5. csoport

Ünnepi alkalmakhoz kötött néha felelgetős, táncos gyermekjátékok, főként leányjátékok.

E játékok általában alkalomhoz nem kötötten jelennek meg, egyes községekben azonban meghatározott alkalmakkor játsszák őket.

Ilyen volt például Mátyusföldön a nagyböjti színalázás. A nagyböjtben, mikor tilos volt a muzsikálás, a fiatalok esténként összegyűltek a szérűkön, kört alkottak. A kör közepén egy pár forgót táncolt, majd más pár lépett a kör közepére.*

A színalázás név mellett a heluskázás, helicskázás, pilikézés név is ismeretes.* Zsitvabesnyőn a színalát már húsvét és pünkösd vasárnapján énekelték a lányok.*

E csoportba tartoznak a bujj, bujj zöldág…és általában a Zöldág-vivő típusú játékok is. A Baranya megyei Mánfán például húsvét napján játszották az ismert gyermekjáték változatát, s az a hiedelem fűződött hozzá, hogy amilyen messze hallatszik az ének hangja, olyan messzire távozik a jégverés.*

Kiskomáromban pünkösdkor liláztak, a Fejér liliomszál… és a Bujj, bujj zöldág… kezdetű játékokat játszották.* – Külön gyermekjátéka volt áldozócsütörtöknek, amely inkább hazánk keleti részén volt ismeretes; e játéknak néhány változatát már a fejezet elején idéztük.

Példának egy Baranya megyei gyermekjátékot idézünk, amelynek érdekes szövege a pünkösdi ünnepkörre és a szentiváni ünnepre is látszik utalni:

 

Iványosi-ványosi nyergelőre
Nyeregszija hajladozik,
Aranygyürü hörgendözik.
Sosem voltam uj Budára,
A megépült palotába.
Szent Jánosnak temetésére, zemezésére
Hozzátok el az koszorut
Akit kötött Rozália asszony,
Rozália asszony.
E'kéne a mónárokhó menni
Mónároktó láncot kéne kérni,
Az utcákat bé láncoltatni,
Szép lányokat mögtartoztatni.
Hab szerda hátadra,
Sodrófa nyakadra
Ele-tudu-rudu-dudu-du

 

(Nyári vasárnap délutánokon, Hosszúhetényben a lányok kört formálva játszották.)*




Hátra Kezdőlap Előre