Cserei

(nagyajtai). Id. Farkas, udvari tanácsos és előadónak, a ki Nagy-Ajtán 1719-ben született s Bécsben 1782 decz. 9-dikén halt meg, adományozta Mária Terézia 1777-ben a krasznai, tasnádi és zilahi uradalmakat. Irodalmilag is működött. Fia, ifj. Farkas, cs. és kir. kamarás, őrnagy szül. Bécsben 1773 okt. 28-dikán, meghalt ugyanott 1842 decz. 25-dikén. Krasznán híres füvészkertje volt. Szintén vannak irodalmi művei.

A Rumy Károly György: Monumenta Hungarica azaz Magyar Emlékezetes Irásaira előfizetni lehetett a többek közt «Krasznán Erdélyben Mélt. Cserey Farkas, Cs. Kir. Kamarás és Májor Úrnál. 1816.»

Wolkenstein-Trostburg gróf felesége, Aspremonti Anna, 1795-diki vallomása szerint Cserei Farkas, udvari tanácsos a következő birtokokat és részbirtokokat kapta a kincstártól (fiscus):

1. a krasznai uradalomból ezeket: Boronamező, Bagolyfalva, Csízér, Boján, Tófalu, Alsó- és Felső-Bán, Tusza, Füzes, Új-Vágás, Magyar- és Oláh-Valkó, Jaáz, Gyümölcsénes, Márkaszék és Cserese; 2. a tasnádi uradalomból a következőket: Oláh-Csaholy, Csög, Kisfalu és Gyöngy, aztán meg, minden bizonynyal a krasznai uradalommal, Ballaházát, Alsó- és Felső-Bánt, Tuszát, Füzest, Új-Vágást, Magyar- és Oláh-Valkót, Jaázt, Gyümölcsénest, másik Jaázt, Detrehemet, Felső- és Alsó-Kaznacsot, Ballát, Paptelkét, Goroszlót, Somlyó-Csehit, Kárászteleket, Somlyó-Győrteleket, Kémert és nyilván a tasnádival, Malomszeget, Almást, Magyar-Csaholyt, Zölczöt, Szarvasdot és Kávást.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

Egy Nagyajtai Cserei Farkas a kárásztelki róm. kath. egyháznak a szent kereszt egy részét adta. Ifj. Farkas 1806-ban krasznavármegyei főtáblabíró.

{291.} Id. Farkasnak volt a leánya a szépséges Heléna, id. Wesselényi Miklós felesége.*L: e mű I. kötet 440. lapon és II. kötet 541. lapon. – Szilágyi Ferencz: Cserey Heléna id. b. Wesselényi Miklósné, a türelmi korszak vértanúja. (Kivonat.) Fölolvastatott a M. Tud. Akad. 1868 márczius 2-diki ülésén Pest. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. Nyomdásznál. 1868. 12. lap.

Cserei Farkasné előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt tasnádi, oláhcsaholyi, kisfalusi, csögi főbb birtokosok közt.

Cserei? (Cerei) Sámuel, kapitányt lóval vették fel az 1805-ben összeírt zsibói fegyverfogható adómentes nemesek névsorába.

1808-ban Cserei Farkasné, krasznai lakosnak Somlyón 1/16 antiqua és 1 nova, Magyar-Valkón 4 antiqua, Oláh-Valkón 2 antiqua és 6 nova, Jaázon 3 nova, Gyümölcsénesen 4 antiqua és 4 nova, Füzesen 2 antiqua és 1 nova jobbágytelke volt.

1837-ben Cserey nemes birtokos Borzován,*Hodor K.: Doboka, 537. lap. Vármezőn*U. o. 519. l. s Csáki-jogon A.-Balázsházán.*U. o. 550. l.

Tserey Imre 1781-ben zilahi (székely-utczai) lakos.