Drágos

A kolozsmonostori konventnek 1579-ben kelt kiadványa szerint Drágos Tódornak bizonyos pere folyik Valkai Miklós ellen a középszolnoki Ákos városában.*GKG. C. fasc. XIX. Dragus Tivadar, köődi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Köődre való Hiripi Dragus Gergely, a ki 1757 nov. 22-dikén igazolja nemességét Közép-Szolnok vármegye előtt.*V. Test. 255. l.

Dragus István és György, köődiek, István, debreni, 1741-ben homagialis esküt tettek.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Drágus János (Von) felsőszivágyi nemest előbbi adómentességébe {418.} azon armalis alapján, melyet e család VI. Károly császártól nyert 1720 ápr. 5-dikén.

A család tagjai 1797-ben Felső-Szivágyon, Hadad-Győrtelken (János pap), Köődön, Kraszna-Mihályfalván (Gergely, oláh kántor) és Nagy-Szegen saját telkükön vagy más telkén lakó, Köődön egyházi adómentes nemesek (köztük ama pap s kántor). Az 1805-diki összeírásban előfordúlnak: Gábor, dabjoni (lovas), Gábor, Gyurka, Illés, János, id. Szilárd (Kosztán), köődi, Péter, nagyszegi gyalogosok) adómentes, Gábor, alsószivágyi, János, felsőszivágyi adózó nemesek, Tyimofie, gardánfalvi és Vonucz, szélszegi adómentességet nem élvező sóbbi gyalogos). Gábor 1805–1806. középszolnoki assessor.