| Csinos | TARTALOM | Csires |
(Álmosdi). Oláh eredetű család. Földesurak már a tizennegyedik században Szeő-Demeteren.* A Chure fiát, Pétert 1374-ben a váradi káptalan előtt bevádolja a Szakácsi Erdélyi Gergely fia, Jakab, hogy több mással együtt az ő Kegye, Szakácsi és Gyúró nevű birtokai területén erőszakosan jószágot foglalt el és határjeleket állított fel.* Földesúr a család 1435-ben Etén, 1463-ban Körmend pusztán.* 1463-ban vizsgálatot tartanak Álmosdi Csire Kristóf, István és Tamás érdekében Paly László és fiai: Miklós, János, Jakab meg Nagypaczali Tamás, László, Márton és Mihály ellen, a kik elfoglalták a középszolnoki Körmend birtokot és a jobbágyokat elverték.* Álmosdi Chyre István egyike azoknak, a kiket 1467 január 9-dikén ügyvédeinek vallott Sarmasági Elek.* Tamás pedig azoknak egyike, a kik elfoglaltak jobbágyaikkal egy középszolnoki (Rede?) birtokot és a kik ellen ezért 1470-ben vizsgálatot tartottak Albesi Zólyomi Tamás és Dávid meg Porteleki Pál számára.* 1473-ban Tamás megidézte Váczi Balázs mestert, váradi kanonokot, a ki köteles volt neki visszaadni a középszolnoki Paczal birtokot.* Földesurak 1475 körül Kőrös, Paczal, Peér, Hadad, Újlak, a két Szopor és Ardó helységekben, 1474-ben Csány és Usztató községekben.* Az 1475 körüli adólajtsromban a Chyre Tamás szeődemeteri jobbágyai 8, kőrösi jobbágyai 3, paczali jobbágyai 16 frt 4 dr., a peériek 24 frt 6 dr., az eteiek 6 frt, az István szeődemeteri jobbágyai 10, a peériek 23 frt 3 dr., az eteiek 17 frt, a hadadiak 9 frt 5 dr., az ardóiak 5 frt 3 dr., a szopriak 3 frt 3 dr., az újlakiak 13 frt 3 dr., a (Chyre?) Kristóf {297.} szeődemeteri jobbágyai 6, a peériek 14 frt 3 dr., az eteiek 7 frt 1 dr., a másik István szeődemeteri jobbágyai 7 frt 8 dr. adóval fordúlnak elő.*
István a váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint a szükségtől kényszerítve a középszolnokvármegyei Perny (a mi Peér), Ete, Szeődemeter, magyar, úgyszintén Csán, Usztató és mind a két Szopor, oláh birtokokon levő birtokrészeit az említett Perny és Alsó-Szopor birtokokon szedni szokott adóval, minden haszonélvezeti joggal és minden hozzátartozóval, a szántóföldekkel, ugarokkal, rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel és szőlőhegyekkel együtt Drágfy Miklósnak (de Belthewk) és fiának Bertalannak 2000 tiszta magyar arany forintért, a mit már föl is vett, zálogba adja oly módon, hogy a mikor Chyre István az említett birtokrészeket Drágfy Miklóstól és ennek fiától Bertalantól vissza tudja váltani, ezek pénzöket visszakapva, minden megbecsülést kizárva, minden nehézség nélkül kötelesek lesznek azokkal a birtokosnak átadni. De Chyre István Drágfy Miklóst és Bertalant a visszaváltás ideje előtt a birtokban semmiféle módon sem zavarhatja meg.* A nagyváradi káptalannak 1538-ban Egyed napján kelt levele szerint Almosdi Chÿre Ferencz eladja örökre a középszolnoki Peér, Ete, Szeődemeter, Usztató, Hadad, Horvát, Széplak, Csány, Vicsa és mindkét Szoporban levő részjószágait meg más biharvármegyei birtokait Drágfi Gáspárnak és Andrásnak.* Özvegy Chyre Ferenczné Czyhak Zsófia egyike volt azoknak, a kik ellentmondtak, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak 1544 január 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítetette oklevél alapján az itt említett Drágfiakat be akarta iktatni ezekbe a részjószágokba és a kiket ezért a konvent megidézett.*
1479 julius 22-dikén Álmosdi Chyre Kristóf fia János a {298.} szentjobbi konvent előtt Wérthes, Feyrthó, Pataj, Bagos, Konyar, Monostorpáli, Aszwpáli, Álmosd, Nagymihályfalwa, Nebáncz, Penézlek, Szentmiklós, Etel, Szeődemeter, Chyán, Usztató, középszolnoki birtokait és a Dománhida birtok adórészét száz forinton elzálogosítja Álmosdi Chyre Tamásnál.*
Álmosdi Csire György és Álmosdi Csire Kristóf fiai: János, Imre, jogtalanságokat követtek el a biharvármegyei Álmosd és középszolnoki Peér birtokokon, a miért ellenök 1494-ben vizsgálatot tartanak Álmosdi Csire Tamás érdekében.* 1498-ban Álmosdi Csire Tamás részére Surányi János, Zólyomi György és Dávid (Albesi) ellen is vizsgálat folyik, hogy ez utóbbiak Peér és Ete birtokban követtek el jogtalanságokat.*
Álmosdi Chyre András egyike volt azoknak, a kiket 1512-ben megidéztet valamelyik Kusalyi Jakcsi, mert megfosztották hadadi jobbágyait apró marháiktól és más ingóságaiktól.*
1543-ban Chÿwre (Chwre, Chÿre, Chwre, Chyre) Ferencz peéri jobbágyait 30, etei jobbágyait 5, a hadadiakat 3, a csániakat 2, az (oláh-) horváti,* alsószopri, vicsai, szeődemeteri, usztatói jobbágyait 1–1 kapu után rótták meg.*
Álmosdi Ferenczéi voltak előbb ama hadadi részbirtokok, a melyeket 1548-ban Somlyói Báthori Anna elcserél Kusalyi Jakcsi Mihálylyal.*
Özvegy Álmosdi Chire Andrásné Borbála egyike volt azoknak, a kiket 1546-ban megint Krasznai Pandi Literatus Ferencz varsolczi gyümölcsöskertjeinek kivágásáért, más károkért meg az itteni jobbágyain elkövetett hatalmaskodásért.*
Chyre András és Chyre István halálával a Közép-Szolnokban (in Zolnok mediocri) fekvő Nagymihályfalva (Nagy myhalffalwa), Peér, Ethel, Sződemeter (Zewdemether) birtokok {299.} Chyre András leányára, Csaholyi Péter özvegyére, Hedvigre s ennek többi leánytestvéreire néznek; Hedvig 1555 február 19-dikén a maga és testvérei nevében óvást tesz Báthory András, országbíró előtt, hogy Dobó István, erdélyi vajda és Tahy Ferencz, királyi főlovászmester ne kapják meg ezeket a birtokokat.*
Álmosdi Csire András leányával Valkay Miklósné Petronellával találkozunk sürün, a kinek Bélteki Drágfi Gáspár elfoglalta több birtokát, melyeket ennek halála után neje, Báthori Anna, majd ennek második férje Báthori György bírt. Panaszt melyet Báthori György ellen fegyveres hatalmaskodás miatt, erre Izabella királynő 1559 junius 23-dikán maga elé idézteti Báthorit,* Petronella megbizottjának, Gyekei Wesselényi Miklósnak előadása alapján János Zsigmond rendeli el 1560 junius 19-dikén a tanúvallatást,* a ki 1561 augusztus 14-dikén szintén megidézteti a hatalmaskodó Báthorit. 1561 október 25-dike körül Petronellának Dobai János nevű megbizottja is törvényben állott Báthori György és neje ellen, a kiket aztán el is marasztaltak, mert képviselőt sem küldöttek.*
De úgy látszik, ezzel nem szakadt vége a perlekedésnek. 1572 május 17-dikén Báthori István meghagyja Közép-Szolnok vármegyének, hogy idézze elébe Valkai Miklósné Chÿwre Petronellát, mert Vicsa, Horvát és Széplak ügyében új itéletet kérnek Gyulafi István és Horvát Boldizsár.* 1561-ben Drágfi Gáspárné és második férje Báthori György ugyanis ezeket a birtokokat foglalták el, s mivel őket meg nem jelenésük miatt már 1562-ben is elmarasztalták, ez alapon 1572 május 25-dikén Báthori István megparancsolta a birtokok elvételét.* Az utóbbi alkalommal Sándorházi János volt a Chÿwre Petronella ügyvédje.* Egyébiránt már Csire Ferencz és Drágfi Gáspár között is {300.} per folyt Vicsa, Horvát és Széplak birtokokért.* 1545-ben Petronella meginti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt, hogy adják ki a krasznavármegyei Somlyó vár és város, Perecsen, Hidvég, Újlak, Győrtelek, Szoros, Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maladé, Endrefalva, Kerestelek, Badacson és más megyebeli részbirtokokból őt megillető leánynegyedet.* Ő és Sarmasági András 1548-ban is perelnek Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal néhai Bánfi Zsófia Balla, Pecsely, Baksa birtokainak, Kraszna város, Zovány, Halmosd, Detrehem, Elyűs, Gyümölcsénes, O.- és M.-Valkó, Füzes, mindkét Bán, Bogdánháza, Reugpatak, Tusza, Szabófalva részbirtokainak és másutt levő javainak megosztása tárgyában.* 1559-ben pedig meginti Nagyfalusi L. Bánfi Miklóst, Bonczhidai L. Bánfi Istvánt, özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronellát, özv. Bánfi Annát, Telegdi Mihályné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbálát és Dorottya hajadonokat, Szeődemeteri Horvát Györgyné Bánfi Katalint, Bánfi Anna fiát, Apafi Gábort Nagyfalu és Kraszna városok meg Bogdánháza, Rögpatak, Vayfalva, Boronamező, mindkét Bagolyfalu, Csízér, Boján, Tótfalu, Ballaháza, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tusza, Füzes, Új-Vágás, Oláh-Valkó, Alsó- és Felső-Jaáz, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Alsó- és Felső-Kaznacs, Zovány, Magyar-Valkó és Szabófalva a birtokok negyedének, valamint Baksa, Balla és Pecsely egész birtokoknak kiadására, miket néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi István anyai jogon bírt.* 1568-ban keresetlevelet intézett a krasznavármegyei alispánhoz és szolgabíróhoz Bánfi Miklós, Farkas és Kristóf, özvegy Bánfi Gáspárné Jaxit Anna, Paxi Jób gyermeke László, Bánfi Zsófia, Telegdi Mihályné Bánfi Borbála, Kőrössi Jánosné, Horváth Katalin, Horváth Anna, Némethi Jánosné, Horváth Petronella, Bánfi Petronella és Várday Klára {301.} ellen anyai nagyapjának Nagyfalu, Kraszna, Bogdánháza s a többi, ezen a vidéken eső birtokaiért (Nagyfaluban a nemesi kuriáért).* 1571-ben nemes Chyre Petronella tiltakozik Jakcsi Boldizsár és Mihály ellen a hadari részbirtok elfoglalása miatt.* 1572-ben a középszolnoki Chyrerész elfoglalása miatt tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály ellen Valkai Anna, Borbála és Zsuzsánna.* 1574-ben mint Csire-rész említvék a középszolnoki Széplak és Vicsa birtokok, a melyekért per folyik Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna felperes és Gyulafi Lászó alperes között.* Chÿre Petronella Kööd, Kelencze és Újlak részbirtokai Zsombori László bírta néhai neje, Valkai Zsuzsánna után. 1584-ben Valkó Anna a maga és leánya, Potentiana, továbbá Valkai Erzsébet és ennek gyermekei: Thomori Katalin, Petronella, Anna, Borsvai Zsigmond meg utóbbi Anna leányai: Zsombori Erzsébet és Borbála nevében tiltakozik az ellen, hogy a fenti részbirtokokat adományul kapja Zsombori László.* 1569-ben azon peéri részbirtok elzálogosítása miatt, a melyet Csire László bírt, Théthei István tiltakozik testvérének, Théti Györgynek özvegye, Dersi Katalin és leánya, Zsófia, továbbá Orosi Péter neje meg Ruszkai Dobó István és Kristóf ellen.*
| Csinos | TARTALOM | Csires |