Dobó | TARTALOM | Dobrácsi |
1547-ben Dobozÿ Máté előbb özv. Drágfi Gáspárné, most özv. Druget Antalné Anna csehi várának a várnagya.* Dobótzÿ András (de Menyő) 1550-ben, mint szomszédos birtokos, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztják föl örökösei között, jelen volt a határmegállapításnál Désházán.* Talán ugyancsak ezt a Dobochy Andrást idézték meg, mint szomszédot 1555-ben is, a mikor be akarták iktatni Székelyt Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba,* de már nyilván más Dobóczy András {405.} tanúskodott 1620 aug. 17-dikén gencsi és szakácsii részek átadásakor.* Minden bizonynyal Dabolcziak.
Dobrai. Az 1638 jun. 6-dikán Nagy-Bányán tartott evang. reform. közzsinat Andrást Nagymonba küldte papnak.* az 1650 junius 26-dikán Szatmá[r] t tartott püspökválasztó közzsinaton Bálint középszolnoki esperes (minister) is jelen volt.*
1692 jun. 13-dikán Kusai Dobray Péter nemes ember bort visz Várad felé kereskedés czéljából.* András és Péter, kusalyi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
1781-ben Farkas, István, János és György Diósadról, Bálint Kusalyból, Mihály Menyőből tettek homagialis esküt.
Dobrai nevűek 1797-ben ugyancsak Kusalyban, Diósadon azután Sámsonban kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, vagy adózó nemesek.
Jánost, Istvánt, ifjú Jánost, másik Istvánt, Dánielt és Bálintot gyalogosoknak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába. Ezek az egyik Istvánt kivéve meg János és fia János, továbbá István és György, diósadi, András, kusalyi adómentes nemesek homagiális esküt is tettek. (Bálint Víg Judit férje). 1808-ban Ferencznek Bádonban egy antiqua jobbágytelke, Péternek Récsén egy adómentes lakótelke és egy antiqua jobbágytelke volt. Ezt a Pétert Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki azzal a megjegyzéssel, hogy «világtalan mind a két szemével». Nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.
István 1829–1834. közt kusalyi és görcsöni evang. reform. pap. Meghalt Görcsönben.
Dobó | TARTALOM | Dobrácsi |