A névmutatóban ezúttal is rövid tájékoztatást kívánunk nyújtani a kötetben szereplő személyek legfontosabb adatairól, ezért nemcsak a szabadságharc alatti beosztásukat közöljük, hanem korábbi és további életpályájukra is utalunk – ha tudunk. Görgey emlékirataiban jobbára csak azoknak a magyar személyeknek a nevét írta ki, akik vagy meghaltak, vagy kimenekültek, mert nem akarta az osztrák fogságban levők sorsát tovább nehezíteni. Igyekeztünk tehát feloldani mindazoknak a nevét, akiket Görgey csak körülír szövegében („vezérkarom főnöke”, „egy alkalmas huszártiszt” stb.). A neveket abban az alakban használjuk, ahogy az illetők írták. A Görgey családnév y-os írásmódjának indokolását l. a bevezetőben.
Almásy Ernő gróf (1818–1849), kilépett főhadnagy, a Heves megyei nemzetőrség, majd az első pesti önkénteszászlóalj őrnagya, később a Bocskai-csapat parancsnoka
Almásy Károly (†1874), a cs. kir. 1. ulánusezred ezredese, Elzászból kerül osztrák szolgálatba, losonci veresége miatt nyugdíjazzák
Andrássy Norbert, kapitány a cs. kir. 3. vértesezredben, később őrnagy, Haynau segédtisztje, nyugállományú alezredesként hal meg
Antonius, Marcus (i. e. 83–30), római hadvezér, konzul, Julius Caesar halála után a második triumvirátus tagja, a Római Birodalom keleti területeinek ura, Octavianustól vereséget szenved, majd öngyilkos lesz
Apáthy István (1829–1889), honvédtüzér főhadnagy, a kiegyezés után jogász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Asbóth Lajos (1803–1882), nyugállományú kapitány, a Krassó megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadtestparancsnok, várfogságot szenved, 1862-től osztrák rendőrkém, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Aulich Lajos (1793–1849), alezredes a cs. kir. 2. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadtestparancsnok, majd hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike
Bach, Alexander (1813–1893; 1854-től von, báró), 1848-tól 1849-ig osztrák igazságügy-miniszter, 1849-től 1859-ig osztrák belügyminiszter
Bakody Tivadar (1825–1911), honvéd százados, a szabadságharc után orvos, egyetemi tanár
Barco Joseph von, báró (1795–1861), 1848-ban a cs. kir. 8. huszárezred ezredese, később osztrák vezérőrnagy, dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg
Barjatyinszkij, Anatolij Ivanovics, herceg (1820–1881), orosz főhadnagy, parancsőrtiszt, altábornagyként hal meg
Batthyány Kázmér gróf (1807–1854), Baranya vármegye főispánja, kormánybiztos, a Szemere-kormány külügyminisztere, kimenekül
Batthyány Lajos gróf (1807–1849), kilépett hadnagy, a sárvári kerület országgyűlési képviselője, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, 1849. október 6-án Pesten kivégzik
Batthyány László gróf (1827–1851), a szabadságharcban főhadnagy a 9. huszárezredben, Görgey parancsőrtisztje
Bayer József (1821–1864), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, Görgey vezérkari főnöke, várfogságot szenved
Béldi (Stradel) Lajos (1820–?), volt huszár altiszt, a szabadságharcban honvédtüzér főhadnagy, ütegparancsnok
Bem József (1794–1850), az 1831-es lengyel felkelés tábornoka, a szabadságharcban honvéd altábornagy, az erdélyi magyar hadsereg főparancsnoka, kimenekül, török tábornokként hal meg
Beniczky Lajos (1813–1868), Zólyom vármegye másodalispánja, kormánybiztos, a szabadságharcban honvéd alezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, majd vezérkari tiszt, ismételten várfogságot szenved, 1861-ben országgyűlési képviselő, később a pesti honvédegylet elnöke, Perczel elleni fellépése után meggyilkolják
Bernáth Zsigmond (1790–1882), Ung vármegye főispánja, 1861 után országgyűlési képviselő
Bethlen Gergely gróf (1810–1867), honvéd ezredes, az erdélyi hadsereg lovassági parancsnoka, kimenekül, nyugállományú olasz tábornokként hal meg
Bevad, orosz csendőr ezredes, Paszkevics főhadiszállásának törzsparancsnoka
Bezerédy Lajos (1818–1868), főhadnagy a cs. kir. 6. vértesezredben, a szabadságharc során honvéd vezérkari alezredes, a VII., majd a III. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved
Birsy József (1816–1888), főhadnagy a cs. kir. 33. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd őrnagy, a 119. honvédzászlóalj parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd őrnagy
Bory Miklósné Hellenbach Karolina bárónő (1798–1875), csillagkeresztes hölgy, Rüdiger önkéntes hadikövete Görgeynél
Bułharyn, Jerzy (1798–1885), az 1831-es lengyel felkelés alezredese, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok az I., majd a IX. hadtestben, kimenekül
Buturlin, Szergej Petrovics (1803–1873), orosz vezérőrnagy, az aradi vár átadása körüli tárgyalások vezetője, később gyalogsági tábornok
Collery, Eduard (†1851; 1849-től von, báró), a cs. kir. 12. vadászzászlóalj ezredese, a szabadságharcban vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok
Csapó Vilmos (1798–1879), kilépett főhadnagy, a Tolna megyei nemzetőrség őrnagya, később nemzetőr ezredes, várfogságot szenved
Csány László (1787–1849), kormánybiztos, majd a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, 1849 júniusától a keszthelyi kerület országgyűlési képviselője, 1849. október 10-én Pesten kivégzik
Cseodajev, Mihail Ivanovics (1785–1859), orosz gyalogsági tábornok, a IV. hadtest parancsnoka
Csorich von Monte-Creto, Anton, báró (1795–1864), cs. kir. altábornagy, hadosztályparancsnok, majd a II. hadtest parancsnoka, később osztrák hadügyminiszter, nyugállományú táborszernagyként hal meg
Damjanich János (1804–1849), százados a cs. kir. 61. gyalogezredben, majd a 3. honvédzászlóalj őrnagya, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadtest-, majd várparancsnok, 1849 tavaszától a szolnoki kerület országgyűlési képviselője, az aradi vértanúk egyike
Dembiński, Henryk, gróf (1791–1864), az 1831-es lengyel felkelés tábornoka, a szabadságharcban honvéd altábornagy, fővezér, majd hadseregparancsnok, illetve vezérkari főnök, kimenekül
Dessewffy Arisztid (1802–1849), nyugállományú kapitány, a Sáros megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd tábornok, hadosztály-, később hadtestparancsnok, az aradi vértanúk egyike
Deszánkó Péter, Zichy Ödön gróf kocsisa
Deym von Střitež, Franz, gróf (1804–1872), 1848-ban a cs. kir. 9. huszárezred ezredese, a szabadságharcban osztrák vezérőrnagy, dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg
Dobay Ágoston, pozsonyi ügyvéd, nemzetőr százados, 1848 októberében Kossuth egyik hadikövete Windisch-Grätznél
Dreziński, Leon, a lengyel légió zászlótartója, a III. osztályú magyar katonai érdemjel tulajdonosa
Duka Tivadar (1825–1908), honvéd százados, Görgey segédtisztje, kimenekül, nyugállományú angol orvos ezredesként hal meg, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
Durneisz Konrád, Zichy Ödön gróf kálozi uradalmának tiszttartója
Duschek Ferenc (1797–1873), a Batthyány-kormány pénzügyi államtitkára, a Szemere-kormány pénzügyminisztere, várfogságot szenved
Esterházy István gróf (1822–1899), a szabadságharcban a 2. huszárezred kapitánya, Leiningen segédtisztje, besorozzák, a kiegyezés után Pozsony vármegye főispánja
Esterházy Pál gróf (1805–1877), kilépett kapitány, a Komárom megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, kimenekül, a kiegyezés után országgyűlési képviselő
Fekete Lajos, hadnagy, majd főhadnagy a 9. huszárezredben
Fekete László, a pénzügyminisztérium, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány titkára, később az országos törvényszék közbírája
Ferdinánd, V. (1793–1875), magyar király és I. Ferdinánd néven osztrák császár 1835-től 1849. december 2-ig
Ferenc József, I. (1830–1916), osztrák császár és magyar király 1848. december 2-től
Fiáth Pompeius (1824–1848), főhadnagy a cs. kir. 6. huszárezredben, 1848 májusában huszáraival hazaszökik, 1848 augusztusában, Szenttamás második megrohanásakor elesik
Földváry Károly (1809–1883), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvédtiszt, a 3. honvédzászlóalj parancsnoka, majd ezredes és hadosztályparancsnok a III. hadtestben, várfogságot szenved, 1862-től 1867-ig az olaszországi magyar légió parancsnoka
Frolov, Ilja Sztyepanovics (1808–1879), orosz vezérőrnagy, a III. hadtest vezérkari főnöke, gyalogsági tábornokként és főhadsegédként hal meg
Gáspár András (1804–1884), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a VII. hadtest parancsnoka, a trónfosztás után visszavonul, várfogságra ítélik, a kiegyezés után országgyűlési képviselő
Gózon Lajos (1819–1874), volt hadapród, ügyvéd, nemzetőrtiszt az I. pesti önkéntes nemzetőrzászlóaljban, később a 66. honvédzászlóalj alezredese, besorozzák
Görgey Ármin (1812–1877), volt nemesi testőr, kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, majd vezérkari tiszt, várfogságot szenved; Görgey Artúr bátyja
Görgey Artúr (1818–1916), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, egyetemi tanársegéd, a szabadságharcban honvéd tábornok, főparancsnok, 1849 májusától a dédesi kerület országgyűlési képviselője, a Szemere-kormány hadügyminisztere, internálják
Görgey Artúrné Auboin Etelka (1822–1900)
Görgey István (1825–1912), ügyvédjelölt, nemzetőr, majd honvéd százados az 51. honvédzászlóaljban, besorozzák, később közjegyző, történetíró; Görgey Artúr öccse
Görgey Kornél (1819–1890), főhadnagy a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, dandárparancsnok, majd a hadügyminisztérium pótlovazási szakosztályának vezetője, várfogságot szenved, a kiegyezés után a m. kir. honvédség kerületi parancsnoka, nyugállományú altábornagyként hal meg; Görgey Artúr unokaöccse
Götz, Christian (1783–1849), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok, elesik a váci csatában, 1849. április 10-én
Grabbe, Pavel Hrisztoforovics (1787–1875; 1866-tól gróf), volt dekabrista tiszt, orosz altábornagy, főhadsegéd, egy önálló hadoszlop parancsnoka, később lovassági tábornok, a doni kozákok atamánja, az államtanács tagja
Gruber Fülöp (1819–1849; 1848 decemberétől Gödrössy), hadnagy a cs. kir. 5. tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér százados, ütegparancsnok, majd Lipótvár tüzérparancsnoka, tiltakozik a vár átadása ellen, 1849. június 5-én Pozsonyban kivégzik
Guyon Richárd (1813–1856), kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül, török tábornokként hal meg
Győzey (Nicoledon) Vince (1795–1875), kilépett százados, a szabadságharcban zászlóalj-, majd kórházparancsnok
Haas, Alois, százados és zászlóaljparancsnok a cs. kir. 8. határőrezredben, 1848 októberében magyar fogságba esik, nyugállományú őrnagyként hal meg
Harsányi Bálint (1822?–1849), altiszt a cs. kir. 6. huszárezredben, 1848 májusában hazaszökik, a szabadságharc során kapitány a 17. huszárezredben, elesik Pest alatt 1849 áprilisában
Haynau, Julius von, báró (1786–1853), cs. kir. táborszernagy, a nyári hadjárat során a magyarországi osztrák hadsereg főparancsnoka, Magyarország és Erdély teljhatalmú katonai és polgári kormányzója, 1850 júliusában elmozdítják
Helley (Hell) Ignác (1818–1888), kilépett főhadnagy, a honti önkéntes nemzetőrzászlóalj őrnagya, majd alezredes a 17. huszárezredben, nyugállományú m. kir. honvéd alezredesként hal meg
Hentzi von Arthurm, Heinrich (1785–1849), cs. kir. vezérőrnagy, Buda várának parancsnoka, halálos sebet kap a vár bevételekor
Herzinger, Anton von (1798–1868; 1866-tól báró), a cs. kir. 42. gyalogezred ezredese, később vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg
Holtsche, Franz (†1862), cs. kir. vezérőrnagy, 1848 őszén magyar hadosztályparancsnok, októberben kilép a magyar szolgálatból, az osztrákok rangvesztésre ítélik
Horváth Dániel (1796–1866), nyugállományú százados, az 5. honvédzászlóalj őrnagya, szeptemberben nyugdíjaztatja magát, nyugállományú cs. kir. őrnagyként hal meg
Horváth János (1815–1875), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során ezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd ezredes
Horváth Mihály (1809–1878), hatvani prépost, történetíró, csanádi püspök (1848), a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, kimenekül, a kiegyezés után a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja
Horváth Pál, a Nógrád megyei nemzetőrség segédtisztje, majd honvéd őrnagy, a nógrádi önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka, 1849 márciusában megfosztják rangjától
Hrankay József, nyugállományú huszár kapitány, Windisch-Grätz hadikövete Görgeynél
Hruljov, Sztyepan Alekszandrovics (1807–1870), orosz ezredes, a 4. lovagló tüzérdandár parancsnoka, később altábornagy és hadtestparancsnok
Hurban, Jozef Miloslav (1817–1888), lubokai evangélikus lelkipásztor, író, a szlovák felkelés vezetője, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke
Iancu, Avram (1814–1872), ügyvéd, az erdélyi román felkelés vezetője
István főherceg (1817–1867), Magyarország utolsó nádora, 1848. szeptember 23-án elhagyja az országot, száműzetésben hal meg
Ivánka Imre (1818–1896), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd ezredes, dandárparancsnok, 1848 októberében Windisch-Grätz hadikövetként letartóztatja, várfogságot szenved, 1861 után országgyűlési képviselő, főrendiházi tagként hal meg
Jablonowski, Felix herceg (1808–1857), cs. kir. vezérőrnagy és dandárparancsnok, altábornagyként hal meg
Jantsó Rajmund (1807–?), tizedes a cs. kir. 5. tábori tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér főhadnagy, egy gyalogtarackos üteg, majd a 10. hatfontos gyalogüteg parancsnoka
Jellačić von Buzim, Josip báró (1801–1859; 1854-től gróf), cs. kir. altábornagy, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánja, osztrák hadtest-, majd hadseregparancsnok, táborszernagyként hal meg
Karger Ferdinánd (1803–?), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során ezredes, dandárparancsnok, 1848 decemberétől szolgálaton kívül, 1849 májusától nyugállományban, az osztrák hadbíróság rangjának elvesztésére ítéli
Karger, Leopold Edler von (1792–1867), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok Jellačić hadtestében
Karcsai Károly, ügyvéd, honvéd hadbíró hadnagy, majd főhadnagy
Kászonyi József (1810–1888), kapitány a cs. kir. 6. könnyűlovasezredben, a szabadságharc során huszár ezredes, majd a II. hadtest parancsnoka, komáromi kapituláns
Kazinczy Gábor (1818–1864), a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője, író, vizsgálati fogság után felmentik, 1861-ben újra országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Kazinczy Lajos (1820–1849), kilépett főhadnagy, a szabadságharcban utász őrnagy, majd honvéd ezredes, egy önálló hadosztály parancsnoka, 1849. október 25-én Aradon agyonlövik
Kecskóczy Mihály, honvédtüzér hadnagy, a mezőkövesdi ütközetben tanúsított gyávasága miatt megfosztják rangjától
Kempelen Károly (†1857), a szabadságharcban huszár kapitány, Görgey személyi segédtisztje, besorozzák
Kermpotich Aurél (1812–?), főhadnagy a cs. kir. 60. gyalogezredben, a szabadságharc során a 25. honvédzászlóalj őrnagya, jegyzőként hal meg
Kiss Ernő (1799–1849), a cs. kir. 2. huszárezred ezredese, a szabadságharcban honvéd altábornagy, országos főhadparancsnok, az aradi vértanúk egyike
Klapka György (1820–1892), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd tábornok, hadtest-, majd várparancsnok, 1849 májusától a szirmabesenyői kerület országgyűlési képviselője, komáromi kapituláns, emigrál, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő
Kmety György (1813–1865), főhadnagy és ezredsegédtiszt a cs. kir. 19. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, egy önálló hadosztály parancsnoka, kimenekül, török tábornok lesz
Knezić Károly (1808–1849), százados a cs. kir. 34. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a III. hadtest, majd egy tartalékhadosztály parancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Koch Ferdinánd (1816?–1873), hadnagy a lembergi cs. kir. térparancsnokságon, a szabadságharcban kapitány, Görgey hadseregének főporkolábja
Kollmann József (1808–1889), százados a cs. kir. 52. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, kimenekül, nyugállományú török tábornokként hal meg
Koroda Dénes (1815–1849), volt nemesi testőr, nyugállományú hadnagy, a szabadságharc során az 5. honvédzászlóalj őrnagya, elesik 1849 tavaszán
Korponay János (1819–1881), főhadnagy a cs. kir. 32. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, a hadügyminisztérium elnöki osztályának vezetője, majd egy népfelkelő tábor parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után megyei levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Kossuth Lajos (1802–1894), a pest-belvárosi kerület országgyűlési képviselője, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd Magyarország kormányzó elnöke, kimenekül
Kossuth Sándor (1816–1855), nyugállományú főhadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved
Kotljarovszkij (Katlarov), orosz huszár kapitány, Hruljov hadikövete Görgeynél
Kovács Károly, (1816–?) hadnagy a cs. kir. 13. határőrezredben, a szabadságharc során honvéd százados, a kormányzói hivatal katonai titkára
Kovács Zsigmond (1799–?), nyugállományú kapitány, a Sopron és Moson megyei lovas nemzetőrség őrnagya, később hadbiztos, Sopron vármegye várnagyaként hal meg
Kökényesi (Gärtner) Szaniszló (1819–1889), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során a Jászkun kerület nemzetőrségének őrnagya, majd honvéd ezredes, várfogságot szenved, 1887-től a honvéd menház parancsnoka
Kupa Hümér (1809–1868; Pencz Fidél), kilépett főhadnagy, a szabadságharc során huszár alezredes, kimenekül, ezredes az olaszországi magyar légióban
Láhner György (1795–1849), őrnagy a cs. kir. 33 . gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő, az aradi vértanúk egyike
Lamberg Ferenc gróf (1791–1848), cs. kir. altábornagy, 1848. szeptember 25-én V. Ferdinánd miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezi a magyarországi csapatok főparancsnokának, szeptember 25-én a pesti hajóhídon felismerik és megölik
Lázár György gróf (1807–1861), százados a cs. kir. 33. gyalogezredben, majd az I. honvédzászlóalj őrnagya, később honvéd tábornok, 1849 januárjában kilép, várfogságra ítélik
Leiningen-Westerburg (-Alt-Leiningen) Károly gróf (1819–1849), számfeletti százados a cs. kir. 31. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a III. hadtest utolsó parancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Lenkey János (1807–1850), kapitány a cs. kir. 6. huszárezredben, századát 1848 májusában hazavezeti, a szabadságharc folyamán honvéd tábornok, egy ideig a komáromi őrség parancsnoka, az aradi vizsgálat során megtébolyodik
Lepidus, Marcus Aemilius († i. e. 13), római konzul, a második triumvirátus tagja, a Római Birodalom afrikai területeinek ura, meghódol Octavianusnak
Leuchtenberg Miksa, herceg (1817–1852), Jenő olasz alkirálynak, I. Napóleon francia császár mostohafiának második fia, I. Miklós orosz cár veje
Lévay Sándor (1808–1873), az egri főkáptalan nagyprépostja, jeles szónok, később segédpüspök
Liptay (Hrobony) Ferenc (1814–?), hadnagy a cs. kir. 9. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, a m. kir. honvédség alezredeseként hal meg
Lo Presti Árpád báró (1828–1879), a szabadságharcban egy önkéntes lovascsapat szervezője, majd honvéd őrnagy, Görgey parancsőrtisztje, kimenekül, 1861 után országgyűlési képviselő
Lukács Sándor (1822–1855), a győri kerület országgyűlési képviselője, kormánybiztos, majd hadfelszerelési biztos, kimenekül
Máriássy János (1822–1905; 1888-tól báró), főhadnagy a cs. kir. 2. gyalogezredben, volt nemesi testőr, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, a kiegyezés után főrendiházi tag, nyugállományú altábornagyként hal meg
Markovics Adolf (1816–?), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, várfogságra ítélik, a kiegyezés után m. kir. honvéd ezredes
Markusovszky Lajos (1815–1893), egyetemi tanársegéd, a szabadságharcban honvéd törzsorvos, a kiegyezés után miniszteri tanácsos, a magyar közegészségügy megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
Mednyánszky Ede báró (1823–1895), a szabadságharcban főhadnagy, parancsőrtiszt, a kiegyezés után országgyűlési képviselő
Mednyánszky László báró (1819–1849), volt nemesi testőr, kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd őrnagy, Lipótvár helyi erődítési igazgatója, tiltakozik a vár átadása ellen, 1849. június 5-én Pozsonyban kivégzik
Mensdorff-Pouilly, Alexander von, gróf (1813–1871; 1868-tól Dietrichstein zu Nikolsburg herceg), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharcban osztrák futártiszt, később szentpétervári nagykövet, osztrák külügyminiszter, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg
Mérey Pál (1815–1883), volt hadapród, a szabadságharcban honvédtiszt az 1., majd a 18., végül százados az 54. honvédzászlóaljban
Mesterházy István (1811–1854), volt nemesi testőr, kapitány a cs. kir. 6. vértesezredben, a Heves megyei nemzetőrség őrnagya, majd huszár ezredes, lovashadosztály-parancsnok, várfogságot szenved
Mészáros Lázár (1796–1858), a cs. kir. 5. huszárezred ezredese, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a bajai kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharc során honvéd altábornagy, a trónfosztásig hadügyminiszter, később átmenetileg fővezér, kimenekül
Meszéna Ferenc báró (1819–1902), főhadnagy a cs. kir. 41. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, a II. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved
Meszlény Jenő (1814–1900), volt nemesi testőr, főhadnagy a cs. kir. 12. határőrezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd ezredes, előbb Komárom térparancsnoka, majd az Országos Főhadparancsnokság helyettes vezetője, várfogságot szenved; Kossuth Lajos sógora
Meszlény Rudolfné Kossuth Zsuzsánna (1820–1854), Kossuth Lajos húga, a szabadságharcban országos főápolónő
Miklós, I. (1796–1855), 1825-től 1855-ig orosz cár
Miloradovics, gróf, orosz főhadnagy, a 4. könnyű lovashadosztály parancsnokának segédtisztje, hadikövet Görgeynél
Móga János (1785–1861), cs. kir. altábornagy, 1848 szeptemberében-októberében a magyar sereg fővezére, leköszön, az osztrákok várfogságra ítélik
Molnár Ferdinánd (1802–1869), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, Dembiński, Vetter, majd Görgey főhadsegéde, később a hadügyminisztérium osztályfőnöke, várfogságra ítélik, a kiegyezés után bírósági tisztviselő
Molnár József (1807–?), hadnagy a cs. kir. 15. határőrezredben, a szabadságharc során honvéd százados, Lippa térparancsnoka
Nagysándor József (1804–1849), nyugállományú huszár kapitány, a Pest városi nemzetőrség őrnagya, majd honvéd tábornok, az I. hadtest parancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Nemegyey Bódog (1826–?), cs. kir. mérnökkari hadnagy, a szabadságharcban vezérkari tiszt, honvéd őrnagy, kimenekül
Nedbál Ignác (1826–?), hadapród a cs. kir. 39. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, komáromi kapituláns, emigrál, 1859-ben az olaszországi magyar légió tagja, olasz ezredesként hal meg
Octavianus, Caius Julius Caesar (i. e. 63–i. sz. 14.), Julius Caesar unokaöccse és örököse, a második triumvirátus tagja, társainak legyőzése után Augustus néven az első római császár
Olaj László (†1849), honvédtüzér hadnagy, egy háromfontos üteg parancsnoka, elesik 1849. január 22-én Hodrusbányánál
Orzovenszky Károly (1815–1876), pesti orvos, a szabadságharc során honvéd törzsorvos, később balatonfüredi fürdőorvos, szakíró
Ottinger, Franz (1793–1869; 1851-től von, báró), cs. kir. vezérőrnagy, ideiglenes magyar hadügyminiszter, majd a drávai sereg parancsnoka, átáll az osztrákokhoz, a szabadságharcban Jellačić lovashadosztályának parancsnoka, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg
Örzetti Lajos (Károly?), honvédtüzér főhadnagy, egy lovastarackos üteg, majd a 8. hatfontos gyalogüteg parancsnoka
Paradovszkij, orosz vezérőrnagy a III. hadtestben
Paszkevics-Erivanszkij, Ivan Fjodorovics, gróf, Varsó hercege (1782–1856), orosz tábornagy, a Lengyel Királyság helytartója, a működő hadsereg főparancsnoka
Pászthory Sándor (1819–1871), főhadnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során őrnagy, várfogságot szenved
Paulovits Imre (1801–1873), kapitány a cs. kir. 10. huszárezredben, a szabadságharc során a 7. huszárezred ezredese, várfogságot szenved, a kiegyezés után megyei főszámvevő
Pázmándy Dénes (1816–1856), a nagyigmándi kerület országgyűlési képviselője, a képviselőház elnöke, nem követi az országgyűlést Debrecenbe, az osztrákok vizsgálati fogság után felmentik
Perczel Mór (1811–1899), Buda városának országgyűlési képviselője, a Batthyány-kormány idején a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, majd a Zrínyi-szabadcsapat szervezője, később honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő
Philippovich von Philippsberg, Nikolaus (1795–1858), cs. kir. vezérőrnagy, 1848 októberében magyar fogságba esik, nyugállományú altábornagyként hal meg
Pighetty Ágost (1807–1874), kapitány a cs. kir. 2. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a főhadsereg lovassági parancsnoka, várfogságot szenved
Piller János (1810–1879), százados a cs. kir. 33. gyalogezredben, a szabadságharc során a Buda városi nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, 1849 februárjában leköszön, az osztrákok rangjának elvesztésére ítélik
Poeltenberg Ernő lovag (1807–1849; Ernst Poelt von Poltenberg), kapitány a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharcban honvéd tábornok, a VII. hadtest utolsó parancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Pongrácz István (1821–1900), főhadnagy a cs. kir. 8. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd őrnagy, az I. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd őrnagy, nyugállományú vezérőrnagyként hal meg
Preyss Ede, hadapród a cs. kir. bombászkarban, a szabadságharc során honvédtüzér százados, egy gyalogtarackos üteg parancsnoka, majd a tiszai hadsereg tüzérparancsnoka
Protheaud József (1786–?), a magyar nemesi testőrség volt vívómestere, a szabadságharcban honvéd őrnagy, Görgey első parancsőrtisztje, várfogságra ítélik
Psotta (von Bärenfels) Mór (1807–1863), főhadnagy a cs. kir. 5. tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér ezredes, a főhadsereg tüzérparancsnoka, várfogságot szenved, később vasúti hivatalnok, öngyilkos lesz
Pulszky Sándor (1803–1849), százados a cs. kir. 52. gyalogezredben, majd a Sáros megyei nemzetőrség őrnagya, a szabadságharc során honvéd ezredes, egy tartalékhadosztály parancsnoka, kolerában hal meg Gyulán, a fogságban
Pusztelnik Henrik (1817–1849), százados a cs. kir. 41. gyalogezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd alezredes, Görgey hadtestének vezérkari főnöke, halálos sebet kap az 1849. január 22-i hodrusbányai ütközetben
Querlonde, Ferdinand du Hamel de, lovag (1811–1873), százados a cs. kir. 2. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, egy tartalékhadosztály parancsnoka, várfogságot szenved, vasúti mérnökként hal meg
Rakovszky Sámuel (1802–1871), nyugállományú huszár főhadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, komáromi kapituláns
Remellay Gusztáv (1819–1866), ügyvéd, író, a szabadságharcban honvéd törzshadbíró, várfogságot szenved
Répásy Mihály (1800–1849), volt nemesi testőr, őrnagy a cs. kir. 6. huszárezredben, a szabadságharc folyamán honvéd tábornok, hadtestparancsnok, majd a hadügyminisztérium osztályfőnöke, kolerában hal meg Szegeden, 1849 júliusában
Roth, Karl von (1784–1864), cs. kir. vezérőrnagy, Jellačić tartalékhadtestének parancsnoka, 1848 októberében magyar fogságba esik
Rulikowski (†1849), lengyel nemzetiségű orosz ulánus zászlós, átáll a magyarok oldalára, 1849 augusztusában az orosz hadbíróság Nagyváradon agyonlöveti
Rüdiger (Rigyiger), Fjodor Vasziljevics (Friedrich), gróf (1784–1856), orosz lovassági tábornok, főhadsegéd, a III. hadtest, később a gárda- és gránátos-hadtestparancsnoka
Rüdiger (Rigyiger), Fjodor (1829–1890; 1856-tól gróf), orosz tüzérfőhadnagy, Hruljov hadikövete Görgeynél
Sándor nagyherceg (1818–1881), orosz trónörökös, 1855-től 1881-ig II. Sándor néven orosz cár, meggyilkolják
Schlik von Bassano und Weisskirchen, Franz, gróf (1789–1862), cs. kir. altábornagy, hadtestparancsnok, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg
Schmidegg Kálmán gróf (1827–1855), kapitány a 3. huszárezredben, Damjanich, majd Görgey parancsőrtisztje. Csány László gyámfia, emigrációban hal meg
Schulz Vilmos, főhadnagy a cs. kir. 10. huszárezredben, egy ideig Görgey parancsőrtisztje, 1849 januárjában kilép a magyar szolgálatból
Schweidel József (1796–1849), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, Pest városparancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Sebő Alajos (1811–1882), főhadnagy a cs. kir. I. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, ezredparancsnok, várfogságot szenved
Seyman (†1849), a szabadságharcban huszár kapitány, elesik 1849. február 27-én, a kápolnai csatában
Simunich, Balthasar von (1785–1861; 1850-től báró), cs. kir. altábornagy, hadosztály-, majd hadtestparancsnok
Starhemberg István gróf (1817–1900), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd századosként osztrák fogságba esik, szabadulása után Görgey főhadiszállásán teljesít fegyvertelen szolgálatot
Stefan, Adalbert (†1863), hadnagy a cs. kir. 5. vértesezredben, 1849-ben magyar fogságba esik, Görgey őt küldi hadikövetként Hentzihez 1849. május 4-én
Stein Miksa báró (1814–1858), cs. kir. mérnökkari százados, Pétervárad helyi erődítési igazgatója, a szabadságharcban honvéd ezredes, a hadügyminisztérium vezérkari osztályának főnöke, majd a Gyulafehérvárt ostromló önálló hadosztály parancsnoka, kimenekül, török tábornokként hal meg
Stratimirović, Djordje (1820–1908), kilépett hadnagy, a magyarországi szerb főbizottság elnöke, a szerb felkelők ideiglenes főparancsnoka, 1849-től számfeletti alezredes a cs. kir. 5. huszárezredben, 1865 után országgyűlési képviselő, nyugállományú vezérőrnagyként hal meg
Szabó Imre (1820–1865), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, a miniszterelnök katonai titkára, majd katonai kiküldött Párizsban, végül a hadügyminisztérium államtitkára, kimenekül
Szaken, Dmitrij Jerofejevics, báró (Demetrius von der Osten-Sacken, 1789-1881; 1855-től gróf), orosz lovassági tábornok, a II. tartalék lovashadtest parancsnoka, az államtanács tagja
Szalay László, a Napóleon elleni magyar nemesi felkelés tisztje, pénzügyminisztériumi titkár, a Hunyadi-szabadcsapat szervezője és alezredese, kimenekül
Száz János (1804–1854), százados a cs. kir. 39. gyalogezredben, a Pest városi nemzetőrség őrnagya, majd nemzetőr őrnagy, a budapesti nemzetőrség főparancsnoka, várfogságra ítélik
Szekulits (Sekulits) István (1810–1885), főhadnagy a cs. kir. 62. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, később az osztrák rendőrség ügynöke
Szemere Bertalan (1812–1869), Miskolc város országgyűlési képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Batthyány-kormány belügyminisztere, kormánybiztos, a trónfosztás után miniszterelnök és belügyminiszter, kimenekül
Szillányi (Stojkovich) Péter (1822–1871), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, a komáromi hadsereg vezérkari főnöke, komáromi kapituláns, m. kir. honvéd alezredesként hal meg
Szirmay István gróf (1792–1857), aulikus főrend, egy szlovák szabadcsapat szervezője és parancsnoka cs. kir. őrnagyi ranggal, majd az orosz hadsereg mellé beosztott főseregbiztos helyettese, nyugállományú alezredesként hal meg
Szodtfridt Ferdinánd (1819–1881), cs. kir. utász főhadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, a főhadsereg utászkari főnöke, majd a tiszai hadsereg vezérkari főnöke, kimenekül, várfogságot szenved, emigrál, olasz ezredes lesz, a kiegyezés után folyamszabályozó mérnök
Sztrakoniczky Bazil (1816–1879), honvédtüzér őrnagy, ütegparancsnok, majd Pétervárad tüzérparancsnoka
Szúnyogh Rudolf, a nagykállói kerület országgyűlési képviselője, vizsgálati fogság után felmentik
Teleki Ádám gróf (1789–1851), cs. kir. vezérőrnagy, a drávai hadsereg parancsnoka, 1848. októberben kilép a magyar szolgálatból, az osztrákok ennek ellenére rangvesztésre ítélik
Thaly Zsigmond (18l4–1886), mérnök, a nagyigmándi kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharcban honvéd alezredes, Komárom helyi erődítési igazgatója, kimenekül
Török Ignác (1795–1849), volt nemesi testőr, cs. kir. mérnökkari alezredes, a szabadságharcban honvéd tábornok, komáromi várparancsnok, majd a honvédsereg hadmérnöki karának főnöke, az aradi vértanúk egyike
Trangoss István (1790–1863), kiszolgált őrmester, a szabadságharcban honvéd alezredes, zászlóalj-, majd hadifogolytábor-parancsnok, várfogságot szenved, temetőőrként hal meg
Trenck, Heinrich von der, báró, őrnagy a cs. kir. 24. gyalogezredben, egy osztrák különítmény parancsnoka a Felvidéken
Trompovszkij, orosz alezredes, Rüdiger lovassági tábornok segédtisztje
Udvarnoky Géza (1823–1849), volt nemesi testőr, hadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során százados a 44. honvédzászlóaljban, fegyelemsértés miatt elfogják, és mert szökni próbál, a huszárőrség lelövi
Üchtritz Emil báró (1808–1886), számfeletti százados a cs. kir. 24. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, dandár-, majd hadosztályparancsnok, kiutasítják az országból, 1866-ban ezredes a poroszországi magyar légióban
Vásárhelyi István (†1848), őrmester a cs. kir. 39. gyalogezredben, a szabadságharc során hadnagy, majd százados a Hunyadi-csapatban, elesik az 1848. december 17-i csepini összecsapásban
Vécsey Károly gróf (1807?–1849), őrnagy a cs. kir. 2. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadosztályparancsnok, majd az Aradot és Temesvárt ostromló V. hadtest parancsnoka, az aradi vértanúk egyike
Vetter (von Doggenfeld) Antal (1803–1882), alezredes a cs. kir. 37. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd altábornagy, a főhadsereg, majd a déli hadsereg főparancsnoka, 1850-ben kimenekül, az olaszországi, majd a poroszországi magyar légió egyik szervezője
Vincze (Wintzer) Frigyes (1824–?), altiszt a cs. kir. 6. huszárezredben, hazaszökik, a szabadságharcban főhadnagy az ezred péterváradi félszázadában
Vogel, Anton (†1867), cs. kir. vezérőrnagy, a tavaszi hadjárat idején egy Galíciából betörő osztrák hadosztály parancsnoka, nyugállományú altábornagyként hal meg
Vukovics Sebő (1811–1872), a kisbecskereki kerület országgyűlési képviselője, délvidéki teljhatalmú országos biztos, majd a főhadsereg mellé rendelt kormánybiztos, a Szemere-kormány igazságügy-minisztere, kimenekül, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő
Waldberg Károly (1797–?), őrnagy a cs. kir. 9. határőrezredben, kilép, a szabadságharc során honvéd ezredes, zászlóalj-, majd dandárparancsnok, végül a hadügyminisztérium vezérkari osztályának főnöke, várfogságot szenved
Welden, Ludwig von, báró (1780–1853), cs. kir. táborszernagy, 1849. április közepétől május végéig a magyarországi osztrák hadsereg főparancsnoka, később Bécs katonai kormányzója
Windisch-Grätz, Alfred zu, herceg (1787–1862), cs. kir. tábornagy, 1848 októberétől az olaszországi osztrák hadsereg kivételével minden osztrák haderő főparancsnoka, 1849 áprilisában leváltják
Wohlgemuth, Ludwig von, báró (1788–1851), cs. kir. altábornagy, a nyári hadjáratban az osztrák főhadsereg tartalékhadtestének parancsnoka, 1849 júliusától Erdély katonai és polgári kormányzója
Wrbna, Ladislaus, gróf (1795–1849), cs. kir. altábornagy, a téli hadjáratban a II. osztrák hadtest parancsnoka, majd Verona városparancsnoka, öngyilkos lesz
Wysocki, Józef (1809–1873), az 1831-es lengyel felkelés hadnagya, a szabadságharcban a lengyel légió parancsnoka, majd honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül
Wyss, Franz von (1795–1849), cs. kir. vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok, elesik az 1849. június 13-i csornai ütközetben
Zákó István (1810–1860), az ókanizsai kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharcban honvéd alezredes, a 34. honvédzászlóalj parancsnoka
Zámbelly (von Bibersheim) Lajos (1815–1901), kapitány a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, a VII. hadtest vezérkari főnöke, majd dandárparancsnok, ismételten várfogságot szenved
Zassz, Grigorij Hrisztoforovics, báró (1797–1883; Georg Otto Ewald von Sass báró), orosz altábornagy, egy különítmény parancsnoka, lovassági tábornokként hal meg
Zichy Ferenc gróf (1811–1900), a Középponti Magyar Vasúttársaság elnöke, a helytartótanács alelnöke, 1848 őszéig a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium államtitkára, a szabadságharc idején előbb Pozsony vármegyének Windisch-Grätz kinevezte királyi biztosa, majd az orosz hadsereg mellett hadseregfőbiztos, 1874-től 1879-ig konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, 1888-tól m. kir. tárnokmester
Zichy Ödön (Eugen) gróf (1809–1848), a szabadságharc előtt Fejér vármegye adminisztrátora, 1848. szeptember 30-án Görgey hadbírósága hazaárulás miatt kivégzi
Zichy Pál gróf (1808–1850), kapitány a cs. kir. 7. vértesezredben, Zichy Ödönnel együtt elfogják, de őt felmentik, ezután őrnagy a 10. huszárezredben, Görgey parancsőrtisztje, 1849 januárjában kilép
Zuber Antal (1816–1908), volt nemesi testőr és hadapród, a székesfehérvári nemzetőrség őrnagya, később honvéd alezredes, a hadügyminisztérium osztályfőnöke, várfogságot szenved