Décsei

1461 junius 4-eike előtt Dechei Imrét ügyvédjének vallotta özvegy Bethleni Gergelyné Kusalyi Jakcs Hedvig.*Dl. 36,302. Km. Prot. E. min. p. 112. nr. 3.

Décsey Mátyást és Sebestyént II. Lajos 1525 febr. 6-dikán kelt parancsa következtében a középszolnoki Kis-Dobán levő udvarházba iktatták be.*Nagy Iván, III. k. 264. l.

1549-ben Decsei Máté, kisdobai egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical.

1563-ban Decsei Tamás kisdobai birtokos, egy század mulva (1660) Közép Szolnokról egy Tamást Szejdi Ahmet basa Kolozsvárra küldött s mint árúlót lefejezteté.*Kővári L.: Erd. Tört. V. köt.

{349.} E Tamás az 1575 körül élt Ferencznek a fia. E Ferencz családfája:*E családfára (l. Nagy Iván, III. 265. l.) csak a minket közelebbről érdeklő, az 1848-diki nemzeti gyűlésen részt vett Lászlóhoz vezető neveket jegyeztem föl. Egyébiránt Nagy Iván teljesebb családfáján több itt szereplőt nem találunk.

I. Ferencz, 1575; I. Bálint † 1652 – a) Véglai Horváth Zsuzsa – b) Mészáros Anna; Tamás; – a) Zsigmond; b) II. Ferencz – 1. Veress Margit – 2. Tamásfalvy Anna; 1. II. Bálint (Borsai ág); 1. III. Ferencz; 2. I. József, sz. 1686 – Tóthfalussy Anna; II. Zsigmond, dobokai alispán, 1732 – Berkeszi Katona Borbála; III. Bálint 1775 – Deáky F. Erzsi; II. József; IV. Ferencz † – Giczei Diószeghy Teréz; III. Zsigmond – Rettegi Kata; V. Ferencz sz. 1785. † 1854; – a) Sz.-Somlyai Halmágyi Kata – b) Halmágyi Czeczilia; Ágnes – Guthy Elek; Kata – Altorjai Benkő Elek; a) IV. László, 1848-diki országgy. képviselő; b) Lajos VI. Ferencz – Darvay Krisztina – Dombi Anna; Miklós; Janka

Kétségkívül az I. Ferencz fia ama Nagy-Dobai Décsei Bálint, a ki a nagydobai evang. reform. egyháznak 1642-ben egy czintányért, 1645-ben pedig egy aranyozott ezüst úrasztali poharat adott. Ugyanő 1647-ben zálogba veszi Nagy-Dobai Spáczai Jánostól Szabó Györgyöt, Helzat? és Pétert Poó án és egy rétet Borsa birtok határában Doboka vármegyében, továbbá Fekete Márton, és Mihály stb. jobbágyokat 415 magyar forintért, azonkívül hét szántóföldet Nagy-Doba birtok határában 33 forintért.*Bl. fasc. LL.

1681-ben Decsei Sámuel szilágyszegi ev. ref. pap.

1702-ben Détsei István krasznavármegyei szolgabíró.*Gencsi-lt. nr. 521. 1706-ban királyi előttemező és krasznavármegyei szolgabíró.*U. o. nr. 193.

{350.} István, kisdobai nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1706-ban Klára neje Dobai Miklósnak.*Gencsi-lt. nr. 193.

János, krasznavármegyei szolgabíró, egyike vala azoknak, a kik, mint királyi tanúsítók (testificantes regii), 1711 szept. 16-dikán aláírtak egy ilosvai kúria, továbbá lompérti és hosszúmezei jobbágytelkek elzálogosítását tartalmazó szerződést.*U. o. 196. és 1180. 1712 jun. 30-dikán (ekkor is, valamint 1728-ban és 1730-ban is krasznavármegyei szolgabíró, aláírt egy tanúvallatást krasznai telek tárgyában.*U. o. nr. 80., 199. és 729. 1724-ben krasznavármegyei jegyző.*U. o. nr. 487.

1741-ben János N.-Dobáról, György és Zsigmond Sámsonból tettek homagialis esküt.

1741–1742. István krasznavármegyei assessor.*U. o. nr. 382.

1742 deczember 16-dikán Sándor kibocsát Gencsi Györgynek egy ilosvai telket, a mely utóbbit öröklés jogán megilleti.*U. o. nr. 163.

1747 febr. 25-dikén István aláírt egy ilosvai kuriára vonatkozó szerződést.*U. o. nr. 285.

Détsei György 1781-ben zilahi (székely-utczai) lakos.

Décsei László 1790-ben zilahi bíró, 1790–1825. zilahi szenátor.

Dániel 1793-ban középszolnoki commissarius, 1803-ban helyettes alszolgabíró.

Egy Décsei (ex Dengeleg) tövisedi, Zsigmond, nagydobai s (talán ugyanő) szécsi főbb, babuczai, kisdobai, Ferencz, szeődemeteri s egy Décsey (Magyar-Csaholyi), szécsi kisebb birtokosok és végre Sándor (nemes), sámsoni saját telkén lakó, adózó nemes előfordúlnak a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorában.

Sándor és ifjú Sándor előfordúlnak a Sámsonból 1805-ben {351.} összeírt, fegyverfogható adózó nemesek névsorába; ugyanők homagiális esküt is tettek.

1806-ban Détseÿ Sándornak, Józsefnek és Ferencznek 5 adómentes lakótelkök, 4 lakott és 1/2 puszta antiqua meg 13 lakott nova jobbágytelkök volt Ippon. Legtöbb telke volt Sándornak. Itt 2 adómentes lakótelek, 4 lakott és 1/2 puszta antiqua meg 7 lakott nova, Lecsméren 1 lakott antiqua jobbágytelke, Józsefnek és Ferencznének 2 lakott és 1 puszta antiqua meg 1 lakott nova jobbágytelke volt Márkaszéken. Ferencznének Cseresén 1/2 lakott antiqua meg 2 lakott és 1 puszta jobbágytelke.

1808-ban Sándornak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, 1 1/2 antiqua és 1 1/2 nova jobbágytelke van Bürgezden.

Ifj. Ferencz 1810–1817. középszolnoki alszoglabíró.

Ferencz 1818–1823. középszolnoki assessor, 1821–1831. középszolnoki táblabíró.

Károly 1825-ben krasznavármegyei tiszteletbeli aljegyző, 1827-ben árvaszéki bíró, 1828-ban helyettes alszolgabíró, 1828-ban assessor, 1834-ben táblabíró, 1834-ben főszolgabíró.

1837-ben Décsey nemes birtokos Pósán.*Hodor K.: Doboka, 523. l.ap.

Az a László,*IV-dik. a kinek neje Darvai Krisztina s a ki Kölcsey Ferencz mellett kezdte pályáját: 1813-ban született. 1841-ben középszolnoki táblabíró, 1841–1845. középszolnoki főszolgabíró. Az 1847–48-diki pozsonyi országgyűlésen Közép-Szolnok követe, a mikor petitiót visz a partium végleges visszacsatolása iránt. Az 1848-diki nemzeti gyűlésen ismét képviselő, azután a forradalom érdekében kormánybiztos; Josephstadtban ötödfél évi fogságot szenvedett.*Nagy Iván, III. k. 267–268. lap. 1865–1868. újra országgyűlési képviselő (Sz-Cseh).

Id. Décsey Ferencz egyike vala azoknak, a kik a nagy {352.} Wesselényi Miklósal aláírták a paritumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. k. 291. l.

Ferencz 1861–1875. középszolnoki szolgabíró (1867-ben a peéri, 1871-ben a tasnádi járásban), 1876-ban szilágyvármegyei szolgabíró.

Miklós 1861–1867-ben középszolnoki első aljegyző.

Somlyai Décsei Zsigmond 1741-ben krasznavármegyei assessor.

Somlyai Décsei Istvánnak és feleségének, Szintai Évának, a krasznavármegyei Ippon részjószáguk van, a melyen jobbágy a falusi bíró, Máté János.

A marosdécsei és nagydobai Décsey-család czímere: «egy felül kétfelé ágazó villa-alakú száraz fa, melynek derekára koronás kígyó tekeredik. A paizs fölött koronás sisak áll».*Nagy Iván, III. 268.

A család ippi ága 1848 táján az Oroszfájára költözött Lászlóban halt ki.*U. o.