| Dobronkai | TARTALOM | Doka |
A tizenhatodik századi adólajstromok Dobzaÿ János keresztúri és ököritói jószágait említik. 1543-ban Keresztúron 4, Ököritón 2, 1549-ben Keresztúron, 1536-ban Oláh-Ököritón 1–1 kapuja adózott. 1570-ben talán az ő özvegyének jobbágyai fizettek Keresztúron, Diósadon 1–1, Kucsón 2 kapuszámnyi adót.*
1545 ápr. 7-dikén Kereszturi Dobzai János ajándékul kapja Drágfi Gáspárné Báthori Annától Kucsó falut, továbbá a paptelki, brédi, mojgrádi, szélszegi és debreni részjószágot.*. {407.} Be is iktatták.* Megintette Keresztúri Sikolya Gergelyt, Oláh Istvánt és fiát Jánost meg más keresztúri nemeseket, a kik letaposták egy keresztúri rétjén a fűvet és egy szántóföldjét felszántották.* A nemes Kerezturi Dobzaÿ Jánosné Anna, Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért é Kisdobai Gergh Ferenczné Petronella ugyanekkor azért intik meg Alszegi Bendeket és Miklóst meg Rátoni Bertalan Miklóst, Jánost és Istvánt, hogy jogtalanul bírják Rátoni Margit Ráton részbirtokát.* 1546-ban János ellen pert folytat egy keresztúri kúria tárgyában Keresztúri Vid Ferencz. Az e tárgyban hozott itéletet Vid megfelebbezte.* Egyike vala azoknak, a kik ellen még 1547 előtt pert indított Iréni Ferencz ama középszolnoki javakért, miket Dobszaira és társára néhai Iréni Imre meg fia, István ruházott át.*
1551-ben Kereszthwri Dobzay János azon fáradságáért, a melylyel kiváltotta a maga költségén Ráton, Nagy-Doba, Ököritó, Sarmaság, Zálnok, Csalános és a szatmárvármegyei Adorján birtokokat, meg néhai Dobai Borbála hozománya fejében Zálnok és Csalános birtokrészeket kapja amaz osztozkodás alapján, a mely a nevezett Borbála birtokait illetőleg jött létre Dobszai neje, Spáczai Anna, Spáczai Menyhért, György Ferenczné Spáczai Petronella, Patho Ferencz, Baráti Kelemenné Hodosi Katalin, Ilosvai Mihály deákné Majádi Katalin, Tordai Zsigmond és ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébet között. Említve van az oklevélben Dobszai fia, Ferencz is.* Jánost és nejét, Annát beiktatják egy keresztúri birtokrészbe, a mely őt a) Bogáti István örökvallása és kötelezvénye, b) Ireni Ferencz, ifj. István és Gergely örökvallása, {408.} c) a Menyői Deésházai Lajossal való cseréje és végül azon itélet alapján illeti, melyet a nádorhelyettes hozott a közte és Porteleki Moldvai Gáborné Ireni Borbála között folyt perben, a mely itélet királyi megerősítést is nyert.*
1552-ben Jánost tanúnak jelölte ki a nádorhelyettes, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* Még ez évben ugyancsak őt eltiltja néhai Deésházi István és Péter Keresztúr birtokának elidegenítésétől Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála és fiai meg Móré János és Péter nevében Rátoni Tamás.* 1560-ban II. János király meghagyja Közép-Szolnok vármegye közgyűlésének, hogy tárgyalja újból azon pert, melyet János a keresztúri közös területek felosztása tárgyában Vid Ferencz, Bakó Ambrus, Nagy Fábián, Kónya János, Sikolya György, Német János és Bertalan István birtokosok ellen folytatott.* János 1562-ben, mint a krasznavármegyei «particularis szék» bírája, aláírta Majádi Mátyás és Dobai János egyezségét.*
1559-ben István, fejedelmi itélőmester és özvegy Nagyfalusi Serédy Istvánné tanúvallatást kérnek arra vonatkozólag, hogy a Bodon és Csiglen nevű erdők Kucsóhoz vagy Paptelkéhez tartoznak-e.* Az ekkor tartott tanúvallatásnál Péter, ákosi nemes is szerepel. 1560 junius 3-dikán Istvánról, mint udvari emberről van szó.* 1570-ben Dobai János árváinak egyik gyámja.* Ekkor II. János király itélőlevelet adott ki Mogyorósi L. Bánfi Pál felperes számára Dobczay Istvánné Borbála, Makrai Bertalanné Erzsébet, Kenderfi Miklós, János és László, Harinai Farkas, idősb Buni Bethlen György stb. alperesek ellen a krasznavármegyei Valkó-vár, Nagyfalu és Kraszna városok, Váralja, F.- és A.-Jaáz, Bagolyfalu stb. birtokok és részbirtokok meg Magyar-Kaznacs praedium és ezek határjárása, {409.} kimérése s negyedrészre osztása ügyében. E per – mint már többször volt róla szó – úgy szállott az alperesekre, hogy Bánfi Petronella és Várdai Klára örökbe fogadták Bánfi Imrét.* 1573-ban Dobczai Istvánné Borbála alperes ellenében beiktatták Bánfi Pált Valkó-vára, meg a többi birtokokba.* István mester, az erdélyi fejedelem protonotáriusa 1577-ben Báthori Kristfó előtt a Kusalyi Jakcsi Boldizsár meg Valkai Miklós és veje, Zsombori László birtokcseréjénél szerepel.* 1579-ben a maga és nővérei Magdolna, Mihályfalvi Ramocsaházy Jánosné, valamint Anna, Bályoki Szénás Péterné és Zsófia, először Dobay vagy Banga Jánosné, majd Ilosvai Lisinczky Horvát Istvánné nevében, másrészt Mihályfalvi Olgyai Tamás a maga és anyja Parlagy Fruzsina, özvegy Olgyai Józsefné nevében bizonyos biharvármegyei birtokokban magszakadás esetére egymást örökbe fogadják Báthori Kristóf fejedelem előtt.* 1579 okt. 5-dikén Báthori Kristóf meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy István számára adják ki a középszolnoki Solymos, Debren, Paptelke és Varasitó birtokokra erdélyi itélőmester és János neve egy a szilágyfőkeresztúri evang. reform. templomban talált, 1575-ből való kövön is olvasható.
Báthori Zs., erdélyi vajda szakácsii részbirtokokat ajándékozott Dobzai Jánosnak és Újnémeti Istvánnak.*
1588-ban néhai Dobzay Péternek Ákossy Erzsébettől született fia János (Johanne filio quondam Petri Dobzay, ex quondam domina Elizabetha Akossÿ) érdekében Papfalvy István többedmagával pert indít Ladmóczi Horvát János ellen.* Ákosi Dobszay János ellentmondott, midőn L. Horvát Jánost a giróthi, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbe akarják beiktatni.* (1628-ban is említenek egy Dobszai Péter-féle telket {410.} Ákoson).* Dobzaj Jánosnak egy ákosi jobbágyát, mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány, és Szopor birtokokba.* 1628 előtt Dobszay János zálogba adott egy ákosi jobbágytelket Gencsi Istvánnak.*
Dobzai, prédikátor, 1589-ben, mikor Wesselényi Ferencz öt zsákfalvi jobbágy árában száz forintot fizetett Zilahi György deáknak, a Zilahi János árvája képviselőjének, mint tanú volt jelen.*
Dobzai István halála után a Gencsi-családot illették a szilágyfőkeresztúri és kucsói birtokok; ez alapon Gencsi György tiltakozott a kincstár ellen.*
Dobszai Gáspár 1817-ben érmindszenti róm. kath. pap.
| Dobronkai | TARTALOM | Doka |