Források

Comenius, Johannes Amos: Orbis sensualium pictus, A látható világ, Lőcse, 1669.

Fekete Lajos–Káldy Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek, Bp. 1962.

Frecskay János: Mesterségek szótára, Bp. 1912.

Jogi Lexikon, szerk. Márkus Dezső: 1–6 k. Bp. 1898–1907.

Kertész Manó: Szólásmondások, Bp. 1922.

Közgazdasági Lexikon, szerk. Halász Sándor–Mandelló Gyula. 1–3. k. Bp. 1898–1901.

Magyar nemzetgazdasági enciklopédia, 1–3. k. Bp. é. n.

A magyarság néprajza, 1–4. k. Bp. 1941–1943.

Maksay Ferenc: Urbáriumok, XVI–XVII. sz. Szerk. – Bp. 1959.

Ókori Lexikon, szerk. Pecz Vilmos. 1–2. k. Bp. 1902–1904.

Szédeczky [Kardoss] Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral, 1–2. k. Bp. 1913.

Technikai Lexikon, szerk. Lósy-Schmidt Ede–Bernát Béla: 1–2 k. Bp.1928.

Varga Endre: Úriszék, XVI–XVII. századi perszövegek, szerk. – Bp. 1958.

Velics Antal–Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek, 1–2. k. Bp. 1886–1890.

Az egész témakörre vonatkozó levéltári forrásanyag az alább említett hatodik mű jegyzeteiben található.

Bogdán István: A diósgyőri papírmalom alapítási kísérlete 1773-ban, Papír- és Nyomdatechnika 7. évf. 1955. 7. sz. 218–221. l.

Ua.: A diósgyőri papírmalom alapítása 1802-ben, Papír- és Nyomdatechnika 7. évf. 1955. 11. sz. 364–366. l.

Ua.: Az első magyar papírmalmok, Papíripar 3. évf. 1959. 2. sz. 67–73. l.

Ua.: A lékai (hámori) papírmalom a XVIII. században. Történelmi Szemle 3. évf. 1960. I. sz. 46–93. l.

Ua.: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei, Bp. 1961.

Ua.: A magyarországi papíripar története 1530–1900, Bp. 1963.

Ua.: Néhány adat a XVI–XVIII. századbeli papírkészítésről, Papíripar 3. évf. 1961. 3. sz. 95–100. l.

Ua.: Papírgyár alapítási kísérletek Pesten a XIX. században, Papíripar 5. évf. 1961. 3. sz. 95–100. l.

Ua.: Papírgyártás 200 év előtt, Papír- és Nyomdatechnika 7. évf. 1955. 8. sz. 263–267. l.

Ua.: Papíripari találmányok, 1750–1830. Papír- és Nyomdatechnika 8. évf. 1956. 4. sz. 125–129. l.

Ua.: Papíripari találmányok a XIX. század második felében, 1–2. r. Papíripar 2. évf. 1958. 12. sz. 34-38.. l. 3. évf. 1959. 1. sz. 27–31. l.

Ua.: Papírkészítő mesterek és legények a XVIII. században, Papír- és Nyomdatechnika 8. évf. 1956. 6. sz. 189–196. l.

Ua.: Papírmalom alapítási kísérletek Budán, Papíripar 4. évf. 1960. 5. sz. 195–200. l.

Ua.: A pécsi papírmalom, Papír- és Nyomdatechnika 7. évf. 1955. 2–3. sz. 70–72. l.

Ua.: 19. századi vízjeleink, Papíripar 1. évf. 1957. 1–2. sz. 23–30. l.

Ua.: Vízjelek és vízjelkutatás, Papír- és Nyomdatechnika 8. évf. 1956. 1. sz. 25–28. 1. – Levéltári Híradó 8. évf. 1956. 2–3. sz. 27–35. l.

Ua.: A vízjelkutatás problémái, Levéltári Közlemények 3. évf. 1959. 89–108. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 1, 10, 17, 20, 30, 31, 39, 53, 56, 88, 94, 103, 137, 143, 146, 153, 156, 159, 160, 164, 166, 177, 191.

Edvi-Illés Aladár: Az ős- és ókor vasművessége, Bp. 1889.

Edvi-Illés Aladár: A középkor vasművessége, Bp. 1898.

Edvi-Illés Aladár: A reneszánsz korszaknak vasművessége, Bp. 1897.

Edvi-Illés Aladár: A XVII–XVIII. század vasművessége, Bp. 1898.

Pfeiffer Sándor: A westfáliai kiskovácsok. A székelységben meghonosítandó kis vasipar, Bp. 1904.

Szabó György: A falusi kovács a XV–XVI. században, Folia Archeologica 6. évf. 1954. 123–145. l.

Ethnographia 5. évf. 1894. 1–25. 1. 44. évf. 1933. 109–115. 1. 46. évf. 1935. 38–41. l.

Magyar Nyelv 28. évf. 1932. 205–220.1.

Századok 1. évf. 1867. 50.1.

Országos Levéltár, Családi levéltárak, Batthyány család levéltára, Missiles.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Archivum familiae Nádasdy, Archivum familiae Rákóczi.

Takáts Sándor: Ló, kocsi és hőkös, A régi Magyarország jókedve, Bp. é. n. 189–200. l.

Takáts Sándor: Magyar faragómolnárok, Rajzok a török világból, 2. k. Bp. é. n. 422–463. l.

Takáts Sándor: Régi faragómestereink, Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n. 232–248. l.

Takáts Sándor: A régi magyar borkötők, Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n. 249–264. l.

Folia Archeologica 10. évf. 1958. 125–147. 1.

Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 141. 1.

Néprajz Közlemények 4. évf. 1959. 4. sz. 8–16. 1.

Soproni Szemle 16. évf. 1962. 2. sz. 124–134. l.

Országos Levéltár, Családi levéltárak, Batthyány család levéltára, Missiles, Mohács előtti gyűjtemény 13 258, 19 069, 25 709, 26 231, 59 145.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta Oeconomica Lad. A. fasc. 33. n. 55.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, U et C fasc. 21. n. 20.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 137, 159, 166.

Sághelyi Lajos: A magyar üvegesipar története, Bp. 1938.

Takáts Sándor: A legrégibb magyar üveghuták, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 478–479. l.

Takáts Sándor: A magyar üveggyártók és üvegesek, Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n. 179–212. l.

Takáts Sándor: Rákócziak regéci üveghutája, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 142. l.

Ethnographia 4. évf. 22. l., 7. évf. 365. l., 11. évf. 28. l., 13. évf. 79., 221. l., 16. évf. 354. l., 47. évf. 151. l., 48. évf. 184., 223. l., 49. évf. 138., 140., 225., 231., 235., 296. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1899. évf. 337. l.

Országos Levéltár, Családi levéltárak, Hadfaludy levéltár, Teleki levéltár.

Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században, Bp. 1899.

Novák László: A nyomdászat története, 3. k. Bp. 1928.

Tótfalusi Kis Miklós: Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége, Kolozsvár, 1698. – Újra kiadta Bán Imre Bp. 1852.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia, 46, 48, 70, 93, 102, 115, 163.

Balogh István: A nagykállói csizmadia inasok regulái, Néprajzi Közlemények. 1959. évf. 289–290. l.

Gáborjáni Aliz: Két magyar hosszúszárú lábbeli viselettörténeti elemzése. Néprajzi Közlemények 1958. évf. 36–82. l.

Gáborjáni Aliz: A Néprajzi Múzeum lábbeli gyűjteménye, l. Csizmák, Néprajzi Értesítő 1959. évf. 205–279. l.

Gáborjáni Aliz: A szolnoki hódoltságkori ásatási lábbeli anyag viselettörténeti vonatkozásai, Ethnographia 1957. évf. 543–586. l.

Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp. 1905.

Ethnographia l. évf. 345. l., 2. évf. 106., 358. l., 48. évf. 83., 135–138., 197. l., 394. l., 49. évf. 101–102. l., 51. évf. 449. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 424–425. l.

Magyar Nyelv 9. évf. 380. l. 34. évf. 298. l., 35. évf. 254. l., 45. évf. 179. l., 50. évf. 164. l.

Nyelvtudományi Közlemények 3. évf. 157. l., 471. l., 6. évf. 304. l., 8. évf. 187. l., 10. évf. 132. l., 16. évf. 276. l., 19. évf. 289. l., 25. évf. 249. l., 29. évf. 374., 471. l., 33. évf. 42., 224 l., 34. évf. 203. l., 35. évf. 44. l., 39. évf. 69. l., 50. évf. 49. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta Mechanica, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 1–9., Lad. C. fasc. 9. no. 4–12., No. l., 4., Idealia No. 36.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 4, 72, 108, 132, 145, 159, 162, 166, 169, 183, 190.

Gerő László: Magyar építészet, Bp. 1954.

Major Máté: Építészettörténet, 1–3. k. Bp. 1954–1960.

Perényi Imre–Varga László: A magyar falu építészete, Bp. 1955.

Rados Jenő: Magyar építészettörténet, Bp. 1961.

Schoen Arnold: Buda építőmestereiről, Művészettörténeti Értesítő 1957. évf. 297–302. l.

Solymossy Sándor: Kőmíves Kelemenné, Ethnographia 34. évf. 133–143. l.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 2–3. k. Bp. é.n.

Tóth János: Népi építkezésünk hagyományai. Bp. 1961.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta Mechanica, Acta oeconomica Lad. A. Fasc. 33. n. 55., Lad. D. fasc. 4. no. 13.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia, 58, 88, 118, 156, 159, 166.

Csányi László: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei, Bp. 1954.

Czug Dezső: Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén, Néprajzi Közlemények 1959. évf. 1–2. sz. 136–146. l.

Domanovszky György: Népi fazekasság, Bp. 1942.

Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei, Folia Archeologica 1954 évf. 168–182. l.

Mihalik Sándor: A magyarországi kőedénykereskedés és gyártás harca a XVIII. század végéig, Folia Archeologica 1961. évf. 227–288. l.

Németh József: A sümegi népi fazekasság, Néprajzi Közlemények 1960. évf. 1. sz. 186. l.

Pap János: Az agyagművesség története, Magyar Iparoktatás 1903/4. évf. 370–376., 403–412., 433–442. l.

Román János: A sárospataki kerámia, Bp. 1955.

Siklóssy László: Kuny Domokos, Bp. é. n.

Sikota Győző: Hollóházi kerámia, Bp. 1961.

Szepes Lajos: A mohácsi fazekas és korsós mesterség, Néprajzi Közlemények 1959. évf. 4. sz. 43–73. l.

Archeológiai Értesítő 10. évf. 135. l.

Ethnographia 39. évf. 30. l., 47. évf. 196. l., 48. évf. 389. l., 52. évf. 71. l., 62. évf. 294. l., 63. évf. 197. l., 71. évf. 297. l.

Folia Archeologica 1954. évf. 150. l., 1955. évf. 141–147. l., 1956. évf. 63–80., 163. l., 1957. 135–138., 179–185. l., 1958. évf. 155–160. l., 1959. évf. 141. l.

Magyar Nyelv 10. évf. 91. l., 37. évf. 341. l., 28. évf. 14. l., 29. évf. 6. l., 36. évf. 11. l., 37. évf. 285. l., 38. évf. 253. l., 45. évf. 178. l.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1890, 1900, 1910.

Századok 1874. évf. 10. l., 1872. évf. 356. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta Mechanica, Acta oeconomica Lad. B. fasc. 24. n. 6., Lad. E. fasc. 4. n. 19.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 166., 167., 173., 177.

Bruckner Győző: A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége, Miskolc, 1941.

Gerendás Erdő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, Bp. 1941.

Győrffy István: Szűrszabómesterség, Magyar Nyelv 26. évf. 411–417. l.

Hevesi Lajos: Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben, Pest, 1872.

Kelemen László: Nagy Szabó Ferenc és a marosvásárhelyi szabócéh, Erdélyi Múzeum 1901. évf. 396–405. l.

Lehoczky Tivadar: Hunyadi kiváltságlevele a beregszászi szabócéh részére, Századok 1875. évf. 197–202. l.

Munkás László: A csepregi szabócéh csalafintasága, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1904. évf. 299–300. l.

Solymos Ernő: Jelky András a hiteles adatok fényénél, Baja, 1957.

Szendrey János: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp. 1905.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 1–2. k. Bp. é. n.

Ethnographia 48. évf. 130. l., 49. évf. 92–100. l., 50. évf. 32–33. l., 55. évf. 40–41. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 346. l., 1899. évf. 49. l., 1903. évf. 429. l.

Magyar Nyelv 3. évf. 322. l., 14. évf. 256. l., 18. évf. 33. l., 27. évf. 244. l., 28. évf. 18. l., 29. évf. 183. l., 32. évf. 324. l., 38. évf. 148. l., 47. évf. 81. 1.

Magyar Statisztikai Évkönyv, 1890. 1930.

Századok 1872. évf. 490. l., 1873. évf. 363. l., 1874. évf. 106., 615. l., 1875. évf. 173., 197., 655. l., 1876. évf. 587. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta Mechanica, Acta oeconomica Lad. B. fasc. 9. no. 20., fasc. 17., 22., Lad. C. fasc. 2. no. 2., fasc. 7. no. 2., fasc. 8. no. 1–2., 6–13., fasc. 9: no. 2., No. 63., 64., 78., 79., Ideal. No. 27.

Országos Levéltár, Kancelláriai Levéltár, Konc: Exped. 1721. Júl. n: 35. Privilegia coehalia 159. 166.

Kárffy Ödön: A debreceni mézeskalács, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 294. l.

Rapaics Raymund: A kenyér… története, Bp. 1934.

Szabadfalvy József: Adalék a karcagi mézeskalácsosság néprajzához, Jászkunság 1955. évf. 2. sz. 34–36. l.

Szabadfalvy József: A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdése, H. ny. é. n.

Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története, Bp. 1941.

Ethnographia: 2. évf. 400. l., 5. évf. 234. l., 6. évf. 400., 415. l., 10. évf. 307., 352. l., 16. évf. 294. l., 18. évf. 151. l., 21. évf. 29., 286. l., 24. évf. 203. l., 27. évf. 77. l., 31. évf. 81., 100. l., 34. évf. 172. l., 36. évf. 156. l., 39. évf. 30., 97. l., 41. évf. 51. l., 44. évf. 158. l., 50. évf. 154. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1905. évf. 377. l. 1906. évf. 258. 1.

Néprajzi Értesítő 1913. évf. 89. l.

Néprajzi Közlemények 1959. évf. 4. l.

Századok 1869. évf. 456. l., 1870. évf. 397. l., 1872. évf. 363. l., 1874. évf. 106. l., 1875. évf. 173. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica.

Országos Levéltár, Kancellári levéltár, Privilegia coehalia 16, 28, 50, 121, 137, 138, 139, 153, 144, 157, 158, 166, 169.

Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata stb., Bp. 1962.

Könyöki József: Középkori várak stb., Bp. 1905.

Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági… állapota stb., 7. k. Bp. 1896.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 4/l. k. Hódmezővásárhely 1913.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 2. k. Bp. é. n.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XII–XV. században, Folia Archeologica 1960. évf. 191–216. l.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XV. században, Folia Archeologica 1961. évf. 152–176. l.

Temesváry Ferenc: A Magyar Történeti Múzeum két lakatosremeke, Folia Archeologica 1958. évf. 161–165. l.

Ethnographia: 1891. évf. 208. l., 1895. évf. 111. l., 1902. évf. 34., 169. l., 1908. évf. 282. l.

Gazdasági Mérnök 1885. évf. 131–548. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. évf. 426. l.

Magyar Nyelv 1906. évf. 47. l., 1915. évf. 325. l., 1933., évf. 19. l., 1953. évf. 457. l.

Századok 1874. évf. 615. l. 1875. évf. 173. 1.

Történelmi Tár 1893. évf. 373. l.

L. még a 2. előadás forrásait is.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 43, 125, 137, 144, 146, 160, 161, 166, 169.

Bátky Zsigmond: Magyar gyalogszékek, Néprajzi Értesítő 1931. évf. 83–84. 1.

Bátky Zsigmond: A magyar „szék” eredetéhez, Néprajzi Értesítő 1931. évf. 31–34. l.

Bátky Zsigmond: A magyar szoba történetéhez, Néprajzi Értesítő 1931. évf. 76–79. l.

Dévényi Józsefné: A Történeti Múzeum XVIII. századi bútorai, Bp. 1960.

Szabolcsi Hedvig: Bútorművészetünk a XVIII. században, Faipar 1955. évf. 41–46. l.

Szabolcsi Hedvig: A magyar bútor történeti kezdetei, Faipar 1954. évf. 329–333. l.

Szabolcsi Hedvig: A reformkori magyar bútorzat, Faipar 1966. évf. 128–134. l.

Szabolcsi Hedvig: Régi magyar bútorok, l. k. Bp. 1954.

Szabolcsi Hedvig: Reneszánsz bútorművészetünk, Faipar 1955. évf. 8–16. l.

Ethnographia: 3. évf. 70. l., 4. évf. 27., 114., 219. l., 7. évf. 372. l., 10. évf. 305. l., 11. évf. 280. l., 16. évf. 285. l., 19. évf. 285. l., 21. évf. 291. l., 30. évf. 291. l., 37. évf. 141. l., 38. évf. 211. l., 39. évf. 33. l. 41. évf. 131. l., 48. évf. 21., 287. l., 49. évf. 138. l.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1910., 1930.

Századok 1869. évf. 464. l., 1870. évf. 675. l., 1874. évf. 13–15. l., 1875. évf. 173. l.

Történelmi Tár. 1882. évf. 558. l. 1893. évf. 373. 1.

L. még a 3. előadás forrásait is.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. D. fasc. 1., fasc. 6. no. 2., No. 99 1/2., Ideal. No. 49.

Bogdán István – Papp Zsigmond – Szabó Miklós: Kétszázéves gabonaszemek az Országos Levéltárban, Agrártörténeti Szemle 5. évf. 1963. 1–2. sz. 50–56. 1.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. B. fasc.9.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Archivum familiae Nádasdy, Thököly.

Györffy István: Szilaj pásztorok, Karcag, 1928.

Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse, Bp. 1914.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 2–3. k. Bp. é. n.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 142., 161. l., 1898. évf. 113., 214. l., 1900. évf. 42., 93., 380., 479. l., 1902. évf. 95., 268. l. 1905. évf. 228. 1.

Századok 1899. évf. 215., 335. l., 1902. évf. 41. l.

Országos Levéltár, Családi levéltárak, Batthyány család levéltára, Missiles.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Archivum familiae Nádasdy.

Lippay János: Calendarium oeconomicum perpetuum stb. [Új kiad.], Kassa, 1721.

Lippay János: Posoni kert stb. [Új kiad.], Győr, 1753.

Rapaics Raymund: Magyar kertek, Bp. 1940.

Rapaics Raymund: A magyarság virágai, Bp. 1932.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 3.k. Bp. é.n.

Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről, Bp. é. n.

Takáts Sándor: Szegény magyarok, Bp. é. n.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 265. 479. l. 188898. évf. 264. 1.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 130, 159, 169.

Degré Alajos: A magyar halászati jog a középkorban, Bp. 1939.

Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása, Bp. 1909.

Jankó János: A magyar halászat eredete, Bp. 1900.

Lippay János: Calendarium oeconomicum perpetuum, [Új kiad.], Kassa, 1721.

Munkácsy Bernát: A magyar népies halászat műnyelve, Ethnographia 1893. évf. 165–208., 261–313. l.

Takáts Sándor: Az alsódunai halászat, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. évf. 46–47. l.

Takáts Sándor: A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországon, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902. évf. 49–72. l.

Takáts Sándor: A dunai hajózás stb., 3. közl. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 213. l.

Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről, Bp. é. n.

Takáts Sándor: A komáromi vizahalászat, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 425–445. l., 485–509. l.

Takáts Sándor: Vizafogó Vác és Buda között, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 92. l.

Ethnographia: 4. évf. 167., 1971., 264.; 304., 392. l., 29. évf. 115., 126. l., 49. évf. 116., 134., 156., 386. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 213. l., 1900. évf. 177–180. l., 1902. évf. 429–431. l.

Századok 1869. évf. 456. l., 1870. évf. 364., 391. l., 1871. évf. 621., 683. l., 1872. évf. 300–362. l., 1875. évf. 46–47. l.

Történelmi Tár 1897. évf. 571. l.

Országos Levéltár, Családi levéltárak, Batthyány család levéltára, Missiles.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Archivum familiae Nádasdy, Rákóczi.

Bársony István művei, Bp. 1888–1902.

Bérczy Károly: Hazai és külföldi vadászrajzok. Szerk. – Pest, 1863.

Bérczy Károly: Magyar–német… vadászműszótár, Pest, 1860.

Gyallay Domokos: Solymárok, Magyar Nyelv 1932. évf. 115–116. 1.

Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása, Bp. 1909.

Kékessy László: A magyar vadász kézikönyve, Bp. 1925.

Ortvay Tivadar: Állatgazdaságtörténeti adalékok, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. évf. 49–65. l., 1904. évf. 321–349. l.

Ortvay Tivadar: Az állatvilág s a gazdasági cultura, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 190l. évf. 51–61. l.

Ortvay Tivadar: A vadászat haszna és jövedelmezősége, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 281–293. l.

Széchenyi Zsigmond művei, Bp. 1935–1963.

Takáts Sándor: Darvászat, Magyar Nyelv 1905. évf. 414. 1.

Takács Sándor: Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n.

Thallóczy Lajos: Lamberg Kristóf I. Ferdinánd király fővadászmestere Budán, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 110–124. l.

Törvények: 1504.: XVIII., 1729.: XXII., 1802.: XXIV., 1836.: VI. 8., 1840.: IX. 15., 1872.: I. 16., 188.: XX. l.

Ethnographia: 3. évf. 47. l., 8. évf. 222. l., 9. évf. 234. l., 26. évf. 232. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 193–194. l., 1898. évf. 563. l., 1899. évf. 288–386. l., 1900. évf. 332., 416–421. l.

Magyar Nyelv 1916. évf. 345. l.

Századok 1875. évf. 498–500. l. 1876. évf. 802. 1.

Történelmi Tár 1886. évf. 206. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica Lad. B. fasc. 6., Lad. B. fasc. 9. lig. 3., Lad. B. fasc. 21. n. 1–21., Lad. B. fasc. 27–36., Lad. C. fasc. 6. no. 1–4., No. 61, 67, 77, 81, 83/I–XXIII., Ideal. 46.

Bevilaqua Borsody Béla: A budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai, 1–2. Bp. 1931.

Germanus Gyula: Evlia Cselebi a XVII. századbeli törökországi céhekről, Bp. 1907.

Hajnóczy Iván: A céhek életéből, Bp. 1928.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Malasits Gyula: Győr iparos céhei, Győr, 1937.

Matlekovics Sándor: Magyarország közgazdasági… állapota stb. 2. k. Bp. 1897.

Rázus József: Gyöngyösi céhek stb., Gyöngyös, 1928.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 5. k. Hódmezővásárhely, 1913.

Takáts Sándor: Régi Magyarország jókedve, Bp. é. n.

Takáts Sándor: Szegény Magyarok, Bp. é. n.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1895. évf. 248. l., 1896. évf. 342. l., 1898. évf. 295., 463. l., 1900. évf. 37–38., 233., 412–413. l., 1902. évf. 97. l., 1905. évf. 376. l.

Magyar Nyelv 1. évf. 390. l., 8. évf. 155., 371 l., 9. évf. 423. l., 25. évf. 310. l., 26. évf. 86. l., 28. évf. 15. l., 38. évf. 252. l., 39. évf. 367. l., 40. évf. 29. l., 45. évf. 144. l., 46. évf. 155. l.

Századok 1869. évf. 456. l., 1872. évf. 681. l., 1874. évf. 614. l., 1875. évf. 173. l.

Fővárosi Levéltár, Budapest Főváros Elektromos Műveinek iratai 1911–1950., Budapest Főváros Gázműveinek iratai 1910–1950.

Országos Levéltár, Családi stb. levéltárak, Országos Iparegyesület 1846. 15. a.

Országos Levéltár, Erdélyi Levéltárak, Gubernium, Acta politica 1793: 1373., 1795: 4454.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. B. fasc. 12., 25., Lad. C. fasc. 7. n. l., Departamentum commerciale 1840. fons 18. pos. 61., 1848. fons. 18. pos. 2., Ofner Statthalterei 1856: 5597, 26 360.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Acta generalia 1774: 3114., 1785: 16 452.

Országos Levéltár, Regnicolaris levéltár Lad. XX20. 7. I.n. 57/3.

Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1503–1900. Bp. 1963.

Csatkai Endre: A soproni szappanosok és gyertyamártók története, Sopron, 1941.

Pásztor Mihály: A közvilágítás alakulása Budapesten, Bp. 1930.

Szabadfalvy Ferenc: A viaszfeldolgozás és a gyertyakészítés történetéhez, Néprajzi Értesítő 1957. évf. 245–250. l.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n.

Zipernovszky Károly: Az electromos világítás történeti fejlődése, Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1880. évf. 558–574. l.

Ethnographia 1890. évf. 403. l., 1891. évf. 317. k., 1893. évf. 257. l. 1938. évf. 37., 132., 271. l.

Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye 1897. évf. 149. 1.

Magyar Nyelv 1911. évf. 103. l.

Századok 1870. évf. 670. l., 1874. évf. 123. l., 1876. évf. 388.1.

Fővárosi Levéltár, Budapest Főváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai Központi Igazgatóságának iratai 1933–1950.

Fővárosi Levéltár, Budapest Fővárosi Vízművek iratai 1873–1949.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 21–27., Lad. D. fasc. 8. n. 15.

Balázs Endre: A nyolcvanéves Budapesti Vízmű, Bp. 1947.

Halaváts Gyula: A magyarországi ártézi kutak története, Bp. 1896.

Herman Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse, Bp. 1914.

Kőszegi Imre – Papp János: Kempelen Farkas, Bp. 1957.

Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei, Bp. 1957.

Szilágyi János: Aquincum, Bp. 1958.

Tagán Galmidzsán: A vízellátás módjai az egyes törökfajú népeknél, Földtani Értesítő 1943. évf. 123–158. l.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n.

Wein János: Budapest székesfőváros nyilvános vízművei, Bp. 1883.

Ethnographia: 4. évf. 287. l., 5. évf. 178–187. l., 6. évf. 199., 353. l., 13. évf. 82. l., 16. évf. 346. l., 17. évf. 231. l., 18. évf. 97. l., 19. évf. 175–177. l., 21. évf. 287–288. l., 22. évf. 227. l., 26. évf. 266. l., 43. évf. 163. l., 48. évf. 147., 154., 472. l., 49. évf. 178. l.

1960. évi népszámlálás, 4. k. Bp. 1961.

Gazdasági Mérnök 1883. évf. 370. 1.

Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 382. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 20. n. 1–2., Lad. C. fasc. 8. n. 3–13., Lad. D. fasc. 8. n. 3–4, 6, 8–9, 31, 34–39, 46–65., No 66., 103., Ideal. N. 22.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 3, 8, 69, 134, 135, 154, 159, 166, 172, 174, 182.

Batthyány Ignatius: Sancti Gerardi episcopus Chanadiensis scripta et acta etc., Albacarolina, 1790.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, Bp. 1904.

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 1. k. Bp. 1963.

Juhász Gyula: Történeti adatok a szegedi vízimolnárságról, Néprajzi Közlemények 1954. évf. 271–283. l.

Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok, Bp. 1958.

Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve, Bp. 1915.

Lambrecht Kálmán: A magyar szélmalom, Ethnographia 1911. évf. 23–33., 89–100., 157–162., 212–221., 285–291., 352–363. l.

Magyar ipar, Statisztikai adatgyűjtemény, Bp. 1961.

Magyarország malomipara. 1894. Bp. 1895.

Nagy Gyula: Az utolsó működő szárazmalom, Néprajzi Értesítő 1956. évf. 83–118. l.

Reizner János: Szeged története, 3. k. Szeged, 1900.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 3. k. Hódmezővásárhely, 1913.

Takáts Sándor: A dunai hajózás a XVI–XVII. században, 4. közl. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 244–246. l.

Takáts Sándor: Magyar malom, Századok 1907. évf. 143–160. l. 236–249. l.

Takáts Sándor: Magyar molnár, Századok 1907. évf. 52–56. l.

Ethnographia: 2. évf. 252. l. 3. évf. 64. l., 14. évf. 259. l., 17. évf. 152. l., 44. évf. 6., 61. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 11–16. 123–125. l., 1900. évf. 39., 94., 244–263., 325–328. l., 1906. évf. 81. l.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1906.

Néprajzi Közlemények 1959. évf. 216. l.

Századok 1870. évf. 286., 399–391. l., 1875. évf.

Történelmi Tár 1891. évf. 693. 1.

L. még a 3. előadás jegyzeteit is.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 7, 42, 47, 61, 68, 83, 85, 91, 104, 106, 124, 142, 159, 166, 167.

Bruckner Győző: Késmárki céhek stb., Miskolc, 1941.

Endrei Walter: A lábitós szövőszék az Árpád-kori Magyarországon, Magyar Tudomány 1957. évf. 309–329. l.

Endrei Walter: A lábitós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában, Történelmi Szemle 1958. évf. 331–350. l.

Endrei Walter: Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban, Néprajzi Értesítő 1962. évf. 155–162. l.

Hangel Flóra: A szekszárdi céhek története, Pécs, 1940.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Kállay László: A 150 éves Goldberger-gyár, Bp. 1935.

Karlovszky Endre: Magyar gyár- és kézműipar 1771-74-ben, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896. évf. 1–64. l.

Reizner János: Szeged története, 3. k. Szeged, 1900.

Schwartner Márton: Statistik des Königreichs Ungern, I. T. Ofen, 1809.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 4. k. Hódmezővásárhely, 1900.

Szolnoky Lajos: A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója, Néprajzi Értesítő 1954. évf. 195–199. l.

Takáts Sándor: A magyar múlt tarlójáról, Bp. é. n.

Ethnographia: 2. évf. 253. 338–339. l., 5. évf. 251–252. l., 9. évf. 377–378. l., 39. évf. 32–33., 147–164. l., 48. évf. 45–49. l., 49. évf. 109–115., 403–404. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 373–375. 1902. évf. 224. 1.

Magyar Nyelv 1921. évf. 402. l.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1891., 1960.

Magyar Történelmi Tár 1871. évf. 198. l.

Századok 1915. évf. 288–303. 1.

Tudományos Gyűjtemény 1835. évf. 96. l.

Fővárosi Levéltár, Rádió- és Telefonhírmondó Rt. iratai, 1924–1950.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. E. fasc. 4. no. 1–2.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, U et C fasc. 12. n. 42.

Posta Múzeum anyaga.

Ács István: A rádió története, Bp. 1952.

Balázs Barna: A távíró és távbeszélő története, Bp. 1952.

Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai, Bp. 1937.

Hencz Lajos: A posta, távíró és távbeszélő története, Bp. 1931.

Hencz Lajos: A posta, távíró és telefon története, Bp. 1926.

Hennyey Vilmos: A magyar posta története, Bp. 1926.

Munkás László: Húsz év a magyar posta történetéből, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 1–44. 49–65. l.

Munkás László: A királyi magyar posta története, Bp. 1911.

Munkás László: A magyar királyi posta a XVII. század közepén, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 185–195. l.

Munkás László: A magyar királyi posta a XVII. század második felében, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 238–255. l.

Munkás László: A magyar posta a XVIII. század elején, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. évf. 436–453. l.

Munkás László: Újabb adatok a posta meghonosításának történetéhez hazánkban, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 352–357. l.

Munkás László: Az utolsó magyarországi főpostamester és kora, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. évf. 385–403. l.

Por Antal: A posta ősi hazája, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1900. évf. 380–386. l.

Szádeczky [Kardoss] Lajos: II. Rákóczi Ferenc postái, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 244–255. l.

Szádeczky [Kardoss] Lajos: A Paar család postaszabadalma, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 541–543. l.

Szádeczky [Kardoss] Lajos: Thököly Imre és a bujdosók postái, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 187–190. l.

Térfi Béla: Bélyegző előtti levelek és azok lebetűzései, Bp. 1943.

Törvények: László III. 28., 1715: XXII., 1723: CXIV., 1741: XXXI., XLIII., 1790: XXII., 1878: XX. 18.

Magyar, Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 262–265. l. 1900. évf. 31–32. 1.

Magyar Könyvszemle 1956. évf. 144–145. l.

Statisztikai Évkönyv 1962.

Fővárosi Levéltár, Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. iratai 1922–1944.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 20. n. 3., Lad. D. Fasc. 8. n. 15, 33, 40–44., Ideal. No. 15, 61., Acta Telonialia Lad. D. fasc. 45. n. 3.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 36, 146, 149, 159, 160.

Országos Levéltár, Polgári kori levéltárak, Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium levéltára 1870–1944., Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium levéltára 1867–1888., Magyar Államvasutak Igazgatóságának iratai 1870–1944.

Antalffy Gyula: A honi utazás históriája, Bp. 1943.

Beöthy Leó: Magyarország vasutai, 1–3. k. Bp. 1899–1900.

Bornemissza Félix – Barna Dezső: Magyarország és a tengerhajózás, Bp. 1942.

Domanovszky Sándor: Mázsaszekér, Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik… napjára, Bp. 1912.

Duna Gőzhajózási Társulat, Bp. 1885.

Edvi Illés Sándor: A m. k. állam vasutai, 1–2. k. Bp. 1896.

Fővárosi Autótaxi Vállalat, Bp. 1963.

Gyömrey Sándor: Az utazási kedv története, Bp. é. n.

Gyömrey Sándor – Vértesi Miklós: Baross Gábor, Bp. 1937.

Halaváts Gyula: Ötven év a gőzlokomotív vontatású magyar vasút történetéből, Magyar Mérnők- és Építész-Egylet Közlönye 1897. 307–316., 336–341., 396–402., 432–435. l.

Hennyey Vilmos: A magyar posta története, Bp. 1926.

Humberth Károly: A postaintézet Magyarországon, Kőszeg, 1886.

Képessy Árpád: A magyar vasútügy története, Bp. 1908.

Pásztor Mihály: Az utcai közlekedés Budapesten, Statisztikai Közlemények 55. k. 4. sz. Bp. 1927.

Révész Sámuel: Vasúti szótár, 1–2. k. Bp. 1885–1888.

Siklóssy László: Gyorskocsin Erdélyben, Bp. 1927.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, Bp. 1891.

Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás, Pest, 1846.

Széchenyi István: Eszmetöredékek… a Tisza-völgy rendezését illetőleg, Pest, 1846.

Széchenyi István: Hitel, Pest, 1830.

Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy új rendszeréről, Pozsony, 1848.

Széchenyi István: Über die Donauschiffahrt, Ofen, 1836.

Takáts Sándor: A főúri utazás régente, A régi Magyarország jókedve, Bp. é. n.

Takáts Sándor: Ló, kocsi és hőkös, A régi Magyarország jókedve, Bp. é. n.

Tóth Béla: Magyar ritkaságok, Bp. 1899.

Vasúti Okmánytár, 1–4. k. Buda, 1871.

Zelovich Kornél: A magyar vasút története, Bp. 1925.

Ethnographia: 4. évf. 164. l., 6. évf. 45. l., 16. évf. 34. l., 22. évf. 296. l., 43. évf. 25., 39. l., 44. évf. 61. l., 49. évf. 262. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 466–469. l., 1898. évf. 238. l., 1899. évf. 184–186. l., 1900. évf. 33., 93., 284. l.

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1900. évf.

Magyar Nyelv 1905. évf. 356. l., 1907. évf. 341. l. 1981. évf. 123. 1.

Magyar Szemle 21. k. 1934. 71–73. l.

Statisztikai Közlemények 67. k. 2. sz.

Századok 1869. évf. 464. l., 1870. évf. 677. l., 1872. évf. 365. l., 1875. évf. 654. l., 1839. évf. 325. l.

Történelmi Tár 1881. évf. 193–197. l., 1883. évf. 348–358. l. 1901. évf. 565. 1.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 4–5., 8–10., 33., Lad. B. fasc. 9. n. 1. Lig. 2., Lad. C. fasc. 4. n. 1., fasc. 5. n. 2. Lad. D. fasc. 9., n. 7., 11. No. 3., 6–7., 27–45., .80–86., 96., 100., Ideal. No. 1., 3., 33., 37–38., Acta miscellanea fasc. 5–51., fasc. 7–59., fasc. 10–94., fasc. 75–474., Acta secundum referentes Skerlecz., Acta Teloniale, Departamentum commerciale.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Lymbus I. sor. 10., III. sor. XVI. sz. 10., 15., XVII. sz.

19., Pozsonyi kamara III. sor 10/21. cs., Relat. comm. reg. fasc. 39. n. 2., Relat coin. off. fasc. 1. n. 45., 553–54., fasc. 3. n. 10., 12–13., 15., 17–19., 37–42.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár Liber reg. XI. 431., XIV. 333., XVI. 331., 393., XXI. 48., 95., 292., XXIV. 143., 406., 354., 448., XXVI. 222., XXIX. 459., XLV. 606., LIII. 418.

Berzeviczy Gergely: Ungarns Industrie und Commerz, Weimar, 1802.

Csánki Dezső: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában, Bp. 1880.

Daróczi Lajos: A kereskedelem története, 1–2. k. Bp. 1902.

Divéky Adorján: Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal, Bp. 1905.

Fekete Nagy Antal: A magyar–dalmát kereskedelem, Bp. 1936.

Haraszti Sándor – Pethő Tibor: Útikalandok a régi Magyarországon, Bp. 1963.

Hofhauser Margit: A kereskedő testületek mozgalmai stb., Bp. 1930.

Horváth Mihály: Az ipar és kereskedelem története Magyarországon a XVI. század elejéig, Buda, 1842.

Karlovszky Endre: Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 200–240. l.

Kerekes György: A kassai kereskedők életéből harmadfélszázad, Bp. 1913.

Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok, Szeged, 1956.

Komoróczy György: A kereskedelem és ipar Szent István korában, Bp. 1938.

Kováts Ferenc: Nyugat-Magyarország áruforgalma a XV. században, Bp. 1902.

Matlekovits Sándor: A kereskedelem története, Bp. 1873.

Miskolczy István: A középkori kereskedelem története, Bp. 1926.

Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló kereskedelmünk a középkorban, Bp. 1925.

Pólya Jakab: A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület és a Budapesti Nagykereskedők és Nagyiparosok Társulata története, Bp. 1896.

Relkovic Néda: Buda város jogkönyve, Bp. 1905.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon stb., Bp. 1891.

Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története, Bp. 1938.

Takáts Sándor: Ergo limitáljunk, A régi Magyarország jókedve, Bp. é. n.

Takáts Sándor: A hadi kótyavetye a török világban, Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n.

Takáts Sándor: A magyar patika, Századok 1907. évf. 333–343. 1.

Takáts Sándor: Vásárütés, Rajzok a török világból, 1. k. Bp. é. n.

Thallóczy Lajos: Utazás Levantéban, A keleti kereskedelem története, Bp. 1882.

Törvények: László L. 15., II. 15., Kálmán 1. 33., 1342. 14. 36., 1405: II., XI., XVI., XVII., 1439: IX., 1492: LXXXIV., LXXXVIII., 1464: XXV., 1486: LXVI., 1523: XXXVI., 1542: XXXVII., 1546: LIX., 1548: XXXVIII., 1596: XXXVI., 1599: VII., 1635: I. 5., 1638: VI., 1647: XXVI., XXVII., LXXVIII. 12., 1649: XIX., 1659: LX., 1681: LXXIX., 1715: XXVI. 2., 1723: CXVI., CXVII. 2., CXIX, 1741: XXX., 1765: XXXI., 1790: LXVII.

Ethnographia 4. évf. 115. l., 7 évf. 373. l., 10. évf. 39. l., 13. évf. 373. l., 49. évf. 32. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1895. évf. 79. l., 1897. évf. 35., 190. l., 1898. évf. 31., 79., 219., 275., 348., 409. l., 1902. évf. 142., 287., 432. l., 1906. évf. 125. l., 1905. évf. 232. l.

Magyar Történelmi Tár VII. köt. 245. l., XXVII. köt. 237. l.

Néprajzi Közlemények 1958. évf. 4. sz. 344–357. 1.

Századok 1888. évf. 533–549. l.

Történelmi Tár 1883. évf. 170. 1., 1886. évf. 137. l., 1887. évf. 781. l., 1889. évf. 181. l., 1891. évf. 695. l., 1897. évf. 768. l., 1908. évf. 317. l.

Fővárosi Levéltár, Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyozók és Órások Ipartestületének levéltára.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 166., 179.

Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve, Archeológiai Értesítő 3. k. 201–392. l.

Csatkai Endre: Soproni ötvösök a XV–XVIII. században, Sopron, 1931.

Czakó Elemér: Régi mesterségek titkaiból, Magyar Iparoktatás 1905/6. évf. 199–207. l.

Daróczi Lajos: A kereskedelem története, 1. k. Bp. 1901.

Deák Farkas: A kolozsvári ötvöslegények strikeja 1573-ban és 1576-ban, Bp. 1886.

Deák Farkas: Rajzok a kolozsvári ötvös céh életéből, Századok 1886. évf. 563–578. l.

Divald Kornél: A magyar iparművészet története, Bp. 1929.

Gyárfás Tihamér: A brassai ötvösség története, Brassó, 1912.

Gyárfás Tihamér: A brassai ötvöscéhmesterek könyve, Századok 1909. évf. 232–239. l.

Kapossy János: Magyarországi ötvösök a XVIII–XIX. században, Bp. 1934.

Kmetty Béla: A magyar ötvösök helyzete a XVI. században, Bp. 1912.

Kőszegi Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig, Bp. 1936.

Magyarország vármegyéi és városai, szerk. Borovszky Samu. Abaúj-Torna vármegye és Kassa, Bp. 1896.

Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből, Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1911. évf. 95–155. l.

Mihalik József: Kassa város ötvösségének történetéből, Bp. 1900.

Mihalik József: Az ötvösmesterek hitelesítő bélyegeiről, Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1910. évf. 78–93. l.

Mihalik Sándor: Adatok a felvidéki ötvösség történetéhez, Pécs, 1935.

Mihalik Sándor: Besztercebányai ötvösök a XV–XIX. században, Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1918. évf. 36–53. l.

Mihalik Sándor: Németországi magyar ötvösök, Magyar Művészet 1937. évf. 312–320. l.

Mihalik Sándor: Szentpétery József ötvösmester élete, önéletrajza művei. Bp. 1954.

Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története, Bp. 1951.

Radvánszky Béla: Magyar családi élet és háztartás a XVI. és XVII. században, 1–3. k. Bp. 1879.

Ráth György: Az iparművészet könyve, 1–2. k. Bp. 1902.

Romer Flóris: Adalék a magyar ötvösség történetéhez, Századok 1877. évf. 22–235., 407–742., 795–815. l.

Szentpétery József: Észrevételei egy Pesti Mesterembernek a Czéhek eltörlését javasló vélekedés körül, Tudományos Gyűjtemény 1832. évf. 7. k. 39–98.1.

Vattai Erzsébet: Néhány adat az ötvösmesterség… történetéhez, Archeológiai Értesítő 1953. évf. 151–158. l.

Egyetemes Philologicai Közlemények 1884. évf. 45–61. l.

Erdélyi Múzeum 1897. évf. 491. l., 1908. évf. 378–382. l., 1909. évf. 192–196. l.

Ethnographia 1894. évf. 6. 1.

Irodalomtörténeti Közlemények 1954. évf. 334–337. 1.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle: 1899. évf. 50. l., 1901. évf. 474–475. l.

Magyar Könyvszemle 1956. évf. 139–144. l.

Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1911. évf. 155–161. l.

Századok 1869. évf. 193. l., 1870. évf. 677. l., 1871. évf. 63., 450., 622., 678. l., 1872. évf. 143., 356. l., 1873. évf. 677. l., 1874. évf. 13., 87., 141., 190., 281., 423., 612., 708. l., 1875. évf. 156., 173. l., 1876. évf. 315., 521., 664. l., 1877. évf. 546–563. l., 1880. évf. 51–52., 656–678. l., 1893. évf. 647671., 748–759. l.

Történelmi Tár 1882. évf. 586. l., 1887. évf. 595–607. l., 1891. évf. 335–336., 340–341. l., 1892. évf. 379–380. l., 1893. évf. 368–372. l., 1897. évf. 384. 1.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Priviliegia coehalia 2., 17., 26., 38., 47., 86., 116., 121., 136., 159., 164., 165.

Béla király névtelen jegyzője Anonymus. Kiadta Szabó Károly – Fejérpataky László, Budapest 1892.

Bokshon Sándor: A pesti és budai szűcsipari céhek, Bp. 1942.

Dorogi Márton: A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban, Ethnographia 1956. évf. 301–319. l.

Györffy István: A kacagány (hátibőr), Néprajzi Értesítő 1912. évf. 239–243.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Jakab Elek: Kolozsvár története, 1–4. k. Bp. 1888.

Kiss Lajos: A nyíregyházi szűcsmesterség és az ornamentika, Debrecen, 1929.

Kiss Lajos: A szűcsmesterség Hódmezővásárhelyen, Ethnographia 1926. évf. 153–165. l.

Koller Gusztáv: A soproni céhek életéből, Bp. 1915.

Nemes Mihály – Nagy Géza: A magyar viselet története, Bp. é. n.

Rázus József: A gyöngyösi céhek… története, Gyöngyös, 1928.

Reizner János: Szeged története, 3. k. Szeged, 1900.

Szabó Kálmán: A „suba” és mestersége Kecskeméten, Ethnographia 1923/4. évf. 30–31. l.

Szederkény Nándor: Heves vármegye története, 3. k. Eger, 1891.

Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp. 1905.

Ethnographia 1926. évf. 153–165. l., 1938. évf. 89–93. l., 1944. évf. 40–41. l.

Magyar Nyelv 1907. évf. 354. l., 1909. évf. 37. l., 1934. évf. 251. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1901. évf. 39. l. 1902. évf. 140. 1.

Néprajzi Értesítő 1906. évf. 34–43. l.

Századok 1870. évf. 151., 264. l., 1872. évf. 370. l., 1874. évf. 74. l., 1876. évf. 796. l.

Történelmi Tár 1884. évf. 758–770. l., 1886. évf. 369–375. l., 1895. évf. 560–570. l., 1899. évf. 362–368. l., 1900. évf. 296–298. l.

Fővárosi Levéltár, Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyozók és Órások Ipartestületének levéltára.

Csányi Károly: Régi órák, H. é. n.

Csatkai Endre: Két nyugat-magyarországi órás céh, Historia 1931. évf. 1–2. sz. 41–46. l.

Csatkai Endre: Régi soproni házak, régi soproni családok, Sopron, 1936.

Csipkés Kálmán: Soproni órakiállítás, Soproni Szemle 1957. évf. 126–139. 1.

Dragoner Béla: Adalékok a toronyórák történetéhez, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1906. évf. 136. l.

Dragoner Béla: Adalék Kassa sz. k. város óráinak történetéhez, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1906. évf. 137. l.

Éri István: Gyűrű alakú napórák, Folia Archeologica 1957. évf. 209–217.

Horváth Árpád: Az óra regénye, Bp. 1957.

Horváth Tibor: Antal: Szombathelyi órásmesterek, Vasi Szemle 1935. évf. 151–162. l.

Kalmár János: Az óra fejlődéstörténete, Bp. é. n.

Kemény Lajos: Kassai óragyártók, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1904. évf. 68–70. l.

Pritz István: Magyar órák, Bp. 1943.

Somogyi Árpád: Régi órások művészete, Bp. 1961.

Szabolcs Ferenc: Órásiparunk múltjából, Magyar Ipartörténet 1911. évf. 7. sz. 57–68. l.

Ethnographia 1896. évf. 375. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902. évf. 23. 1

Századok 1874. évf. 5., 610., 702. l., 1875. évf. 174. 1.

Történelmi Tár 1893. évf. 373–376. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 77., 113.

Baradlai János: A magyarországi gyógyszerészet történet 1–2. k. Bp. 1930.

Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története stb., Bp. 1894.

Fekete Lajos: Adalék a magyar sebészet történetéhez, Századok 1878. évf. 85–98. l.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Jáki Gyula: Sebészvizsga a XVIII. században, Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 1955. évf. 5–31. l.

Koller Gusztáv: A soproni céhek életéből, Bp. 1915.

Linzbauer X. Ferenc: Codex sanitario medicinalis Hungariae, T. 1–3. Buda, 1852–1861.

Linzbauer X. Ferenc: A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye, Pest, 1868.

Magyary-Kossa Gyula: Közegészségügy a régi Magyaroknál, Bp. 1921.

Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek, 1–3. Bp. 1929–1931.

Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története, Bp. 1927.

Mihalik József: Keresztturi Diószegi Borbély István könyve az orvosságokról, Századok 1894. évf. 385–420. l.

Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 1. k. Hódmezővásárhely, 1911.

Takáts Sándor: Orvosságtudakozás és orvoslás a hódoltság korában, Rajzok a török világból, 3. k. Bp. é. n.

Vámossy István: Adalék a gyógyászat történetéhez Pozsonyban, Pozsony, 1901.

Vörös Károly: Szombathely 1821–22-ben egy borbélylegény szemével, Vasi Szemle 1962. évf. l. k. 77–88. l., 2. k. 55–64. l., 3. k. 67–74. l.

Zoványi Jenő: A sárospataki borbély czéh Történelmi Tár 1891. évf. 148–155. l.

Ethnographia 1938. évf. 260. l.

Magyar Nyelv 1912. évf. 262. l., 1944. évf. 287. l.

Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 10–11. k. 44–83. l., 18. k. 44–67. l.

Századok 1874. évf. 380–391., 477–491., 634–635. l., 1875. évf. 139. 1., 1876. évf. 798. l., 1891. évf. 279–296. l.

Történelmi Tár 1878. évf. 364., 694. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta miscellanea, Acta oeconomica Lad. A. fasc. 28. No. 1–6., No. 11. 1/2., Ideal. No. 40., Acta secundum referentes Balassa, Departamentum politiae in genere et civitatum.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 75.

Tűzoltó Múzeum anyaga.

Bachó László: A gyöngyösi önkéntes tűzoltó- és mentőtestület története, Gyöngyös, 1941.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században, 1. k. Eger, 1933.

Breznay Imre: Heves vármegye tűzrendészetének 50 éve, Eger, 1939.

Csatkai Endre: A soproni tűzrendészet története, Új Sopron Vármegye 1941.

Csury Jenő – Marosi Imre: A magyar biztosításügy története, Bp. 1931.

Dobsa László: A kéményseprő ipar története, Bp. 1941.

Láng O.: A miskolci önkéntes tűzoltó egylet 25 éves története, Miskolc. é. n.

Lauschmann Gyula: A székesfehérvári önkéntes tűzoltó egyesület 40 éve, Székesfehérvár, 1913.

Nagy I.: A debreceni főiskolás tűzoltó egylet története, H. n. 1873.

Roncsik Jenő: A céhek a tűzoltás szolgálatában, Bp. 1932.

Roncsik Jenő: Debrecen… tűzrendészetének vázlatos története, Bp. 1934.

Roncsik Jenő: Gróf Széchenyi Ödön, Bp. 1938.

Roncsik Jenő: Hajdú vármegye tűzrendészetének ötven éve, Bp. é. n.

Roncsik Jenő: A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség hatvanéves története, Bp. 1935.

Rösch Frigyes: Tűzoltók könyve, Sopron, 1870.

Salgó K.: A győri önkéntes tűzoltó testület története, Győr, é. n.

Schneider V.: A soproni önkéntes tűzoltó egyesület hatvanéves története, Sopron, é. n.

Széchenyi Ödön: A tűzoltás körül tett általános tapasztalatok, Pest, 1864.

Szilágyi János: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig, Bp. 1960.

Takáts Sándor: A magyar vár, Századok 1907. évf. 726–741., 815–837. l.

A triesti Általános Biztosító Társulat… 100 éves története Magyarországon, Bp. é. n.

Wopaletzky K.: A Ganz-gyár tűzoltóságának története, Bp. 1909.

Ethnographia 1891. évf. 114. l., 1898. évf. 233. l., 1930. évf. 132. l., 1931. évf. 263. l.

Századok 1876. évf. 28. l.

Országos Levéltár, Gellért fürdő és szálló iratai 1911–1947.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Antalffy Gyula: A honi utazás históriája, Bp. 1942.

Ballai Károly: Magyar korcsmák és fogadók a XIII–XVIII. században, Bp. 1927.

Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története, 1. k. Bp. 1943.

Csatkai Endre: Az egykori „Arany Réce” fogadó, Új Sopron Vármegye, 1940. febr. 4.

Haraszti Sándor – Pethő Tibor: Útikalandok a régi Magyarországon, Bp. 1963.

Ofner Stadtrecht. Hrsg. Karl Mollay. Bp. 1959.

Radvánszky Béla: Magyar Családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, I. k. Bp. 1896.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, Bp. 1891.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 4. k. Hódmezővásárhely, 1911.

Tábori Kornél: A vendéglátás irodalma, Bp. 1942.

Takáts Sándor: Török követjárás a hódoltság korában, Rajzok a török világból, 2. k. Bp. é. n.

Takáts Sándor: Török–magyar vendéglátás. Rajzok a török világból, 2. k. Bp. é. n.

Törvények: 1404: XX., 1405: XIII., 1439: XVIII., 1647: CXXIII., 1766: LXXXVIII., 1884: XVII. 10–12., Erdélyi 1647: CXXIII.

Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltban, Bp. 1937.

Ethnogprahia 4. évf. 276. l., 11. évf. 361. l., 38. évf. 271. l., 39. évf. 36. l., 42. évf. 36. l., 45. évf. 63. l., 47. évf. 318. l., 49. évf. 127. l., 50. évf. 238. 1.

Magyar Nyelv 18. évf. 153. l., 25. évf. 300. l., 28. évf. 277. l., 29. évf. 183. l., 42. évf. 78. l., 44. évf. 150. l.

Századok 1872. évf. 300. l., 1874. évf. 628. l., 1875. évf. 538. 1.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Acta oeconomica.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 18., 25., 109., 159., 166., 169.

Baló Elemér: Szalmakalapvarrás Hencidán, Néprajzi Értesítő 1940. évf. 137–146. l.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században, 2. k. Eger, 1934.

Dévényiné Kelemen Mária: Magyar süvegre való nadály, Folia Archeologica 1961. évf. 239–249. l.

Domonkos Ottó: A süvegviselés történetéhez, Néprajzi Értesítő 1962. évf. 141–153. l.

Györffy István: A nagykun viselet a XVIII. században, Ethnographia 1937. évf. 121–124. l.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Igmándy József: A hajdúnánási szalmakalapipar, Néprajzi Értesítő, 1940. évf. 64–77. l.

Kresz Mária: A magyar parasztviselet, Bp. 1956.

Luby Margit: A kész gyapjúkalap készítése, Ethnographia 1951. évf. 113–144., 411–425. l., 1952. évf. 127–138. l.

Nemes Mihály – Nagy Géza: A magyar viselet története, Bp. é. n.

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, 1–2. k. Bp. 1896–1897.

Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp. 1905.

Tóth Béla: Szájrul szájra, Bp. 1895.

Zoltai Lajos: A debreceni viselet a XVI–XVIII. században, Ethnographia 1938. évf. 80–85. l.

Archeológiai Értesítő Új f. 7. k. 200. l.

Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat 2. évkönyve, Esztergom, 1898. 103–113. l.

Ethnographia 1927. évf. 42. l., 1397. évf. 393. l., 1938. évf. 4. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1896. évf. 348. l., 1900. évf. 89. l., 1902. évf. 23. l.

Magyar Nyelv 1911. évf. 329. l., 1912. évf. 138. l., 1914. évf. 39. 1.

Magyar Történelmi Tár 18. k. 212., 260. l.

Századok 1874. évf. 614. l., 1875. évf. 173. 1.

Történelmi Tár 1878. évf. 679., 684. l.

Tudományos Gyűjtemény 1835. évf. 1. k. 81–101. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica, Departamentum oeconomicae publicae.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Hungaria Palffyana f. 21. n. 37.

Benkő Imre: Közép-ajtai dohány stb., Szeben, 1792.

Borovszky Károly: A dohányjövedék Magyarországban, Nemzetgazdasági Szemle 1888. évf. 210–235., 334–371., 542–568., 660–682. l.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században, 1. k. Eger, 1933.

A dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok, Bp. 1875.

Harkai Schiller Pál – Varga István: Dohányzási szokások Budapesten, Bp, 1938.

Nagy Zsigmond: Értekezés a dohány termesztéséről és műveléséről, Pest, 1821.

Natorp Tivadar – Bálványi Gyula: A dohány és dohányjövedék Magyarországon, Bp. 1896.

Népszerű oktatás a dohányegyedárúság iránt, különösen a dohánytermesztésre vonatkozólag, Buda, 1851.

Nyárády Mihály: Pipakészségek Szabolcs megyében, Nyíregyházi Jósa András Múzeum 2. évkönyve, 1959.

Reizner János: A mindszent–algyői uradalom történetéből, Bp. 1896.

Reizner János: Szeged és Dél-Magyarország, Szeged, 1895.

Reizner János: Szeged története, 2. k. Szeged, 1899.

Remethey Fülepp Dezső: A nagy szenvedély, A dohányzás története, Bp. 1937.

Takáts Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon, Bp. 1964.

Takáts Lajos: „A rendes pipázás privilégiumjai”, Ethnographia 1954. évf. 210–222. l.

Takáts Lajos: A Tolna megyei dohánytermesztés kibontakozásának kérdéséhez, Ethnographia 1954. évf. 532–537. l.

Takáts Sándor: A dohány elterjedése, s az első dohány-monopólium hazánkban, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1898. évf. 51–78., 121–145. l.

Takáts Sándor: Az első magyar dohány-monopólium baja, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902. évf. 385–405. l.

Törvények: 1868: XIV., 1876: IV., 1900: XXIX.

Turi Sándor: A régi dohányosok élete és szokásai, Népünk hagyományaiból, 1. k. 1955. évf. 83–91. l.

Ethnographia 1958. évf. 271–286. l.

Magyar Nyelv 1912. évf. 243. l., 1933. évf. 283. l., 1940. évf. 280–283. l., 1948. évf. 150. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta oeconomica Lad. H. f. 33., n. 55., Departamentum commerciale 1818. f. 18. p. 15.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia 41., 51., 54., 62., 80., 89., 159., 166.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században, 2. k. Eger, 1934.

Deák Farkas: A samarjai gombkötő czéh pecséte, Archeológiai Értesítő 1878. évf. 304. l.

Domonkos Ottó: A soproni gombkötők céhszabályzata 1633-ból, Soproni Szemle 1955. évf. 1–2. sz. 118–128. l.

Domonkos Ottó: A soproni gombkötőlegények szabályzata, Néprajzi Értesítő 1959. évf. 4. sz. 303–308. l.

Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői, Budapest, 1887.

Hilf László: A szegedi iparosság története, Szeged, 1929.

Nemes Mihály – Nagy Géza: A magyar viseletek története, Bp. 1896.

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, 1–3. k. Bp. 1896.

Reizner János: Szeged története, 3. k. Szeged, 1900.

Rómer Flóris: A czéhládákkal való körmenetek Magyarországon, Századok 1877. évf. 563–1566. l.

G. Sándor Mária: Adatok a középkori csontgomb- és gyöngykészítéshez, Folia Archeologica 1961. évf. 141–149. l.

Szederkény Nándor: Heves vármegye története, 3. k. Eger, 1891.

Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp. 1905.

Szeremley Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 4. k. Hódmezővásárhely, 1911.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 92. l., 1896. évf. 353–4. 1.

Magyar Nyelv 1940. évf. 112. l., 1947. évf. 180. l., 1950. évf. 274–1.

Magyar Történelmi Tár 1871. évf. 219. l.

Századok 1872. évf. 379. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta mechanica, Idealia, 1., Acta miscellanea 11–102., 25–183., 63–355., 75–469., 85–599., 95–143. Acta oeconomica Lad, B. fasc. 18., 19., 21. no. 2., Lad. D. fasc. 17. n. 1–2., Lad. E. fasc. 3. no. 4., 9.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, U et C fasc. 2., n. 31., fasc. 3. no. 32., fasc. 8. no. 21., fasc. 21. no. 3., fasc. 28. no. 42., fasc. 96. no. 3.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Instructiones fasc. 3. n. 140., Privilegia coehalia 166.

Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény 50., 65., 21 532., 24 616.

Ballai Károly: Magyar kocsmák és fogadók a XIII–XVIII. században, Bp. 1927.

Bárczi Géza: Márc., Magyar Nyelv, 1930. évf. 389–390. l.

Bevilaqua Borsodi Béla: A magyar serfőzés története, 1–2. k. Bp. 1931.

Hajnóczy Iván: A céhek életéből, Bp. é. n.

Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története, 4. k. Hódmezővásárhely, 1911.

Takáts Sándor: A magyar sernevelősök, Rajzok a török világból. 2. k. Bp. é. n.

Ethnographia 11. évf. 412. l., 50. évf. 67. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 165. l., 1896. évf. 175–183. l., 1879. évf. 260–261. l., 1899. évf. 184., 313–317. l., 1900. évf. 381–382. 1.

Magyar Nyelv 3. évf. 256. l., 8. évf. 100. l., 11. évf. 421. l., 24. évf. 264. l., 35. évf. 21. l., 36. évf. 11. l., 37. évf. 90. l., 47. évf. 301. l.

Századok 1879. évf. 8., 456. l., 1871. évf. 23., 614. l., 1872. évf. 4., 302–303. l., 1875. évf. 538. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Vasasi kőszénbánya iratai 1797–1840.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Montanistica 1807–1894., Montan. Civitatum 1824–1835.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Hungarica Esterhazyana 1760., Hungaria Pálffyana f. 6–1., 28–66.

Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény 480., 17 660., 28 811., 30 571., 36 499., 36 899., 37 170.

Babits András: A bányászati nyersanyagkutató és a bányaművelés története a keleti Mecsek északnyugati területén, Pécs, 1961.

Babits András: Az észak-mecseki kőszénbányászat a feudalizmus korában. Pécs, 1964.

Babits András: A pécsvidéki kőszénbányászat története, Bp. 1952.

Babits András: A pécsvidéki kőszénbányászat története a legújabb korban, 1945–1960. Pécs, 1961.

Babits András: A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. Pécs, 1955.

Bán Imre: A brennbergi kőszénbányászat története, Bp. 1936.

Dávid József: Adalék a szepesi bányászat történetéhez a XVII. század elején, Történelmi Tár 1870. évf. 667–678. l.

Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya RT… története, 1868–1943 Salgótarján, 1944.

Faller Jenő: A magyar bányagépesítés úttörői a XVIII. században, Bp. 1953.

Kovács Ágnes: Baranyai bányászaink meséi és elbeszélései, Néprajzi Közlemények 1962. évf. 3–4. sz. 100–153. l.

Kubitsch Imre: A magyar bányamunkásság küzdelmei (1919–1933), Bp. 1965.

Kubitsch Imre – Szekeres József: A bányászok élete a Horthy-rendszerben, Bp. 1960.

Litschauer Lajos: A magyar bányászati viszonyokat teljesen felölelő magyar bányamíveléstan, 1–3. k. Selmecbánya, 1890–1891.

Mikulik József: A bánya- és a vasipar története Dobsinán, Történelmi Tár 1880. évf. 609–632. l., 1881. évf. 28–50., 494–521. l.

Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története, 1–2. k. Bp. 1834–1838.

Schmidt, Franz Anton: Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze des Köningreich: Ungarn usw. Bd. 1–25. Wien, 1834–1838.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon stb., Bp. 1891.

Szekeres József: A kenyérért és szabadságért (Az 1905. évi pécsi bányászsztrájk.), Bp. 1955.

Törvények: 1351: XIII., 1405: XIII., 1486: XLIX., 1492: XXX., 1723: LXV., 1875: XXVII.

Ethnographia 1890. évf. 179–183. l., 1902. évf. 329–332. l., 1938. évf. 264–265. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évf. 91–92., 139–141. l., 1898. évf. 163–166. l., 1899. évf. 117–129.l., 1900. évf. 188–190. l., 1901. évf. 43–45. l., 1902. évf. 94. l., 1903. évf. 1–17. l.

Magyar Nyelv 1913. évf. 140. l., 329–331. l.

Századok 1867. évf. 621. l., 1870. évf. 680. l., 1872. évf. 533., 547., 663., 688. l., 1875. évf. 175., 543. l.

Történelmi Tár 1882. évf. 399–400. l., 1893. évf. 474–504. l., 1895. évf. 370–384. l., 1898. évf. 381–382. l., 1901. évf. 468–474. l., 1911. évf. 363–368. l.

Országos Levéltár; Helytartótanácsi levéltár, Acta miscellanea 18–159., 63–337., 71–400., 96–I., Acta oeconomica Lad. A. fasc. 15., Ideal. no. 15., Departamentum oeconomicum publicum, Departamentum commerciale.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Relationes commissariorum regiorum 38–12., 40–24., 34., 45., 41–4., 42–20.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Conc. exp. 1737. okt. n. 16., Litt consil. 1737: 394., 1792: 1899, 7320., 1798: 4761, 6467., 11 672., 1800: 11 388., 1804: 693., 1808: 7493, 1810: 11 388., 1842: 229.

Országos Levéltár, Regnicolaris levéltár, Lad. KKK fasc. 3., 4., 1830. Ogy. fasc. H.

Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon, Néprajzi Értesítő 1957. évf. 49–69. l.

Belenyessy Márta: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században, Néprajzi Értesítő 1955. évf. 11–30. l.

Breznay Imre: Eger a XVIII. században, 2. k. Eger, 1934.

Calendarium oeconomicum perpetuum, Kassa, 1751.

Dvihally Anna Mária: A budai szőlőművelés története, Bp. 1932.

Gaál Lajos: A hasznos szőlőművelés gyakorlati módja, Pest, 1856.

Gombócz Zoltán: A bor, Magyar Nyelv 1966. évf. 141–152., 193–199. l.

Herczeg Mihály: A bortermelés hazai fejlődése, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 125–135. l.

Keleti Károly: Magyarország szőlészeti statisztikája, 1860–1873. Szerk. – Bp. 1875.

Madarassy László: Magyar szüreti szokások, Ethnographia 1929. évf. 162–167. l.

Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek, 1. k. Bp. 1929.

Rapaics Raymund: Magyar kertek, Bp. 1940.

Schams Ferenc: Magyarország bortermelése, 1–2. k. Pest, 1836.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból, 2–3. k. Bp. é. n.

Vajkai-Wagenhuber Aurél: A parasztszőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében, Néprajzi Értesítő 1938. évf. 15–48., 172–204. l.

Vincze István: Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok, Néprajzi Értesítő 1957 évf. 71–101. l.

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben, Néprajzi Közlemények 1960. évf. 125–144. l.

Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. évf. 30–34., 78–87., 167–174. l., 1895. évf. 55–56., 363–366. l., 1897. évf. 479–481. l.

Néprajzi Közlemények 1964. évf. 93–101. l.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta coehalia, Acta mechanica, Acta oeconomica, Departamentum commericale.

Országos Levéltár, Kancelláriai levéltár, Privilegia coehalia.

Jogi lexikon, szerk. Márkus Dezső. 1–6. k. Bp. 1898–1907.

Közgazdasági Lexikon, szerk. Halász Sándor, Mandelló Gyula. 1–3. k. Bp. 1898–1901.

Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikon, 1–4. k. Bp. 1929–1931.

Bevilaqua Borsody Béla: A magyar serfőzés története, 1–2. Bp. 1931.

Bevilaqua Borsody Béla: Pest–budai kávéházak, 1–2. k. Bp. 1935.

Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből, Bp. 1912.

Mihalik József: Kassa város ötvösségének története, Archeológiai Közlemények 21. k.

Ráth György: Az iparművészet könyve, 1–4. k. Bp. 1905.

Szádeczky [Kardoss] Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okmánytárral, 1–2. k. Bp. 1912.

Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Acta abolitionalia, Comissio domestica studiorum, Departamentum fundi studiorum, Departamentum scholarum nationalium, Departamentum seminaristicum.

Országos Levéltár, Kamarai levéltár, Acta Jesuitica.

Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levéltára.

Békefi Remig: A debreceni ev. ref. főiskola XVII–XVIII. századi törvényei, Bp. 1899.

Békefi Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig, Bp. 1910.

Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig, Bp. 1906.

Bevilaqua-Borsody Béla – Kazacsay Tibor: Magyar gaudeámus, Bp. 1932.

Borotvás-Nagy Sándor: Közgazdasági művelődésünk kezdetei, Bp. 1938.

Fináczy Ernő: A középkori nevelés története, Bp. 1926.

Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, 1–2. k. Bp. 1899–1902.

Fináczy Ernő: A renaissance kori nevelés története, Bp. 1918.

Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, Bp. 1927.

Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, Bp. 1873.

Koncz József: A marosvásárhelyi evang. ref. kollégium története, Marosvásárhely, 1896.

Marton János: A sárospataki ref. főiskola története, 1. k. Sárospatak, 1931.

Mészáros Ferenc: A magyarországi kath. gimnáziumok története, Buda, 1865.

Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században, Bp. 1881.

Németh Ambrus: A győri hittudományi akadémia története, 1–2. k. Győr, 1897–9.

Panka Károly – Komáromy János: A pataki deákvilág anekdotakincse, 1–2. k. Sárospatak, 1927–32.

Vig Albert: A magyarországi iparoktatás története stb., Bp. 1932.

Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyar tanulók anyakönyve stb., Bp. 1941.

Törvények: 1715: LXXV., 1723: CV., 1792: VII., 1868: XXXVIII. tc.