4. csoport

Házaló, adománygyűjtő szokásokhoz fűződő nem felelgetős kántálás, különösebb mimikus mozzanatok nélkül.

E 4. csoporthoz tartoznak az ünnepi köszöntő énekek, pl. az ádventi, szilveszteri, újévi, karácsonyi köszöntők, a névnapi üdvözlések, a gyermekek versmondása.

Ez a csoport néha nehezen választható el az előbbitől. Nehéz például eldönteni, hogy a locsolkodáshoz kapcsolódó iskolás hangú gyermekmondókákat valódi rítus énekeknek tekinthetjük-e vagy sem; hogy a komatál-küldést, mely a küldő s küldött közötti rokonsági viszont teremt, valódi rítus-cselekménynek tekinthetjük-e, s így tovább.

Az e csoportba tartozó köszöntők tekintélyes része egyházi-iskolai eredetű folklorizálódott ének. A hagyományozódás néha az egyházi énekeskönyveken keresztül történt. Katolikus és protestáns énekeskönyvekben egyaránt szerepelt a következő újévi ének:

 

XVI. századi változat1952-es népi variáns
Nekünc születec menynyei királyNekünk született mennyei király,
Szüz Marianac mehebenSzűz Máriának méhétől elvált.
Ui esztendőben mi uigadgyuncÚj esztendőben mi vigadjunk,
Születet Jezust imadgyuc*Született Jézust mi imádjuk.

(Süttör)*

 

A legnépszerűbb újévi köszöntő az Uj esztendő, vigságszerző… kezdetű:

 

Uj esztendő, vigságszerző, most kezd ujulni,
Ujulással vig örömet most kezd hirdetni.
 
Hirdeti már a Messiást eljöttnek lenni,
Légyetek hát az Istennek mind új hivei.
 
Elmult tőlünk az az idő melyben bánkódtunk,
Bánkódással, siralommal glóriát mondtunk.
 
Glóriával, bor buzával áldjad népedet,
Hogy félhessük, tisztelhessük Istenségedet.
 
Tyuktyok ludjok sertésük
Sok sok legyen,
Minden éven száz forintot
Ebből bévegyen.
Bor is legyen pincéjükben
Sok sok akó,
Egy sorjában, két sorjában
Háromszáz akó.
Azután végtekre
Vitessetek fel a magas egekbe.
 
(Őriszentpéter, 1953)*

 

Egy szép dunántúli István-köszöntőt a Tél c. fejezetben idéztem már. A következőkben egy Szamosszegről származó, református köszöntőt idézek:

 

István napját hallottam,
Ezért ide futottam.
Megérdemelnék egy krajcárt,
Vagy egy pohár pálinkát.
Sütik a tyukot, érzem a szagát,
Talán nekem adják a fél sódarát.
Boldog István napját kívánok!*

 

Lányok vasárnapja

 

(A Karancs környéki palóc falvakban farsang vasárnap előtt egy héttel lányok vasárnapját énekes köszöntőkkel ünnepelték. A lányok verset mondtak az ablakok előtt.)

 

Állj elő kérlek Krisztus szent tesztyi
Krisztus keresztyi függ a fán.
Kire huzatyik, feláldoztatik,
Mint szelid bárány, kit senki se szán
Függ a fán.
Látjuk a gazdát, feni a baltát
Vágja szalonnát lányoknak.*
(Kishartyán, 1953)

 

Farsangi köszöntő
 
Eljött a farsang, itt hagyott,
Jaj nekünk Jancsi, jajt hagyott
 
Jancsika szivem, Jancsika,
Mit hozott apád Budáról?
 
Csicseri borsót, vad lencsét,
Fekete szemű menyecskét.
 
Hej gazdasszony, gazdasszony ugorj a padlásra,
Hozd le darab szalonnát, hadd tüzzük a nyársra.*
(Kishartyán, 1953)

 

Az őszi ünnepkör rendkívül szegény ünnepi köszöntőkben. Berze Nagy után közlünk egy Baranya megyében gyűjtött, mindenszentek-napi „koldulást”.*

 

Názáretbéli Jézus, zsidóknak királla,
Veszödelömben forgóknak Istene!
Mögtestesült szent Ige! Szent Isten!
Ne hagyj a bünbe elveszni!
Hét köröszt alatt lefekszöm,
Hét köröszt alatt főkelők.
Örizz, angyal, éjfélig,
Boldogságos Szüz Mária virradtig,
Jézus Krisztus mindétig,
Hogy gyarló testöm nyugoggyék
Az én szivem é'ne aluggyék.
Hogy téged mindenkor lásson,
Mindön gonoszt távoztasson.
Sátánok mögkötöztessenek,
Hogy lölkeink ne fertőztessenek.
Engedd nekünk kögyessen,
Atya, Fiu, fölségössen,
Élvén örök dicsőségben,
Most és mindörökké!


Hátra Kezdőlap Előre