41. KOLOZSMONOSTOR

1060–1063 között I. Béla megalapítja a kolozsmonostori apátságot. (Karácsonyi J.: Magy. egyháztört. 58.; Csóka L.: Szent Benedek fiainak világtörténete. I. 308.) Mások szerint Szt. László. (Fabini) 1192-ben III. Béla az apátságnak adományozza Kolozsvárt. (Schematismus. 1882. 111.) 1222-ben conventus monasterii beate Marie de Clus, 1263-ban villa sub monasterio B. Virg. situata Monastur vocata, 1288-ban Monustur és Kulusmunustura,1297-ben Clusmonostura néven fordul elő az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Az alapítás együtt járt a kolostortemplom XI. századi építésével. Feltételezik, hogy az első fatemplom volt, amelyet hamarosan kőtemplom követett.

Honorius pápa 1222-ben kelt oklevele szerint Adorján erdélyi püspök, aki joghatóságát ki akarta terjeszteni az apátságra is, leromboltatja a kolostort, de erőszakosan lép fel vele szemben 1221 előtt Vilmos püspök is.

A nagy tatárjárás teljesen elpusztítja, templomával együtt. Csak IV. Béla 1263. évi újjáalapításával születik újra. Ekkor épül csúcsíves temploma (Schematismus. 1882. 123.), toronnyal (Kelemen Emlékkönyv. 254.)

1285-ben újra tatárok pusztítják.

1492-ben Polnár Gábor, segesvári domonkosból lett apát, a kolozsvári monostori templom javításánál Lukács festővel dolgoztat. (uo.)

Kővári szerint: „Az apátságnak magához méltó nagyszerű temploma volt, kettős toronnyal” (Kővári: Erdély régiségei. 261.)

1556-ban a reformációval megszűnik a rend itteni működése és a kolostor világi kézre jut.

Báthori István adományából 1603-ig a jezsuiták használják, majd rövid ideig, Bethlen Gábor idejében is, iskolát tartanak fenn 1615-től.

1690-től újra a jezsuitáké, de már lakhatatlan. A kuruc háborúk idején pusztán áll, és a XVIII. század folyamán majdnem végig.

1719–1720-ban a templom hajójának anyagát a Farkas utcai iskola építéséhez használják fel. A megmaradt szentélyes templomromokból a szentélyben tágas kápolnát alakítanak ki Rudnay püspök idején (1818-ban). 1896-ban újítják. (Bíró: Erdély művészete. 37; Kelemen Emlékkönyv. i.h.)

1922-ben felajánlják a ferenceseknek, de nem vállalják. 1924-ben jelképes bérért bérbe adják 25 évre a görög katolikusoknak, a tulajdonjog fenntartásával. (Az erd. kat. múltja és jelene. 340.)

1948-ban a görög katolikus egyház felszámolásával görögkeleti kézre kerül, majd 1992-ben a római katolikus egyház visszaszerzi.

Katolikus templom

A katolikus templom bejárata