Szent Fülöp apostol
 [május 1.]

Fülöp (Philippus) annyi, mint a ‚lámpás szája’, vagy a ‚kezek szája’, vagy a philos, azaz ‚szeretet’ és a hyper, azaz ‚fölött’ szavakból ered, ‚aki az odafönt valókat szereti’. „Lámpás szája”: világos prédikációja miatt; „kezek szája”: állandó jó cselekedetei miatt; „aki az odafönt valókat szereti”: az égiek szemlélése miatt.

 

Fülöp apostol húsz éven át hirdette Szkítia-szerte az igét, de a pogányok elfogták és kényszerítették, hogy áldozatot mutasson be Mars szobrának. A szobor talapzatából egy hatalmas sárkány bújt elő, és a főpap fiát, aki az áldozati tűz körül serénykedett, és a két tribunust, akiknek szolgái Fülöpöt bilincsben tartották, megölte, másokat pedig bűzös leheletével úgy megfertőzött, hogy mind betegek lettek. Azt mondta Fülöp: „Higgyetek nekem, és törjétek össze azt a szobrot, helyette imádjátok az Úr keresztjét, hogy betegeitek meggyógyuljanak, és halottaitok föltámadjanak!” A szenvedők felkiáltottak: „Csak gyógyuljunk meg, és ezt a Mars-szobrot azon nyomban összetörjük.” Ekkor Fülöp parancsot adott a sárkánynak, hogy távozzon a pusztába, és senkinek se ártson ezen túl. Azonnal el is tűnt, és többé senkinek se jelent meg. Fülöp pedig mindenkit meggyógyított, és a három holtnak visszaadta az életet, majd egy éven át hirdette az igét a hívőknek, s papokat és diákonusokat szentelt.

Ezután Ázsiába, Hierapolisba ment, ahol kiirtotta az ebioniták tévtanát. Ezek azt tanították, hogy Krisztus csak látszat-testet öltött magára; Vele voltak leányai, két szent szűz, akik révén az Úr sokakat megtérített.

Fülöp hét nappal halála előtt magához hívatta a püspököket és a papokat, és így szólt: „Ezt a hét napot az Úr a ti figyelmeztetésetekre engedte nekem.” Nyolcvanhét esztendős volt akkoriban.

Ezután a hitetlenek elfogták Fülöpöt, és Mesterének példájára, akit hirdetett, keresztre feszítették, így költözött az Úrhoz, boldog véget érve. Mellette temették el két leányát is, az egyiket jobbról, a másikat balról.

Isidorus mondja A szent atyák élete, eredete és halála című könyvében Fülöpről:* „Fülöp a galloknak Krisztust hirdette, és a viharos óceán melletti, sötétségben élő, barbár népeket az isteni tudomány fényéhez és a hit kikötőjébe vezette. Végül Hierapolisban, Phrygia provincia városában keresztre feszítve és megkövezve hunyt el. Leányaival együtt nyugszik.” Ezt írja Isidorus. Jeromos írja Martyrologiumában arról a Fülöpről, aki egyike volt a hét diákonusnak, hogy június 6-án jelekkel és csodákkal ékesen hunyt el Caesareában, és melléje temették három lányát is, mivel a negyedik Ephesusban nyugszik. Az elsőként említett Fülöp annyiban tér el az utóbbitól, hogy míg az apostol volt, ez diákonus, az Hierapolisban, ez Caesareában halt meg, annak két próféta leánya volt, emennek meg négy, jóllehet az Egyháztörténet* azt látszik mondani, hogy Fülöp apostolnak volt négy próféta leánya, de ebben inkább Jeromosnak kell hinnünk.

 

fordította: Sarbak Gábor




Hátra Kezdőlap Előre