Farkas

nevű család több szerepel nálunk. Zarvadi Farkas László és jobbágyai még mások ellen vizsgálatot tartottak 1438-ban Szarvadi Pál fia János meg ennek fiai és unokája érdekében az erőszakosan felszántott, szarvadi földek tárgyában.*Lelesz, Z. 16. f. anni 1438. nr. 11.

Paczali Farkas Benedeket és Andrást 1430 jan. 29-dikén a Sándorháziak ügyvédjének vallották.*Dl. Km. Prot. D. min. p. 108. nr. 4. áthúzva. Paczali Farkas János egyike vala azoknak, a kik 1547-ben megintették Pelei Ferenczet Pelei Albert Pele és Mindszent birtokainak fölosztására.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 1. nr. 32.

Néhai Farkas Tamás leánya, Csögi Mátyásné Katalin meg Keresztúri Kónya benedek, János és Jakab el akarják foglalni Keresztúri Mátyásné Keresztúri Katalin meg Barta Pál és Bereczk és e Pál fia Kelemen Keresztúr és Postheleke birtokrészeit, a mi ellen 1448 jul. 16-dikán tiltakoznak az utóbbiak.*Dl. Km. Prot. C. min. p. 39. nr. 2. áthúzgálva.

{449.} Anna Csöginé Katalin egyike azoknak, kik 1449. máj. 30-dikán eltiltják az itt említett birtokrészeik elfoglalásától Keresztúri Mihályt, Keresztúri Mártont, Keresztúri Istvánt, Keresztúri Barta Tamást és Pált meg Keresztúri Révész Mihályt.*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 55. nr. 3. 1450 aug. 16-dikán ő és Keresztúri Kónya Benedek ügyvédeknek vallják egymást.*U. o. min. pag. 114. nr. 6.

Farkas Ferencz 1562-ben, mint a krasznavármegyei partikuláris szék egyik bírája, aláírta Majádi Mátyás és Dobai János egyezségét.*Gencsi-lt. nr. 944.

1570-ben Farkas Márton paniti jobbágyait 4 kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical.

1574-ben Farkas János Várdai Klárához Serédi István özvegyéhez írt levelében köszönetet mond, hogy neki takarmányt szállíttatott s felvilágosította őt arról, hogy Nagyfalu városban némely házhelyeket Bánfi Miklós fiai, Tamás és György egymás közt felosztottak.*BL. fasc. R. R. nr. 30.

1582-ben Perecsenyi Farkas Mátyás, S. Báthori István sólyomkői várának provisora és neje Szarvadi Katalin, adományul kapták ettől néhai Márton Györgynek a krasznavármegyei perecseni házhelyét minden hozzátartozóival együtt.*Szgy. 1583 julius 31-dikén a most említett Perecsenyi Farkas Mátyás Sólyomkő vár és a micskei kuria javainak jövedelméből ezer forintot fizet Somlyói Báthori Istvánnak, 1587 augusztus 3-dikán 503 frtot vesz föl Báthori tőle a sólyomkövi vár jövedelméből.*U. o. s Nagyv. Múz. Blt. 1590-ben a jószágok jövedelméből hétszáz forintot fizetett be készpénzben Somlyói Báthori Istvánnak,*Nagyv. Múz. Blt. a kitől 1592 aug. 10-dikén öt jobbágytelket kap Badacsonban. Borbálát krasznavármegyei badacsonybeli részbirtokukban meg a Hídvében levő nemesi kuria és ház birtokán megerősíti s nekik a privilegialis levelet kiadja.*U. o.

{450.} 1592 julius 24-dikén Farkas Mátyás és Sámsoni Zentmarjai János zálogba veszik száz forinton Czégényi Kende János középszolnokvármegyei sámsoni birtokát.*Nagyv. Múz. Blt.

1623-ban Farkas András előfordúl Adi Istvánnak Diósadon kelt végrendeletében, mint a kitől földet zálogosított.*Szgy.

1632 febr. 27-dikén Farkas Györgyné asszony: Mayádi Klára, «igaz vér», a Mayádi László bírta krasznavármegyei Ilosván, Lompérton és Hosszúmezőn levő részjószágban, melyet Székelyhidi Borbély Jánostól kétszáz forinton megváltott Mayádi Gáspár. Azért ez fölvevén M. Klárától kétszáz forintot, ennek bocsátja a jószágot.*U. o. 1652-ből való hiteles másolat.

1645-ben Farkas Gábor tanúskodik, mikor Balogh Mihály és neje zálogba adják kispaczali birtokukat Váradi Zsigmondnak.*Szgy.

Farkas István és neje, császár Borbála, kisdobai lakosok azok között vannak, a kik 1652 szept. 2-dikán Diósad negyedének felét kapják.*U. o.

A köődi Farkas család Zemplénből származott Közép-Szolnokba. A Czímeres levelet János kapta 1679 jun. 15-dikén, melyet Közép-Szolnokvármegyének Sámsonban 1681 julius 4-dikén tartott ülésén hirdettek ki. Farkas Jánosné fia Váncza, továbbá Kosztándi, köődi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. E Konstantin a köődi malmának fele részét testvérének Györgynek adta zálogba Rákóczi fölkelésekor, a melyben el is esett.*Nagyv. Iván, IV. 123. Miklós, Gábor, András, Tamás, Péter és Filep, köődiek, 1741-ben homagiális esküt tettek. Köődi Farkas Gergely 1763 szept. 7-dikén nemesi bizonyítványt kap Közép-Szolnok vármegyétől.*V. Test. 67. l. E vármegye közönsége 1790-ben előbbi adómentességébe helyezte vissza a köődi Farkas-családokat, a melyeket azért adóztattak volt meg, mert tagjait birtoknélküli armalistáknak találták.

{451.} A visszahelyezés csakugyan azon már említett armalis alapján történt, melyet e család 1679. jun. 15-dikén Apafi Mihály fejedelemtől nyert. Ugyancsak az Apafitól ekkor nyert armalis alapján helyezték vissza előbbi adómentességébe az illésfalvi Farkas-családot is.

A köődiek czímere: «a paizs égszínkék mezejében egy vörösbe öltözött jobb kar kivont kardot tartva, melyre kígyó tekeredik. A kar törzsén egy fehér gólya áll és a kigyófejét elnyeléssel fenyegeti. A paizs fölötti sisak koronája alul kétfelől leereszkedő foszladék ezüst s különféle színekkel díszlik».*L. Nagy I., IV. k. 122. l.

1680-ban özv. Bánfi Kristófné Farkas Margit és Bornemisza Katalin osztozkodnak Perecsen és Balla birtokokon.*BL. fasc. P. nr. 9. 1685-ben Farkas Margittól Bánfi Kristóf özvegyétől, Somlyó város lakói mindennemű fizetést megtagadnak.*Bl. fasc. P. nr. 7.

1689 jun. 21-dikén Farkas Miklós nemes tanúskodik az Ilosván és Lompérton tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt.

1721-ben Farkas János krasznavármegyei assessor.*Gencsi-lt. nr. 230.

1741-ben Farkas Lukács Nagyszegről homagiális esküt tett.

Farkas Mihály 1746-tól récsei, 1773–1785. diósadi evang. reform. pap. Székbeli bíróságot is viselt. Diósadon halt meg.

Farkas István 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos.

Farkas György, László és Mihály 1790-ben somlyai adózók, György 1799-ben, 1804-ben, 1810–1813 közt, József 1815-ben ifj. József 1829–1830., 1836-ban, 1839–1840., 1843–1844., Károly 1868–1878. a somlyai elüljárók közt fordúlnak elő.

A Farkas nevű családok tagjai 1797-ben Illésfalván, Kis-Dobán, Köődön (köztük György, gör. kath. pap és György, gör. kath. kántor s egy Farkas Pap János nevű), Kraszna-Mihályfalván, Lelészen, Magyar-Baksán, Nagy-Dobán és Szakácsiban {452.} kisebb vagy főbb birtokosok, saját telkükön, vagy másén lakó – némelykor egyházi – adómentes vagy adózó nemesek; ily nevű családból valók még József, sámsoni, Józsi, géresi és Salamon, érszentkirályi zsidók is. István, ákosi, István, Gergely, Tivadar, György (Gyorgyika), Simon, György (Gyorgye), a pap fia János (Vonucz), Zsófia fia, Vazul, Mózes, Demeter, Gábor (Gávris), másik György, Illés, Gábor, másik Gábor (Gabrila), János, ifjú János, Vazul Tamás, Tódor és József (Josi), köődi, Sándor, krasznamihályfalvai és László, lelei adómentes, András, Illyés (Illyés) és Tógyer, illésfalvi, Ursz, Makabéus, György, Vazul, Demeter, ifjú György, Szilárd (Kosztán), Gábor (Gavrilla), János (Vonutz) és Márk, köődi, idősb Ferencz és ifjabb Ferencz, krasznamihályfalvi, András, Ferencz, István, másik István, János, József és Sándor meg István, vérvölgyi adózó nemeseket, továbbá Dumitru, illésfalvi névsorába. (Sándor, krasznamihályfalvi, adómentes, Ferencz, vérvölgyi adózó nemesek, lovasok, a többiek, az illésfalvi nemeseket és szabadosokat kivéve, kikről nincs jelezve semmi, gyalogosok.) Ugyanez évben János, magyarbaksai adómentes márton és István, kisdobai adózó, István, ákosi, Sándor, Ferencz és ifjabb Ferencz, krasznamihályfalvi, Dániel és Sámuel, szilágyfőkeresztúri nemesek homagiális esküt is tettek.

1808-ban Bürgezden 1 5/16 antiqua és 1/4 nova jobbágytelkök van. Farkas Mihálynénak és Istvánnénak, a kiket Kraszna vármegye gyalogosok állítására írt ki, de egyiknek sem volt köntöse s fegyvere. Farkas Jánosnak, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 2/5 antiqua jobbágytelke volt Rátonban. Farkas József ¾ antiqua jobbágytelket bír Somlyón Bene Imréné jogán a Halmágyi-telekből zálogban. Ugyanezen Farkas zálogban bírta ekkor a Sámuel-árvák egy somlyói antiqua jobbágytelkét.

Farkas Sámuel 1806–1856. szeéri evang. reform. pap, meghalt 93 éves korában. Antal 1838-ban apja, Sámuel mellé {453.} a szeéri evang. reform. egyházhoz segédlelkészül jött, később rendes pap, meghalt 1875-ben.

1837-ben Farkas nemes birtokos Somró-Újfaluban.*Hodor K.: Doboka, 536. l.

Farkas József, kádár és ifj. József 1847–1848. somlyai polgárok.

Farkas József 1861-ben krasznavármegyei tiszteletbeli esküdt.

Farkas István 1865 táján szilágycsehi róm. kath. pap.

Farkas Károly 1866–1867. krasznavármegyei pénztáros.

Farkas György 1867-ben középszolnoki tiszteletbeli esküdt.

Farkas Károly 1869–1874. szilágyszentkirályi, azután tasnádszarvadi evang. reform. pap. Tasnád-Szarvadon temették el 1895-ben.

Farkas Sándor sarmasági ev. ref. pap (1896 után).