18. CSÍKSZENTSIMON (CSATÓSZEG)

1333-ban a pápai tizedjegyzékben jelentkezik először de Sancto Symone néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 46., I. jegyz.) 1456-ban Zenthsimon, I477-ben villa Sancti Simonis formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum 27 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.) 1580-ban Szent Simonnak írják. (C. Suciu: i.m.)

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast fizet, 1334-ben István pap 6 banálist és újra 4 banálist. (Documente. XIV. C., III. 164, 199.)

A falu Szent Simon tiszteletére szentelt temploma után kapta nevét. Érdekessége az, hogy a templom a pár száz méterre délre fekvő Csatószegen épült, amellyel a legújabb időkig egy egyházközséget alkotott.

1591-ben Minckfiáti Tamás a plébános (Beke: Az erd. papnevelde. 158.), míg 1477-ben Johannes Emerici, aki 1464-től Krakkóban tanult. (Tonk: Erdélyek. 1034.)

Mivel a mai templom a késő gótikus stílus képviselője, egy régebbi templom létezését feltételezik, amely a pápai tizedjegyzék előtt és idején állott.

A szentély eredeti gótikus építmény. Apszisa poligon záródású, az egykori hálóboltozat bordáinak jeleivel, helyeivel. A déli bejáró és a sekrestye ajtókerete gótikus. Épen megőrzött szentségfülkéje a legszebbek közé sorolható. (Köpeczi–Sebestyén J.: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határán.) A templom többi részét barokkosan átalakították.

A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett szárnyasoltár a XVI. század második negyedéből. A szárnyak képei: 4 kép az angyali üdvözlettől Jézus születéséig, és 4 kép 8 női szentről. Keretelését reneszánsz levélsor díszíti. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 303.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 78.; Az Oltár. II. 58, 59.; Huszka: Magyar szentek. 1885. 212.; 1886. 131.)

Keresztelőmedencéjén három stílus figyelhető meg: román kori kehely alatt, gótikus gyűrűtag, román hajókötél díszítés és reneszánsz levéldísz. Természetesen az utolsó határozza meg korát, ha csak nem alakították a régebbit a XVI. században. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink. 1314.; Balogh J.: i.m. 99.; Bíró: Erdély művészete. 99.)

1767-ben a templom újítására szervezett gyűjtésről van adat. Az újításkor tüntetik el a gótikus ablakokat és boltozatokat.

1846-ban a tornyot építik újjá. Az ekkor előkerült oklevélből kitűnik, hogy építésének ideje 1664–1670 közötti évekre esik. (Endes: i.m. 349.)

A templomhoz Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna csatlakozik.

Csatószegnek Szent Simon felé eső részét, ahol a középkori Szent Simon tiszteletére szentelt templom áll, Szentegyházfalvának és Templomaljának is nevezték.

Most külön plébánia van Szentsimonon és Csatószegen is.

Szentsimonon a régi Szent László-kápolna helyén 1840-ben építettek templomot. (Schematismus. 1882. 65.)

Külön mint Csatószeg az 1567. évi regestrumban jelenik meg 25 kapuval. (SZOKL. II. 220.)

A XVIII. században katolikus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163.; Helységnévtár. 1913.)

A csatószegi katolikus templom

A csíkszentsimoni katolikus templom

Csatószegi feszület

A csatószegi katolikus templom fali szentségfülkéje