A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint, amelyet azonban templomi és kalendáriumi dolgokban jártasabb öregek is még ismernek: a böjtelő, böjti előkészület időszaka (Vorfastenzeit) volt. Ez leginkább februárra esik, innen a hónap régi elnevezése: bőjt elé hava, egyszerűen böjtelő, majd – már itt jegyezve meg – márciusnak böjt más (második) hava, másként, ritka főnévként böjtmás.
A böjtelő első vasárnapja a hetvenedvasárnap (Septuagesima),* régiesen hetvenedik vasárnap, kódexeinkben kilencben hagyó vasárnap, kilenchagyó vasárnap. Középkori okleveleink keltezésében miséje lépcsőimádságának szavai nyomán Circumdederunt-vasárnap. Az elnevezés megértéséhez tudnunk kell, hogy a húsvéti, illetőleg nagybőjti előkészület a keleti egyházban manapság is már hetven nappal a Feltámadás előtt elkezdődik.
Itt a farizeus és vámos vasárnapja néven emlegetik az előírt evangéliumi szakasz nyomán. A pap már violába, a bűnbánat színébe öltözik, a miséből elmarad a Glória és Alleluja. A Lányi-kódex szerint: kilenchagyó, mikor az Alleluját el kell hagyni. A középkorban most volt hatásos szertartással az Alleluja búcsúztatása, amelynek tehát a mi egykori liturgiánkban is vannak nyomai. Így az egri Ordinarius (1509) szerint az ünnep szombatján antiphona ad vesperas. Alleluia, alleluia, alleluia... Similiter ad singulos psalmos dicuntur tria Alleluia.* Kezdődik a nagyböjt, a töredelem ideje.
Lehetséges, hogy ennek az elenyészett szertartásnak halvány emlékezetét őrzik a sokácok, amikor máig azt mondják, hogy a nagyböjt egészen allelujáig tart, vagyis amíg húsvétkor ismét föl nem hangzik a templomban az alleluja.
A hetvenedvasárnapra következő szerda a Lányi-kódexben: kilenchagyó való szeredán.
A hajdani pálos kolostora nyomán sok régi szakrális hagyományt őrző Hangony idősebb népe még a századfordulón is már hetvenedvasárnap elkezdte az enyhébb böjtölést.
Székesfehérvár-Felsőváros szőlősgazdái, szőlőművesei a Sebestyén-templomban még pár évtizeddel ezelőtt is társulati misét tartottak, minthogy a vasárnap evangéliuma (Máté 20, 1–16) szőlőművesekről szól.
Második hatvanadvasárnap (Sexagesima), Beythe Istvánnál hatvanadik vasárnap (1584). Az Érdy-kódexben hétben hagyó vasárnap, héthagyóvasárnap, Gyöngyöspatán kövérvasárnap.
Görögkatolikusainknál más böjti hagyományaik folytán ez a húshagyóvasárnap.
A mise evangéliuma (Lukács 8, 4–15) a magvetőről szól. Ezért Székesfehérvárott a felsővárosiak gazdák vasárnapja néven tartják számon, mert a városrész földműves polgárai munkájuknak áldásáért, jó termésért régebben közösségi misét mondattak.
A Zoborvidéken: talalajvasárnap, tananajvasárnap.* Szakrális képzetköre nincs, játékos farsangi hangulat jellemzi.