21. PÜRKEREC

1500-ban Purkeretz néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1555-ben Porkeretz, 1651-ben Pucherecz (uo.) formában fordul elő.

A XV. század közepéig a csernátfalui Szent Mihály egyház filiája. 1440–1450 között templom épül itt is, sőt anyaegyháza lesz Tatrangnak és Zajzonnak, s egy ideig innen gondozzák Bodolát és Nyént (Keresztvárt) is.

Egy 1513-ban kelt oklevél szerint a templomot Mária-Magdolna tiszteletére szentelték. Ekkor ugyanis a tatrangiak egy Mária-kápolnát építenek, amihez az engedélyt a barcai káptalan dékánja azzal a feltétellel adja meg, hogy továbbra is a pürkereci lelkipásztornak kötelesek az anyagiakat fizetni, a pürkereci lelkipásztor pedig köteles ott havonta kétszer az öregeknek, betegeknek szentmisét mondani és a szentségeket kiszolgáltatni. (Orbán: Székelyföld. VI. 166, 173.)

A középkori templom ma is áll. Kis szentélye még őrzi a sokszögzáródás formáit és félköríves diadalívét. Megmaradt a katolikus időkre emlékeztető sekrestye is, de bekapcsolták a szentélybe, hogy befogadóképessége nagyobb legyen. Hasonlóképpen, a hajó teréhez kapcsolták a toronyalját is.

1767-ben az egész falu tűz martalékává válik, csak a templom marad meg, de az idők során sok változást szenved: más ajtót, ablakot kap, boltozata átalakul. Az eredeti boltozatot alacsony dongaboltozat váltja fel. Az ablakokat kitágítják. Megmarad viszont a XV. századi keresztelőmedence. Bronzmedencéje már újabb, amint azt felirata is jelzi: „A pur eccle. ajándékozta die 17 febr. Joh. Fel. Fudit Johannes Aelias atta istenk. K C. 1676.” (Orbán: i.m. 174–175.)

A XV. századtól várfal veszi körül, 1761-ben újjáépítik, de egészen alacsony falakkal.

Kicsinysége miatt a XIX. század közepétől nagyobb templom építését tervezik.

Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom