|
FECSKE CSABA
HALPÉNZEN VETT VILÁG
A borító és az illusztráció Urbán Tibor munkája
TARTALOM
Hajnal előtt
Madarak
Éjszaka
Csillag tüze gyúl
Sándor-nap
Mese
Báránykám
Állati
A sivatag hajója
Pici pék
Mostoha
Két gyerek
Koránkelők
A Ménes-patak
Nyár
Erdőn
Várlak kis herceg
Nyárvég
Fák
Bodza
Szép nyara volt
Szárnyaim nőnének
Ez is valami
A tőzike verse
Disznóság
Szilvaősz
Izé
Egyszer majdnem
Szoborkodó
Palimadár
A patakon túl
Halnap
Ahonnét a hó
Hó hull
Tél tél zord idő
A Ménes-patak télen
Egyszer majd
az éj sötét várkapuján |
hallga' csak |
fekete komondor az éj |
kéklő hegyeken sziklán köveken |
kitört a csütör- |
álmodtam vagy sem sürgött köröttem egy kis ügyetlen rég volt azóta |
csengőd elhallgatott a réten jóllaktál a farkast elűzném |
az alomra heveredett |
- bééé bééé - |
a csintalan kis pávián |
víz alatt a vízipók |
fújja minden |
- kotkodács kotkodács |
- kukurikúúú |
maga a legszebb |
macska mosakszik |
mondja kérem kenguru |
tengerben a medúza |
a sivatagban ballagott tova bölcs volt a bölcs tudta a teve ment mendegélt a sivatag hajója |
volt egyszer egy |
este tévé van |
szöszke fej barna fej az Esthajnalcsillag mintha szárnyuk volna |
korán fölkelt süt a pék korán fölkelt süt a nap |
rekettyék közt fut a Ménes kertek alatt úgy sötétlik valahonnét a hegyekből feljön a hold vízbe perdül |
csak bőröm véd nincsen vértem virágokból száll az illat fáj ha elhagynak ha ütnek |
erdőn messzi erdőn keskeny köves úton |
Lurkó merre kószálsz bárcsak fölbukkanna azt mondanám akkor mint a kiscsikó úgy
|
feljön az esteli csillag földrezuhannak az árnyak |
madár szeme világít * hatalmas terebélyű * akáclevél zörren a szélben |
hold beszappanozza hajában kigyullad ha majd hűvös ősz lesz |
érik a som a csipkebogyó holt vizeken vadkacsa-nép könnyű ladik az égen a hold |
egyszer ha elmennék forrás vize volnék mint a cinegének ó hogyha elmennék
|
anyának apa a férje |
megsajnáltam az avarban |
disznó pardon dísznő röfög az ólban |
búsongó dongó döngicsél kongó hordók |
a pék kapott egy képet |
egyszer majdnem meghaltam otthon anya is hevesen megölelt azóta sokszor szeretnék |
a téren hol galambok totyognak bronz a kalapja karimája szegényt az idő vasfoga rágja |
lúdtalpas vagyok de nem liba bátor vagyok mint az oroszlán ügyes vagyok akár a majom |
fúj a szél a |
hol hold hol nap |
vonul a vadlúd-sereg mint megannyi kis hajó ökörnyálból köt az ősz |
ordas tél sompolyog s mint mikor a róka |
hó hó olyan könnyű hófehér piros a nap tél tél |
befagyott a Ménes a falu derekán mint a disznócsülök nem jön már a nap sem a jégen naphosszat |
elkolompolnak az évek fölérem a kilincset nagy leszek |