Lehetséges, hogy meg is jelentették, elő is adták. A freskók a misztérium szövegének szemléltetéséül szolgálhattak, mint nyilván a templom Dorottya-, illetőleg Hét főbűn-ciklusa előtt is. Mint tudjuk és majd látni fogjuk; a Dorottya-játék évszázadokon át virágzott a hajdani Felvidék német bányászai és szlovák népe körében. A Hét főbűn megszemélyesítése, előadása sem volt ismeretlen, amiről a későbbi időkből egyik csíksomlyai misztériumjáték tanúskodik. Az 1769-ben előadott játék szerint az égi tanácsban Deus Pater az angyalok és patriárkák kérésére megengedi, hogy Fia a földre szálljon. A világon elhatalmasodó hét főbűn: Superbia, Avaritia, Luxuria, Invidia, Gula, Ira, Acedia rendre kérkedik sikereivel, és tovább készül az emberek megrontására. Deus a szenvedés jelvényeit (arma Christi) elküldi Jézusnak. A hét főbűnt meghatja a kereszthalál és rendre megtér valamennyi.