Zsuzsanna, moldvai csángók ajkán Susan* napján a szegedi, magyarbánhegyesi és kiskunfélegyházi néphit* szerint megszólal a pacsirta. Jelzi a tavasz közeledését, a természet újjászületését. A kertjében fürdő, Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is. Zsuzsanna halálát örökíti meg Szászfalu (Sásová) híres Zsófia-oltárának (1440) egyik képe.* Feltűnik Bántornya (Turnišče),* és Besztercebánya egyik, több jelenetből álló freskótöredékén (XIV. század).
A hazai Zsuzsanna-játék, tehát a bibliai történet megelevenítése nyilvánvalóan német eredetű. Gyökerei még a középkori rekordáció világába nyúlnak vissza: klerikusok, diákok idézték föl most farsang idején az épületes történetet. Ebből bontakozott ki az idők során a dramatikus Zsuzsanna-játéknak latin, német, magyar, román nyelven való virágzása a történelmi Magyarország területén.
Zsuzsanna már bibliai epikánkban, Batizi András versezetében (1541) is fölbukkan: Az istenfélő Zsuzsanna asszonynak históriája.*
A Zsuzsanna-hagyományt a barokk iskoladrámák is tovább ápolták, és mind a katolikusoknál, mind főleg a protestánsoknál kedvelték.
Adataink szerint az első hazai előadást még Stöckel Lénárd Bártfán rendezte. Német szövege később nyomtatásban is megjelent (1559).* Stöckel szövegkönyve alapján Körmöcön, Kassán (1557) is előadták. Szintén az ő feldolgozása vált a felvidéki evangélikus iskolák ifjúsága körében is népszerűvé. Tudunk más gyökérzetű katolikus változatokról, így nagyszombati (1627), zágrábi (1653), csiksomlyai (1753),* továbbá kolozsvári (1652 unitárius előadásokról is.
Az ártatlanul szenvedő Zsuzsanna úrnapi körmeneteken, barokk misztériumokban, passiójátékokban gyakran tűnik föl a feláldozott Jézus ószövetségi előképeként is. Ennek a kultikus hagyománynak szép magyar példája Juhász Máté minorita A Krisztusnak érettünk való kínszenvedéséről és némely példáiról, mellyek előre árnyékozták és jelentették jövendőbéli kínszenvedését és áratlan halálra menését s megölettetését (1761) c. misztériumának egyik jelenete: Az ártatlan Susánnának hamissan vádoltatásáról és ítéltetéséről (Dan. 13).*
A téma átkerült a népi színjátékok világába, éspedig bányászaink körébe is. Ennek számos régi német párhuzamát ismerjük. (Leoben, Eisenerz). Jó még azt is tudnunk, hogy Zsuzsanna a középkor végén számos német bányavidéken a bányászok egyik védőszentje volt, és főleg tárnákat helyeztek az ő oltalma alá. Az annyiszor magukra maradt bányászasszonyok őt tekintették rágalmak ellen oltalmazójuknak.*
Jánosrét (Lucky pri Kremnici) német bányászai a Zsuzsanna-játékot két változatban is előadták. Sebestyén Gyula Nagybánya környékén, Oláhláposbánya (Lápuşul românesc) szintén német bányászai között is megtalálta a nyomait (1904), A máramarosi Sugatag, Budafalva magyar, vagy talán elmagyarosodott sóbányászai között a múlt század közepén Szilágyi István szintén Zsuzsanna-játékra bukkant. Sajnos, a följegyzett szöveg elkallódott. Morvay Győző 1890 táján Nagybánya környékén szintén magyar nyelvű Zsuzsanna-játékra talált. Nyomában Sebestyén Gyula itt is gyűjtött. Kézirataik sorsa ismeretlen. A felsőbányai magyar Zsuzsanna-játék egyéb darabokkal együtt Budapesten is bemutatásra került (1911).
Végül meg kell még említenünk, hogy Hantz (Haraszti) Gyula 1870 táján a bánáti, békésiekből települt Magyarittebe (Itebej) református faluban magyarnyelvű Zsuzsanna-játékot jegyzett föl, amelyet abban az időben fiúgyerekek a nagyböjtben adtak elő. A szöveg iskolamesteri eredete kétségtelen.*