Petronella Szent Péter leánya volt. Nevét, ünnepét a középkori Magyarország misekönyvei számontartják. Keresztnévként is eléggé elterjedt. Pötöle elenyészett Fejér megyei falu templomának hajdani Petronella-titulusáról kapta elmagyarosodott nevét.* Még a múlt század elején is állottak Abasár középkori Petronillatemplomának romjai.
Az Érdy-kódex szerint*– ő színében, személyében felette igen szép volna. Úr Jézus Krisztushoz kedég szeplőtelen életében és buzgó szeretetében annál es szebb és ékesb vala. Köszvény kínozta, de atyja nem gyógyította meg. Az apostolok kérlelésére azt válaszolta, hogy úgy jobb neki. Mégis megparancsolta: Petronella kelj föl, és szolgálj minekünk. Úgy is történt, a lány meggyógyult. Utána azonban Péter mégis visszaparancsolta az ágyba. Petronella szót fogadott, most meg a feje kezdett fájni. Mikor azonban Jézus szeretetében még tökéletesebb lett, teljesen meggyógyult.
Egy Flaccus nevezetű pogány ispán feleségül kérte. Az Érdy-kódex nem említi, de más forrásból tudjuk, hogy kérőjét arra kérte, engedjen neki három napot a mennyegzőre való készülésre. Utána küldjön érte szüzeket, hogy a vőlegény palotájába vezessék. Ő pedig ezalatt imádkozott, böjtölt, virrasztott, megáldozott, hogy az Égi Vőlegény szólítsa magához. Így is történt. A koszorúslányok már csak a temetésére tudták elkísérni. A legenda mintha balladaköltészetünkben élne tovább (Szép Örzsébet, Piros Szép Örzsébet, Fogarasi István húga).
Néphagyományunk egyes vidékeken csak kalendáriumi jeles napként tartja valahol számon: derűs ideje jó kendertermést ígér.