1. ABAFÁJA

Első ízben 1332-ben jelentkezik a pápai tizedjegyzékben Abafaya néven (Beke: Az erd. egyházmegye. 150.; Documente. XIV. C., III. 126.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1408-ban ilyenképpen: Abafya alio nomine: Apáthy. (C. Suciu: i.m.)

1332-ben plébániatemploma van, papja, Krisztián a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben 2 garast. (Beke: i.m.; Documente. XIV. C., III. 126, 196.)

A szent kereszt tiszteletére szentelt román kori temploma most is áll, természetesen későbbi átalakításokkal. Román kori a félköríves szentélye és a hajó szentély felé eső szakasza. A hajó nyugati része újabb, XIV. századi, s akkor épült a homlokzati torony is. Az alatta lévő nyugati ajtó egyenes záródású, gyámos, későgót időkre emlékeztet, akárcsak a szentségfülke (XV. századi). A hajó déli oldalán is volt bejárat, de az utolsó javításkor úgy befalazták, hogy még a kerete is eltűnt, de felismerhető a helye. Román kori a torony ablakainak kettős osztású megoldása.

A falu és temploma a kolozsmonostori bencés apátság birtoka volt, amelyért az apátság sokat pereskedett a birtokos nemesekkel, míg végül megőrizhette abafáji birtokát (pl. 1419-ben). (Lásd Entz G. tanulmányát: Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae. 1968. 42.)

1336-ból egy határjárási oklevél Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnáról ad hírt. (Urkundenbuch. II. 119.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. 1752-ben a katolikus birtokosok, főképp br. Huszár Sándor segítségével, visszaszerezték a templomot. Ekkor a mennyezeten ez a felirat volt olvasható: „Nos Michael Apaffy Dei Gratia Princeps Transsilvaniae... 1676.” A keleti ajtó fölé pedig Matthias Huszár neve volt kőbe vésve.

A visszavétel „a kereszt ünnepélyes beásása útján” történt, amiről keserűen panaszolja a Magyar református templomok krónikása: „durva ütlegek, szitkok közt”. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165.; Dr. Török István: Györgyfalvi és abafáji templomaink elfoglalása. Kvár. 1900.)

A szászrégeni plébánia elkészültéig, az 1770-es évekig a plébános innen látja el Szászrégent is, Abafája pedig filia marad.

1761-ben Mikes Kelemen is örömmel emlékezik meg arról, hogy Abafájának plébánosa van: „mármost látom, hogy az Isten szereti Abafáját, mivel plébánosa vagyon... akinek szent imádságaiba ajánlom lelkemet...”

A reformátusok gr. Toldalagi János magánházában jutnak istentisztelethez, amíg számukra, „nagy küzdelmek árán” fából építenek templomot. (Kovács: i.m. I. 166.)

1890-ben épül kőből mai templomuk. (uo.)

Rettegi Zsigmond 1790-ből származó feljegyzése szerint bencés apátság is lett volna Abafáján, melynek romjai korában még láthatók voltak. (Schematismus. 1882. 150. c.)

A templomnak 1752-ben a katolikusok általi visszavétele után két magán házikápolna is létezett Abafáján: 1750–1848 között a Bornemisza családé és 1748–1815 között a br. Huszár családé, ahová a mikházi ferencesek jártak. (György: A Ferencrendiek. 454.)

Katolikus templom