Egész irodalom keletkezett arról, honnan merítettek a jezsuiták, mikor iskoláikat megszervezték és szabályozták. Mivel oktatásuk rendje nem egy lényeges pontban hasonlít a Sturméhoz (a mit az utóbbi maga is megerősít),* egyes történetírók hamar készen voltak itéletökkel: a jezsuita norma a strassburginak utánzata. Az újabb kutatások nem igazolták ezt a nagyon is elsietett következtetést. Tény, hogy a Ratio szövege semmiféle más, e korban keletkezett iskolai szervezeti szabályzattal szó szerint nem egyezik. A Ratio nagy történeti jelentősége abban van, hogy szerzői fel tudták ismerni a reformhoz vezető legjobb eszközöket, bárhonnan kerüljenek is, és ezeket összefüggő rendszerbe tudták foglalni. Érezték, hogy iskoláik csak úgy hódíthatnak, ha jobbak a többieknél, lehetőleg a legjobbak az összes egykorú iskolák közt. Ezért van, hogy nem csak egy bizonyos forrásból merítettek, hanem mindenünnen, ahol a megmerevedett és elavult tanulmányi rendnél jobbat és észszerűbbet találtak.* Bizonyára hatással voltak reájok a az alcalai és salamancai egyetemi szervezetek, melyeket az első jezsuiták saját tapasztalatukból jól ismertek,* továbbá a párisi Universitás züllött intézményeiből magasan kiemelkedő néhány jóhírű collège (például Sainte Barbe, Collège du Presles), melyek főképen Sturm tanítványa, Ramus Péter reformjainak hatása alatt szervezkedtek, s melyeket a Párisban tanult első jezsuiták is látogattak; maga Sturm pedig, mint tudjuk, a hieronymiták lüttichi iskolájából hozta szervezetének számos jellemző vonását. Vannak bizonyítékok arra is, hogy a jezsuiták egyenesen a hieronymiták nyomaiba léptek. Ez az eset épp Lüttichben fordult elő. A hieronymitáktól 1580-ban, tehát a Ratio első tervezetének kibocsátása előtt hat esztendővel, közvetlenül a jezsuiták vették át az oktatást. Ugyanaz áll egész Németalföldre s Németország éjszaknyugati részeire, melyekben a hieronymitákat rendszerint a jezsuiták váltották fel.* Az 1548-ban alapított messinai kollégium első praefectusa, Canisius, továbbá az ideiglenes Ratio egyik munkatársa Busaeus (Buys) a hollandiai Nymwegen városából valók voltak, ahol a nevezett jámbor testület híres iskolát tartott fönn.* Csak még Köln városát említem. Mikor a jezsuiták 1557-ben megalapították itt kollégiumukat, az oktatást közvetlenül a hieronymitáktól vették át, s csakugyan a kölni jezsuita iskola első éveiről vezetett feljegyzések tanusága szerint nyomban az intézet megnyitása után ott találjuk már az octuriákat (lásd a decuriákat),* a certatiókat, declamátiókat, disputátiókat, az osztályoknak gallusokra és germánokra osztását, Cicerónak egyeduralmát a rhetorikában (totum ediscant Ciceronem rhetores) és a tankönyvek sorában koronatanúként a hieronymitákkal szoros kapcsolatban levő Rudolphus Agricola dialektikáját. Hogy Sturm gymnasiumi szervezéséből is merítettek a jezsuiták, azért látszik valószínűnek, mert a strassburgi szabályozás 1538-ban, vagyis a Társaság végleges megalakulása, és első kollégiumának megalapítása előtt ment végbe. Mindezekhez a hatásokhoz, melyek a gyakorlat mezején mutatkoztak, csatlakoznak az irodalmi forrásokból fakadók: a régiek közül Quintilianus, kit a jezsuiták mindenkor nagy becsben tartottak, az újabbak közül a humanista Maffeo Vegio (gondoljunk arra, a mit ez az író az aemulatióról* és a tanulóknak két csatarendbe állításáról mond); továbbá P. Bonifacio és Possevinus paedagogiai írásai, melyek a Ratio végleges kiadása előtt (1575. és 1585., ill. 1593-ban) jelentek meg; végül a spanyol Vivès, kinek műve oly gazdag elméleti és tapasztalati anyagot ölel fel. Loyola Ignácz és Vivès személyesen érintkeztek Brüggében.