Cecília, őseink és a szegedi nép ajkán Cicelle, Cicëlla, Cicölle. Ókeresztény vértanú († 230), az egyházi zene patrónája, aki a szegedi néphit szerint Dávid királlyal a Holdban él.
Az Cecilia – írja* az Érdy-kódex a Legenda Aurea nyomán – sokképpen magyaráztatik. Elészer mondatik mennyei liliomnak, az ő nagy szüzességének és tisztaságának ékösségéért, jó lelkiismeretéért, és jó hírének-nevének méltóságáért. Másodszor mondatik megvakultaknak ura és igazgatója az örök igazságnak és idvességnek ismeretire. Harmad mondatik mennyből adatottnak, mert bizonyával mindenestül mennyei vala ő malasztosságának, jó példaadásának, érdemes életének és az mennyei dicsőségre ájojtozásának és gondolatjának miatta. Negyedszer mondatik setétség nélkül valónak az ő nagy bölcsességének világossága miatt. Ötödször közönséges Ádám fiának dicsősége és üdvössége, mert mindennemű lelki jószágokkal teljes vala ez boldog szent szűz, kinek miatta szegény bínesek idvezülhetnének, kiknek miatta fénylik vala, mint az fényes csillag az égen.
Ezután költői legendája, a jegyes állapot dicsérete következik. Cecíliát, aki szüzességet fogadott, előkelő pogány atyja férjhez adja Valerianus pogány ifjúhoz. A mennyegző után magukra maradva, rábírja vőlegényét, hogy ne érjen hozzá: énnekem szent angyal szeretőm vagyon, ki nagy szorgalmatossággal őrizi az én testemet minden fertelmes bűntől, ki ha azt ismerendi, te engemet förtelmes szeretettel illetendesz, tudjad, hogy ottan megöl tégödet és elvesztöd ez drágalátus ifjúságot. Ha kedég ismerendi, hogy tiszta szeretettel szeretsz, tégödet es ugyan szeret, mint engemet, és megjelenteti teneked az ő nagy dicsőségét.
Valerianus hajlik menyasszonya szavára, meg is keresztelkedik. A szertartáson maga Pál apostol oktatja a hitre. Hazatérve, találá magának szent Cecilia asszonyt a szent angyallal beszélleni, kinek két szép rózsából kötött korona vala a kezében. És azonnal egyiket adá Cecilia asszonynak, másikat Valerianosnak, mondván: ez koronákat szeplőtelen szívvel, testtel oltalmazjátok és tartsátok, mert Istennek paradicsom kertéből hoztam tinektök, kik soha meg nem hervadnak, sem illatjokat el nem vesztik. És senkisem láthatja, hanem csak ki szűz leend.
A csodálatos virágillatot megérezve, Valerianus öccse, Tiburtius is megkeresztelkedik. A helytartó a két testvért nemsokára kivégezteti. Cecíliára is sor kerül. A bakó bárdja harmadszorra sem találja el a szűz fejét és így ősi hagyomány szerint joga van az élethez. Még három napig él és mindenét szétosztja a szegények között, házából pedig templomot alapít.
*
Nem világos, hogy Cecília hogyan lett a középkor végén a musica sacra védőszentje. Talán a mennyegzőjére való ihletett emlékezésből született. Ünnepének egyik antifónája szerint: Cantantibus organis, Cecilia Domino decantabat, dicens: Fiat cor meum immaculatum, ut non confundar. Magyarul: Zengő hangszerek kíséretében Cecília énekelt az Úrnak, mondván: legyen az én szívem szeplőtelen, hogy ne rendüljek meg. Orgonával, muzsikáló angyalokkal szokták ábrázolni (Rafael). A mi Liszt Ferencünk oratóriumot szerzett a tiszteletére.
A hazai középkorból csak egyetlen biztos patrociniuma ismeretes: Kiéte (Kyjatice)* Gömörben. Egy zalai oklevélben olvassuk, de helyhez nem tudjuk kötni: via, quae itur ad sanctam Ceciliam.* Uppony (1822), Nagyszöllős (temetőkápolna) titulusa nyilván keresztnév eredetű. Cecília-kápolnája (1936) volt a pécsi egyházzenei iskolának. Középkori ábrázolásainkban, liturgikus kódexeinkben nincs nyoma. Cecília nevét nyilván a barokk könyvkultúra, épületes irodalom teszi ismertebbé. Életét a pozsonyi jezsuita gimnázium ifjúsága színpadra viszi (1630).* Természetes tehát, hogy egykarú templomainkban is egyszerre föltűnik.
A vasi Gutaháza középkori, valószínűleg már akkor Cecília tiszteletére szentelt kápolnáját báró Sennyei Antal özvegye, Inkey Petronella restauráltatja (1771). Dorffmeister István három oltárképpel (Anna, József) és több freskóval díszítette. A főoltáron Cicelle képe. A hajó mennyezetfreskói: 1. Cecíliát katlanban akarják elégetni. 2. Üstben áll. A hóhér kardja nyakára sújt, egy angyal pálmaágat nyújt neki: URIT NON COMBURIT. TER ICTA RESPIRAT EX MORTE VITA. TRINO DEO TER MARTYR. Vagyis: Égetik, de el nem ég, háromszor sújtva a halálból élet támad. A Szentháromságnak háromszoros vértanúja. 4. A pápa megtalálja a szűz vértanú holttestét: IN PAUCIS FIDELIS ERIS, POTESTATEM HABENS SUPER QUINQUE CIVITATES,* vagyis: a kevésben jóságos voltál, ezért hatalmad lesz öt városon.
Fertőszentmiklós templomának orgonakarzatán többek között Cecília és Dávid király barokk képét látjuk. Szilsárkány templomhajójának mennyezetén Cecília barokk, talán szintén Dorffmeistertől származó freskója.* Nova orgonakarzatának freskóján, hasonlóképpen Dorffmeister alkotásán, Cecília egyik kezében hangjegyekkel teleírt papírtekercset tart. Ott látjuk a zsoltárok költőjét, Dávid királyt is. A jobbjába fogott papírlapon: LAUDATE EUM IN SONO TUBAE, LAUDATE EUM IN PSALMIS. Az orgonakórus mennyezetén félkupolában festett orgona körül, amely azonban a templom igazi orgonájának mása, felhőfoszlányok között röpködő angyali zenekar hangszereken játszik. Egyik angyal papírtekercset nyújt egy másiknak: GLORIA IN EXCELSIS DEO.*
Dorffmeister festette az orsolyiták győri templomának Cecília-freskóit is.
Cecília angyalok társaságában jelenik meg Magyarpolány, Balatonkeresztúr orgona fölötti barokk freskóján.*
A megdicsőült Cecíliát ábrázolja Kracker Lukács freskója a jászóvári premontrei prépostság templomának orgona fölötti mennyezetén. Hasonló a székesfehérvári székesegyházé is (XIX. század, Heinrich Ede). Ott látjuk a nyitrai székesegyház orgonakarzatán is.
Nógrádmarcal temploma Mindenszentek tiszteletére épült (1773). A múlt század legelején festett főoltárképe három csoportra különül: alul a magyar szentek, följebb több szent társaságában Cecília és Dávid király, legfölül az angyalok karával övezve a Szentháromság.*
A váci franciskánus templom főoltárán ábrázolt szentek között Cecíliát is látjuk.* Cecília-oltár van a budaörsi templomban, Gyomlay Cecília emlékezetére (1864).*
A verseci (Vršac) Várhegyen él Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról. Ott lebeg a levegőben és fonalat húz Versec körül, hogy semmi baj ne érje. Ezért, helyi hiedelem szerint, a várost a járvány, tűzvész, háború mindig megkímélte. Így az 1761-ben dúló pestis is.*
*
Röviden említettük, hogy a Cecília-legenda teljes népi áttételben, gazdag változatokban leginkább a szegedi hagyományvilágban él.* Már elvesztette egyházias jellegét, és beleépült a táj archaikus népi kozmogóniájába. Eszerint a musica coelestis nagymesterei a Holdban élnek. Cicölle ott táncol benne, Dávid király meg hegedül neki. Öregek ma is mesélik, hogy a szűz meg a király azt kérte Istentől, hogy mindig megmaradjon fiatalnak: Cicölle táncolhasson, Dávid pedig muzsikáljon. Ezért az Úristen a holdba tette őket. Amikor a hold megújul, megújul Cicölle is. Azóta mindig táncol, Dávid meg hegedül. Nem jó azonban a holdba belenézni, mert ha valaki akkor néz bele, amikor a hegedű húrja elpattan, az megvakul. Más fogalmazás szerint: Isten azt kérdezte Cicellától, hogy amit legjobban szeret, megadja neki. A szűz azt mondta: táncolni, Dávid meg: muzsikálni. Cicella azonban elfelejtette azt is kérni, hogy mindig fiatal maradjon. Most már bizony megöregedett, csak a csontjai zörögnek, ezt hallani is. A babiloni torony tetején táncol. Ismét más változat szerint Cicölle anyánk a babiloni toronyból mindig a holdvilágba lép át Dáviddal. Megmondta, hogy akkor lesz a világ vége, amikor már nem adakoznak a szegényeknek. Ez mintha legendájára emlékeztetne. Szőregi hiedelem szerint holdfogyta, vagyis utolsó negyed idején Cicella takarja el szoknyájával a holdat.*
Az elmondott hagyományok szelleméből fakad egy szegedi szólás is: örökké él, mint Cicella, vagyis nem hal meg, szokatlanul sokáig él valaki. A folyton robotoló, vagyongyűjtő, halálára nem gondoló emberre mondott szegedi sentencia: örökké akar élni, mint Cicella.
Bélapátfalva Cecília napját tűzvész ellen fogadalmi ünnepként üli meg.