| Doba | TARTALOM | Dobokai |
Dobai
Szerepvivő család úgy Közép-Szolnok, mint Kraszna vármegyében, amott Ilosva, emitt Doba környékén, ott Dobai Banga, itt pedig Dobai néven; de nem mindig, mert míg egyfelől, pl. a tizenhatodik század közepén, épen kis- és nagydobai nemesek a Bangák, addig másfelől a középszolnoki Dobaiak is megfordúlnak Krasznavármegyében. Egyébiránt Dobai előnévvel számos család szerepel, mint pl. Bíró, Csete, Csízér, Fábián, Székely s ezek is nem egyszer csak a Dobai nevet hordják, így pl. a keresztúri Dobaiak alighanem a Székely-családhoz tartoznak. A Dobai- és Banga-család tagjait meg épen alig lehet elválasztani egymástól.
Legrégibb tagjai Dobáról, a név származásának helyéről valók. 1362-ben I. Lajos király Miklóst, a Bertalan fiát s testvérét, Jánost, a kik Zonuk megyei várjobbágyok, megnemesíti {371.} s őket fölmenti a várjobbágysági kötelék alól Doba birtokukkal együtt. 1363-ban Miklós fia, János és Kozmás fia, Egyed, ellentmondottak, a mikor ellenök Odi Balázs fel akarta járatni Od, Mocsolya és Doba határait, a miért törvényt is állottak. 1364 máj. 12-dikén a kolozsmonostori konvent hiteles embert küld ki e határoknak újból való megjárására.* 1383-ban Dobai fia, László, és István fia, Mihály, szolnokvármegyei nemesek tanúskodnak a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.* 1401-ben Benedek Baksai Dúl Péterrel részt vesz a Jakcsiak darócztelki birtokának határjárásánál. A káptalan küldötte mellett törvényes bizonyság. Antal egyike azoknak, a kik 1430 márcz. 6-dikán eltiltják Sámson birtokuk használatától Kusalyi Jakcsi Jánost és Mihályt.* 1435 május 12-dikén Menyői Balázs deák Barla fiától Lőrincz fia, Antal, és Gebarth Antal meg ennek neje, Margit, szomszédságában Menyőben egy ház negyedrészét vásárolja meg ötven forintért, érintetlenül hagyva abban Gebarth Antal és felesége jogát.*
1430 ápr. 30-dikán Sandrin, a Pál fia, egyezségre lép a váradi káptalan előtt Kakas Illés fiaival: Istvánnal és Gergelylyel Kysdoba, Jakcsi János székely ispánnal Ód részbirtokot illetőleg.* 1436-ban János, és Mihály Báthori István, országbíró előtt a szolnokvármegyei Kőrösön két jobbágytelket minden hozzátartozóikkal adományoznak Iklódi Jánosnak és fiainak. 1439 márcz. 26-dikán Imre fia, Miklós, zálogba veszi Récsei Piktor Gergely Récse birtokát.* István fia, Miklós, egyike vala azoknak, a kiket 1446 julius 16-dikán Nagy-Dobán ügyvédjeinek vallott Dobai Bartus György.* 1449-ben László fia, György, és Moni György ellen pert indít Haraklányi {372.} György a János fia Sándorházi Péter fia László érdekében.*
Kysdobai Dobay Antal egyike azoknak, a kiket 1449 aug. 14-dikén ügyvédjeiknek vallottak Kisdobai Nagy István, György és Tamás meg Kisdobai Szabó István.* Talán egy vele az a Kysdobai Antal, a ki Sándorházi György leányának, Agatának, a férje* s talán 1449 aug. 18-dikán ő (Kysdobai Antal), Menyői Gebarth Antal és Adi Péter vallják egymást ügyvédül, továbbá: Sándrt, Dobráthi Györgyöt, adi Mártont, Paczali Ferenczet, Kisdobai Szabó Istvánt stb. (összesen 14-et).* 1450-ben Dobai Antal tanú a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.*
1450 febr. 7-dikén György tizenöt ügyvédet vall,* őt meg (Horwathi Dobai György)* febr. 12-dikén vallja ügyvédjének Horváti Peres Tamás és Iphi László.* 1459 október 4-dikén Egyed vall ügyvédeket.* Dobai várnagy Miklóst 1459 decz. 14-dikén, 1460 jan. 2-dikán Jakcsi Péter,* jul. 31-dikén (Miklóst) Rátoni Lőrincz, Rátoni Szabó Antal meg Rátoni Bertalan és fia, János, vallották ügyvédjökül.*
Nyirmon birtok egyharmada, a mely Dobai István fiáé, Balázsé, Bideskúti Mihályt, Tamást, Lászlót és Miklóst illeti zálogjogon; a nádor tehát 1469 nov. 21-dikén meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a Bideskútiakat iktassa be.*
Sándor egyike azoknak, akik 1471 márcz. 1-sején eltiltják Török László fiát, Domokost, továbbá Istvánt és Albert fiát, Pétert, néhai Kisdobai Pál néhai fia, Lukács, kisdobai birtokrészének elfoglalásától.*
{373.} Kisdobai Dobai Györgynek 1475-ben Ököritón voltak részbirtokai.* György 1486-ban középszolnokvármegyei alispán. 1492 febr. 13-dikán György és fia, Ferencz, zálogba veszik Szentkirályi Dabolczi Balázs és Fábián Ambrusné Nemes Dorottya Kis-Doba és Deésháza,* Szentkirályi Fábián Ambrus Lele és Sámson birtokait,* 1493 augusztus 30-dikán (György) Kusalyi Jakcsi Ferencztől Csalános és Zálnok birtokok felét.* 1493 ápr. 2-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Ulászló királynak, hogy Györgyöt az országbíró parancsára beiktatta Kis-Doba birtokba, de Sándor, András és fiai: Péter, László, János ellentmondtak,* aug. 30-dikán visszabocsátja Debren birtok negyedét Kusalyi Jakcsi Ferencznek, miután fölvette ettől a zálogösszeget,* ekkor ajándékul kapta a két Jakcsi László varsolczi birtokait.* 1495 április 6-dikán László a Doba, Ököritó, Sarmaság falukbeli birtokait Györgynek ajándékozta,* a ki a középszolnoki Kis-Solymos, Varasithó, Zsákfalva birtokokról és az utóbbihoz tartozó Durulya erdőből sertéseket hajtott el. Ezért 1499-ben vizsgálatot tartanak ellene Kusalyi Jakcsi Ferencz javára.*
János, mint tanú, jelen van, a mikor 1499-ben a középszolnoki Inó, Dablyon, Nagy- és Kis-Goroszló meg Náprád birtokokba, továbbá UdvarhelyDrágfi Bertalant.*
1501 február 11-dikén Kysdobai Dobai Tamás megveszi Kisdobai Csama Bálint- és Lászlótól a kisdobai nemesi puszta telkek háromnegyed részét.* Kis-Dobai Dobay Tamást 1519-ben Lajos királyi biztosul jelöli ki, hogy a Kis- és Nagy-Dobán, {374.} Adon, és Bürgezden levő részjószágokat adja át a Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak.* Nagy-Dobai Dobai István mint szomszédos birtokos van jelen a Kis- és Nagy-Dobán és Adon levő részjószágok átadásánál.*
A kolozsmonostori konventnek 1503 jan. 21-dikén kelt zálogvalló levele szerint özv. Dobai Bálintné a két nyirmoni jobbágytelkét Nyirmoni Benedeknek zálogba veti.* 1524-ben Lajos király Barándi(?) Dobai Ferencznek, Ursulának és Demeternek adományozza a belsőszolnoki Egregy birtokot, továbbá Nyárló, Romlott és Ördögkút részbirtokokat.*
Kisdobai Dobai György jelen volt 1525-ben, mikor a Décseyeket a kisdobai udvarházba iktatták.*
1525-ben Dobai Demeter Dobokai Bessenyei Orsolya férje.*
1534-ben Dobay Tamás mint királyi ember(!?) beiktatta Sámsoni Kőrösi Ferenczet Kis Lajos keresztúri és orbói birtokrészeibe.*
János király 1535-ben meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Dobay Antal és Kysdobai Zekel Lázár kérésére Dobay Tamást és Györgyöt idézze meg a következőkre nézve: 1. Fenti Zekel Lázárt, a midőn Kysdoba középszolnokvármegyei birtokrészén a vetéseket nézné és azokban számos marhát találna, melyeket mint bitang jószágot be akart {375.} hajtani, fenti Dobay Tamás több társával együtt megtámadta, a behajtásban megakadályozta és őt kegyetlenül elverte. 2. Fenti Dobay Tamás magához vevén Dobay Györgyöt és másokat, panaszosnak egy jobbágyát, ki Kysdoba részbirtoki kertjökben diót szedett, megtámadta és azt először gyalázó szavakkal illetvén, majd halálra kereste. 3. A diót maga számára leszedette és lefoglalta. A konvent jelenti, hogy erre a kiküldetésre Jakab konventi tagot szemelte ki, a ki eleget tett annak.* Ugyanekkor azt is elrendeli a konventnek, hogy Dobay Antalt vezesse Nagydoba, Nyirmon, Szentkirály középszolnoki birtokokba és erre az aktusra kijelöli Sykala Jánost, Kónya Pált, Kereszthuri Kónya Jakabot, Thewrewk Gáspárt, Kisdobai Egyed Istvánt, Haraklányi Pétert és Jakab, konventbeli papot küldték ki az iktatásra, melynek Nagydobai Adorján Chÿ(?) László a maguk és Chizer Demeter, Benedek, Bálint nevében ellentmondottak.*
1539-ben Györgyöt vagy Tamást tanúnak jelölte ki János király, a mikor meghagyta, hogy Sámsoni Kőrösi Ferenczet iktassák be két diósadi telekbe.*
1543-ban Dobaÿ János derzsidai (a vizen innen) jobbágyait 2. 1549-ben tulsóderzsidai jobbágyait szintén 2. 1543-ban és 1549-ben szaldobágyi jobbágyait 1. 1543-ban lázár nyirmoni jobbágyait 3, 1549-ben sámsoni jobbágyait 1, debreni jobbágyait 3, sándorházi jobbágyait 10, nyirmoni jobbágyait 2, Mihály adi jobbágyait 1, Ferencz szécsi jobbágyait szintén 1, Bernát nyiztatták meg. 1553-ban a Bernát itteni jobbágyait csak 1 kapura becsülték, 1554-ben pedig semmit sem találtak az ő részén, 1549-ben a Tamás részén egy szegény és egy új ház volt Tulsó-Derzsidán. 1549-ben Gergely(?), menyői, egytelkes {376.} nemes 25 dénárnyi, Ferencz, menyői féltelkes nemes 13 dénárnyi, András, menyői féltelkes nemes 13 dénárnyi, Tamás, nagydobai 2/3(?) telkes nemes 18 dénárnyi adót fizetett.*
1546-ban nemes Dobaÿ Pál, Menyói Ramocsa Imre és Lőrincz meg Szilágyszegi László megintik 1. Török Pál, Miklóst, Jánost, Györgyöt és Dénest, Kún, más néven Antos Pált és Mihályt, Lőrincz Benedeket és Albertet, Gál Illést meg Simon Mihályt nagymoni puszta jobbágytelkek visszabocsátására; 2. Nagydobi Csízér Lőrinczné Zsófiát, Csögi Antalné Katalint, néhai Biró Balázs leányát, Borbálát, özv. Németh Jakabné Ágnest, Ördög Ferenczet és Mihályt meg özv. Haraklányi Antal Orbánné Potencziánát néhai Barta Albert vagy Pál keresztúri részbirtokának visszabocsátására.* 1547-ben nemes Dobai Tamás megidézi Nyirmoni Kovács Bernátot és Antalt meg özvegy Deésházi Kovács Benedekné Zsófiát, hogy adják vissza Nagy-Doba és Menyő részbirtokokat és ezekről szóló oklevelekkel együtt, a minek megtételére egy szerződés kötelezi őket.*
Az országbíró 1549-ben többek között Nagy-Dobai Dobay Tamást is kijelölte királyi biztosul, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós érdekében hozzon itéletet özv. Vajai Borzási Györgyné Borbálával és fával, Miklóssal szemben, a kik elfoglalták és kiirtották a Haraklányhoz tartozó Kesarajáróföld nevű földrészt Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszini vizsgálatot tartson özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós ellen.*
A nemes Dobai Pál (de Menyő) 1550-ben a Ferdinánd király megbizott embere, a ki a kolozsmonostori konvent megbizottjával, Fráter Györgygyel együtt osztja el a néhai {377.} Désházi Kelemen középszolnokvármegyei hagyatékát Móré Márton, Désházi Borbála és Désházi Lajos között.* Dobai György (de Menyő) mint szomszédos birtokos van jelen Deésházán,* Lázárnak ekkor Désházán egy elhagyott jobbágytelke volt.*
1551 aug. 18-dikán a kolozsmonostori konvent tanúsítja, Nagydobai Dobay György leánya Borbála birtokainak ügyében a konvent előtt megjelentek: a) Ilosvi deák (literatus) Mihály a felesége, Katalin nevében, ki Mayádi Gergelynek és Dobai Borbálának leánya; b) ifjabb Ráthony János a felesége, Erzsébet nevében, ki lánya Mayádi Gáspárnak; c) Bekéni Therey Lőrincz Zsigmond nevében, ki Bolchi Thorday András fia, Zsófiától, Mayady Gergely lányától, a váradi káptalan levelét, továbbá d) Berendi Baráthy Kelemen a felesége, Katalin nevében, ki Hódossy György és Dorottya leánya, a ki Mayádi Gergely lánya, a leleszi konvent levelével, és Magasmarthi Patho Ferencz nevében, ki István fia, a leleszi konvent oklevelével; e) Spáczai Gáspár fia, Menyhért és f) Menyői Ramochya Imre, Anna, Kerezthwri Dobzay Jánosné, Petronella, Kysdobai Gergh Ferenczné nevében, kik fenti Spáczai Gáspár és fenti Borbála lányai (második férjétől), királyi perhalasztó levéllel s fenti Borbála, az anyjuk és nagyanyjuk Nagy-Doba, Ököritó, Sarmaság, Zálnok, Csalános középszolnoki, Ráton krasznavármegyei birtokain, valamint a hozományán és első férje, Mayády Gergely birtokain és jogain, melyeken soká pereskedtek, megosztoznak.*
{378.} Az ide tartozó családfa:
1553-ban Dobaÿ János lompérti jobbágyait 5, ilosvai jobbágyait 4, Tamás ilosvai jobbágyait 2 kapu után adóztatták meg. 1554-ben Pálnak egy szegénye van Nagy-Monban. Lázár nagymoni jobbágyait, a kiket ez Deésházi Lajostól szerzett, 2 kapu után rótták meg adóval.*
1560-ban Tamás deák Közép-Szolnok vármegyében nemes személy.*
1561-ben Dobai-Deák János a Haraklányiak ügyvédjeként szerepel* okt. 25-dike körül János mint Csire Petronella megbizottja szerepel ennek Báthori György és neje ellen folytatott perében.* 1570-ben a János dabjoni jobbágyai 1, a Benedek debreni jobbágyai 4 kapu után fizettek adót.* Kÿsdobai Dobaÿ Györgygyel mint szomszéddal találkozunk Miksa amaz új adománylevelében, a melylyel Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak adományozza a király Hadad várát és tartozékait.* 1572-ben János mint Jakcsi Mihály ügyvédje szerepel ennek egy erdőért Serédi Istvánné és fia, Ferencz ellen folytatott perében.* Dobai Dobai János egyike vala azoknak, kiknek 1575 szept. 18-dikán S. Báthori István meghagyta, {379.} hogy Rátóti Gyulafi Lászlót különösen a Békés Gáspár ellenében tett hűséges szolgálataiért iktassák be a középszolnoki Inó és Kis-Goroszló meg a dobokavármegyei Ormező, Füzes és Szent Péter birtokokba, melyeket Károlyi László hűtlenségbe esésével elveszített.*
János, Kraszna vármegyéből, szerepel 1575 aug. 6-dikáról közölt névsorában azoknak, kik Békés Gáspár lázadási ügyében itéletet hoztak.*
Egy Dobaj János ugyancsak 1575-ben – Lelei Kaplyon Ferenczczel, Rákossy Márton hadadi pappal együtt – aláírta a Hadadon K. Jakcsi Boldizsár s K. Jakabfi Móricz közt jobbágyokra s szántóföldekre nézve létrejött egyezséget.* Bizonyára az a János, a ki 1578-ban Ferenczczel együtt Bodolo tanú szerepel. 1579-ben Szent-György napja előtt is ő jelent meg Jakcsi Boldizsár képében, hogy helyette valamely megbizás felől esküt tegyen; azért az eskütételt elhalasztották.*
1591-ben Gábor és Kusalyi Jakabfi Móricz között végzést hoznak Kusaly birtok felett.*
Ferenczet megidézték mint szomszédot, mikor a fejedelem 1596 május 28-diki beleegyzése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat ínói jobbágytelekbe.*
János 1599 deczember 20-dikán Mihály Vajdától Tihón telket kap.*
1604-ben János és Kőrösi Mihály debreni jószágára együttesen egy rótt ház után, (Nagydobai Dobaÿ) János dabjoni és vicsai jószágára szintén egy-egy rótt ház után 2–2 frtnyi adót vetettek ki. Dobay N. és Lónyai István diósadi jószága együttesen két rótt ház után 4 forintnyi adót fizetett Iután 4 forintnyi adót fizetett Istvánnak {380.} és özv. Zemléni Jánosnénak egy jobbágyházát adóztatták meg Ilosván és Lompérton. 1605-ben Ilosvai Dobai István krasznavármegyei alispán.*
1607 okt. 23-dikán vitézlő Dobai János hű szolgálatai jutalmául örök joggal kapja Vesselényi Istvántól a hadadi várhoz tartozó zsákfalvi és vicsai részjószágokat 1000 magyar forintban.*
1608-ban és 1612-ben István férje Horváth Demeter deák egyik leányának,* Petronellának,* 1618-ban Boldizsár férje Móré Erzsébetnek,* nov. 19-dikén Péter középszolnoki alispán.* 1639-ben és 1641-ben Kisdobai D. Péter Közép-Szolnok vármegye assessora,* két jobbágya tanú Serédi Istvánnak a középszolnokvármegyei birtokokba való beiktatásánál.* 1646-ban és 1647-ben (Kis-Dobai Dobai Péter) Közép-Szolnok vármegye alispánja.*
1637 előtt néhai Szentkirályi Istánné Dobay Judith elzálogosított Csomai Gáspárnak egy érszentkirályi háztelket.* Ekkor Judit már özvegy.*
1641 jul. 27-dikén Rákóczi György meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy a magtalanul elhúnyt István után N.-Dobán maradt összes javakat becsüljék meg és erről tegyenek jelentést.*
1651-ben András Közép-Szolnok vármegye szolgabírája.* 1652 márczius 9-dikén vitézlő Dobai András és neje, Nagy Anna, deésházi lakosok zálogba vesznek nemes Antos Pál, deésházi lakostól a deésházi határon három rúd rétet.* 1656-ban András zálogba vesz Antos Páltól egy vajdakútjabeli szántóföldet (tán ezt is a deésházi határon).*
1677-ben István Közép-Szolnok vármegye alispánja.*
{381.} 1687-ben Dánielt elküldötték Szatmárra Közép-Szolnok vármegyének búza- és zabadóssága ügyében.* Menyői Dabai Dániel 1690-ben és 1691-ben középszolnokvármegyei jur. assessor.* 1692-ben Menyői Dobai Dániel középszolnoki hites nótárius, egyike azoknak, a kik Fónyi István és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnoki szamosújlaki ősi részjószágába.* 1690 ápr. 3-dikán egyik Dániel jobbágyai tanúskodnak Ákoson id. Ákosi Pap István utódai javára tartott tanúvallatásnál.* 1695 ápr. 6-dikán Dániel és neje, Szénás Zsófia, menyői lakosok megintik Szénás Györgyöt az ákosi és újnémeti jobbágytelkek kibocsátására és meg is kinálttaják azok zálogösszegével,* nov. 20-dikán ezek zálogba veszik Szemere György szatmárnémeti lakos újnémeti puszta telkét.* 1700 febr. 22-dikén azért idézteti meg őket Gencsi Györgyné Guthi Judit, mert elfoglalták ennek egy ákosi jobbágyát.* 1702 febr. 1-sején Dobai Dániel urat is kéri Guthy Farkas, hogy a zálnoki és csanálosi erdőket tartsa tilalmasban, míg ő haza nem jön.* Menyői Dobray Dánielnek 1702-ben a krasznavármegyei Ipp birtokban jobbágya Nagy Márton.*
A XVIII: század elején Dobai Dánielnek adtak Mezei György meg Horváth András és Klára vér szerinti atyafiak elődei bizonyos részt Girolti faluból és az ehhez tartozó Illéd praediumból. E részt örök joggal szerezte meg Dobai Dánieltől br. Wesselényi Ferencz.*
Kisdobai Dobai József 1688–1689. Közép-Szolnok vármegye jegyzője.* 1690 jan. 12-dikén kiad egy oklevelet Pap Istvánnak Szakácsii Papóczy Ferencz ellen folytatott perében.*
1690-ben János Közép-Szolnok vármegye jegyzője.*
A családnak több kisdobai (köztük László és Mihály {382.} Szécsről, Zsigmond alispán ő kegyelme és József úr ő kegyelme), menyői, szilágyszegi és zilahi nemes tagját Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Dobai Zsigmond alispán 1705 szept. 15-dikén Pap Zsigmond, szolgabírót nyugtatja azon 73 forintról és 46 pénzről, melyet a tasnádi «classisból kimaradt nemesek» «a tisztek számára való fizetésbe» adóztak s melyet Pap Zsigmond kézhez adott.* Zsigmond azután, mint alispán, még 1707 május 31-dikén, 1710-ben, 1712-ben, 1714-ben szerepel.* A Szilágyfő-Keresztúron 1714 jun. 28-dik és következő napjain tartott tisztújításon újra megválasztották. Zsigmond 1716-ban a nagydobai evang. reform. egyháznak egy ezüst poharat adott. 1741-ben és 1751-ben Zsigmond középszolnoki assessor.* 1749 máj. 2-dikán aláírt egy idézést a kucsói jószág tárgyában.*
Pál 1712-ben a belső félben a szamosmelléki járásban szolgabíró. 1714 jun. 28. és a következő napjain tartott tisztújításon is újból megválasztották. 1715-ben középszolnoki szolgabíró és képviselő az ez évi pozsonyi országgyűlésen. Még 1716-ban szolgabíró a belső félben, azután mint alispánt marasztották meg az 1719 április 26-, 27- és 28-dik napjain tartott tisztújításon, s ebben a minőségében találkozunk vele 1722-ben és 1729-ben is. 1725 márcz. 3-dikán Sz.-Csehben, mint alispán intézkedik, «méltóságos úr hadadi Wesselényi István uram ő nagysága» ama jelentésére, hogy egy tótfalusi jobbágyának, Asztalos Tamásnak a lovát febr. 10-dikén éjszaka ellopták. Ráparancsol a tótfalusiakra, hogy vagy megtérítsék a kárt, vagy pedig adják kezébe a tolvajt, különben kiszáll és nemcsak az említett Asztalos Tamás kárát, hanem a Wesselényi «költségét és fáradtságát», a saját szokott salláriumát is megveszi rajtok.*
{383.} 1742-dik tanúvallatás szerint többnyire Dobai Pál szodorói jobbágyai és zsellérei bírják a Tövised puszta falu határán levő szántóföldeket.* Egy Pál (de Kisdoba) 1751-ben és 1755-ben szolgabíró Közép-Szolnokban.
Krisztina 1742-ben a szilágyszentkirályi evang. reform. egyháznak egy alorvost adott.
Ifj. Dobai Péter 1726-ban aljegyző, (Kisdobai Dobai Péter) 1732-ben és 1733-ben főjegyző. 1736 nov. 2-dikán alispánnak választották Sz.-Csehben. Azután 1738-ban is középszolnoki alispán.* 1747-ben táblabíró s az erdélyi országgyűlésen követ.
József 1720–1730. alispán, egy József 1769-ben szolgabíró.
1732-ben Kisdobai D. Sándor középszolnoki jegyző.* 1736 nov. 2-dikán Sz.-Csehben főjegyzővé választották, 1745-ben alispán, 1754-ben országgyűlési követ.
Kisdobai Dobay Sándor és neje Bíró Sára 1753-ban a szilágyszegi evang. reform. egyháznak egy ezüst poharat és két ónkannát adtak.
D. Gábor a Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallatások szerint Désházán telket bír.*
István Közép-Szolnok (és Hunyad) vármegye assessora, 1733-ban a Fodor- és Balyika-családok birtokainak felosztásánál alispán.*
Jánost 1736 nov. 2-dikán Sz.-Csehben tasnádi járási szolgabíróvá választották. 1738-ban és 1757-ben is szolgabíró.* János férje annak a Viski Zsuzsánnának, kinek egy 1742-diki tanúvallatás szerint Zölcze puszta praediumban telke van.* 1741-ben Dobai Márton Kis-Dobáról, D. István Sz.-Csehből, D. Peter (középszolnoki), Kisdobai D. Zsigmond és Ádám, középszolnoki assessorok, Menyői D. Gábor, Kisdobai D. Ferencz, István és Pál, továbbá Dobai János, 1781-ben D. István és János, utóbbi három Leléből, homagialis esküt tettek.
{384.} Kisdobai Dobai András 1770-ben nemesi bizonyítványt kap Közép-Szolnoktól.*
D. Dobai Sándor 1781-ben zilahi, székely-utczai, Mihály alszeg-utczai lakosok.
A család tagjai 1797-ben Ákoson, Deésházán, Ér-Szent-Királyt, Kis-Dobán, Nagy-Dobán, Nagy-Momban (Dobai M. István, adózó nemes), Nyírmonban, Oláh-Csaholyban, Szilágy-Csehben, Szilágyfő-Keresztúron, Szilágy-Szegen főbb vagy kisebb birtokosok, saját telkükön vagy másén lakó adózó, vagy egyházi adómentes nemesek.
István 1800–1807 közt középszolnoki főszolgabíró s helyettes alispán. 1810-ben középszolnoki assessor.
1804 jun. 4-diki tanúvallatás szerint az a hely, melyet Csora lakosai használnak, Dobai István, Antal és Dániel kormányzása alatt van s dézsmáját is ezek veszik. Csora határán a Bálványt a Dobaiak írtatták s rakatták be szőlővel.*
József és Sándor, ákosi, Farkas, Debreni, Lajos, nagymonújfalusi, Sándor, szilágyszegi adómentes nemeseket (József és Lajos kivételével, a kik gyalogosok, lovasok), továbbá András, István, János, József és Sámuel, deésházi szabad állapotú lakosokat (gyalogosok) fölvették az 1805-diki összeírásba. Antal és Dániel, nagydobai adómentes, Bálint, Dávid, Ferencz, György, János és Pál, kisdobai adózó, József és Sándor, ákosi, Sándor, szilág esküt tettek.
József 1833–1870. böősházi, azután egrespataki, István 1847–1852. görcsöni, Lajos 1875-től ballai evang. reform. pap.
Antal 1867-ben középszolnoki tiszteletbeli alszolgabíró, 1872–1875.,1887–1892. országos képviselő (diósadi kerület).
Ezekben ismertettem meg a Dobai néven szereplő családokat. Lássuk most már a Dobai Bangákat. Nyilvánvalólag hozzájok tartozik az a Dobai János, a ki 1548-ban meg akarván {385.} venni Guthi Annától Ilosva, Lompért és Hosszúmező részbirtokokat, de tiltakoztak ez ellen Majádi Miklós, Imre és Bertalan.* 1550-ben szintén ő és neje, Anna, adják elő Ferdinánd király előtt, hogy Ilosva birtokrészökbe fegyveres kézzel törtek be Gilbert Lőrincz meg Ilosvai Cseh Miklós és ott megsebesítették előbbieknek egy ilosvai meg négy lompérti jobbágyát, továbbá azt, hogy a nevezett Gilbert agyonlőtte amazoknak egy derzsidai jobbágyát. A király megidézteti az alpereseket, mit teljesítenek is.* 1559-ben (Ilosvai Dobai Jánost) beiktatták királyi jóváhagyással Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Majád, Derzsida, Szááldobágy és Babuktelek részbirtokokba, miket neje, Guthi Anna, végrendeletileg hagyott neki 2000 forint fejében.* De a mikor beiktatták őt nejének, Guthi Annának imént említett jószágaiba, Majádi Mátyás ellentmondott. 1562-ben visszavonta tiltakozását, ezért dobai a békesség fejében egy ilosvai telket adott Majádnak.* János árváinak: Györgynek, Jánosnak és Istvánnak középszolnoki szoldobágyi részbirtokán hatalmaskodott Majádi Mátyás, a kit ezért 1570-ben emez árvák gyámjai: Keresztúri Dobszai István és Lazinczki Horváth István megidéztetnek,* ezek megidéztetik Sarmasági Miklóst is, mert hatalmasul elfoglalta a fenti árvák ilosvai kuriáját és száldobágyi részbirtokát.* Ekkor Ilosvai Dobai, másként Banga Györgyöt megerősítik a Dobai János halálával hátramaradt ilosvai, majádi, derzsidai, szááldobágyi és babuktelki részbirtokokba meg a lompérti és hosszúmezői vámolási jog birtokába, a melyekért pert folytatott Dobai Banga Jánosné Guthi Annával és Horváth Istvánné Dobai Erzsébettel.* 1576-ban néhai János fia, György ellen a középszolnoki Szoldobágy, Mayád, Derzsida részbirtokok, Babutelke praedium meg a krasznavármegyei {386.} Ilosva, Lompért és Hosszúmező részbirtokok elidegenítése miatt tiltakozik Rápolti Szerafin leányának, Erzsébetnek a megbizottja.* 1577-ben (Ilosvai Dobai János) pert folytat Dobai Miklós ellen egy Drágfi-féle jobbágyért, a ki az osztály szerint az ilosvai részbirtokkal neki jutott, de a jobbágyot Miklósnak itélik.*
1559-ben Banga György, kisdobai, Benedek, nagydobai nemesek tanúk a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott vallatásnál.*
1566-ban és 1570-ben Banga István csalánosi, oláhököritói és zálnoki jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót.*
1579-ben Dobay vagy Banga Jánosné Zsófia Keresztúri Dobzay István nővére.*
1582-ben Dobai alias Bangha György birtokos Ilosván és Lompérton.*
1600-ban kezességet vállalnak Dobai Banga György hosszúmezői jobbágyaiért.*
1653-ban az atyai házból a ház felől való csűr ágasától a Dobai Ferencz telke felől kimérve egy rúd föld – talán Ilosván – Szécsi Judit ő kegyelmének jutott örökségben, a kinek Dobai György volt a férje.*
1664 julius 20-dikán Dobay György jelen volt egy ákosi jobbágy zálogba adásakor.* 1667 aug. 1-sején mint királyi előttemező szerepel egy ilosvai jobbágy elzálogosításánál.* 1669-ben (krasznavármegyei ilosvai lakos) a középszolnoki Szakácsiban levő részbirtokát és házhelyét Szilágy-Szécsben lakó Szécsi Györgynek adja,* febr. 15-dikén aláírt egy szerződést ilosvai rét és lompérti puszta telek elzálogosításáról,* máj. 17-dikén aláírt egy nyomozó levelet derzsidai részbirtok tárgyában,* julius 8-dikán ő és Szécsi György bizonyítványt {387.} vesznek, arról, hogy Tyúkodi Jánost megintették két szécsi jobbágytelek kibocsátására,* a kit okt. 28-dika előtt ő megkináltatott egy érszentkirályi kuriális meg egy jobbágytelek zálogösszegével.* 1670-ben krasznavármegyei szolgabíró és királyi előttemező.* 1670 ápr. 5-dikén, mint krasznavármegyei szolgabíró tanúskodik egy kémeri, három kaznacsi és nyolcz halmosdi jobbágy elzálogosításánál.* 1670 szept. 27-dikén (Ilosvai Dobai György) a somlyai fejedelem törvényszék tagja* és szolgabíró.* 1671-ben, 1682-ben, 1692-ben is krasznavármegyei szolgabíró.* 1672 jul. 10-dikén visszakap Szénás Dávidtól egy ilosvai földet,* decz. 31-dikén aláírt egy szerződést ilosvai nemesi háztelek elzálogosításáról.* Nemes Dobai György ilosvai jobbágyai mint szomszédok jelen vannak, a mikor 1673 jan. 30-dikán felosztják Szénás Dávid, Kis Ferenczné, Szénás Kata és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között a krasznavármegyei Ipp, Kaznacs, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat.* 1673 április 25-dikén (ilosvai lakos) Csomai Mózes, gencsi lakostól az ilosvai határon néhány szántóföldet és egy kaszálót,* máj. 30-dikán Csögi Páltól egy nagyderzsidai jobbágytelket vesz zálogba.* 1674 ápr. 23-dikán birtokába adnak egy ilosvai szőlőt.* 1675 febr. 14-dikén György és neje, szécsi Judit zálogba vesznek Lővei Jánosné Sándorházi Katától egy nagyderzsidai jobbágytelket.* 1676 jan. 29-dikén György, krasznavármegyei helyettes szolgabíró előtt Perecsenyi Nagy Andrásnak hitlevelet ad egy krasznamihályfalvi jobbágy,* okt. 8-dikán Apafi M. erdélyi fejedelem meghagyja Kraszna vármegyének azon per átküldését, melyet a nagyderzsidai malom ki nem bocsátásáért Szentkirályi Istvánné Dányádi Zsófiával, mint Szentkirályi Péter {388.} és Anna természetes gyámanyjával folytatott,* november 8-dikán elismervényt vesz arról, hogy az imént említett Lővei Jánosné Sándorházi Katalin a nagydersidai határon levő vizimalom jövedelmének két részét úgy adta át neki, hogy addig bírja, a meddig tetszik.* 1690 febr. 25-dikén Kraszna vármegye Györgynek, mint örökös birtokosnak, ítéli oda ama nagyderzsidai erdőt, melyet a nagyderzsidai, száldobágyi és csalánosi parasztok el akartak foglalni.* 1693 szept. 6-dikán végrendeletet tesz neje, Szécsi Judit javára.* 1697 november 17-dikén Györgyné Szécsi Judit megegyezik fiával, Miklósal a Száldob alatti kétkerekű malom, atyai kuriális telek és egyéb ingóságok felosztása tárgyában.* 1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt szécsi, álmosdi, menyői, érszentkirályi, ilosvai, badacsonyi, csaholyi, balázsházi, szilágyszegi, paczali, csáni, szarvadi, szakácsii, m.-baksai, lelei és n.-dobai részjószágokon.*
1710-ben Ákosi Kis Ferenczné Dobai Klára Király-Daróczon halt meg pestisben. Férje Ilosvára Dobai Györgyné Szécsi Judit anyósához küldte neje minden paraphernumát.*
1755 május 6-dikán Györgynek itélik a felsőszopri és kegyesi (kedei) határ közötti eredt.*
1613 febr. 20-dikán Dobai Banga Istvánné Horváth Petronella és fia, Miklós, elzálogosítanak egy ilosvai jobbágytelket tartozékaival együtt Székely Mihálynak.*
1621 szept. 20-dikán Ilosvai Dobai Banga István gyermekei: Lázár Tamásné Zsófia, Latrán Menyhértné Anna, Újhelyi Lászlóné Erzsébet, Zsuzsánna, Miklós és Borbála megosztozkodnak az ilosvai, kőrösi és lompérti atyai és anyai jószágokon.*
{389.} Banga Dobai Zsófia s férje, Sándorházi István 1628-ban egy alsószopri telköket elcserélik egy ákosi és egy menczenti telekkel.*
1632 jun. 10-dikén Sándorházi Istvánné Dobai Zsófiát meginti Ilosvai Dobai Banga Miklós Majád, Száldobágy és Derzsia részbirtokok visszabocsátására. Ezeket ugyanis Rápolti Szerafin és Bálint átírták volt Dobai Jánosra,* szept. 22-dikén tanúvallatást tartottak Sándorházi Istvánné Dobai Zsófia számára arról, hogy Guthi Anna végrendeletileg hagyta-e férjének, Dobai Jánosnak a szilágyi és szamosközi jószágokat, a melyek felett ezen Anna halála után Rápolti Szerafin és Bálint úgy egyeztek meg Dobai Jánossal, hogy ez visszabocsátja Rápoltiéknak a szamosközi jószágot, de megtartja a szilágyiakat.* 1633 február 11-dikén megegyeznek azon perre nézve, melyet Ilosva, Hosszúmező, Derzsida, Száldobágy, Majád és Babuktelek részbirtokokért folytattak egymással.* 1635 jan. 23-dikán Banga, máskép Dobai Zsófia és férje, Sándorházi István a középszolnoki Zálnokon, Csalánoson örökséget adnak cserében Szentlászlói István ilosvai örökségeért.* Dobai (alias Bangha) Zsófia, Ákosi Sándorházi István neje 1643-ban az ilosvai, lompérti és hosszúmezői birtokokat az ilosvai nemesi kuriával együtt a Somlyón történt tárgyalás után átengedi Dobai (Bangha) Zsuzsánnának, kinek, mint Dobai (Bangha) István és Horváth Petronella egyenes örökösének, azon birtokhoz joga volt. A törvényes eljárás költségeit Dobai Zsuzsánna fizette.* Dobai (alias Bangha) Zsuzsánna, Ilosvai Fancsikai Nagy János özvegye akkor Ilosvai Szodorai János neje. E birtokokat régebben Rápolthi Szerafin és Bálint bizonyos pénzösszegért eladták volt dobai (Bangha) Jánosnak.* 1660 ápr. 3-dikán Dobai Banga Zsófia elzálogosítja a {390.} lompérti vámbeli részét, melyet Dobai-résznek hívnak. Szénási Annának és fiának, Kereki Péternek.*
1628 jun. 7-dikén talán az 1613-ban említett Miklós zálogosít el három kucsói jobbágyot Gyulafi Zsuzsánnának* a mely telkeinek birtokosainak megállapítása végett 1721 február 28-dikán vizsgálat folyik Gencsi György számára.* 1637 márcz. 29-dikén (Dobai Banga Miklós) cserébe veszi egy derzsidai jobbágyáért Majádi Gáspárnak a Kishegyen levő szőlejét.* 1642-ben cserébe vesz Kereki Pálné Keresszegi Erzsébettől és gyermekeitől három hold ilosvai földet más három hold ilosvai földért.* 1646 április 11-dikén aláírta Kereki András és Petkes Istánné egyezségét.* 1648 máj. 8-dikán (Dobai Miklós) ilosvai lakos, krasznavármegyei assessor.* 1650-ben elcseréli egy ököritói jobbágytelkét tartozékaival együtt Hidi István nagyderzsidai jobbágytelkeért.* 1651 febr. 25-dikén végrendeletet tesz gyermeki: Éva és Péter javára.* 1690 máj. 8-dikán tehát nyilván más Miklós írt alá egy visszabocsátó levelet ilosvai szántóföld tárgyában.* Mint király előttemező szerepel 1693 október 3-dikán egy sarmasági szőlő lekötésénél,* 1694 márczius 14-dikén szécsi telkek elcserélésénél.* 1695 julius 18-dikán aláírt egy szerződést ilosvai és biharvármegyei jobbágyok meg majádi javak elzálogosításáról.* 1698 junius 4-dikén aláírta Gencsi Andrásné Petkes Erzsébet örökbefogadó intézkedését.* 1699 junius 1-sején királyi előttemező ilosvai szőlő elzálogosításánál.* 1702 julius 10-dikén tanúvallatást tartanak érdekében arról, hogy hány jobbágytelke volt Ér-Szent-Királyt Dancs Jánosnak bírják azokat,* majd pedig arról, hogy miféle javai maradtak hátra azon érszentkirályi jobbágynak, kinek telkét elzálogosította {391.} Dobai György és a ki azután elköltözött ama telekről.* 1703 jan. 4-dikén Miklós és Gencsi György bizonyítványt vesznek arról, hogy Albisi Nagy Lázárt megidézték bizonyos egyezség meg nem tartásáért,* junius 14-dike előtt Dobai Miklóst törvénybe idézték, mert elfoglalta Desán Mihálynak egy érszentkirályi kuriális meg egy jobbágytelkét.* Dobai Miklós 1706 szept. 11-dikén mint krasznavármegyei assessor írt alá egy Ilosván kelt levelet.* Ez évi október 23-dikán Miklós és neje, Décsei Klára zálogba veszik Kovács István, kárászteleki lakosnak kárásztelki szőlőit.* (1712 előtt egy Miklós Szabó Klára férje volt).*
Dobai Erzsébet Gencsi György neje 1695-től szerepel.* 1712 szept. 17-dikén azért idézteti meg Ráczkövi István, mert nem akarja kiadni amaz érszentkirályi, nagypaczali, csányi és magyarcsaholyi részbirtokokat, melyeket Szécsi György végrendeletileg hagyott a nevezett Ráczkövinek.* 1714 márcz. 24-dikén Dobai Banga Erzsébet és Gencsi György megvásárolnak Szentkirályi Lászlótól egy ilosvai telket.* Sós Pandáról ennek leányára, Gencsi Györgyné Dobai Banga Erzsébetre szállottak részben az ilosvai jobbágyok, a mit egy 1715 ápr. 18-diki kelettel fentmaradt jegyzék tanúsít.* 1716 jun. 20-dikán őt és Csatári Andrást meginti Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia az atyjáról, Szécsi Györgyről és anyjáról, Guthi Juditról hátramaradt Sz.-Szécs, Balázsháza, Csaholy, Nagy-Paczal, Csány, Szakácsi, Ér-Szent-Király, Kávás, Ákos, Új-Német, Diósad, Lele, Vérvölgy, M.-Baksa, K.-Doba, Majád és Menyő javak felosztására.* 1719 decz. 12-dikén és 1720 febr. 2-dikán Dobai Banga Erzsébet meginti Szentkirályi Istvánt és Györgyöt egy ilosvai jobbágy kibocsátására.* (1784 márcz. 5-dike előtt) Szentkirályi György eladta Gencsi Györgynek azon Ilosvai és Sándorházi-féle {392.} részbirtokokat, a melyek mind Dobia-örökség Gencsi Györgyöt és nejét, Dobai Banga Erzsébetet illették.* 1720 febr. 5-dikén meginti Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriát, hogy vegye föl egy ilosvai jobbágytelekért a zálogösszeget.* 1720 febr. 25-dikén felesége, Dobai Erzsébet jogán vált ki Mindszenti Gencsi György három darab ilosvai földet.* 1722 decz .10-dikén Károly király meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy Dobai Erzsébet és Gencsi György javára keressék ki a dobokai Ördögkút, Nyárló és más birtokok okleveleit.* A kolozsmonostori requisitorok 1723 jan. 23-dikán csakugyan több tizenhatodik századi oklevelet adnak ki átiratban Dobai Erzsébet és Gencsi György doboka-, szolnok-, és krasznavármegyei jószágáról.* 1731 ápr. 9-dikén a Dobai Erzsébetről és férjéről, Gencsi Györgyről maradt ilosvai és lompérti javakat felosztja Gencsi István, a fentiek fia.*
1714 febr. 14-dikén András zálogba veszi Boda Katalin sándorházi telkét.* 1721 febr. 24-dikén elad egy lelei telket örök áron Gencsi Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek.* 1726 febr. 7-dikén felhatalmazza Gencsi Györgyöt és ennek fiát, Istvánt, hogy kiválthassák azon krasznai háztelket, melyet a fenti Dobai jogán Nagy Borbála zálogosított el.*
1722 márcz. 9-dikén az Ilosvai- Dobai- másként Banga- és a Majádi-családok – úgy látszik – pereltek a majádi, derzsidai, száldobágyi, babuktelki, ilosvai, hosszúmezői és lompérti birtokokért.*
1724 jul. 23-diki kelettel fentmaradt id. Gencsi Györgyné Banga Erzsébet majádi praediumbeli földjeinek az összeírása.*
1725 márcz. 7-dikén vizsgálatot tartanak arról, hogy Dobai Banga Györgynek hány szántóföldje volt egy szélben a majádi praediumban.* 1731 ápr. 9-diki kelettel fentmaradt egy {393.} jegyzék arról, hogy Banga másként Dobai György halála után miféle ilosvai kuriális telkek jutottak osztozás útján Guthi Györgynek és Istvánnak.*
1732 jul. 7-dikén a magvaszakadt Ilosvai Banga Miklósnak ilosvai, lompérti, hosszúmezői és más jószágait Gencsi György és Zsigmond bírják, kik ellen a kincstár pert folytat.*
A Kisdobai és Nagydobai néven szereplő családokat szintén lássuk mindjárt itt, mert ezek alatt némelykor az itt tárgyalt Dobaiak lappangnak.
Kisdobai. Kis- és Nagy-Dobán, Szilágyszegen voltak részbirtokaik.*
Kisdobai Bálint fia, András, Mihály fia, János, Gebard (Kobarth?) fia Demeter, Tamás fia, Pál 1388-ban mint tanúk bizonyítják, hogy négy birtok (Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza) Aranyos várához tartozik.*
1413 ápr. 12-dikén Demetert máskép Gebardot, Istvánt, Mihály fiát, meg Pált, Lukács fiát beiktatják a szolnokvármegyei Kis-Doba birtokába.*
1417 máj. 27-dikén Lukács, Mihály fia megveszi Egyházasdobai Benedek és Miklós fiaitól (a belsőszolnoki) Egyházas-Doba birtokot.*
1422 nov. 20-dikán Gebárth Demeter fia, Antal özv. Báldoni Mihályné Dorottya nővérének Haraklányi Tewrkws András Imre fiával való egybekelése alkalmával hozományul adja szolnoki Menyő birtok északi részén a Fodor Jakab lakta udvarháztelket.*
1441 máj. 4-dikén Kisdombi Gergely, Nagydobai Csízér Mihály és Benedek; Csete Benedek és Gergely; Nagydobai Benedek és fia, Illés, Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál: Kakas Máté és Récsei Gergely kölcsönösen ügyvédjöknek {394.} vallják egymást, továbbá: Miklós bírót Nagy-Dobáról, Perjemesi Pált, Kávási Pált, Szarvadi Hegen Pétert stb. (összesen tízet).*
1442 máj. 8-dikán Kysdobai Lőrincz s fiai: Benedek és Pál megnyugtatják Menyői Gebarth Antalt azon öt forintnyi zálogösszegről, a mibe az ő Kisdoba birtokrésze el volt zálogosítva.*
Sándor egyike azoknak, a kiket 1449 máj. 30-dikán ügyvédjeinek vallott Nagydobai Mátyus István.* 1450-ben Kis-Dobay Albert tanú a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.*
Miklós fia, György egyike azoknak, a kik elfoglalták Kis-Doba birtokot, a miért ellenök 1452 jun. 13-dikán vizsgálat megtartását parancsolja Hunyadi János, kormányzó Menyői Benedek fia, Mihály érdekében.*
1453 jun. 11-dikén érdekében.*
1453 jun. 11-dikén a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy László fiát, Albertet és Deésházi Mátét iktasa be Szilágyszeg birtok felébe, a mely azelőtt a Gedőé volt és a mely őket öröklés jogán megilleti.* 1453 deczember 13-dikán e László fiát Albertet beiktatják az őt örökség útján megillető középszolnoki Szilágy-Szeg birtokába.*
1459 máj. 29-dikén János eltiltja Keresztúri Gergely és rokonai nevében Kusalyi Jakcsi Pétert és rokonait bizonyos keresztúri szántóföldek, erdők és rétek elfoglalásától.*
Ez évi okt. 15-dikén Máté ügyvédeket vall: Adi Barnabás deákot, Menyői (Menewi) Domokost, Nagydobai Chyzer Gált, Lelei Mártont, Andrást, Moni Egyedet, Lelei Mayos Mártont, másik Mayos Mártont.* 1519-ben nemes Antal, nagydobai Illés Tamás és Nagydobai György megosztozkodnak a középszolnoki Szent-Király birtokrészen, Illéstelke praediumon meg a {395.} krasznavármegyei Bürgezd, Nagy- és Kis-Doba, Nyirmon és Vérvölgy részbirtokokon.*
Sándort (Sandrin) Haraklányi Demeter, Haraklányi Ráthon János és Haraklányi Árva László,* Lukácsot 1470-ben Kis-dobai Kakas Máté, Kisdobai Sándor fia András, Baksai Barla és Nagydobai Gergely deák vallják ügyvédjökül.* Ekkor Sándor fia, András is ügyvédeket vallott.*
1470 decz. 27-dikén Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Kisdobay László fiát, Domonkost vezesse Kisdoba középszolnoki birtokba, mely Kisdobay Pál néhai fiáé, Lukácsé, volt és mely őt örökség utján megilleti.*
1471 márcz. 1-sején néhai Pál néhai fia, Lukács Kis-Doba birtokrészének elfoglalásától eltiltják Török László fiát, Domokost, továbbá Istvánt és Albert fiát, Pétert, Kisdobai Kakas Máté, Kusalyi Jakcs László fia, János és György fia, János, Lelei Kakas András és Dobai Sándor, a mint már előbb is láttuk.*
Néhai Kysdobai László fiai: Balázs és Domokos, Kysdobai Imre fiának, Jánosnak fiai: Máté, Lukács és Balázs azok között volt, a kikkel 1471 ápr. 18-dikán Kis-Doba birtokrészeire bizonyos gyümölcsösre és az ezekre vonatkozó okiratokra nézve kiegyeztek Székely Mihály és Tamás, Kisdobai Kozma Dénes fia, Lukács, Kisdobai Kozma Egyed és fiai: Miklós, László és Bálint, Szabó István fia, Pál, Somogyi János és Lőrincz. Nagy Tamás és Antal, Nagy (Magnus) Miklós, Boda Márton és Gergely, Kakas Máté fiai: Pál és Mihály, Orgoan István, Tamás, János és (János fia?) Demeter, Ivánfi Gergely, Nagy (Magnus) Bálint fiai: Sándor, Gergely, András és Péter, Szabó Kelemen, Simon Ferencz és György; Máté fia, Gergely, Veres János, Nagy (Magnus) Balázs, Bán Mátyás, {396.} Nagy (Magnus) Demeter és mások (kivéve a «nevezett» Sándor fiát, Mihályt, Csízér Gált és Adorján Gergelyt).*
1488 okt. 27-dikén Báthori István országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be Györgyöt néhai kidobai Sándor Mihály Kis-Doba birtokába.*
Kis-Dobai Tamás 1519-ben mint közbenjáró, békéltető szerepel, a mikor Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf osztoznak rokonaikkal némely részjószágokon.*
1521-ben Kis-Dobai Pál és Menyői Dabolcsai Sebestyén kiküldöttek biztosítják jogaiban Guthi Ferenczet, Mayádi Jánossal szemben.*
Nagydobai. 1441 máj. 4-dikén Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Nagydobai Benedek és fia, Illés meg mások a kiket előbb is láttunk, kölcsönösen ügyvédeknek vallják egymást.* Bertalan fia, György egyike azoknak, a kiket 1449 aug. 14-dikén ügyvédeiknek vallottak Szentkirályi Imréné Szentkirályi Erzsébet és Szentkirályi Demeterné Szentkirályi Katalin.* Augusztus 21-dikén ő vall két ügyvédet.*
1450-ben Péter Menyői Bartha leányának Scolasticanak a férje.*
Özv. Nagydobai Rathonné Keresztúri Orsolya egyike azoknak, a kik ez évi juliu 17-dikén nyolcz ügyvédet vallanak.* Ugyanekkor tiltakozik az ellen, hogy Hunyadi János {397.} kormányzó Keresztúri Mihálynak és Kelemennek, Keresztúri Kónya Benedeknek és Mártonnak, Keresztúri Nagy Lőrincznek és Dénesnek, Barta Tamásnak; Gál fiának, Ferencznek, Víg Jánosnak, Révész Mihálynak és Keresztúri Mike Balázsnak adományozza a középszolnoki Postelke praediumot.*
Demeternek nagydobai birtokrésze a nagydobai Rúdokat illeti, kiknek nevében ép ezért 1449 aug. 21-dikén Rúd Gergely eltiltja ama birtokrész elfoglalásától Csete Istvánt és Bertalant, Csete Gergelyt, Nagydobai Nagy Lőrinczet stb.*
1449 aug. 22-dikén István fia, István a belsőszolnokvármegyei Nagy-Doba falubeli birtokrészek iránt egyezségre lép Réthei Miklósnéval és Igaz Jánossal.* 1461 jun. 12-dike előtt néhai István fia, Balázs ügyvédjének vallotta Kusalyról Barla(m) deákot.* 1461 jun. 12-dikén ugyanez a Balázs elzálogosítja a Nagydobai Bartos Györgygyel és néhai Nagydobai Demeter fiával, Ábrahámmal közös, nagydobai birtokát Porkoláb Miklósnak és fiainak: Lászlónak, Tamásnak, Györgynek.*
1470-ben Gergely deák ügyvédeket vall.*
Ilona, Sándorházi Sándor Bőnyei Tamásnak, a Nagy-Dobán, Nyír-Monban és Menyőn levő részbirtokait.*
1492 okt. 11-dikén néhai Balázs fia László vallja örökbe a középszolnoki Nyírmon s Menyő falukbeli birtokait,* 1493 nov. 27-dikén Balázs a nyírmoni birtokát* ugyancsak Bőnyei Tamásnak.
Nagh-Dobai Balázst és Lászlót királyi emberekül jelölte ki II. Ulászló, a mikor 1492 decz. 9-dikén meghagyta, hogy Bőnyei Tamást iktassák be Oláh-Nádasd birtokba.*
Balázs, István fia (B: filius St. de Naghdobai) nagydobai {398.} részjószágának felét, legelővel és házhelylyel, eladja 1495-ben aug. 10-dikén Nagydobai Györgynek örökáron 200 tiszta arany frtért a kolozsmonostori konvent előtt.
1493. május 15-dikén Bálint a középszolnoki Nagydoba birtokát nagydobai Györgynek zálogba veti.*
1497-ben György férje Cseh Imre és Nagydobai Erzsébet leányának, Ágotának.*
1498 decz. 19-dike előtt Mátét Kraszna birtokába akarták beiktatni, de Losonczi Bánfi György fia Ferencz oklevelet mutatott fel, mely szerint azt Ulászló király neki adta.*
1516 febr. 13-dikán Naghdobai Bálint fia, László elzálogosítja Doba birtokát Kisdobai Székely Antalnak.*
1519-ben – mint előbb is láttuk – György és István, Kisdobai Illés Tamás és Kisdobai Antal megosztozkodnak a középzolnoki Szent-Király, Nagy- és Kis-Doba, Nyirmon és Vérvölgy birtokrészeken, Illéstelke praediumon és a krasznavármegyei Bürgezd részbirtokon.* Nagy-Dobai László szomszédos birtokosként volt jelen, a mikor a Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak átadták a Kis- és Nagy-Dobán meg az Adon levő részjószágokat.
1522 máj. 14-dikén Lőrincz a kolozsvári domokosrendűeknek adományozott Nagy-Doba birtokának a védelmét Nagydemeterre, Györgyre és Mátyásra bízza.*
{399.} 1535-ben Adorján és Chÿ (?) László a maguk meg Csízér Demeter, Benedek és Bálint nevében tiltakoznak az ellen, hogy Nagy-Doba, Nyírmon és Szent-Király birtokba beiktassák Dobai Antalt,* mint ezt előbb is láttuk.
Naghdobay Tamást tanúnak jelölte ki Ferdinánd király 1547-ben, a mikor meghagyta, hogy Vicsa birtokba iktassák be Paladinics Jánost,* s 1550-ben, a mikor Tardi Gáspárt egy szécsi birtokrészbe iktatták.*
Tamás és György 1535-ben Csízér Bálinttal s fiaival, Kisdobai Kecskés Tamással, Nyírmoni Vajda Jánossal s fiával, Mihálylyal, Mocsolyai Ivácson Mártonnal s másokkal is pereltek.* 1549 előtt Tamás és György felperesek és Nyírmoni Vajda Mihály alperes között azért folyt egy per, hogy utóbbi elfoglalt Nyírmon birtokban nyolcz jobbágytelket és más hatalmaskodásokat is követett el. Ez ügyben a Nagydobaiak makacssági itélettel nyertek Vajdával szemben, melynek alapján úgy János király, mint a konvent beiktatta őket a nevezett birtokba. Most, Vajda halála után vissza akarja szerezni e birtokot Sándorházi Fábián Imre, kinek kérelmére Ferdinánd király meg is idézteti a nevezett Tamást (György nincs életben).*
| Doba | TARTALOM | Dobokai |