| Erdélyi | TARTALOM | Erdődi |
1246-ban Gallus, erdélyi püspök, engedélyt kap Béla királytól, hogy a tatárok által szétrombolt templomokat, szószékeket helyreállítsa, így a dobokavármegyei, meg Zilah és Tasnád, szolnokvármegyei községekben.* László, erdélyi püspök, 1282-ben kelt levelében szintén ezeknek a községeknek a helyreállítása érdekében szólítja adakozásra a jóltevőket.* 1341-ben András, erdélyi püspök nevében Vincze, tasnádi plébános tiltakozott, hogy Dancsot Bántelek, Pecsely jobbágytelkes birtokokba, meg a Rutenhegye nevű hegy birtokába iktassák.* Az erdélyi püspök a váradi káptalan 1345-diki bizonyságlevele szerint Péter ispán, a Peterke fia, jelenlétében adományul kapta Mikétől ennek a keczeli részbirtokát.* A váradi káptalannak 1349-diki bizonyságlevele szerint az erdélyi Szt.-Mihály-egyháznak, illetőleg András, erdélyi püspöknek adományozta Guth fiának, Imrének özvegye, Katalin, az ő krasznavármegyei Bádon birtokban levő részét.* 1354 szept. 18-dikán András, erdélyi püspök meghatalmazottja, Benedek, erdélyi kanonok, átadja a püspök kételi (keczeli?) részjószágát Zeleméri Miklósnak, a ki viszont beleegyezik abba, hogy a püspök békés birtokában maradjon ama zilahi szőlő, a melyről Miklós apja, Jakab azt vitatja, hogy adás-vevési szerződéssel megszerezte.*
Domokos, erdélyi püspök, 1359-ben elfoglalva tartja s bitorolja a krasznavármegyei Kis-Récse és Pálvára birtokokat, {435.} amelyek jogosan a Récsei Hektor fiának, Jánosnak és a Récsei Lőrincz fiának, Jánosnak a birtokai s ezért Lajos király a jogos birtokosokat erősíti meg azokban.* 1391 előtt Péter, püspöknek adták zálogba e birtokokat.* 1411 előtt az erdélyi püspök adományul kapta Kusalyi Jakcs fiának, Györgynek a fiától, János mestertől, ennek szolnokvármegyei örökös birtokát, Czigány-Vaját,* bizonyos birtokot Kusalyban és Szenyes praediumban is kapott e János mestertől.*
1447-ben Máté, erdélyi püspök javára tartottak vizsgálatot Csaholyi László fia, Máté és emberei ellen, kik Tasnád birtokról marhát hajtottak el.* A kolozsmonostori konvent 1456 junius 2-dikán azt bizonyítja, hogy Máté, erdélyi püspök kijelentése szerint a Thasnád birtokról elhajtott ökrökért és lovakért, nemkülönben megveretéséért és sebesítéséért Bályoki Szénás Szilvester teljes elégtételt adott. A püspök annyira beteg volt, hogy személyesen nem jelenhetett meg a konvent előtt, de az küldött hozzá Gyalu várába két konventi tagot, kik előtt a fenti kijelentés megtörtént.*
1467 május 11-dikén, mint szintén ez a konvent tanúsítja, özvegy Keresztúri Tamásné Csögi Dorottya, a maga és rokonai nevében az erdélyi püspökségnek adja és hagyja Csög birtokát; ezért Miklós püspök megjutalmazza őket kétszáz aranyforinttal.*
Csaholyi Pál azzal vádolta az erdélyi püspök embereit és tasnádi vikáriusát, hogy berontottak Kene jószágára és ott ezer aranyforintnál nagyobb kárt tettek; de a vádlottak tagadják. Erre Mátyás király 1468 márcz. 19-dikén azt itéli, hogy ártatlan voltukra a püspök is meg a vikáriusa is tegyenek esküt.* Okt. 29-dikén Palócz László, kuriai bíró elrendeli, hogy a kolozsmonostori konvent iktassa be Miklós, {436.} erdélyi püspököt Keresztúri Tamás és ennek rokonai krasznavármegyei birtokába.* Ugyanekkor a kolozsmonostori konvent által vizsgálatot rendel Miklós, erdélyi püspök panaszára Bályoki Szilveszter és neje meg emberei ellen, kik Tasnádra és Kegyére rontottak s a püspök kárára száz ökröt elhajtottak.* Miklós, erdélyi püspök panaszára Csaholyi Pált, feleségét és fiát, meg a vele tartókat is a király elé idézték, kik a püspöknek Tasnádon levő birtokáról ezelőtt két évvel sok értékes tárgyat, ezerkétszáz juhot hurczoltak Oláh-Csaholyba.* Erről az idézésről deczember 24-dikén tesz jelentést a kolozsmonostori konvent Palócz László országbírónak.*
1475 körül részbirtokai voltak: a két Csaholy, Csög, Kis-Nagyfalu, Czégény, Czigányi, Goroszlófalva és Egrespatak helységekben.
1480 jun. 2. előtt Nagyfaluban a Geréb László jobbágyai támadták a Báthori Miklós jobbágyait.* 1490-ben Geréb László, erdélyi püspök ellen Csög részbirtok elfoglalásáért tiltakoznak Szilágyszegi Pál és Deésházi Kelemen.* Ekkor vizsgálatot tartanak Geréb László, erdélyi püspök részére Bélteki Drágfi Bertalan jobbágyai ellen, kik a püspök középszolnoki Kis-Nagyfalu birtokáról elhajtották egy jobbágyának a lovát.* 1491-ben Geréb, gyulafehérvári püspök Csaholyi András csaholyi s zölczei részbirtokait vette zálogba.*
Az 1494 évi segélynek ötszázötven forintnyi részét viselték a püspök birtokai.*
1496 aug. 13-dikán a kolozsmonostori konvent beiktatja Geréb László, erdélyi püspököt szántói Becski János szolnokvármegyei Hídvég, Szilvás s még más, szatmárvármegyei birtokaiba.* Az erdélyi püspök szolnokvármegyei Kis-Nagyfalu és Czégény birtokaira hatalmaskodva berontott fegyveres kézzel {437.} Drágfi Bertalan, erdélyi vajda és a rablott dolgokat Erdődre vitte. Ezért Ulászló király 1947 aug. 8-dikán vizsgálatot rendelt a vajda ellen.* A vajda Geréb László, erdélyi püspök tisztjét, Nagy Miklóst, a ki Tasnádról ura parancsára elindult, Csengernél a Szamoson álló hídnál is megtámadtatta, kifosztatta, óvári birtokába fogságba hurczoltatta és lánczra verette. Ezért 1498 jun. 18-dikán Geréb Péter, orszgábíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a vajdát idézze meg a király elé s erről jelentést tegyen.* Ulászlónak ez évi február 18-diki parancsára Geréb püspököt Keczel-Uszeg birtok negyedébe, meg Gerebsw praediumba iktatják, melyeket még Keczeli Mátyás leánya hagyományozott volt néhai Miklós püspöknek.* 1499-ben tasnádi tiszttartója ellen folyik nyomozás, hogy a kőrösi jobbágyok ruháit elvitte.*
Ulászló király 1504 máj. 24-dikén kelt meghagyására Bachkai Miklóst iktatták Keczel-Alszeg meg Gerebse birtokokba.* 1513 május 30-dikán azt rendelte Ulászló király e konventnek, hogy az erdélyi püspökségnél zálog czímén levő Csög birtok záloglevelét adja ki Deésházi Istvánnak, az esztergomi érseki javak igazgatójának.* Ekkor az erdélyi püspök ellen ép az itteni részbirtok elfoglalása miatt tiltakoznak Deésházy Mihály és István.* 1516 előtt az erdélyi püspök csögi jobbágyai ellen a szakácsii határról elhajtott marháikért pert folytattak Kapjoni János, Perinesi Mátyás, Ilosvai Mátyás és Szakácsi Nagy László.*
1543-ban az erdélyi püspök zilahi jobbágyait 90, a tasnádiakat 56, a csögieket és magyaregrespatakiakat 12–12, a czigányiiakat 10, a czégényieket és kisfalusiakat 9–9, a goroszlófalviakat* és oláhegrespatakiakat 3–3 kapu után adóztatták {438.} meg. A püspök neve (goroszlófalvi, magyaregrespataki és zilahi jobbágyainál) «dom Transsilvanensis».*
1546-ban Somlyó birtok tizedének ama negyedét, melyet az erdélyi püspökség bérbe adott Valkói Miklósnak, maguknak követelik Báthori Szaniszlófi András, István és Kristóf, kiket azért Valkói megintet.*
1554-ben az erdélyi püspök (dom. Epi. Alben. Transil.) tasnádi jobbágyait 70, a zilaiak pedig 62 kapu után fizettek adót.*
| Erdélyi | TARTALOM | Erdődi |