Erazmus vértanú (†303). Beleit a legenda szerint orsóra tekerve szakították ki, ezért a bélgörcsben szenvedők patrónusa, másfelől a csörlőre, gugorára emlékeztetve az esztergályosoké és olykor, főleg a Földközi-tenger partvidékein a hajósoké is.*
Névünnepe már a Pray-kódex misenaptárában föltűnik. Az egész magyar középkorban számontartják, mégsem tartozik a nagyhírű hazai szentek közé. Kódexeink nem szólnak róla. Régi tisztességét a szórványosan máig felbukkanó keresztnév, továbbá a belőle képzett családnevek mégis tanúsítják. Mikesy Sándor vizsgálatai szerint idetartozik a Rézmán, Rázmán, Rásó, Rázsó, Rézső név.* Tiszteletét a jámborabb hívek tudatában napjainkban ébren tartja, hogy Erazmus a Tizennégy Segítőszent egyike. A gyöngyöspatai öregasszonyok bélfájásról Erámust máig segítségül hívják.
Alig lehet vitás a kultusz német eredete és jellege. Legendáját Abrudbánya és Segesvár. középkori, XV. századbeli freskói szemléltetik.* Falképét látjuk Csetnek (Štitnik) egyházában is. A bártfai Szent Egyed templomban gótikus faszoborral külön oltár áll Erazmus tiszteletére (1505). Föltűnik még Bártfa (Malter Veronika oltára, 1489), Esztergom (Keresztény Múzeum, 1494). Dubrava (Liptó, 1510), Jánosrét (Lucky pri Kremnici, 1476), Kassa (1440, 1470), Kisszeben (Sabinov, 1500, 1520, 1520), Malompatak (Mlynica, 1500), Nagylomnic (Lomnica, 1500), Szepeshely (Spišká Pohradie, 1470), Zsegra (Žehra, 1500) szárnyasoltárain, többször Miklós társaságában.* Oltára volt Sopronban (Szentlélek-kápolna, 1439), Pozsonyban (Márton-templom, 1439).*
Erazmusnak egyetlen későbarokk hazai titulusát ismerjük: Sándorfalu (Şandra) temploma Károlyi Antal kegyúrnak nyilván betegségében tett fogadalmából épült (1783). Oltára van a nagykanizsai franciskánus templomban is (XVIII. század).