94. Sturm rendszerének tovaterjedése

A strassburgi iskolai rend megalkotója oly okszerűen állapította meg minden egyes osztályra nézve az oktatás czéljait, oly következetes tervszerűséggel válogatta meg és rendezte el a tanítás anyagát, oly leleménynyel alkalmaztatta a nyelvi ismeret és stíluskészség gazdagításának legkülönbözőbb módjait, s mindezeknél fogva oly szembetűnő sikerekkel dicsekedhetett, hogy a szervezet csakhamar másutt is mintául szolgált s hatása lassanként egész Délnémetországra kiterjedt. Legelőször a Palatinátus latin iskolái alakultak át a strassburgi minta szerint (például a heidelbergi iskola 1546-ban); következtek a badeni és bajorországi iskolák; az utóbbiak közül leghíresebb a lauingeni, melyet 1559-ben maga Sturm szervezett.* Kétségtelenül hatott a strassburgi norma a fent említett 1559. évi württembergi iskolai rendre is, melynek egyes részein fölismerhető Sturm hívének, Toxites Mihálynak befolyása. Valószínűnek látszik, hogy a napjainkig oly nagy tekintélynek örvendő, e század közepén alapított s már említett meisseni, grimmai és pfortai fejedelmi iskolákra (Fürstenschulen) is volt valamelyes hatása a strassburgi példának (Meissenben Sturm egyik személyes híve volt az első rektor).* Végül, némileg ideszámítható a genfi iskola is, melynek 1559-ik évi szervezete a franczia humanizmus befolyását is érezteti ugyan, de mindenesetre a strassburgit is: Kálvin nemcsak Párisban tanult (Mathurin Cordiertől), hanem egy ideig Sturm vezetése mellett Strassburgban tanított.*

Mindezek az iskolák (az utóbb említett genfit csak részben ideszámítva) újjászervezett állapotukban számos hasonló vonást mutatnak. Mindenütt nagyjában ugyanazok az iskolai auctorok (inter quos nemo melior Cicerone), ugyanazok a gyakorlatok (recitationes, conciones, scriptiones, declamationes, disputationes, collocutiones), ugyanaz a nagy értékelése a latin stíluskészségnek;* mindenütt decuriák és decuriók (németül: Rotte, Rottmeister);* majd mindenütt Plautus vagy Terentius színrehozott darabjai.* Mindenütt szigorúan megkövetelik, hogy a tanulók még játék közben is latinul beszéljenek (ut in ludis sit sermo latinus; nullus veniae locus, si quis hic peccet petulanter); mindenütt találkozunk a diariumokkal (máskép: ephemerides, collectanea), vagyis a tanulók kézi füzeteivel, melyekbe a leczke órák alatt vagy magántanulmányaik során beírták az új szókat és fontosabb tudnivalókat; szóval mindezeken a dél német területeken a Sturm-féle tanulmányi rend közvetlen vagy közvetett hatása mutatkozik.




Hátra Kezdőlap Előre