Flórián Nagykanizsa vidékén Furgyán, Szent Furgyán római katonatiszt volt Noricum földjén, a mostani Felső-Ausztriában:* Keresztény hitéért halt vértanúhalált: nagy malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Életét és vértanúságát népéleti vonatkozások nélkül magyarul először az Érsekújvári-kódex* adja elő. A legenda szerint imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat a teljes elhamvadástól, ezért a tűzoltók tisztelik védőszentjükül. A tűzzel való kapcsolat magyarázza, hogy több helyen a sörfőzők, fazekasok (Szeged; Baja, Sümeg), kovácsok (Arad, Hosszúhetény) pékek (Adony), kéményseprők (Sopron) céhének is patrónusa volt. Ünnepén a kemencében nem égett tűz. Az adonyi pékek céhzászlaján ott látható Nepomuki Szent János is, a vízimolnárok védőszentje. A sörnek egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz. Tisztelete hazánk mellett főképpen Bajorországban, Ausztriában* és Lengyelországban virágzik.
Középkori kultuszáról alig tudunk, ekkor még Ágota tisztelete járta.
Szórványos ábrázolása azonban a középkor alkonyán, német vidékeken: a Szegességben, német városokban, erdélyi szászok között már felbukkan. Így Kassa (1493), Nagyszalók (Velky Slavkov, 1503), Malompatak (Mlynica, 1510), Szepesszombat (Spišska Sobota, 1516), Szászbogács (Bagaciu, 1518) szárnyasoltárain.* Oltára van a pozsonyi székesegyházban (1461), a soproni Mihály-templomban (1521).*
Gótikus faszobrai: Besztercebánya (1500), Leibic (Lubica, 1521), Pozsony (Nemzeti Galéria, 1490), Ruszt (Rust, 1510), Szentjakabfalva (Jakub, 1480).*
A XVII. századtól kezdve az osztrák barokk, később a katolikus német bevándorlások együttes hatásaként alig van templomunk, falunk, amelyben ne lelhetnénk föl Szent Flórián képét vagy szobrát. Ennek vészelhárító hivatást tulajdonítanak. Mint látni fogjuk, tűzvész után, illetőleg tűzvész ellen hazánkban számos helység tett a barokk időkben Flórián tiszteletére fogadalmat.
Szombathelyen a XVII. század első felében nagy tűzvész pusztított. Ezért a város Flórián oltalmába ajánlotta magát, és a következő fogadalmat tette: Votum civitatis Sabariensis erga sanctum Florianum patronom. Legelsőbben minden városi ember azon Szent Flórián estét fogja megböjtölni és azon nap estvén vecsernyére minden ember elmenjen isteni szolgálatra. Szent Flórián napját pedig minden ember megülje, hogy kézi munkától megtartóztassa magát és cselédjét. Misén, prédikáción és processión jelen légyen és minden házigazda és gazdaasszony Isten tisztességére az oltárra ajándékot, vagy offertoriumot vigyen... Item az processióban minden céh együtt szövétnekkel jelen legyen, az ő régi jó szokások szerint Elevatiokor szentegyházban meggyújtsák szövétnekeket, ha kívántatik... Fogadalmukat a szombathelyiek a legutóbbi évtizedekig megtartották. A fogadalmi kép fölírása: DIVE FLORIANE TE AVXILIATORE PROTECTIO VENIAT AB OMNIPOTENTI SABARIAE EXVSTATE (= 1749). Vagyis: Szent Flórián, a te segítségeddel jöjjön a Mindenhatótól védelem a leégett Szombathely számára. Kronosztichonja a kép adományozásának évét jelzi.*
1776-ban tűzvész pusztított Csepregen. A városka lakossága még ebben az évben megújította Szent Flórián Martyr tűz ellen való hathatós Patronos üllő Innepét, melly már Gróff Nádasdy Ferentz Tsepregh Városa hajdani Földes Urának idejétől fogva mindenkor Sátoros Innep volt Tsepregben, s különös ájtatossággal s jelen Processióval tartatott meg. Mely ünnep megülésének rendje:
1–0. In Vigilia Scti Floriani, azaz előtte való Nap köteles Böjt vagyon és minden kézi Munkától való megszűnés az öreg Harang szóra.
2–0. Ugyanazon előtte való Napon Estvéli Vetsernyére, sz. Flórián Napján pedig Énekes Misére, Predikátzióra, Processióra és ugyan azon Nap a második Vetsernyékre is megjelenni kiki 12 forint büntetés alatt köteles úgy, hogy egy-egy Háznál nem több, hanem tsak egy Ember maradgyon, a többiek pedig az Ájtatosságra elmenni tartoznak fellyebb említett büntetés alatt.
Hogy pedig Senki azok közül is, kik Énekes Mise és Predikátzió alatt otthon maradnak, Sz. Mise nélkül ne maradgyon: Sz. Floriánnak Napján regveli 7 órakor egy kis Mise tartatik; Kilentz órakor pedig a fölső Templomból a Sz. Katalin templomába indul le az Processio az Oltári Szentséggel (mint Úrnapján), s ottan kis Mise mondatik; melynek vége levén vissza megy az Processió az öreg Templomba, hol Énekes Mise és Predikátzió leszen; s az Énekes Mise alatt kiki Offfertoriumra menni köteles. Az Processioban pedig minden Czéh együtt Szövétnyegekkel legyen jelen, az ő régi jó szokása szerint.
Hogy pedig e nagy Szentnek, mint Városunk fogadott Patrónussának tisztelete öregbedjék és terjedjen, és annak esedezése által annálinkább oltalmaztassunk az Tűzi veszedelmektül. Nyoltz napi Ajtatosság fog évenként az szokott módon tartatni; úgymint 8 Nap mindennap regvel 7 óra tájban az Oltári Szentségnek kitételével és Kettős áldással Mise szolgáltatik, estve pedig 7 órakor Lytaniák, ismét az Oltári Szentségnek kitételével és Duplás Áldással. Mindezeken a napokon pedig a Sz. Mise és Lytániák alkalmatosságával Sz. Flóriánról Ének mondatik az egész Néptől, hogy mindnyájan ditsérvén az Istent e nagy Szentben, annak hathatós esedezését tapasztallyuk.*
Számos Flórián-emlékkel találkozunk a barokk Pestbudán. Legnevezetesebb Christ Antal vízivárosi pékmester alapítása, a Fő utcai Flórián-kápolna (1759). A tornyának gombjában elhelyezett chronodistichonos ajánlás, illetőleg könyörgés:
INSIGNIS SEMPER CELEBRA LAVDES FLORIANI
NOS EJUS PRECIBUS, ALVET AB IGNE DEUS.
FESTA COLAS SOLENNE ET IAM DIVI FLORIANI
NEC FVGIT IN SANCTI GLORIA PRIMO DE0.*
A tabáni tűzvészre emlékeztet a tabáni templom egyik mellékoltárán látható fogadalmi kép: ALLMÄCHTIGSTER GOTT MIT WUNDER SCHÜTZEST DU UNS ANZELNE HAUÄSER ERSCHONE O GNÄDIGSTER IN ZUKUNFT AUCH UNSERE MITBRUDER INCENDIVM IN RASCIANICA DIE 5 SEPT. A képen Flórián, mellette angyal önt vizet a lángbaborult Budára.
Egy szerényebb kép a kapucinusok templomában is látható: EX VOTO DIE 5 SEPTEMBRIS ANNO 1810.*
Flórián szobor áll még a belvárosi templom külső szentélyfalán, továbbá az óbudai Flórián téren és bizonyára még a főváros más helyein is.
Tűzvész ellen a barokk időkben Flórián-szobrot szoktak a házak homlokzatára, sörfőző műhelyek bejárata fölé is helyezni. Jászladány népe az 1893. évi tűzvész helyén és annak emlékezetére emelte Flórián köztéri szobrát. Hasonlóképpen Mohács (1898) is. Becsehely Flórián szobra a falu szélén áll. A környékbeliek szerint a falu bosszúból állította ide, mert egy régi tűzvész idején nem teljesítette kötelességét. A vasi Balozsameggyes útmenti oszlopának fülkéjében Flórián, Donát és Vendel faszobrai (1795).*
A régi templomok és városi középületek tornyában őrzött tűzharang leginkább Flórián nevét viseli, és bizonyos meghatározott időpontokban, így Szegeden este 9 órakor az ő tiszteletére szólalt meg.
A szent tartós népszerűségére családneveink is utalnak: Flórián, Flóris, Fóris, Fórizs, Forján, Furján, Fóró, Forró,* régi szegedi Fura, Furka, Fúrús.
Flórián-patrociniumok:
Esztergom: Buda (1769), Detrekőszentmiklós (Plavecky Mikuláš, kápolna), Nemeskosút (Kosúty), Máriavölgy (Marianka, kápolna), Szentendre.
Besztercebánya: Bisztra (Bistra).
Nyitra: Várna (Varin).
Eger: Hámor (1817).
Kassa: Apátka (Opátka 1784).
Szatmár: Szaksz (Rateşti, 1817), Mezőfény (Foeni, kápolna).
Veszprém: Somogyacsa, Őrtilos (kápolna), Szőc, Városlőd (kápolna), Somogyszentmiklós (kápolna), Somogyaracs, Nyirád (kápolna).
Pécs: Pécs-Bányatelep (1901), Cselegörcsöny, Szigetvár (kápolna).
Székesfehérvár: Seregélyes (1801), Pilisvörösvár (1811).
Győr: Sásony (Winden), Edve, Oroszvár (kápolna).
Vác: Felsősáp (1834).
Csanád: Arad (kápolna, 1753, Jung Tamás sörfőző emeltette),* Bogsánbánya (Bogšadlontana, 1768).
Erdély: Govásdia (Govaşdia), Királybánya (Baia Craiulué).
*
Flórián magyarországi népi kultuszáról még aránylag keveset tudunk, adataink bőséges kiegészítésre szorulnak, Föltűnő; bár a bajor–osztrák kultusztájhoz való közelsége miatt érthető, hogy tisztelete inkább a dunántúli, főképpen pedig a göcseji nép körében vált általánossá, ahol a primitív tűzkultusz csökevényei is Flórián személye és ünnepe köré rögződtek.
A század elején még sok göcseji faluban ezen a napon nem raktak tüzet, a kovácsok nem dolgoztak, kenyeret nem sütöttek. Máshol meg ősi módon szokták a tüzet éppen ezen a napon éleszteni. Reggel napkölte előtt valamely élőfa vastagabb, szárazabb ágán át kőtelet dobtak, és azt két végénél fogva két ember addig húzogatta, amíg lángot nem vetett. Az egész falu erről gyújtott aztán tüzet. Egy másik faluban az volt a szokás, hogy valamelyik férfi öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet mondott el Flórián tiszteletére. Vízzel keresztet hintett a tűzhelyre, és csak azután gyújtott alá. Ismét máshol ezen a napon csak férfi rakhat tüzet, különben a tűz, amely Flórián napján különösen haragos, kifutna a házból, és veszedelmet okozna. Göntérházán, amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt és Flórián tiszteletére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott.* A Székesfehérvár–felsővárosi gazdasszony ugyanígy szokott imádkozni kemencébe vetés idején.
Rábagyarmat hagyománya szerint Tüzes Flórián napján, hajnalban minden családtag vízbe mártja a kezét, nehogy keze nyomán majd tűz támadjon a házban.*
Sok helyen azt is tartják, hogy amelyik házra Flórián képét odafestik, vagy szobrát odaállítják, nem éghet le.
Hosszúhetény kovácsainak műhelyében sem égett tűz ezen a napon.
A somlóvidéki Oroszi faluban még századunk első évtizedeiben is a család esti harangszó után a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozott. Egy óra múlva Szent Flórián tiszteletére újra megszólalt a harang. Ha a gyermekek már elaludtak volna, fölébresztették őket. Tűzvész ellen mindnyájan elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Végül így fohászkodtak: Mentsen meg az Úristen Szent Flórián közbenjárására tűztől, víztől, másvilági tűztől!
A zalai Sármellék faluban esti harangszó után szintén harangoztak külön is Flórián tiszteletére. A család itt is imádkozott, hogy a házat, falut a tűzvész elkerülje. Az imádságot így fejezték be: Szent Flórián ments meg minket a földi tűztől és az örök tűztől. Amen.
Csököly katolikus asszonyai égiháború idején Flóriánhoz is fohászkodnak egy Miatyánkkal és Üdvözléggyel.
Szemtanúi voltunk 1969-ben, amikor a számban igen megfogyatkozott székesfehérvári cserépkályhások, tetőfedők, cserepezők Flóriánt ábrázoló régi társulati zászlajuk mellé a szent ünnepén még temetkezési lobogót is szenteltettek a helybeli parasztság és magyar polgárnép templomában, a Sebestyén-egyházban. Úgy éreztük, mintha nemcsak személyes elmúlásukat, hanem a tisztes hagyomány pusztulását is meg akarták volna az avatással tisztelni.
*
Rábaköz több falujában a Flórián-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve.
*
A Szent György ünnepénél jellemzett fogadalmi időszak Szökéd baranyai falucskában Flórián és Illés próféta közé eső csütörtöki napokon volt.*