Világtörténelmi jelentősége van annak a ténynek, hogy Európa összes országai közül Magyarországon terjedt el legkorábban az olasz humanizmus.* Míg franczia, angol és német földön csak a XV. század utolsó tizedeiben kezd szembeszökővé válni, és mintegy hivatalos elismerésben részesülni a szellemi életnek ama fordulata, melyet a renaissance-nak Olaszországból való kisugárzása okozott, addig hazánkban már ennek az évszáznak a derekán tért foglalt s feltünő arányokat öltött az újféle műveltség. E jelenségnek, melyre nem minden nemzeti büszkeség nélkül tekinthetünk, abban rejlik az oka, hogy az olasz befolyásnak a XV. században már nagy múltja volt minálunk; nagyobb és közvetlenebb, mint nyugaton. Főképpen az Anjouk uralma fűzte szorosabbra ezt a kapcsolatot Magyarország és Itália közt. Olasz volt akkor a királyi család, olasz színezetű az udvar, olasz szokások terjedtek el a magasabb körökben, olasz műipari termékek hatoltak be hozzánk. A Nagy Lajost Olaszországba kísérő magyarok szeme előtt mily új világ tárulhatott fel, mikor Nápolyig vonultak! E mellett különösen az olasz egyetemekre járó és onnan haza került magyar ifjaknak köszönhető a fejlettebb műveltség beszivárgása. Magyar egyetem csak 1367 óta volt Pécsett s az is csonka. A páduai egyetemnek már 1321-ben volt magyar tanulója s az Anjouk idejéből még további 16 magyar ifjú páduai tanulmányát lehet forrásszerűen kimutatni.* Zsigmond királynak félszázados uralma alatt – habár rövid ideig Budán is volt studium generale – tovább folytak az olaszországi tanulmányi utazások. Trónralépésétől Mátyásig már 53 magyar tanult csupán Páduában; Bolognában hihetőleg még többen. Közvetve erősítette és fokozta az olasz hatásokat a mindinkább fenyegető török veszedelem, melynek folytán mind sűrűbben fordultak meg hazánkban a humanista-műveltségű pápai követek, sőt elvétve világiak is.* Zsigmondnak 1433-ik évi koronázó útja, mely őt és kísérőit három hónapig marasztotta az örök városban, szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy a humanista szellem behatolt a főpapok és némely világi főurak köreibe. Hunyadi János, a ki fiatalabb korában még nem tudott latinul, kormányzósága idejében már olasz humanistákkal érintkezik: Poggio két munkáját küldi meg neki. V. László humanisztikus műveltségére Aeneas Sylvius traktátusából következtethetünk.