41. MEZŐSZILVÁS | TARTALOM | 43. MONORFALVA |
1329-ben Wyloknak írják a források. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., II. 279.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 377.) 1332-ben Wylak (C. Suciu: i.m.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Albert ebben az évben 22 banálist fizet, majd ismét 11 régi banálist, 1333-ban 12 régi banálist, 1334-ben 1 garast és 4 régi dénárt, majd Péter pap l5 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 162.; Györffy: i.h.) 1465-ben plébánosa de Wylak. (C. Suciu: i.m.)
Temploma a gótikus kor alkotása volt. Szentélye közvetlenül, szentélynégyszög nélkül csatlakozott a hajóhoz. A nyolcszög öt oldalával zárult. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 216.)
Építési idejét a XIV. századra teszik, s ez nem is alaptalan, miután már ismerjük plébánosát is a XIV. század elejéről. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 9.) Tiszta terméskőből épült. Sekrestyeajtaja a XVI. század elejére jellemző reneszánsz tagolást mutatott. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 271.) Hasonló volt a marosújvári sekrestyeajtóhoz.
A XX. század elején fedél nélküli romként állott és 1929-ben le is bontották. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 9.)
Középkori lakossága a reformáció korában a templommal együtt református lesz és az is marad. Századunkra azonban hívei annyira megfogyatkoznak, hogy templomukat nem tudják fenntartani (Ref. Névkönyv. 1894. l7.) és református filiaként más anyaegyházhoz tartoznak.
41. MEZŐSZILVÁS | TARTALOM | 43. MONORFALVA |