Tekla, olykor Thekla, vértanú. Állítólag Szent Pál tanítványa volt. A legenda szerint Pál apostol egy alkalommal olyan lelkesen ajánlotta a szüzességet, hogy Tekla elhagyta vőlegényét. Ez a hatóságnál panaszt tett, Tekla álnok testvérei pedig Pál tartózkodási helyét árulták el. Pált kiűzték a városból, Teklát pedig máglyára vetették, ahonnan csodálatosan megmenekült. Csatlakozott Pálhoz. Antiochiába mentek. Itt a lányt vadállatok elé dobták, ezek azonban nem bántották. Így ismét megszabadult, és tovább segített Pálnak a térítés munkájában.*
Tekla tisztelete a keleti egyházakban (Egyiptom, Bizánc) gyorsan elterjedt, de gyökeret vert Rómában, illetőleg a középkor folyamán Itáliában, a francia Lyon és a spanyol Tarragona városában is. A kultusz spanyol ihletésre a XVIII. században Bécsben, Prágában, Münchenben is fölbukkan. Az apró kockákra vágott teklakenyér ember és jószág oltalmára, gyógyítására kedvelt szentelmény, amely szintén Spanyolországból honosodott meg Ausztriában, továbbá főleg a németországi Paderborn vidékén.*
Útszéli szobra áll (állott?) – nyilván jószágvédő célzattal – Nagycenken, föltehetően a Széchenyi-család pietásából. Lábánál két oroszlán hever.*
Kiskomlós (Comloşul Mic), német nevén Ostern, bánáti falu királyi kamarától épített templomának (1807) Tekla a védőszentje, amely egyúttal a szentnek egyetlen régi magyarországi patrociniuma. Ha a titulus nem valamelyik pártfogó női hozzátartozójának keresztneve után született, akkor a kultuszt a német lakosság nyilván úgy hozta szülőföldjéről magával. Nem tudni már, hogy a Theklabrot ismeretes volt-e körükben.
Nyilvánvalóan személynévi eredetű Teklafalu újabb kápolnájának dedikációja.
A dunabogdányi templom egyik oltárát Tekla tiszteletére szentelték (1817). A titulus nyilván keresztnévi eredetű. Föltétlenül a budai klarissza kolostornak, a falu kegyurának ihletésére került Piliscsaba templomának egyik oltárára Tekla barokk fa szobra.* Barokk Tekla-oltára van az Erzsébet-apácák pozsonyi templomának.* Alatta a dinasztia családi kegyképe (Maria cum inclinato capite). Tekla-szobrot látunk a tabáni templom Szent József-oltárán,* a vasvári dominikánus templom Mária-oltárának oromzatán is. Tekla-képe (1765) van a budai Szent Anna-templomnak.*
Tekla-társulat virágzott a XVIII. században Kolozsvárott.
Mindezek nyilvánvalóan egykorú bécsi kultuszáramlatokkal, névdivattal hozhatók kapcsolatba.