Dancs

Donch mester Komárom (Kamarnyn) és Kraszna vármegye főispánjának és fiainak (Miklós, István és János) adományozták a krasznavármegyei Valkó birtokot a hozzátartozó birtokokkal együtt. A váradi káptalan 1341-ben jelenti Károly királynak, hogy a birtokba iktatásnál, a melyben a király megbízottja Miklós mester (dictus Orrus) Legniche-i kapitány, a váradi káptalan megbízottja pedig Domokos dékán, a szomszédok közbelépve tiltakoztak a beiktatás ellen, mert szerintök Valkóhoz nem tartozó birtokokat is odasoroztak.*Orsz. lt. Dl. 3422. Anjoukori Okmt. IV. 143–147. l. Bl. fasc. EE. nr. 1.E Dancs (Denek) előbb liptói főispán.*Fejér, VIII. 4, 518. l.

Dants fiai 1349-ben Diósad (Ód) birtokban valószínűleg (esetleg a szomszédban) a diósadi Bércz közelében birtokosok, {326.} mert a diósadi határjárók az ő határukig jőnek egy birtokfelosztás alkalmával.*Szgy. (XVIII. századi másolat után.)

A Kövecsesi Danch-család egyik ága a tizenhatodik században származott át Gömörből a Szilágyságba, a hol Kémeri előnévvel is szerepelnek.

István (felesége Rosályi Kún Kata) 1575-ben Báthori Istvántól Zölczén s Alsó-, Felső- meg Közép-Csaholyon kap adományt. A neje több rokonával Szent-Királyt, Orbón kap részeket s az egész Tárnok pusztát Báthori Zsigmondtól 1584-ben.*Nagy Iván. III. 229.

István 1571; – Rozsályi Kún Anna; Miklós – Gargóts Mária; Anna?; János – Szénás Borbála; Éva a) Szunyogh István 1663 b) Bernát Zsigmond 1680 ; János – Dessewffy Bora; László – Dessewffy Mária; György – Fogtövy Mária; István – Mladossovich Horváth Mária; György – Lázár Erzsébet György; Dénes – Halmágyi Klára

Nálunk a család következő tagjai szerepelnek (a kiknek nagy része el sem helyezhető családfánkon).

1547-ben Ferdinánd király utasítja a pozsonyi káptalant, hogy megbízottat küldjön ki, mikor Dancs s Miklós átadja Győrffi Lászlónak és Jánosnak a krasznavármegyei Kémer, Doh, Csanálos, Zálnok és Dörzsöktelek és néhány kolozsmegyei birtokról szóló levelet, a Győrffyek azonban Dancsnál hagyták továbbra is, hogy gondot viseljen reá.*Szgy.

1553-ban Dancz Miklós kémeri jobbágyai 17 kapu után fizettek adót.*Dical.

János Zsigmond király előtt 1561-ben Kővecsei Dancs {327.} György panaszt emel, hogy Nagy Valkay Miklós 1560-ban számos jobbágyával beütött a krasznavármegyei Kémeren levő birtokára, azután beütött a Geszthes praedium területén levő Geszthes nevű erdejébe, végül, hogy Középlaki Kémery János elhurczolta Dancs György Nagy Pál nevű jobbágyát Valkay Miklós udvarába, hol ez a jobbágyot tettleg bántalmazta és kínozta.*Szgy.

1569-ben Dancs Miklós és Dancs Györgyné Zsófiának Kémeren levő birtokaira is beütöttek Valkay Miklós és Thamásfalvi János jobbágyaikkal, János Zs. király meghagyja a középszolnok- és krasznavármegyei szolgabíráknak, hogy szolgáltassanak elégtételt fentieknek.*U. o.

1577-ben Dancsy Miklós, de Kémer krasznavármegyei alispán.*Bl. fasc. EE. nr. 17. Báthori Kristóf rendeletet küldött Dancs Miklóshoz és Ráthoni Nagy Andráshoz Kémery Istvánnak, Sombori László ellen való peres ügyében.*Szgy.

1582-ben Kémeri Dancs Pál krasznavármegyei alispán.

Kémeri Dancs István 1598-ban Kraszna vármegye alispánja.

1604-ben Danch Ferencz részéről 3, Danch György, özv. Danch Istvánné és Rátoni Ferencz részéről szintén 3 telket adóztattak meg Kémeren. 1605-ben Dancs Györgynek 1/2 telke adózott itt, Rátoni Ferencznek pedig 2 1/2 telke.*Dical.

1609-ben Gábor fejedelem újból megerősíti Rátoni Ferenczet, Annát és Mihályt, Latrán Istvánt, Borbálát, Erzsébetet és Jánost, Donczi Ferenczet, Kémeri Juditot, Erzsébetet, Katalint és Annát, Juhos Györgyöt, Bányai Zsigmondot és ifjú Dantz Ferenczet a krasznavármegyei Kémer és Doh-telke birtokában, miket már őseik bírtak.*Bl. fasc. JJ.

Dancs György 1610–1615. Kraszna vármegye alispánja, szerepel 1610-ben a kassai kiegyezést ratifikáló okmány aláírói között Kolozsváron: 1615-ben a nagyszombati békeszerződés aláírói között.

{328.} Danch Zsófia 1630-ban a kémeri evang. reform. egyháznak poharat ad.

Kémeri Dancsy István (St. Dancsÿ de Kemer) 1643-ban Kraszna vármegyében viceispán.*Szgy.

1647-ben Danch Anna Vassalÿ János neje.*Lelesz, Signat. Lib. 28. fol. 18. Nagy Iván családfáján Anna Rápolti Vasally András férje. (Nagy Iván, III. k. 229. l.)

1652-ben Dancz Ferencz, Dancz Miklós, kémeri nemesek Kis-Paczalban tanúskodnak.*Szgy. Dants Ferencz 1656-ban alispán Kraszna vármegyében.

Kémeri Dancz Miklós 1656-ban krasznavármegyei hites assessor.

Dancs Éva (1663–1680 közt) az érkőrösi evang. reform. egyháznak egy közepén fehér csipkés síma vászonabroszt adott, melyről közönségesen az tartatik, hogy nyolczvan éves korában szőtte volna.

1673–1684. nemes Kémeri Dancz János gömörmegyei kövecsesi lakos, férje Szénás Borbálának.*Szgy. Gencsi-lt. nr. 781. Apafi Mihály 1688 márcz. 18-dikán Fogarasban kelt levelével megparancsolja Balis Ferencz, somlyai főkapitánynak, hogy néhai Sombori Jánosné Háczegi Annának eddig a fejedelmi kincstár számára lefoglalt birtokait Kövecsesi Dants Jánosnak, illetőleg nejének, Szénás Borbálának adja ki.*Másolta 1688 április 13-dikán Halmágyi János a somlyói végvár esküdt expeditora. (Bölöni-lt. nváradi Múz.) Ápr. 13-dikán Somlyón kelt levelökkel Varjú Mihály, krasznavármegyei szolgabíró és Almássy László, hites assessor, somlyói lakosok bizonyítják, hogy Kövecsesi Dants János Kerczegi György somlyai házánál felszólította őket, menjenek el Olasz Ferencz krasznavármegyei főispánhoz és somlyói főkapitányhoz és szólítsák fel őt kibocsátja-e kezéből a fejedelem rendelete szerint néhai Hátszegi Anna lefoglalt javait és Olasz Ferencz csakugyan átadta-e a kérdéses javakat Dants Jánosnak.*Varjú Mihály neve alatt a megye pecsétje, a pecsét paizsában egy ágat tartó madár s e felett «Cottus» szó látható. Eredetije Bölöni-lt. nváradi Múz. 1689 márcz. 31-dikén Kövecsesi {329.} Dancs János átad Szécsi Györgynek bizonyos okleveleket, a melyek a krasznavármegyei Ér-Szent-Király, Paczal s más részbirtokokról szólanak, oly kikötéssel, hogy kikeresvén Szécsi ezen javakat, haláláig bírhassa, azonban azután Dancs utódaira szálljanak.*Gencsi-lt. nr. 958. egysz. más. 1702 jul. 10-dikén tanúvallatást tartanak Dobai Miklós számára arról, hogy Dancs Jánosnak hány jobbágytelke volt Ér-Szent-Királyt és kik bírják azokat.*U. o. nr. 1526. 1702 jul. 13-dika előtt Danus(?) Jánostól bírta zálogban Szécsi György a csaholyi, érszentkirályi, csányi, paczali, balázsházi és kávási részbirtokokat.*U. o. nr. 192. 1713 jun. 15-dikén Dancs László és János felszabadításának 318 forintért egy lompérti jobbágyot.*U. o. nr. 1708. más. 1721-ben Nagy-Paczalban Dancs-részen birtokos Szunyog Ferencz. Úgy látszik – Péri Szaklányi István örökösei is e részen bírnak itt zálogban egy telket.*GKG. A. fasc. VII. 1739-diki tanúvallatás szerint Dancs-jogon bírnak Szentlászlai István és Boldizsár telkeket Ér-Szent-Királyt és a csögi határban hat földet.*Orsz. lt. Km. conv. fasc. S. nr. 23., 24., 27. fiók. 1742-diki tanúvallatás szerint Dants-rész lett volna az a balázsházi puszta telek, melyet Vay László Tasnádi Szakmári Miklóstól szerzett.*Blt.

1797-ben Dants György, csányi, magyarcsaholyi és orbói kisebb birtokost, Dants Péter, és Jeremiá (Irimi), oláhhorváti saját telkükön lakó adózó nemeseket vették föl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírtak névsorába.

1805-ben Dants Szilárdot (Kosztán, 26 éves) gyalogosnak vették föl a tasnádi fegyverfogható nemesek közé azon megjegyzéssel, hogy «szegény». Homagiális esküt tett.

A kövecsesi Dancs család szilágyi fiága Dénesben halt ki. Hogy mikor, meg nem állapítható.*V. ö. Nagy Iván, III. k. 229. l.