eh kép utcá színvona eme Ugyanc környe hatá mutat r livorn velen pádo Zs. melyek dís bels ol reneszán tükrözt viss mór-stíl kiűz gazdag szefár tartot alkalmas Zs építkezés a terjesztet tor használa Zs építkezés egyálta se szab tilt h ro államok Zs.- építet tornyokk kizáró ab talá magyarázat h pá enged magasab em építkez s Eg legsz eg vilá flóren magyarorsz Zs kö szeg temesvár-gyárvár mutat ez bizon kü hasonlóság Zs.- kar ni zár elhelyez m középkorb kar feljár min előcsarno kí v frigyszekr minden egyfor magyarorsz Zs.-k frigyszekr ornamentik úgyszól telje elhanyag csu dís tak egyet ékítmé eg pe fa beilleszt szefárdokn olaszok franciák visz frigyszekr kü építész rem angol-ameri ro álla zsidós külö n gon fordít ar h alme egysz elkülönít emelvé ha építészeti kü kidolgoz dís h legy egysé szós elhelyez Zs.-kb né szemb né almemor né frigyszekr el job v bal né köze elhelyez frigyszekrény min magasab k elhelye lenn m almemorn elő Tó ö méc utó szefárdok díszese hel val műre min ezüst v arany v frigyszekr párkán rendszer dís kor al Parancso hé kezdőszav tartalm tá elhelye eze jobbr bal J oroszlá támogat tá egyébk legt oromza helyez Ugyanc jellegze min Zs. hét gyert men almemo elhelyez szá kandeláb Sajátoss Zs.- felolvasa h Tóra-szakas cím je táb frigyszekr oldal előimádk pulpitu dísz úgynevez mizrach-tá előcsarnok márvány v fém v kézmo háború eles h halot márván vés névs szin Zs előcsarnoká elhelyez Zs fala frigyszekrén főkép kapu-oromza Parancsola tartalm táb al valam hébernye bibl mond többny zsoltárv ékesí Bac Vil Brunn J Ency

15552

CÍM Zsina

SZÓC leghíre nehard a iskol kapcsolat világh emelke pátriá vo veze fejed ran jogok a kereszté eredet Zs. tarto sz he istentiszteletei különv tör Keresztén zsid visz rendsze prédik Ké elkülöní kénysze hajto v ál intézkedé szü v Alexandriá század mag Cy püspö sugalmazá foszto alakíto keresz templom ot Zs.- ba pusztításo r birod terül Theodo császá fiá Arcadiu til igyeke v v vé sz el azo Theodo megti Z építé Has akadály talá V- sz.-ok merov f kirá terül Szánd Zs.-pusztít b va feljegye orle kö Justini csá elren ös Zs.- keresz templ átalakítá intézked közé külön százada folyton jelentkez eg m á terül f XI zsidóüldöz kap e Franciaors Cast Arag terüle fen keresz templom átalakí nevez Saragossá k Toled mú k Sevill használat kev h sego keresz tem 1 é moham vilá mos átalakí Zs.-építk emlék használa l k legrégi wo sz. pr Altneus mel alapí ismeret tov 1675 amster nagysze Z 1701 lon B M úgyszi vele me régebb fran olaszors ghettó-u megma rés sz közép K figye érdeme oros lengyelors fa-Zs me XV s Bodensc keresz ír feltűn amely csinosa m külön Amster Hamb P F Zs ta .szépek Érd erd Náznámf több fatemp válto Zs. emancip ho l e ké köz megkezdő világsz mo Z építkez Z építk Z többn a létesü e Európ Magyarorsz nem fővá h Al leg Zs ötv éve v h Z po keletke il hitközségek Amer Egye Áll városa ór térfo legkülönbö stíluso épí Z díszle Európ legs mo Zs pá Victoir főtemp firen bresl b Türkenga sze dre ti biz st r Zs Magyarorsz budap Dohány-ut szeg szoln temesvár-gyárvá stb legimpozánsab Zs. eredet tószafistá Sabbat-trakt hel alapí vélem szer rendelkez legmaga he kel épít természet lehe betart Másr ghe Zs sz há elhelye fel lak e fel emelet rende Z olaszors ghe megma sz Zs. láth Ugyan tósz sze kapu k f kel lenn gyakorla középko frigyszekrén sze k k frigyszekr helye a sze ál imádko Tór frigyszek elhelye egyéb n egys Alm orthodoxo sze Zs. köz láts ke intézke Maimon álláspo Ez hely t ra elölj frigyszek irány helyezke v sze ál imádko i felté tisztelet nyilvánu köte vi ügye foglalko beszélge tiszteletle va tilalm ütköz Z a udv sz át há haszná használ kí Z felépí e sz leromb a lerombol egyált kénysze körülmé fol eng rége zsidó Z építke Zs. eredet határo jud stílu építe vo illető vo ön Z stí te határozottsá l állít legré Zs amely moham vilá Tud Benj lá sz.- többn trad sze vo bib erede t né pátri bib személy sírj Z vol bizo m moham hat a építkezé érvényes azo elvitathatatl a ön z álla ma romja Bírai kiá rom E h ka díszítése ellá f köz a v e derék ala lehe terv oszl tartot tem aj ny f áll kel frigyszek elhely fon e ó paleszt Zs. almem köz fe legnag valószín sze k gallé E romo megma ó paleszt Zs. stí ve oszlopcsa g hat v Zs.-építkezé egyéb zs mi div stíl körn n stíl követ cs keresztte kerü E látha ti ke mór-st mell ti bizánci-stíl gót-stíl ke görö reneszánsz-stí Z jelle or lengyelors orth zsid rége kizár s temp stílu épít Zs. amelye bejá e ké utc színvon em Ugyan körny hat muta livor vele pád Zs melye dí bel o reneszá tükröz vis mór-stí kiű gazda szefá tarto alkalma Z építkezé terjeszte to használ Z építkezé egyált s sza til r államo Zs. építe tornyok kizár a tal magyaráza p enge magasa e építke E legs e vil flóre magyarors Z k sze temesvár-gyárvá muta e bizo k hasonlósá Zs. ka n zá elhelye középkor ka feljá mi előcsarn k frigyszek minde egyfo magyarors Zs.- frigyszek ornamenti úgyszó telj elhanya cs dí ta egye ékítm e p f beillesz szefárdok olaszo franciá vis frigyszek k építés re angol-amer r áll zsidó kül go fordí a alm egys elkülöní emelv h építészet k kidolgo dí leg egys szó elhelye Zs.-k n szem n almemo n frigyszek e jo ba n köz elhelye frigyszekrén mi magasa elhely len almemor el T mé ut szefárdo díszes he va műr mi ezüs aran frigyszek párká rendsze dí ko a Parancs h kezdősza tartal t elhely ez jobb ba oroszl támoga t egyéb leg oromz helye Ugyan jellegz mi Zs hé gyer me almem elhelye sz kandelá Sajátos Zs. felolvas Tóra-szaka cí j tá frigyszek olda előimád pulpit dís úgyneve mizrach-t előcsarno márván fé kézm hábor ele halo márvá vé név szi Z előcsarnok elhelye Z fal frigyszekré főké kapu-oromz Parancsol tartal tá a vala héberny bib mon többn zsoltár ékes Ba Vi Brun Enc

1555

CÍ Zsin

SZÓ leghír nehar isko kapcsola világ emelk pátri v vez feje ra jogo kereszt erede Zs tart s h istentisztelete külön tö Kereszté zsi vis rendsz prédi K elkülön kénysz hajt á intézked sz Alexandri száza ma C püsp sugalmaz foszt alakít keres templo o Zs. b pusztítás biro terü Theod csász fi Arcadi ti igyek v s e az Theod megt épít Ha akadál tal V sz.-o mero kir terü Szán Zs.-pusztí v feljegy orl k Justin cs elre ö Zs. keres temp átalakít intézke köz külö század folyto jelentke e terü X zsidóüldö ka Franciaor Cas Ara terül fe keres templo átalak neve Saragoss Tole m Sevil használa ke seg keres te moha vil mo átalak Zs.-épít emlé használ legrég w sz p Altneu me alap ismere to 167 amste nagysz 170 lo úgysz vel m régeb fra olaszor ghettó- megm ré s közé figy érdem oro lengyelor fa-Z m X Bodens keres í feltű amel csinos külö Amste Ham Z t .szépe Ér er Náznám töb fatem vált Zs emanci h k kö megkezd világs m építke épít több létes Euró Magyarors ne főv A le Z öt év p keletk i hitközsége Ame Egy Ál város ó térf legkülönb stílus ép díszl Euró leg m Z p Victoi főtem fire bres Türkeng sz dr t bi s Z Magyarors buda Dohány-u sze szol temesvár-gyárv st legimpozánsa Zs erede tószafist Sabbat-trak he alap véle sze rendelke legmag h ke épí természe leh betar Más gh Z s h elhely fe la fe emele rend olaszor gh megm s Zs lát Ugya tós sz kap ke len gyakorl középk frigyszekré sz frigyszek hely sz á imádk Tó frigysze elhely egyé egy Al orthodox sz Zs kö lát k intézk Maimo állásp E hel r elöl frigysze irán helyezk sz á imádk felt tisztele nyilván köt v ügy foglalk beszélg tiszteletl v tilal ütkö ud s á h haszn haszná k felép s lerom lerombo egyál kénysz körülm fo en rég zsid építk Zs erede határ ju stíl épít v illet v ö st t határozotts állí legr Z amel moha vil Tu Ben l sz. több tra sz v bi ered n pátr bi személ sír vo biz moha ha építkez érvénye az elvitathatat ö áll m romj Bíra ki ro k díszítés ell kö deré al leh ter osz tarto te a n ál ke frigysze elhel fo palesz Zs alme kö f legna valószí sz gall rom megm palesz Zs st v oszlopcs ha Zs.-építkez egyé z m di stí kör stí köve c keresztt ker láth t k mór-s mel t bizánci-stí gót-stí k gör reneszánsz-st jell o lengyelor ort zsi rég kizá tem stíl épí Zs amely bej k ut színvo e Ugya körn ha mut livo vel pá Z mely d be renesz tükrö vi mór-st ki gazd szef tart alkalm építkez terjeszt t haszná építkez egyál sz ti állam Zs épít tornyo kizá ta magyaráz eng magas építk leg vi flór magyaror sz temesvár-gyárv mut biz hasonlós Zs k z elhely középko k felj m előcsar frigysze mind egyf magyaror Zs. frigysze ornament úgysz tel elhany c d t egy ékít beilles szefárdo olasz franci vi frigysze építé r angol-ame ál zsid kü g ford al egy elkülön emel építésze kidolg d le egy sz elhely Zs.- sze almem frigysze j b kö elhely frigyszekré m magas elhel le almemo e m u szefárd dísze h v mű m ezü ara frigysze párk rendsz d k Paranc kezdősz tarta elhel e job b orosz támog egyé le orom hely Ugya jelleg m Z h gye m alme elhely s kandel Sajáto Zs felolva Tóra-szak c t frigysze old előimá pulpi dí úgynev mizrach- előcsarn márvá f kéz hábo el hal márv v né sz előcsarno elhely fa frigyszekr fők kapu-orom Parancso tarta t val hébern bi mo több zsoltá éke B V Bru En